Szolnok Megyei Néplap, 1967. október (18. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-31 / 257. szám
• - \ 1W7. október 31. SZOLNOK MEGYEI NfiPLAP Mindennapi < kenyerünk múltjából ' ' ’ : Luzernban, a svájci úgynevezett kenyér-múzeumban az emberiség utóbbi négy évezredének kenyérsütés! emlékeit gyűjtötték össze. Kiemelkednék ezekből a leletekből azok a kenyérsütő formák, amelyekbe a megdagasztott kenyér-tésztát — sütés előtt — belenyomták. A legrégebbi kenyérsütő formákat Mezopotámiában találták meg. Zömük termékenységet jelképező alakos ábrázolás. Hazai emlékanyagunk leletei — főként középkori emlékeink — nem maradnak el a luzerni múzeum tárgyai mögött. Már a XII—XIII. századból ismerünk lapos, máztalan cseréptálakat, amelyekben a régi idők. kovásztalan kenyerét. a lepényt sütötték. Régi (és mai) kalácsaink fonásmódja — amely a varkocs fonásra emlékeztet — ugyanúgy termékenységjelkép csökevénye. mint az a köldökszerű be- mélyítés, amelyet máig uj- jával nyom bele a pék kenyerünk héjába. A mai értelemben vett — élesztővel keltett — kenyeret a középkor magyar embere nem Ismerte. Nálunk a XV. században honosodott meg a fehér kenyerek sii- tésmódja. Estei Hyppolit egri püspök udvarában az 1490-es években egyaránt sütöttek olasz divatú fehér zsemlét, ám feljegyezték, hogy Hyppolit a magyar kenyeret (pane ongare$ca) kedvelte jobban. Egyházi szertartások céljára ugyanonnan ragadt rájuk? Talán úgy, ahogy Nagy F. István bácsi véli. Ha fújt a szél, vitte a földet, a sívó homokot. Az itteniek úgy néztek ki tőle, mint aki meszet oltott. Kozma Kálmán azt tartja, őszidőben, mikor erjedt a murci-, nagy kurjongatással vonultak a dülőútakon. A faluban erre azt mondták: kiabálnak, mint a meszestótok. Sípos István helytörténeti kutató feltevése a legvalószínűbb. A Járás-tanyákra és a Tadrára bevándorlók a felvidéki hegyekből, a hevesi uradalmakból jöttek Onnan, ahol a meszet égették. Akárhogyan is volt, a gúnynév — mészoltók — rajtuk ragadt. Egy kocsmába járhattak, az Arany Hordóba. a Kertész-féle kocsmába. Ott tartották Szilveszterkor a béresbált. Nyáron kinn, a Balassa- gyepen. citeraszóra. A mulatságot pendzsomnak hívták. A szőlővesszőt vinegé- nek, a robotot rabodénak. A mészoltók földje a Csordajárás meg a Tadra. A mészoltók is érdekesen kerültek ide. Jászszentand- rás 1855-ban szakadt el Jászárokszállástól. Addig egy tagban, földközösségben művelték a szentand- rási határt. Akkor parcellázták ki. a csordajárási és a tadrai rész nem kellett senkinek. Ide jöttek a felvidéki summások, uradalmi cselédek, olcsó homok házhelyre. Csak aludni jártak haza. A sárgapusztai uradalmi szőlőket mind ők művelték. Még Fejér megyébe is elszegődtek. A környék gazdáinál — Jász- apátin. Jásziványon, Hevesen, Fogacson — mind ők arattak, csépeltek. Ebből a kisközségből 19 cséplőgép járt a szomszédos településekre. A cséplőbandákat a Járás-tanya, a Tadra adta. Aki bejutott a cséplőcsapatba, a géptulajdonosnak hat-hét napot dolgozott ingyen. ..Rabodéban”. Ti- zenkettedén arattak, tizen- negyedén csépeltek. A nagy ekkor már a legváltozatosabb mintájú vasformákban készítették az ostyákat is. A XIV—XV. században leírt Budai Jogkönyvben olvassuk: kenyerére kényesen ügyelt e város. A lisztet hamisító péket, büntetésképpen, vaskosárba zárva mártogatták a Duna vizébe. A budai piacon a középkorban fehér és fekete kenyeret és zsemlét egyaránt árusítottak. A fehérkenyeret a piac fa-asztalkáin, a feketét földre tett gyékényen rakták ki. Mátyásról feljegyezték, hogy kenyerét magyar módra, kovásszal készítette. Beatrix az olaszos fehér zsemlék kedvelője volt. Ezeknek jeles mestere a budai Zsemlyesütő Gáspár uram akkora rangra vitte, hogy a városnak tanácsúra lett. Régi sütőink emlékét család- és helynevek légiója őrzi. Így Sopron ke- nyérsütő-házáról már 1357- ből van írásos adatunk. A Kenyeres, Kenyérsütő családnevek akkoriban terjedtek el országszerte. 1540- ből Jókenyerű Gergely tisztes emlékét őrzik az oklevelek. 1484-ben Székes- fehérvár egyik utcaneve: Zsemlyesütő utca. Kalácsaink is híresek voltak. XVI. századi írásaink a fonott, kerekes, tikmonyos (tojásos), meg a kürtös kalácsot említik. Az 1424-től sűrűn említett Pereces, Perecsütő családnevek viselői a sós perecnek, az égi jóságú borkorcsolyáknak voltak avatott művészei. családokban nagyon mély volt a nyomor. A Tadrán ma is él az a szerencsétlen, nyomorék ember, akit apja kikapott a bölcsőből, földhöz vágott. Él egy szép emlék is. Mikor „soká lett le az aratás”. Aratósztrájk, 1905-ben. Gyarmati Laci bácsi gyerek volt még akkor, ö vitte az árokban a csendőrgyűrűn át a cédulára írt üzenetet: ne fogjatok be, sztrájk van. A csendőrökkel sok bajuk volt A Káli-tanyán tartották a pendzsomot. Az uraság olcsón eladta nekik a fagyott szőlő borát. Itták' forrtak tőle. Csendőrlovak ugrottak a táncolok köze. A megrettent nép szétszaladt a szőlőbe. Karókért. Kiporolták a kakastollaso- kat. Utána — 1925-ben történt ez — csapatostól idézték hadbíróság elé őket. Nagy F. István bácsi bandagazda, cséplőcsapatvezető volt sokáig. — Nem nagyon hánykolódhatott az ember. Köny nyen azt mondták: nem kellesz. De hova mehettünk? Olajos kenyéren meg vöröshagymán éltünk. Meg babon, mint a foglyok. Gyarmati Laci bácsi is emlékszik rá. — Kunyhóban laktunk. Viselt nadrágban esküdtem. Az inget a testvérek vették. Tassí Mihály emlegeti is sokat: 1 hét napszámért adtak egy nadrágot a dósai vásáron. Molnár Benedek megfázott, tüdőbajt kapott. Tíé- lik László akkor fázott meg. mikor télen forgatták a földet. Ö is tüdőbajos lett. Medveczky Ferenc huszonegy éve tanít a tanyán. Apja negyedszázadig Emlékezés Ünnepi műsor a Szigligeti Színházban Vasárnap délelőtt tíz ódakor a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére ünnepi műsort rendezett a Kisipari Szövetkezetek Szolnok megyei Szövetsége. Közreműködött a Kisipari Szövetkezetek „Szocialista kultúráéit” háromszorosan kitüntetett, VIT-díjas Erkel Ferenc Művészegyüttese, valamint a Belügyminisztérium Szimfonikus Zenekara. A műsorban zenekari és kórusművek, szavalatok, táncok, néger spirituálék váltakoztak igényes módon idézve a múltat, emlékező elismerésre, felüdülő szórakozásra késztetve a jelent. A közönség lelkes, elismerő tapssal jutalmazta az 1 énekkar és a zenekar igényes produkcióját — A sok szép műsorszám közül kiemelkedett a Mua-quat sap-vietnami tánc; Geoff- ray: Barátság — szabadság (franéia dal) és Vavri- necz—Manninger: Népek barátsága. Ez utóbbi színes forgataga, tetszetős koreográfiája méltó záróakkordja volt a vasárnapi ünnepi műsornak, melyben a KI- SZÖV dicséretreméltó kezdeményezésének köszönhetően gyönyörködhettünk. Szívesen töltenénk máskor is a vasárnap délelőttöt ilyen nagy gonddal összeválogatott, s jól kivitelezett műsorok megtekintésével. volt a mészoltók tanítója. — A népiskolában októbertől májusig tartott a tanítás. A gyerekeket kivették libapásztornak, disznópásztornak. Mikor jobbra fordult az idő, mezítláb jártak iskolába. Szép, szőlős, ligetes sor a Járás is, a Tadra is. Ősz van, a szüret vége. A Haladás Tsz 350 holdnyi, újtelepítésű gyönyörű szőlőjében dolgoznak itt az emberek. Családi alapon művelik, úgy járnak ki, haj- nalonta, mint a magukéba. A múlt rossz emlék. Nemigen emlegetik. Most is csak az én kedvemért. A mának sokkal szebb történetei vannak. Ilyenek: összefogott a tanyák népe, s kivezettették a villanyt. 2 és félezer forintba került udvaronként. — Régen a Góbor-mal- mos is villamosítani akart. Hat évig járt utána. Nem sikerült, az embereknek nem volt rá pénzük. Most meg Pannónia motorral, hozták rá a pénzt — mesélik. Most se ment simán. — Egerből hívtak egy mérnököt, válogassa ki azokat az akácfákat, amelyek , jók lesznek villanypóznának. Majd jöttek a szerelők is. Szétosztották a tanyákra, sorkosztra. Etették, itatták őket. Aztán, hogy valamire haladjanak, egy- helyre, Kozma Kálmánék- hoz szállásolták őket. Oda hordtak ágyakat, ágyneműt, enni, innivalót. Azt mondják a tanyai szeszfőzdében: — A tizenöt-húsz liter pálinka, a három-négy hektó bor megvan minden háznál. Tulajdonképpen háznak Az új gazdasági mechanizmus bevezetése önmagában nem növeli a nemzeti jövedelem beruházásokra fordítható részét. 1968. január elsejével csakis a beruházások elosztásának rendszere változik meg, és nem a népgazdaság teherbír,óképessége. Ellenben néhány év múlva a vállalatok gazdaságosabb működése révén a nemzeti jövedelemből az állóalapok bővítésére fordítható rész már feltehetően nagyobb lesz. A vállalatoknak szembe keli nézniük azzal. hogy éppen a beruházások jelentik az egyik legsúlyosabb örökséglet 1968-ban. Ugyanis a beruházásra fordítható összegnek körülbelül 70 százalékát a már folyamatban levő állami és egyéb beruházások befejezésére kell fordítani. Tehát a „keret” 30 százaléka az, amit át lehet adni vállalati hatáskörbe, felhasználásra. (Megyénkben ez az arány a beruházási banktól kapott információ szerint 60—70. illetve 30—40 százalékra tehető.) Mindössze ez a 30—40 százalék jelenti a képezhető vállalat fejlesztési alap és a kiadható bankhitel együttes mértékét, mely végső soron meghatározza a vállalatok lehetőségeit, a saját elhatározásból kezdeményezett beruházások 1968. éri kiinduló helyzetét. A beruházási banktól nyert értesüléseink szerint azért a középlejáratú hitelek felvételére szinte korlátlan lehetőség lesz, míg a hoszis lehet mondani ezeket a tanyákat. Az idén — a tanyák után — közvilágiiast szereltettek a dülőútakra is. A tanyai iskola tavaly első, az idén második lett a megyében a takarékossági versenyben. Idén a 116 tanuló 120 ezer forintért vásárolt takarékbélyeget. Egy- egy tanuló több mint ezer forintot a zsebpénzéből. ' — Mezítlábas gyerek? Olyan még előfordul (!), hogy valamelyiknek nincs karórája. Nem kivétel a hatodikos Tari Zsuzsika, akinek már most megvették a szülei a bútort, a kelengyét. Medveczky Ferencet szül" te minden tanyára elhívják lakodalomba. — Legutóbb Kiss P. László tsz-tagnál lagziztak. a menü: újházi tyúkhúsleves csigával, főtt hús savanyúsággal, aztán túróslepény. Arra jött a birkapörkölt, s levégü] a torták, tészták. Ilyen a mészoltók lakodalma. Még egy dolog. Csak ez önmagában is megmutatná, mire jutottak a mészoltók fiai. Azelőtt még raffiávai is foltozták ruhájukat. A foltos ruha most újság. Ellenben van a tanyán egy ember, Szundi József. Ö az ócskái. Megkérdeztem az embereket, mit szoktak tőle vásárolni? Semmit. Ö itt nem eladó, vevő. összeszedi a viselt ruhákat, s viszi fel Pestre, az ócsaás piacra. A tanyai boltban 100 000 forint a havi forgalom. — Van, aki zsákkal veszi a cukrot. A Szabad Föld igen minden tanyára jár, sok _ helyen a rácjió, televízió mellé. Bálba, mulatni a községi kultúrházba mennek a fiatalok. Bartáéktól két legény, két motorkerékpáron. A fiatalabbak, akiicet csak megkérdeztem, tőlem hallották először, hogy apáikat még mészol- tóknak hívták. Ijedten mondta Kozma Kálmán bácsi: — Fel ne írja már, ki ne hirdesse, hogy mészoltók voltunk. Voltak. Mikor elbúcsúztunk, szép őszi este volt. A kis tanyákon, a dülőuta- kon égtek a villanyok. Borzák Lajos szúlejáratú hitelek körét szűkítik. Első az anyagi biztonság így a hitelekkel elsősorban gazdasági stabilitásra ösztönözik a vállalatokat, fékezik a túlzott beruházási kedvüket. Ennek a meggondolásnak az a gazdasági háttere, hogy a negyedik ötéves terv időszakára beérő anyagi biztonság kedvez majd a vállalatoknak leginkább a beruházásokra. Az új mechanizmus működése kö-, vetlceztében ugyanis a nemzeti jövedelem növekedési üteme felgyorsul, a hitelsáv is szélesebb lesz. Ez a hitelpolitika végső soron arra sarkallja a vállalatokat. hogy az elkövetkezendő három évben, elsősorban a szinttartó. pót- lásjellegü beruházásokat szorgalmazzák. A megyei beruházási bank a közelmúltban reprezentatív felmérést végzett, mely vállalataink 40 százalékára terjedt ki. A szakértők azt a következtetést vonták le, hogy a megyei vállalatok az 1988- ban rendelkezésükre álló fejlesztési alap 110—120, míg 1970-ben 60—70 százalékát kívánják hitel formájában igénybevenni. örvendetes jelenség, hogy vállalataink józanul mérlegelték saját lehetőségeiket. s általában közép- lejáratú hitel Mvételére törekednek. Mi ennek az előnye? Az, hogy korlátlanul kapható és a bank kizárólag visszafizető képességüket vizsgálja, másban szabad kezet ad. Versenytárgyalások a hiteléit Megyénk vállalatainak 30 százaléka viszont hosz- szúlejáratú hitelre szorulna. A már fentebb vázolt okok miatt helyzetük kedvezőtlenebb. Többek között azért, mert a tervezett beruházásaik kimenetele bizonytalan. A hosszúlejáratú hitelek adminisztratív technikája bonyolult, hosz- szadalmas előkészítést feltételez. A hiteligények teljesítéséről a félévenkénti versenytárgyalásokon ki- alaku’ó minőségi sorrendben dönt a bank. A szakértők egy másik me-rillaoítác';) a megye építőipari vállalatainak ad fontos információt. Ugyanis az összes hiteligényeknek csupán 30—35 százaléka építési jellegű, míg az a korábbi években lényegesen magasabb volt. A beruházók az eddig kialakult 'átlagnál kevesebb megrendelést kívánnak adni az elkövetkezendő években az építőiparnak. Az. hogy egyes gazdasági vezetők tévedésekben is leledzenek. bizonyítja a bank felmérésének devizakérdésekkel foglalkozó fejezete. Ebből kitűnik, hogy a megye vállalatai importjukat szinte kizárólag tőkés piacon szeretnék lebonyolítani. Jellemző, hogy a szocialista piacon való Kétnapos vetélkedőn mérték össze politikai és szakmai tudásukat három megye — Bács-Kiskun, Pest és Szolnok — állami gazdaságainak fiataljai. A Kiskunhalason lezajló vetélkedőn Kosa János, a Héki Állami Gazdaság sertéstelegújabb kedvezményes beszerzés lehetőségével csak a Tisza Cipőgyár élt, a többi vállalat mégcsak nem is érdeklődött iránta. (1968- tól a szocialista országokból minden kötöttség nélkül lehet importálni.) Drága lesz a nyugati import Sajnos. az az igazság, hogy nem számolnak a vállalatok a saját teherbí- róképességükkel. A tőkés importtal behozott cikk értékének a többszörösét kell letétbe helyezni a banknál, minimum két évre. Ezen felül a vámra és a vásárolt áru értékére plusz fedezetet kell biztosítaniuk. (Például egv ötszázezer forintos tőkés importgép letéti összege elérheti a kétmillió forintot. Továbbá, a devizaszorzók különbségéből adódó többletkiadást is viselni kell.) Tehát helyes, ha vállalataink vezetői szétnéznek a szocialista piacon és kellő információkat szereznek mert az ésszerűtlen beszerzés súlyos pénzbe kerülhet. Vegyék figyelembe azt is, hogy szocialista relációban nincs deviza korlátozás. míg a tőkés országokból való behozatalt az állam fizetési mérlege szorosan szabályozza. A hosszúlejáratú hite’- nyújtásnál a pénzintézetek automatikusan garantálják a szükséges devizát. De a hitelt csak versenyben lehet megszerezni. A visszafizetési limit-idő — mint értesültünk — 1968—70 között az iparban átlagosan 8. a mezőgazdaságban 15 év körül várható. Ennél rosszabb aiánlatnak nincs -esélye a hiteim Hűszaki előkészítés nélkül A bank eddigi tapasztalatai szerint aggasztó tünet. hogy a megyei vállalatok gondolnak ugyan beruházásra, de azok műszaki előkészítésével aüg haladtak előre. Félő, hogy az 1968-ra tervezett induló beruházásaik jelentős késedelmet szenvednek. illetve a jövő év első negyedében sorrakerülő versenytárgyalásra felkészületlenül mennek el. Pedig a hosszúlejáratú hitelből fedezett "beruházásoknál azonos gazdasági hatékonyság esetében a gyengébb műszaki előkészíjtettségűek hátránvba kerülnek a banknál, a versenyben.. A fentiek alapján levonhatjuk azt a végkövetkeztetést, hogy megyénk vállalatainak — ha hatékonyan akarnak beruházni — az új gazdasági mechanizmusban az eddigi évről évre való élésről szükségszerűen át kell térniük berühá^ésrík és hiteligényeik középtávú tervezésére. Ha ezt nem kezdik meg idejében és céltudatosan, akkor saját gazdasági fejlődésüket lassítják. nyésztője és Demény József, a Palotási Állami Gazdaság gépifejő tehenésze saját szakmájában második, D. Kovács Ferenc, a Héki Állami Gazdaság gépifejő tehenésze harmadik helyezési ért el. \ A mészoliók !| fiai j Fábián Péter Két második és egy harmadik legiobb Állami gazdasági fiatalok vetélkedője
