Szolnok Megyei Néplap, 1967. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-27 / 254. szám

Világ proletárjai, egyesül felelt! SZOLNOK MEGYEI lT^GyiT?iÍTÍionÍAiri§Xmegyei tanács laka XVIII. évfolyam, 254, szám, Ara: 50 fillér 1967, október 27,, péntek. A gazdaságirányítási reform előkészítésének tapasztalatai, feladatai megyénkben • » Ülést tartott a Szolnok megyei Pártbizottság Az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága tegnap Szolnokon, a pártbizottság székházában ülést tartott. Az ülésre meghívták a járási és városi pártbizottsá­gok titkárait, az állami- és a tömegszervezetek, s a mozgalmak vezetőit és több vállalat párt- és gazda­sági vezetőit. A megyei pártbizottság első napirendi pontként megtárgyalta a megyei párt-végrehajtőbizottság beszá­molóját az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésé­nek politikai, gazdasági, szervezeti előkészítéséről, a felkészülés tapasztalatairól és a további feladatokról. Az írásban elkészített, előre kiküldött beszámolóhoz és határozati javaslathoz a napirend előadója, Váczi Sándor, a megyei pártbizottság titkára tartott szóbeli kiegészítést. A pártbizottság vita után határozatot hozott az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésé­nek előkészítéséről, a reform megvalósításának köz­vetlen feladatairól. A pártbizottság második napirendi pontként szer­vezeti kérdéseket tárgyalt. Előadó: Zagyi János, a me­gyei pártbizottság titkára volt. A megyei párt-végrehajtóbizottság beszámolója A megyei párt-végrehaj­tóbizottság bevezetőként tá­jékoztatta a megyei pártbi­zottságot az új gazdasági mechanizmus előkészítésé­nek helyzetéről és főbb in­tézkedéseiről. A végrehajtó bizottság nagy figyelmet fordított a vezetők és a dolgozók felkészítésére. Ez év első felében a pártfőiskolán, a megyeközi és a megyei pártiskolán je­lentős számú vezető, illet­ve propagandista tanulmá­nyozta, s dolgozta fél az új mechanizmussal összefüggő elméleti és gyakorlati kér­déseket. E tanfolyamokon a megyei és járási vezetők, a pártapparátus munkatár­sai, az alapszervezetek tit­kárai, a tanácsok és a tö­megszervezetek vezetői vet­tek részt. Az üzemi szak­szervezeti bizottságok négy­ezer tisztségviselőjét készí­tették fel erre a munkára, A tanfolyamokon több té­ves nézetet és helytelen el­képzelést is tisztáztak. Si­került eloszlatni az egyes emberek kétségeit. Ehhez a nyilvánosságra hozott központi bizottsági beszá­moló, a határozatok, a kor­mány döntései és rendel­kezései is hozzájárultak. A pórt-végrehajtóbizott­ság nagy gondot fordított arra, hogy az új mechaniz­mus főbb elveit a dolgozók is megismerjék. Az 1966/ 67-es oktatási évben a kü­lönböző szintű párt- és tö­megszervezeti oktatás te­matikájában kiemelten sze­repel a pártkongresszus ha­tározatainak feldolgozása, a III. ötéves terv és a gazda­sági mechanizmus össze­függéseinek megismertetése. A TIT előadásait tízez­ren hallgatták meg. A vál­lalatok, tsz-ek, intézmé­nyek vezetői részére magas képzettségű közgazdászok tartottak színvonalas elő­adásokat. A tömegpropaganda az elvi vonatkozású kérdések ismertetésére fordította a fő figyelmet. A reform vár­ható hatásával kapcsolato­san nem sikerült minden kérdésre választ adni. A dolgozók nagy részének még hiányos az ismerete. Azért is, mert tájékozo‘la- nok a különböző rendele­tekről és nem ismerik mun­kahelyeik konkrét elképze­léseit. Ezek magyarázására a jövőben nagyobb gondot kell fordítani. Megyénk ipara, mezőgazdasága biztatóan fejlődött A reform bevezetésének előkészítésével egyidejűleg a megyei párt-végrehajtó­bizottság nagy jelentőséget tulajdonított az 1967. évi tervek végrehajtásának. — Megyénk iparának I—III. negyedévi munkáját a ked­vező eredmények jellemzik. A termelés volumene 12— 13 százalékkal emelkedik az előző évihez képest. A tervezettnél több kőolaj­ipari terméket, égetett tég­lát, szemcsézett szuperfosz- fótot. töltelékárut, oleumot és akkumulátor-lemezt ter­melnek. A vállalatok értékesítése és árubevétele a teljes ter­melésnél is nagyobb ütem­ben növekszik. A statiszta kai adatok szerint 25 ter­mékből jóval többet állí­tottak elő, mint egy évvel korábban. A mezőgazdasági üzemek­nek az év elején nagy ne­hézségekkel kellett meg­küzdeniük. Az ár- és belvíz több mint 18 ezer hold őszi kalászost pusztított ki, — 44 600 hold szántót május 31-ig az üzemek nem tud­tak hasznosítani. A kiesé­sek pótlására az üzemek megfelelő erőfeszítéseket tettek. Megyénk mezőgazdaságá­ban az idén rekord búza­termést — 14.7 mázsát hol­danként — takarítottak be. Így a tervezettnél 1720 va­gonnal több kenyérgabonát értékesítettek. Jelentős ki­eséssel kell azonban szá­molni a kukoricatermelés­ben. Ez kedvezőtlenül be­folyásolja a sertéshizlalást. Megyénk ipari üzemeiben javult a műszaki szervezé­si tevékenység. Ennek tu­lajdonítható, hogy nagy számban készítették elő az új termékek gyártását. így például az 50 literes ab­szorpciós hűtőszekrényt és a gumihuiladék feldolgozó gépsort. Gazdagodott me­gyénk iparának termék­listája. Az iparVállalatok saját termelésüknek 11 százalé­kát exportálták. Ez 20 szá­zalékkal haladja meg az 1966 első felében átadott termékek értékét. A termelőszövetkezetek áruértékesítésében tovább­ra is döntő az állami és szövetkezeti felvásárlás. Megfontoltságra és előrelá­tásra vall, hogy a szabad­piaci értékesítést csak ki­egészítőnek tekintik. A be­számoló elemezte az idei beruházások helyzetét is. A beruházások kivitele­zésében lemaradás van. Ez év első felében az éves feladatnak csak 30 száza­lékát teljesítették. A szu­perfoszfát üzem bővítésé­nek éves programjából és a mezőgazdasági gépjavító rekonstrukciójából csak egy­negyed rész valósult meg. Időarányosan lemaradtak a többi üzemek bővítésével is. A kereskedelmi vállalatok túlteljesítik áruforgalmi előirányzataikat A termelési, beruházási eszközök és a fogyasztási cikkek áruforgalma a várt­nál élénkebb. A lakosság 8—9 %-kal több élelmi­szert, 5—6 százalékkal több ruházati terméket, 12—13 százalékkal több vegyes­iparcikket vásárol — előre­láthatóan az év végéig — mint tavaly. Az árualapok növekedtek, a készletek vá­lasztéka és összetétele ja­vult, nagyobb a kínálat. A mezőgazdasági üzemek idei termelési értéke mint­egy 10 százalékkal lesz magasabb az előző három év átlagánál. A lakosság összes pénz­bevétele a bérből és fize­tésből élőknél, valamint a falusi termelőszövetkeze­tekben dolgozóim ál a ter­vezettnél nagyobb arányban növekedett. Ezt az is elő­segítette, hogy az iparban foglalkoztatottak száma mintegy kétezerrel növeke­dett, s ugyanennyi új tagot vettek fel a termelőszövet­kezetekben is. A vállalatok várható nye­reségére kedvező kihatással van a termelés volumené­nek bővülése, a gazdasá­gosság javítása, s a köz­gazdasági szemlélet erősö­dése. A tanács irányítása alá tartozó gazdálkodási egységek ez év első felében nyereségtervünknek 51.3 százalékát teljesítették. A kisipari szövetkezetek is nagyobb nyereségre tesznek szert. Ugyanezt lehet el­mondani az ÉM Szolnok megyei vállalatáról is A bevezetett intézkedések jobban ösztönöztek a gazdaságosságba A vállalatok és a szövet­kezetek gazdálkodásában kedvezően éreztették hatá­sukat a gazdasági reform jegyében bevezetett intéz­kedések. Nagyobb lett a tervezési önállóság, jórészt megszűntek az anyagi, mű­szaki ellátás kötöttségei, feloldották a kereskedelmi vállalatok beszerzési kötött­ségeit. rugalmasabb a bér- és létszámgazdálkodás, a termelés jobban igazodik a kereslethez és az igények­hez. Mindez jobban ösztön­zött a gazdaságosságra és a nyereség növelésére. Csökkentek a kötelező tervmutatók. A tavalyi át­lagos 10—11 kötelező mu­tató helyett 3—4 mutatót kaptak a gazdálkodó egy­ségek. A tsz-ek, az fmsz- ek és a ktsz-ek, már csak egy mutatót kaptak. A beruházások tervezésé­nél, lebonyolításánál is ész­szerű változások történtek. Az építőipari vállalatok felügyeleti szerveiktől ke­vesebb kijelölést kaptak. A vállalatok saját alapjuk mintegy 75 százalékát ter­melő jellegű beruházások céljaira használják fel. Pozitív vonás, hogy a termelő és értékesítő szer­vek az idén már érdemben foglalkoznak a piackutatás­sal. A korábban állami ke­reskedelem által ellátott te­rületeken — Szolnok, Jász­berény, Törökszentmiklós — az fmsz-ek új, korszerű egységeket hoznak létre. A A szövetkezetek megszilárdítására tett intézkedések a parasztság helyeslésével találkoztak A tsz-ek gazdasági önál­lóságának megteremtésében jelentős lépés volt a tava­lyi, majd az 1908. január 1-i árintézkedések. A tava­lyi mintegy 9 százalékos mezőgazdasági árszínvonal emelés és a hitelrendezés lehetővé tette, hogy a tsz-ek amortizációs alapot képezzenek. Az a tapaszta­lat, hogy a tsz-ek az ed­diginél körültekintőbben használják fel saját alap­jaikat és végzik beruházá­saikat. A párt IX. kongresszusa határozatainak megvalósí­tására tett kormányintézke­dések kedvező politikai fel­tételeket teremtettek a tsz- mozgalom további megszi­lárdulására. (Családi pótlék, új nyugdíjtörvény.) A tsz-ek termelési szer­kezetében a természet- és közgazdasági adottságok folytán lényeges változás 1968-ban sem várható. Ki­sebb arányban növekszik a takarmánygabona, a szálas- takarmányok. a rizs terme­lése, bővül a szarvasmar­ha- és a juhtenyésztés. Az iparvállalatok kapacitásuk jelentős iészét lekötötték A vállalati terveknek megfelelően 1963-ban jelen­tős termelésnövekedéseket irányoztak elő, s töreked­nek az igények kielégítésé­re, ennek megfelelően kö­tötték le, bővítették kapa­citásukat. A termékek ér­tékesítésénél fokozottabban számolnak az export nö­velésével is. A festékipari gépek exportját jelentősen akarják növelni. A hűtő­gépgyár termelési volume­nét 25—30 százalékkal kí­vánja emelni. A vegyimű­vekben növekszik a szem­csés műtrágya termelése, megkezdik a porfesték ter­melését és nő a kriolit ter­melése. A tanácsi iparvál­lalatok többsége is bővíti termelését és az exporthá­nyadot A kapacitás bővülésének ellenére több üzem jelentős megrendelést volt kénytelen visszautasítani. (Hűtőgép­gyár, bútorgyár, Aprítógép­gyár. asztalosipari vállalat). A kisebb vállalatok és a szövetKczetek megrendelé­séit többször visszautasít­ják, vagy elfogadhatatlan határidőket igazolnak visz- sza. A január 1-től életbelépő új felvásárlási árak hatá­sára ró a szövetkezet sk bruttó jövedelme. A gazda­ságilag gyenge tsz-ekben továbbra is nehézségekkel küzdenek. Ezek termelési értékének növekedése alatta marad a megyei átlagnak. Módosul az üzemek szervezeti felépítése Az üzemek szervezeti fel­építésében érvényesül a helyi sajátosság. Szinte mindenütt közgazdasági, üzemgazdasági feladatokkal foglalkozó osztályokat, rész­legeket, csoportokat s az áruforgalmi értékesítési fel­adatok ellátására alkalmas szervezeteket hoznak létre. Az építőipari vállalatok megkezdték saját műszaki tervező részlegük kiépítését. A vállalatok, szövetkezetek szervezeti fejlesztésében ér­vényesül a megfontoltság. A vállalatok, gazdálkodó egységek a megyei bank­szervezet hatékony közre­működésével alakítják ki a jövő évi, valamint az 1968—70-es évek beruházá­si fejlesztési tervét. Szá­molnak a saját alapokkal és az igénybe vehető hite­lekkel. Elkészült a megyei tanács 1968. évre szóló fej­lesztési tervjavaslata. A be­ruházási bank megyei igaz­gatósága október végéig 35 vállalatnál — gazdasági vezetőkkel együtt — fel­mérte a vállalatfejlesztési alap várható helyzetét, a közép- és hosszúlejáratú hiteligényeket. Uj munkastílust keh meghonosítani a pártmunkában A gazdasági reform meg­valósításával új körű'me­nyek jönnek létre a párt- bizottságok. pártszervezetek számára is. Most a párt­munka sokiránjai, önálló, elemző mur>l-áf. bátor Kez­deményezést igényel. Az önállóság növekedésével minden szinten növekszik a döntési jogkör, a hatás­kör és az ezzel együtt járó felelősség. A pártszervek irányító, (Folyt, a 3. old.) megyén kívüli árubeszerzés értéke 110 millió forint

Next

/
Oldalképek
Tartalom