Szolnok Megyei Néplap, 1967. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-24 / 251. szám

1M7. október 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Arany János szobrai arai iák fel Kisújszálláson Géppisztoljlíél kilőtt mini-rakéta Korszerű fegyverek konstruktőrei Vasárnap délután sole ember gyűlt össze a kis­újszállási Móricz Zsigmond Gimnázium előtt. Ez alka­lommal avatták fel Ispán- ky József szobrászművész alkotását; Arany János szobrát. Az ünnepség megnyitó beszédét tartva többek kö­zött ezeket mondta Fehér­vári László, a városi ta­nács vb művelődési ősz-' tályvezetője; „öröm és büszkeség töltheti el kis városunk minden lakóját, hogy a magyar teremtő képzelet ilyen szellemóriá­sához személyes kapcsolat fűzi azáltal, hogy Arany János az 1834/35-ös évek­ben Kisújszálláson élt. s alkotásaihoz itt is kapott élményt és indítékot.” A szobrot a Művelődés- ügyi Minisztérium nevé­ben dr. Üjhelyi Szilárd lep­lezte le. Oláh Lajos, a vá­rosi tanács vb elnöke a következő szavak kíséreté­ben vette át a szobrot: — Boldogan teszek ele­get mai megbízatásomnak a városi tanács vb és az egész város nevében, ami­kor átveszem városunk egy­kori praeceptorának, a magyar nép és elsősorban a magyar jobbágyság és a parasztság nagy költőjé­nek, Arany Jánosnak szob­rát. Megvalósult egy régi óhaj; Arany János emlékét emberi és költői nagysá­gához méltó szobor hirdeti városunkban. — Nemcsak a Török Pál rektor könytárában olva­sott könyvek, hanem a nagykunsági parasztembe­rekkel való megismerkedé­se is gazdagította Arany költészetét, erősítette nép iránti szerefetét — hangsú­lyozta a továbbiakban Oláh Lajos. Végezetül kö­szönetét mondott mind­azoknak, akik elősegítet­ték. hogy Kisújszállás új művészi alkotással gazda­godjék. Az ünnepséget az Arany János úti és Koltói úti általános iskola tanulóinak műsora zárta be. A szobor­avatással párhuzamosan Arany János munkásságá­val összefüggő kiállítási nyitottak — jó részt a megyei könyvtárnak kö­szönhetően — a városi mű­velődési házban. Az ünnep esti program­jaiban Keresztúry Dezső irodalomtörténész előadása (Arany János és a magyar történelem címmel) és a Színművészeti Főiskola hallgatóinak Arany János balladáiból összeállított műsora szerepelt. Készül a Bibliotheca Corvinfana A világhírű Kner Nyom­da gyomai telepén. — ahol az utóbbi években a bibliofil könyvek egész so­rát adtok ki művészi kivi­telben —. kiemelkedő, nagy feladatra vállalkoztak. Itt készül a világ corvináiból a Bibliotheca Corviniana. Szántó Tibor, az Európa Könyvkiadó Helikon osz- tályának művészeti vezető­je, a könyv tervezője a következőket mondotta er­ről az MTI munkatársá­nak; — Mátyás király híres Corvináinak jó része a tö­rök hódoltság előtt és alatt ajándékként és más okok­ból a világ minő.en tájára eljutott. Rómában. New Yorkban, Londonban Var­sóban. Párizsban, Bécsban és más városokban drága kincsként őrzik a corviná­kat. amelyekből a legjobb tudomásom szerint mint­egy 130—140 található a világon. Az illetékes szer­vek már évekkel ezelőtt elhatározták n Bibliotheca Corviniana kiadását. Ezt sok fáradozás, külföldi utak tárgyalások egész so­ra előzte meg. — A mű magyar nyel­ven 4800 példányban jele­nik meg, de hasonló pél­dányszámban több idegen nyelven is kiadjuk. Aki a községbe érkezik, annak először két épület tűnik a szemébe. A temp­lom és a „kastély”. A ,,kas­tély” már jó ideje nem kastély, de a jánoshidaiak még mindig így nevezik. Valamikor az egyház tulaj­dona volt a sárga emeletes épület, mint annakidején majdnem az egész jános­hidai határ. Jánoshidán már a XII. vagy a XIII. századtól kezdve minden az egyház­zal volt összefüggésben, hi­szen ebben az időben tele­pítették ide a helység ős­lakóit a prémontrei szerze­tesek. A telepeseket a fel­vidéki szláv lakosságból to- oorozták, akik égy valósá­gos szigetet alkottak a Jászság magjmr nyelvű la­kossága között. Egy jobb élet. reményében jöttek, s a felszabadulásig maradtak koldusszegény cselédnek. Évszázadok során magyar­rá váltak, csupán néhány család — mint a Zrupkók — nevében őrzi még a rég­múlt emlékét. f r Oslakók utódai A felszabadulás előtt két­szer bolygatták meg az egységes papi birtokot. Elő­ször 1859-ben. amikor egy részét felosztották, de még így is több mint három­ezer hold maradt a csornai prémontrei szerzetesrend tulajdonában Jánoshidán. (A jánoshidai és a tűrjél szerzetesrend ugyanis a A Varsói Szerződésben részt t evő országok hadse­regeinek együttműködését a fegyverzet nagyarányú egy­ségesítése is könnyíti. A baráti hadseregekben a lövészfegyvereit azonos tí­pusúak. tehát csak egyféle lőszer, és alkatrész gyár­tásáról kell gondoskodni. Néphadseregünkben azon­ban fegyverkonstruktőrok. fegyvereket tervező és ki­vitelező mérnökök is doL- goznak. Mi a feladatuk? — Köztudomású, hogy a technika mai fejlődési üte­me mellett, mire egy fegy­ver eljut a tervezéstől a nagy szériájú gyártásig, szinte máris korszerűtlen­né válik, mert időközben már megjelennek új szer­kezetek. új anyagok, a vi­lágot szüntelenül nyugtala­nító „helyi háborúkban” újabb tapasztalatok és ezekből fakadó követelmé­nyek bukkanak fel... Ebből következik, hogy amikor a már bevált fegyver do­kumentációját megkapjuk és előkészítjük hazai gyár­tását. a tervezés óta fel­merült valamennyi új szempontot figyelembevéve módosításokat alkalma­zunk. Ezt nevezzük „hono­sításnak”. Bevált a műanyag — Milyen eredményeket sikerült elérniük? — Általában a géppisz­toly vált a legáltalánosabb fegyverré, s éppen ennek honosításában értünk el szép sikereket. Külsőre többé-kevésbé el­térő géppisztolyokat ve­szünk szemügyre. Egyiknek fából készült a tusa és a tár előtti markolata. A má^k világosszürke mű­anyag. A harmadikon hi­ányzik a tusa, lehajtható válltámasz helyettesíti. A negyedik ugyancsak válltá- maszos. de jóval rövidebb. Mégis valamennyi ugyan­csornai prépostsághoz tar­tozott.) Másodszor 1941-ben a pusztamizsei részen (a községhez 10—15 kilomé­terre) egy kevés földet ki­adtak kishaszonbérbe. Saj­nos ehhez sem a nincstele­nek, hanem a tehetősebb gazdák jutottak hozzá. Egy bitiok — egy birtokos A jánoshidai zsellérek meg a fái országot járták részes aratóként meg sum- másként. Olyan nyomor volt itt régen, amilyent a mai generáció csak hallo­másból ismer. Jellemző, az egyeduralkodó, egyházi bir­tokra, hogy 1945-bén János- hidán csak egy „nagybirto­kos” volt, de az ő földje sem haladta meg a negy­ven holdat. A mezőgazda­ság kollektivizálásának ide­jén 2—4 holdas gazdák al­kották a termelőszövetke­zeti tagságot. Sok nehézségen, megpró­báltatáson ment keresztül a jánoshidai szövetkezeti parasztság, amíg a három közös gazdaságból végre három évvel ezelőtt meg­alakult a Vörös Hajnal Termelőszövetkezet. A fo­kozatosan fejlődő gazdaság­ban az idén 34 forint a munkaegység tervezett ér­téke. Ha valami előre nem látható csapás nem lesz, a terv valóra válik. A község lakóinak nagy­részét foglalkoztató tsz adottsáeait azonhan nem annak az alaptípusnak a továbbfejlesztett változata,' cserélhető alkatrészeik azonos méretűek és ugyan­azzal a lőszerrel működ­nek. — Legjelentősebb a mű­anyag alkalmazása — mu­tatja Lőrincz őrnagy. A műanyag-tusájú fegy­ver egyik előnye már fel­emeléskor kiderül: jóval könnyebb a fatusásnál. Ke­reken hetven dekát sike­rült megtakarítaniok. To­vábbi előnye, hogy a. mű­anyag jobban áll la a’ ütést és a sugárzó hőt. Ez utóbbiról úgy győződtek meg, hogy a kétféle fegy­vert egy Martin-kemence nyitott ajtaja elé állítot­ták. A fatusa már lángra- lobbant a sugárzó hőtől, amikor a műanyag még mindig megőrizte szilárd­ságát. Gyártása egyszerűbb és olcsóbb. Fröccsöntéssel készül, nincs gyártási hul­ladék. előállítási költsége a fatusának mindössze egy­ötöde. A remekül bevált magyar újítás iránt külföl­dön is nagy az érdeklő­dés. Nyílvessző formájú lövedék A „honosítás” eredmé­nyei tehát jelentősek. Lőrincz őrnagy furcsa, nyilvesszőformájú lövedé­ket mutat. „Tolla” is van', szára is. Ilyenforma lehe­tett nyilazó őseink gyújto- ga+ásra használt szurkos- fejű nyila. Tehát: vissza a középkorhoz? — Nem új dolog —kap­juk a felvilágosítást —, régóta ismerik a puskagrí- nálokat. Ez is az. — Mire használható? — Ismét a vietnami há­ború tapasztalataira hivai- kozhatom. Ott bizonyosodott be; előnyös, ha a 'lövész- fegyverekből nemcsak pontcélokra, hanem terü­lehet a környékbeliekkel összeegyeztetni. A négy és félezer holdat kitevő föld­birtok a tagság számához viszonyítva kevés, s ami még nagy baj, ennek a földterületnek egyes részei nagyon távol esnek egy­mástól. Tetemes a szállítási többletköltség, amely jelen­tősen csökkenti a termelés gazdaságosságát. Ugyanakkor nagy földte­rületek erősen ár- és bel­vízveszélyesek. Az idén több mint 400 hold gabona- termést vitt él a víz. Majd másfél millió forint kár ez, amit azonban más termelési ágakban sikerült bepótolni. Ha nem következik be ez a természeti csapás, a munkaegység értéke majd­nem tíz forinttal nőtt volna. Mindehhez járul még az is, hogy a termelőszövetke­zetben rendkívül sok — több mint 450 — nyugdíjas van. Sokan vannak olya­nok, akik a szövetkezetbe már nyugdíjasként léptek be. A doigozó és a nyug­díjas tagság között nagy a szociális feszültség. Amíg az előbbieknél az új ház építése, új bútor és ház­tartási gépek vásárlása, ad­dig az utóbbiaknál a meg­élhetés biztosítása okozza a gondot. A 79 éves Szűcs Antal például nemrégen Szolnokon járt. Nvugdíiki- egészítő állást vállalt volna, ha... . Bolyt, köv. Nyugdíjasok között Bognár János letre is tudnak tüzet lead­ni. Ugyancsak fontos, hogy a lövész-alakulatok önere­jükből tudjanak védekezni páncélos harcjárművek ei­len is. Ezt a cél szolgálja a géppisztolyból kilőh.ctő pus­kagránát. Komulatív (egy pontra irányított hatású) robbanóanyaggal töltve ké­pes átütni a ma használt páncélokat, ezenkívül re- peszgránátként is hatásos. A lövedék a kilövéskor vi­szonylag kis kezdősebessé­get kap. majd pályáján a kilövés után működésbe lávő rakéta-hajtómű gyor­sítja fel. — Miért van erre szük­ség? — A géppisztoly. mint elmondottam, mind köny- nyebbé válik, a puskagrá­nát súlya mAntegy egyötöde a géppisztolyoknak. ilyen súlyarány mellett igen nagy lenne a hátralökő erő, ha nagy kezdősebes­séggel indulna. A rakéta- segédhajtású puskagránát „visszarúgása” alig na­gyobb a közönséges lősze­rénél. mégis nagy sebessé­get ér el a hasonló más fegyverekénél sokkal la­posabb röppályán. — Ez tehát „mini-raké­ta”. amely növelheti. a géppisztoly sokoldalúsá­gát? — Így is lehet mondani. Fegyverkonstruktőreink feladatai közé tartozik még — mint a beszélgetés so­rán kiderült — korábbi fegyvertípusok korszerűsí­tése, új anyagok és szerke­zeti elemek kipróbálása, így sikerült egyebek kö­zött a régi, kerekeken gör­dülő. védőpáncélos, Oor- junov-féle géppuskából kor­szerű, feleakkora súlyú, de nagy tűzerejű és igen pon- itos könnyű géppuskát ki­alakítani. Elmondhatjuk te. 'hát. hogy fegyverkonstruk- tjtőreink, a termelő üzemek mérnökeihez hasonlóan, (azon fáradoznak, hogy a I katonák „szerszámai”. a I fegyverek a honvédelem ff igényeinek megfelelően gaz­daságosak. korszerűek és hatásosan alkalmazhatók legyenek. Katonai szemleíró Magas jövedelmet hoz a seprűcirok Megyénk közös gazdasá­gaiban az idén 200 holdon termelnek seprűcirkot. A termést az fmsz-ekkei kö­tötték le. A betakarítás megyeszerte megkezdődött. A gazdaságok közepes eredményt várnak. A mű­veléstől függően 5—7 má­zsa cirokszakállt (ezt ad- ;ák át az fmsz-eknek) és 10—15 mázsa magot taka­rítanak be holdanként. A megyében 10—12 va­gon cirokszakáll felvásár­lására számítanak. A tö­rökszentmiklósi Petőfi 50 holdján és a jászfelső- szentgyörgyj Egyetértés 35 hti’dján igen jó termést, várnak. A cirokszakáll igen ke­resett exportcikk és nagy a belföldi kereslete is. A cirok termelése révén a közös gazdaságok holdan­ként 8—10 ezer forint ér­tékű hozamra számi A most leleplezett szobor A városi művelődési házban megnyílt kiállítást né­zik a látogatók 1ANOSHIDA e§Y szolnoki szemével Sziget a J á ax aá gh an L \

Next

/
Oldalképek
Tartalom