Szolnok Megyei Néplap, 1967. október (18. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-01 / 232. szám
VUég proletárjai, egyesüljetek! 1 z 1 i i N 11 1 K N E mi | A HEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA £g£ XVIII. évfolyam, 232. szám. Ara i 80 fillér 1867. október L, vasárnap. Import gépek másfél millióért Még van költhető pénz Új üzemház épül Karcagon A kisipari szövetkezetek fejlesztéséről MEGYÉNK KISIPARI SZÖVETKEZETEI AZ IDÉN IS SOKAT GYARAPODTAK. AHOGYAN A KISZ ÖV VEZETŐSÉGE A LEGUTÓBBI FELMÉRÉSEK ALAPJÁN MEGÁLLAPÍTOTTA, A SZÖVETKEZETEK TÖBBSÉGE KIHASZNÁLTA A FEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEIT. A MEGYE 56 SZÖVETKEZETÉNEK HELYI FORRÁSOK, FENNTARTÁSI, FEJLESZTÉSI, STB. ALAPOK CÍMÉN AZ IDÉN ÖSSZESEN TÖBB MINT 35 MILLIÓ FORINT ÁLLT RENDELKEZÉSÉRE. Az igénybevétel ugyan nem mindenütt egyenletes, mert a fenntartási alapnak egyelőre alig több mint 10 százalékát használták fel. Számításba véve azonban, hogy az állagmegóvási és karbantartási munkák többnyire nem igényelnek túl hosszú időt, ezeket az ösz- szegeket is célszerűen használhatják fel. Az eddig elköltött összegek 1* jól szolgálták a szövetkezetek termelő és és szolgáltató tevékenységét. A Mezőtúri Építőipari Ktsz-ben befejezték a raktárépítést, Tiszafüreden elkészült a vegyes ktsz rádió és televízió javító műhelye. Jászberényben edzőkemencét, Jászki séren sa- vazót, Kisújszálláson pedig gépműhelyt építettek. Sok értékes géphez is hozzájutottak a kisipari szövetkezetek, A központi devizakeret terhére mintegy másfél millió értékű gép került a birtokukba. Több megkezdett építkezést még ezután fejeznek be. A Jászberényi Általános Műszerész Ktsz szolgáltató kombinátjának kivitelezését néhány hete kezdték és jövő ilyenkorra lesz kész. Megkötötték a szerződést a mezőtúri asztalosipari szolgáltató kombinát építésére is, amelyet szintén egy év múlva fejeznek majd be. Túrkevén és Jászapátiban a vegyesipari ktsz építtet szolgáltató házat. Kiegészítő beruházásokra eddig mintegy 6 millió forintot költöttek a megye kisipari szövetkezeteiben. A Jászárokszállási Vas- és Fémipari Ktsz 29 forgácsoló gépet, a Jászsági Egyesült Cipész Ktsz 6 cipőipari gépet más szövetkezetek személy- és tehergépkocsikat, valamint —újabb telephelyek kialakítására — telket vásároltak. A jövő évre vonatkozóan még gazdagabb a fejlesztési program. A Karcagi Általános Szerelő Ktsz üzemházat építtet, amelynek költsége 22 millió forint lesz. Terveit 1968 tavaszára készíti el egy tervező szövetkezet. A Jász- jákóhalmi Asztalosipari Szövetkezetnek is új üzemháza lesz. A beruházási programot elkészítették, tavaszra pedig a tervdokumentációkat is kidolgozzák. A jövő év első felében az eddig felmerülő igények szerint mintegy 4 millió forintot költenek a szövetkezetek gépeik felújítására és új felszerelések beszerzésére. Ezenkívül is jelentős bővítéseket, átalakításokat terveznek, autószervizek létesítését, stb. tervezik aszerint, ahogyan azt a mindenkori igények megkívánják. A v 093 a fok kapcsolnak Bekötötték a térköibiitosító berendelést Szolnok és Kétpó között Bekötötték az önműködő vasúti térközbiztosító berendezést Szolnok és Kétpó között szeptember 23- án. A munkálatokat tovább folytatják és év végéig Mezőtúrig, tavaszra pedig onnan Is tovább haladnak a Budapest—Békéscsaba közötti vasútvonal korszerűsítésével. A felszerelt berendezések jelentősen meggyorsítják a forgalmat és biztonságossá teszik a közlekedést ezen a vasúti szakaszon. A vonatok rövid térközökben követhetik egymást. és önműködően kapcsolják a jelzőket megBRAVÓ GY, CSAK ÍGY TOVÁBB A főtéren több száz érdeklődő várta Schi rill!) Györgyöt. Európa egvik leghíresebb hosszú távfutójót. A 28 éves budapesti taxisofőr percnyi pontossággal érte el megyeszékhelyünket, hogy 2 órás pihenő után tovább folytassa írtját Moszkva felé. Hozzá hasonló korú fiatalok és úttörők köszöntötték virágcsokorral és baráti szóval. A megyei KISZ bi zottság képviselője pedia azt kérte a szemlátomást jó kondícióban levő sportolótól. hogy tolmácsolja Moszkvában a szolnoki fiatalok jókívánságait, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója alkalmából. Ä kiséret A rendkívüli vállalkozás főszereplője pénteken 8 órakor indult a fővárosból. A több mint 71 kilométeres első szakaszt 5 óra 57 perc és 21 másodperc alatt tette meg. A Cegléd—Szolnok közötti szakaszt — ami 32 kilométer — két és háromnegyed óta alatt. Szolnokra érkezése után kísérői elmondták, hogy s fantasztikus feladatra vállalkozó sportoló naponta két úgynevezett kis pihenőt és egv nagy pihenő* tart. az előbbi 20—30 percet jelent, míg az utóbbi ? órát. Szombaton a nagypihenőt a Kossuth tér melletti irodaház klubhelyiségében, egy székben kényelmesen elhelyezkedve tartotta. A rádió és az újságok képviselőit fogadva beszélte el útjának részleteit. Dr. Pr<V nai László. a világsikert aratott öttusa válogatott orvosa, édesapja és Krai- vich versenybíró kísérik útján, I hem?uicii€i kitűnő Schirillát kísérő versenybíró ég az orvos ei* állj”-ra vagy „szabad’’-ra a korszerűsített szakaszokon. A mezőtúri vasútállomáson csaknem ezzel egyidő- ben megépítették a vonal legkorszerűbb állomási biztosító berendezését, mintegy 8 millió forintos költséggel. Az állomás rakterűidének a kövezetét is felújítják, jövőre pedig a? állomástér világítását korszerűsítik. A nagy szerelési és átalakítási munkák közben olyan pontossággal és figyelmességgel dolgoztak az állomás alkalmazottal, hogy első félévi eredményeik alapján megtartották az élüzem címet Á9lu9o99 ffZOÍMoííOSI a arobo9emher' mondták, hogy ehhez hasonló kísérletre csak néhányszor került sor a századforduló után. Ezerki- lencszázkettőt írtak. amikoi egy hosszútávfutó átlag egy mérföldes óránkénti teljesítményre vállalkozott. Néhány évtizeddel később, az 1940-es években csak a Párizs—Strasbourg útvonalon lezajlott verseny hasonlítható Schirilla vállalkozásához, mlvej annak résztvevői mintegy 600 kilométeres távott tettek meg Új törvényt alkottak A z ember és a munkaviszony nagy téma, — nyilatkozott az újságírónak még a parlamenti ülés szünetében egy képviselő. És ez a nagy téma szinte teljes városi és falusi, ha úgy tetszik, ipari és mezőgazdasági valóságában kapott hangot az országgyűlésen, az új Munka Törvénykönyv, valamint a termelőszövetkezeti és a földjogi törvény háromnapos vitájában és elfogadásán. A témához illő tájékozottság és élettapasztalat, .emelkedettség és vitázó szenvedély pedig, amely az előterjesztéseket és a hozzászólásokat jellemezte, különösen jelentős. Igaz, hosszú és fontos előzmények vezettek e törvényjavaslatok elfogadásához: az új Munka Törvénykönyv tervezetéről mintegy négyszázezren formáltak véleményt az előzetes tanácskozásokon, a két agrár-javaslathoz pedig már hozzászóltak csaknem valamennyi tsz közgyűlésén és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek első országos kongresszusán. És a legkevésbé sem formálisán. Hiszen — kezünkben a bizonyság — ezer meg ezer elhangzott vélemény formálta meg az országgyűlés elé kerüt törvényjavaslatokat. Mindezek után tanácskoztak a képviselők, vagy fél- száz hozzászólás jóvoltából olyan lelki- ismeretesen és mélyrehatóan, hogy — mintegy végső simításként — még jó- néhány módosítás jelzi a választók kívánságát. véleményét. B ár, még ez sem az utolsó szól Ezek az immár elfogadott törvények ugyanis nemcsak abban hasonlatosak egymáshoz, hogy az ember és a munka viszonyát szabályozzák a közelgő gazdasági reform követelményeinek megfelelően, és nem is csupán abban, hogy messzemenően demokratikus szellemüket köszönhetik azoknak a demokratikus módszereknek is. amelyeknek segítségével létrejöttek. Van még egy hasonlatosság. Úgynevezett kerettörvények, amelyek csupán az alapelveket rögzítik, a tényleges megvalósítás a helyi viszonyoknak, a való körülményeknek megfelelően, a vállalati kollektív szerződésekre, illetve — az agrár-törvények esetében — az alapszabályokra, a tsz-ek és a most alakuló területi szövetségek demokratikus szervező és fejlesztő tevékenységére hárul. Ebben pedig még pontosabban. még személyesebben kifejeződhet az érdekeltek minden jogos, méltányos kívánsága. Annyi bizonyos: ilyen sok stáció, ennyi demokratikus „szűrő” még aligha csiszolt, tisztított, munkált nálunk törvényt Hogy mi a legfontosabb az új törvényekben, azt meglehetősen nehéz e szűk helyen összefoglalni. Az új Munka Törvénykönyv — amely egész sor kérdésben bátran szakít a régi, merev, egysíkú szabályozással —, amennyire csak lehetséges igyekszik a kölcsönös érdekek alapjára helyezni a jogokat és a kötelezettségeket a munkáltató és a munkavállaló viszonyában. Bérezés, jutalmazás, munkaidó. szabadságidő, munkakörülmények, s mindenekelőtt a munkaviszony létrehozása és megszakítása, az elhelyezkedés, felmondás, elbocsátás — csupa olyan kényes kérdés, amelynek ésszerű rendezését általában mindenki kívánta, sőt sürgette, még ha konkrét esetben elfogult is a maga, vagy a vállalat javára. Az új törvényt dicséri: úgy igyekszik maximális létbiztonságot teremteni minden tisztességes dolgozó ember számára, hogy közben megfelelő munkaügyi feltételeket teremt az egész gazdaság biztonságos fejlődéséhez. a prosperitáshoz, amely nélkül minden személyes biztosíték csak írott malaszt. H asonlóan nagy jelentőségű, és a kiteljesedő demokratizmus bizonyítéka. hogy egyazon tőrvény keretein belül sikerült-e a vállalatok minden eddiginél önállóbb vezetését és a szakszervezetek minden korábbinál erőteljesebb érdekvédelmi jogkörét elismerni. A termelőszövetkezeti törvényben viszont a paraszti társulás, azaz a szövetkezeti jelleg erősítésének, valamint a nagyüzemi gazdálkodás, tehát a vállalatszerű munka fejlesztésének egyaránt elismert követelménye jelenik meg párhuzamosan, nem egymással ellentétes, inkább egymást erősítő, kiegészítő tényezőként. Társadalmi szempontból vizsgálva pedig- a termelőszövetkezeti mozgalom általános győzelme óta alighanem ez a törvény adja a legerősebb ösztönzést a munkás, illetőleg a paraszti életviszonyok további közelítéséhez, a különbségek gyorsabb megszüntetéséhez. Tagadhatatlan, hogy e törvények, éppen mert számos területen elevenbe vágnak, nem zárják ki az élet kisebb-nagyobb konfliktusainak lehetőségét. Számolnak a gazdálkodás, a munka ellentmondásaival, nehézségeivel, a helyi és időleges érdekellentétekkel. Ezért is bízzák a részletes rendezést olyan további szabályozásokra, amelyek körültekintőbben számolhatnak a vállalatok és a tsz-ek, s mindenekelőtt az érintett dolgozók helyi, sajátos körülményeivel, érdekeivel. Ezért van az is, hogy bár a föld jogi törvény pontosan meghatározza a szövetkezeti földtulajdon bevezetésének elvi, jogi kereteit, a megvalósítást — a méltányosság és a legszigorúbb önkéntesség érvényesítésével — a gazdasági tényezők, az élet, az idő hatására bízza, de mindenesetre olyan fejlődést Indít el, amely végül is a szocialista földtulajdon általános elterjedésével megteremti a tulajdon és a használat egységét, a szövetkezeti gazdálkodás végleges, szilárd alapját, M indent egybevetve úgy tűnik, olyan törvényeket sikerült alkotni az országgyűlésnek, amelyeknek nem annyira a betűje, hanem eleve inkább a szelleme a mértékadó, sőt utat. mutató. Jogászok a megmondhatói, hogy ez milyen ritka, nagy eredmény. És persze, utóbb, mindazok is így mondanak majd' igent akiknek e törvények segítségével dolgozniuk, vezetniük, boldogulniuk kell. Akik a megelégedés pecsétjét üthetik e törvényekre. B. B uráli látogctás Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titká- ránaik vezetésével október első felében magyar párt- és kormányküldöttség utazik baráti látogatásra Csehszlovákiába. egy hét alatt gyalogolva Ezt a versenyt a”óta ic minden évben megrendezik. Gyuri ennél sokkal nagyobb távolságot, több min* 2200 kilométert tesz meg futva. A nem mindennapi tettre vállalkozó sportolót a Szovietunióban különleges sportcsapat és bizottság fogadja. Mintahogy kísérői elmondták, odaérkezve he likopterről színes filmet készítenek futásáról. A tervek szerint a Magyar Filmhíradó egyórás műsorban mutatja be Schirilla György eddig páratlan futását. Az egyik budapesti újságíró pedig könyvet ír útjáról. Veiik a búzát lénoshidán A jánoshidai Vörös Hajnal Tsz-ben az esős idők beállta előtt hozzáfogtak az őszi kalászosok vetéséhez. A csapadék és a meleg hatáséra már szépen kikelt és bokro- sodni kezd az őszi árpa. A gazdaságban takarmánykeveréket és 300 holdon őszi árpát vetettek. Az idén először takarmánybúzát is termelnek. A gazdaságban 1880 holdon termelnek búzát. Csak Bezosztáját vetnek. A talajt már 1200 holdon előkészítették. Búza után csak 200 holdon termelnek újra búzát. Az elővetemény zöme vörös here, lucerna, len és 500 hold kukorica. Ezt is törik már. Kilenc vetőgép dolgozik a szövetkezetben. Eddig 200 hold búzát tétCsillagászati hét Jelentős eseményhez kapcsolódik az október 4-én Szolnokon kezdődő csilT- cászati hét: az első szovjet szputnyik fellövésének 10. évfordulójához. Ennek jegyében tartják rendezvény- sorozatukat a TIT csillagászai, amelyet Ponori T Aurél- A szovjet csillagászat tíz éve című előadása vezet be, maid — ugyancsak a társulat szolnoki előadótermében — SCHIRILLA GYÖRGY A 2226 KILOMÉTERES UTAT PONTOS IDŐBEOSZTÁSSAL TESZI MEG. TEGNAP DÉLBEN 12 ÖRA 30 PERCKOR RAJTOLT SZOLNOKRÓL, AZ ÉJSZAKÁT KENDERESEN TÖLTÖTTE, AHONNAN REGGEL 7 ÓRAKOR INDULT TOVÁBB. KISÚJSZÁLLÁSRA MA 7 ŐRÁ 40 PERCKOR ÉRKEZIK. KARCAGRA 9 ÓRA 10 PERCKOR. ITT 30 PERCES PIHENŐT TART. A KŐVETKEZŐ ÁLLOMÁS PÜSPÖKLADÁNY, AHOVÁ ELŐRELÁTHATÓLAG IX ÓRA 29 PERCKOR ÉRKEZIK MEG. az űrkutatás legújabb eredményeiről neves tudósoktól hangzanak ei referátumok. A csillagászati hét alkalmával az űrhajózással kapcsolatos előadásokat, valamint csillagászati bemutatókat tartanak Jászberényben Karcagon, Tö- rökszentmik'óson és a megye más városaiban, községeiben. Papír-fát telepítenek a futófiomokon A jászfényszarui Lehelkürt Tsz-ben sok a silány, futóhomokos terület.. Holdanként csak néhány mázsa rozsot tudtak termelni rajta. Most gazdaságosabban hasznosítják e gyenge minőségű földet; 80 holdon nyárfát telepítenek a cellulózé. illetve a papírgyár- táj céljaira. Harminc hold területet már megforgattak, ide ez év &zén elültetik a fács- kákat. ötven holdat Is előkészítenek, ahová a tavasz- szal kerül majd nyárfa. A telepítéshez — a rendeletnek megfelelően — az állam fs támogatást nyú^í i
