Szolnok Megyei Néplap, 1967. október (18. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-27 / 254. szám
im. október 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP • mm s, A gazdasági reform, bevezetésének előkészítése abba a szakaszba érkezett, amikor a reform bevezetése napi feladattá válik, a tennivalók konkrétak és gazdálkodó egységenként differenciáltak. Továbbra is a politikai előkészítés feladatai hárulnak a párt- szervezetekre, a kommunistákra. A politikai tevékenység arra irányuljon, hogy a gazdaságpolitikai célok megértése járjon együtt a gazdálkodás eredményességét javító gyakorlatias gazdaságvezető tevékenységgel, a pártszervek, a kommunisták, a dolgozók termelési aktivitásának, kezdeményezéseinek fokozódásával. Politikai feladatnak kell tekinteni az egyes gazdálkodó egységekben megvalósítandó közgazdasági, gazdasági intézkedéseket is. Az 1967. évi vállalati, üzemi, szövetkezeti tervek megvalósítása eredményes, amihez nagyban hozzájárult az októberi forradalom 50. évfordulójára kezdeményezett munkaverseny. Az ipari termelés 13—15 százalékkal emelkedik. Az átlagot meghaladó mértékben nő azoknak a termékeknek a termelése, melyek iránt legnagyobb a kereslet. A mezőgazdaságban kenyér- gabonából, rizsből, cukorrépából jó termést takarítunk be; Kukorica viszont gyengén termett. Kedvező a külkereskedelmi értékesítés volumenének alakulása is. Bár a vártnál kisebb arányban bővül a tőkés országokba irányuló áruexportunk. Az 1967. évi beruházási feladatokat megvalósítjuk. Az építési, szerelési feladatok túlteljesítése azonban nem a legfontosabb ipari és mezőgazdasági termelés bővítését szolgáló beruházásokban realizálódik. Nem kielégítő a javító-szolgáltató tevékenység bővítése, még sok a kielégítetlen igény. Az áruforgalom a dolgozók átlagos keresetének és a foglalkoztatottak számának növekedése révén mintegy 8—10 százalékkal emelkedik. A reform bevezetését előkészítő munka eredményeképpen most már lehetővé vált, hogy felmérjük a gazdálkodó egységek szintjén is a reform várható következményeit, a közgazda- sági szabályozó eszközök hatásait. A jelenlegi körülmények kedvezőek ahhoz, hogy a pártszervek, a párt- szervezeteik, a kommunisták figyelmüket a gazdálkodás eredményességét javító tevékenységre koncentrálják. A megyei pártbizottság az alábbi feladatok elvégzését tartja legfontosabbnak a reform politikai, közgazdasági, szervezeti előkészítésében: 1 A reform gazdasági a megalapozásában nagy jelentősége van az 1967. évi vállalati, Az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának határozata az áj gazdaságirányítási rendszer bevezetésének előkészítéséről. a reform megvalósításának közvetlen feladatairól szövetkezeti tervek teljesítésének, ennek alapján gazdasági helyzetünk további szilárdításának, a gazdasági stabilitás növelésének. Megkülönböztetett jelentősége van annak, hogy a bútoripar, a papíripar, a javító-szolgáltató ipar előirányzatait túlteljesítse, a megyei helyiipar az év hátralevő időszakában bekapcsolódjon a hiánycikkek gyártásába. Az export megrendeléseknek maradék nélkül tegyenek eleget, a szállításokat úgy programozzák, hogy az év vége előtt a termékek a megrendelőhöz kerüljenek, az exporttermékek árbevétele még ebben az évben realizálódjon. Elő kell segíteni, hogy a beruházói, kivitelezői munka javuljon, a lakásépítési programot túlteljesítsük, az ipari, a mezőgazdasági beruházások befejeződjenek, illetve a tervezett készültségi fokkal húzódjanak át 1968-ra, a szolgáltató házakra vonatkozó programot halogatás nélkül végre kell hajtani. Figyelemmel kell kísérni a kereskedelem téli felkészülését, az átmenethez szükséges árualapok, áru- összetétel alakulását. Az őszi betakarítási munkákat minimális veszteséggel, Időben kell befejezni. Nagy figyelmet kell fordítani a szálastakarmányok és az abraktakarmányok takarékos felhasználására. A kommunisták tekintsék egyik fő feladatuknak a sertéshústermelés növelését. Az őszi mélyszántás elvégzését megkülönböztetett gonddal szervezzék meg, minden intézkedést tegyenek meg az őszi mélyszántás befejezéséért. Az őszi vetéseket Időben, jó minőségben, az agrotechnikai eljárások betartásával kell elvégezni; továbbra is elsőrendű feladat a kenyérgabona-szükséglet kielégítése. I A pártszervek, ’ # pártszervezetek, a a kommunisták fordítsanak nagy figyelmet az 1968-as gazdasági évnek a reform szellemében történő előkészítésére. Segítsék, ellenőrizzék az 1968. évi szállítási és egyéb szerződések megkötését. Kísérjék figyelemmel a2 1968. évi termelés, gazdálkodás, anyagi-műszaki ellátásának megszervezését, a nyersanyagok, segédanyagok, felszerelések, technikai berendezések szerződéses biztosítását. Az anyagi-műszaki ellátás szerződésekre épített megalapozásakor, az importból származó anyagok között részesítsék előnyben a szocialista országokból beszerezhetőket. A tőkés importból származó anyagokat lehetőleg hazaival helyettesítsék. Az iparban, mezőgazda- ' Ságban, kereskedelemben kísérjék figyelemmel a legfontosabb fogyasztási cikkek, a fogyasztók által különösen keresett termékek szállítási szerződéseinek megkötését, a hiánycikkek gyártását. Törődjenek a tervezési, értékesítési és beszerzési funkciók ellátását biztosító vállalati és szövetkezeti szervek létesítésével, e szervekbe megfelelő politikai és szakmai felkészültségű káderek kerüljenek. Szervezzék meg az 1968i évi vállalati és szövetkezeti tervek kidolgozását. A pártszervek és a kommunisták kezdeményezzék, hogy az egyes tervfejezetek legjobb, a népgazdaság és az üzem számára legelőnyösebb elképzeléseket tartalmazzák. A pártszervezetek tárgyalják meg a vállalat, szövetkezet 1968. évi tervét, elemezzék a termelési költségvetést, a vállalati és szövetkezeti alapok képzését és felhasználását, az anyagi, műszaki ellátás, valamint a beruházási, felújítási tervjavaslatokat. A tervek úgy készüljenek, hogy a vállalatok, szövetkezetek dolgozói megvitassák, megismerjék és március 31-ig az igazgatók, a szövetkezeti közgyűlések jóvá is hagyják azokat. Az üzemi pártszervezetek kezdeményezzék az exporttermékek exportgazdaságosságának elemzését, e termékek önköltségének csökkentését; A szakszervezetekben dolgozó kommunisták segítsék elő a kollektív szerződések megkötését, tevékenyen vegyenek részt azok elkészítésében, ismertetésében. Kísérjék figyelemmel, segítsék az új termelőszövetkezeti törvény alapján a szövetkezeti alapszabályok módosítását. 3 A reform céljai- a nak, jelentőségének ismertetése, a reform egyes elemeivel kapcsolatos konkrét kérdések feldolgozása, az ezzel összefüggő politikai felvilágosító munka irányítása továbbra is a párt feladata. Biztosítani kell a megfelelő politikai légkört a reform bevezetéséhez. Az új gazdasági mechanizmus tömegpropagandájának soronlévő feladatai: többet kell foglalkozni a propagandának a megjelent minisztertanácsi, gazdasági bizottsági határozatok és döntések ismertetésével, magyarázatával. Közvetlenebb módon kell segíteni az üzemekben és termelőszövetkezetekben a reform bevezetésének előkészítését, az időarányos feladatok végrehajtását. A dolgozóknak magyarázzuk meg az őket foglalkoztató kérdéseket, oszlassuk el az aggodalmakat, a kételyeket. Folytatni kell a különböző szintű párt, állami, társadalmi, tömegszervezeti és gazdasági vezetők képzését és továbbképzését. A vezetők a reform propagandistái, s egyben gyakorlati végrehajtói is. Ezért biztosítani kell számukra a reform sokoldalú, politikailag és közgazdaságilag jól megalapozott magyarázatát. A jelenleginél többet kell foglalkozni a propagandának is a vezetés munkája iránt támasztott politikai, szakmai és vezetőkészségbeli követelményekkel. Tudatosítani kell, hogy a munka eredményessége nagyban a helyi vezetőkön múlik. Javítani kell a propagandát a párttagság körében. Segítse az kialakítani a párszervezetek gazdaságirányító munkájának új módszereit, magyarázza a kommunisták feladatait, mozgósítson a példamutató munkára. El kell érni, hogy a párttagság egységesen lépjen fel mindenféle indokolatlan várakozó állásponttal szemben. Javuljon az üzemekben, tsz- ekben, vállalatoknál a dolgozók tájékoztatása. Segítse elő az adott termelő- egységre vonatkozó tervek ismertetését, a dolgozók véleményének, javaslatának érvényesítését. A pártonkívüliek körében végzett propaganda differenciáltan a munkások, tsz-tagok. értelmiségiek. alkalmazottak életét leginkább érintő kérdésekkel foglalkozzon. Ilyenek: a bér- és árpolitika, az anyagi érdekeltség, a tudati-erkölcsi tényezők egysége, az árkérdések társadalmi összefüggéseinek magyarázata, a szocialista egyenlőség helyes értelmezése, üzemekben az új Munka Törvénykönyve, a szövetkezetekben a termelőszövetkezeti törvény és a földtörvény, a kollektív szerződések jelentősége, a foglalkoztatottság alakulása, a helyi kérdések, a gazdálkodó egységen belüli problémák, jelenségek, azok okai, s a megoldás lehetőségei. Népszerűsíteni kell a jő kezdeményezéseket, el kell ítélni a hanyagságot, fegyelmezetlenséget, a közömbösséget. A párt szervei a határozatok alapján minden szinten irányítsák a propagandamunkát. Alapvető feladat a munka koordinálása. A pártszervek és szervezetek a fő erőt a párttagság és pártonkívü- li vezetők felkészítésére fordítsák. Az állami, társadalmi szervezetek, tömegszervezetek alapvető feladata a hatáskörükbe tartozó apparátusok tagjainak továbbképzése, tájékoztatása. A tanácsok a hatáskörükbe tartozó vállalatok, üzemek, intézmények vezetői előtt ismertessék a megjelent rendeleteket és egyéb jogszabályokat. A szakszervezetek a taggyűléseken, termelési tanácskozásokon ismertessék a szakszervezet és a dolgozók jogait és kötelességeit az új mechanizmusban. A KISZ ismertesse az ifjúság körében a gazdaságpolitika és a reform általános célkitűzéseit. A nőtanács a háziasszonyok és falusi nők körében fejlessze tömegpropaganda tevékenységét. A Hazafias Népfront fa-s lun, a parasztság között, városban a kispolgárság körében segítse az agrár- politikai és egyéb intézkedések megismerését. A TIT az értelmiség körében differenciáltan ismertesse a gazdaságpolitika és a reform általános, valamint speciális célkitűzéseit; A megyei sajtó és rádió rendszeresen foglalkozzon a reform időszerű kérdéseivel. 4 A pártszervek és 0 pártszervezetek po- »litikaí vezető szerepét a reform bevezetésében úgy kell helyileg érvényre juttani, hogy a gazdasági vezetéssel együttműködve folyamatosan kell vizsgálni, tanulmányozni a gazdasági egységek új helyzetét. Elemezzék a gazdasági munkát, annak hatékonyságát, végső eredményét, a gazdaság továbbfejlesztésének feladatait. A pártszervezetek irányításával a gazdasági vezetés — a szakszervezet, a KISZ- vezetők bevonásával — a megjelent intézkedések, rendeletek, — határozatok alapján folyamatosan dolgozza ki azokat a konkrét elgondolásokat, amelyeket még az idén a reform előkészítése érdekében meg kell valósítani. Az 1968. évi terv kidolgozásakor vegyék figyelembe a gazdasági irányítás új rendjéből adódó lehetőségeket, feladatokat. A reform előkészítése és az 1968. évi feladatok meghatározásakor kérjék ki a dolgozók javaslatait, észrevételeit. Az új elgondolások kialakításába vonják be a szocialista brigádokat. A különböző szinteken tevékenykedő pártszervek és pártszervezetek alakítsák ki a gazdaságszervező, ellenőrző munka tartalmára vonatkozó konkrét feladataikat és hatáskörüket. A tennivalók konkretizálása során meg kell vizsgálni, hogy a pártszervek különböző szintjein milyen termelésig gazdasági kérdéseket tanulmányozzanak, miben hozzanak határozatot. Hogyan szervezzék meg a gazdaság fejlesztésére vonatkozó határozatok nyilvántartását, ellenőrzését. Milyen módszerekkel valósítsák meg koordinációs feladataikat, mikor, hol, milyen területeken dolgozó kommunisták tevékenységét egyeztessék. A közgazdasági, gazdasági információ milyen jellegű legyen, s milyen forrásokra épüljön. A megnöveikedett üzemi hatáskör és jogkör alapján szükséges, hogy év végéig minden üzemben kialakítsák a különböző szervek közötti munkamegosztást, ennek gyakorlati megvalósítására az elgondolásokat, a hatáskört és jogkört. Mi hárul a kollektívára, a különböző szintű vezetőkre. Szorgalmazni kell, hogy a művezetőkig, brigádvezetőkig, részlegvezetőkig bátran adják le a hatásköröket. Növeljék az alsóbb szintű vezetők önállóságát, felelősségét A pártszervek, pártszervezetek munkájának fontos része a kádermunka, a vezetésre alkalmas emberek nevelése, kiválasztása. Hatáskör szerint foglalkozzanak a káderekkel, tegyék alkalmassá őket a feladatok elvégzésére. A személyzeti munkában érvényesítsék a párt káderpolitikai elveit. Az új gazdaságirányítási rendszer követelményei szerint megalapozottan kell végrehajtani a szükséges kádercseréket. A járási, városi pártbizottságok a reform előkészítésének ellenőrzése érdekében kezdeményezzenek megbeszéléseket a területükön lévő gyáregységek felsőbb szerveivel, nagyvállalatok, trösztök vezetőivel. 5 A megyed pártbi- 0 zottság határozata és a járási, városi pártbizottságok, üzemi párt- alapszervezetek saját intézkedési tetve képezze a további munka alapját. A járási, városi pártbizottságok folyamatosan számoltassák be az alapszervezeteket, a vezető tisztséget viselő kommunistákat a határozat és az intézkedési terveik végrehajtásáról. Az alapszervezetek a decemberi taggyűléseken értékeljék az intézkedési terveket (Folytatás az 1-es oldalról) ellenőrző tevékenységében is jelentős fejlődés van. Több figyelmet fordítanak a közgazdasági elemző munkára, az emberek tudatának formálására, a sze- mélvi feltételek javítására, a kádermunkára és a párt- határozatok végrehajtásának ellenőrzésére. A járási és városi pártszervek egyre kevesebbet foglalkoznak a gazdasági és állami szervek hatáskörébe tartozó feladatokkal. Az üzemekben előtérbe került a politikai nevelőmunka, nagyobb gondot fordítanak az üzemi életre és a termelés elemzésére. A párt-végrehajtóbizott- ság beszámolóia részletesen elemezte a tanácsok és a tömegszervezetek szerepét, eddigi munkáját és jövőbeni feladatait az új mechanizmusban. Foglalkozott a politikai munka hiányosságaival is. A pártmunkában nemegyszer bizonytalansággal, A megyei párt-végrehajtóbizottság beszámolója bátortalansággal is találkozhatunk. Pedig az új körülmények új magatartást igényelnek, melynek jellemző vonása a kezdeményezés kibontakoztatása. A pártmunka hatékonyságát fékezni, hogy a pártszervek és pártszervezetek vezetői nem eléggé tanulmányozzák a területükön működő szervek hatáskörét és nem rögzítik saját feladatkörüket. A pártmunka aktívabb is lehetne, ha néhány vezető nem a régi módon gondolkodna. Mások félreértelmezik az önállóság növekedését. Az önállóság nem jelenti az új mechanizmus viszonyai között sem, hogy magukra kell hagyni az alapszervezeteket, nem jelentheti az ellenőrzés gyengítését A pártbizottsági ülés vitája Elsőnek Fodor Mihály, a megyei tanács vb elnöke szólalt fel. Vázolta a tanácsok és az irányításuk alatt álló vállalatok helyét, szerepét az új mechanizmusban; Varga Illés, a MÉSZÖV igazgatóságának elnöke a szövetkezeti vezetők, s az ott dolgozó kommunisták, s a pártcsoportok feladatairól beszélt. Árvái István, az SZMT elnöke a szakszervezetek megnövekedett jogairól, kötelességeiről, az érdekvédelemről, az üzemi demokrácia kérdéséről szólt, majd a kollektív szerződéskötés előkészítéséről tájékoztatta a pártbizottságot. Kerekes Ferenc, a 7-es AKÖV igazgatója az autófuvarozás új rendszeréről beszélt. Elmondotta, hogy jövőre 18—20 új autóbusz- szal bővül megyénk közlekedési parkja; Gorjancz Ignác, a jászberényi Hűtőgépgyár igazgatója a vállalati jöveidel- mek (nyereség) megszerzésének lehetőségeiről szólott. Elmondotta, hogy ehhez legbiztosabb út a termelési volumen növelése. Kőhidi László, a KISZ megyebizottság első titkára szervezetük felkészüléséről szólott, majd tájékoztatta a pártbizottságot a fiatalok versenymozgalmának eredményeiről; Balogh Lajos, a tiszaörsi Búzakalász Tsz főagronó- musa a nagyobb önállóságról beszélt. Mint mondotta — a napi problémáknak nem szabad háttérbe szorítaniuk a jövővel, a távlati tervekkel való foglalkozást. Leelőssy Kálmán, a szolnoki cukorgyár igazgatója a jövő évre szóló cukorrépatermelési szerződés- kötésekről és a gyár rekonstrukciójával kapcsolatos problémákról tájékoztatta a pártbizottságot Kiss Lajos, a Tisza Cipőgyár vezérigazgatója ver- sietnyvállalásaik túlteljesítéséről szólott. A belkereskedelemnek pluszként 140 ezer, a külkereskedelemnek 350 ezer pár cipőt termeltek. A Szovjetunióba nemrég indítottak útnak 600 ezer pár cipőt; Eszenyl Kálmán, az KM. Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat pártbizottságának titkára az új gazdasági mechanizmusra való felkészülésről beszélt. Elmondotta, hogy vállalatuknál későn fogtak hozzá a középkáderek oktatáshoz. Bordás László, a KTS7ÖV elnöke a kisipari termelőszövetkezetek felkészüléséről és a jövedelemelosztás módszereiről tájékoztatta a pártbizottságot. Rumpf Pál, az olajipari vállalat pártbizottságának titkára vállalataik termeléséről és az anyagi ösztönzés módszereiről szólott S a propaganda differenciáltságát hangsúlyozta. Bán László, a Tiszamen- ti Vegyiművek igazgatója a termelői árak rendezéséről beszélt. Elmondotta, hogy a mezőgazdaságnak a jövőben jóval több szem- csézett műtrágyát szállítanak. A felszólalásokra Vácz.i Sándor, a megyei pártbizottság titkára válaszolt, s foglalta össze a vita tapasztalatait. A második napirendi pont tárgyalása után a pártbizottsági ülés Zagyi Jánosnak, a pártbizottság titkárának zárszavával ért véget.
