Szolnok Megyei Néplap, 1967. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-02 / 207. szám
1967. szeptember 2. SZOLNOK MEG TE! NÉPLAP 3 A jászjákóhalmi Béke Tsz-ben az idén nyolcezer sovány libát nevelnek. Az állatokat a jászapáti és más tömőszakcsoportoknak adják át hizlalásra Az utolsó csengőszó Szeptember elsején délelőtt 11 órakor az utcán mindenütt pirosnyakkendős úttörőket és felnőttes, ünneplő ruhába öltözött komoly nagydiákokat lehetett látni. Az ünnepélyes évnyitóról igyekeztek hazafelé. Voltak, akik még az úton is közrefogták a tanító nénit vagy a tanár urat, akik kezében friss virágcsokor volt. Elhangzott az első csengetés, amely az új tanév kezdetét, a komoly munka megindulását jelezte. A városi tanács művelődés- ügyi osztályának egyik termében fehér abrosszal leterített asztal mellett azonban ezen a napon és ebben az időben olyan pedagógusok ültek, akiket ez a csengőszó többé nem szólít kötelességszerűen a katedrára Sok évtizedes becsületes munkásság után búcsúztatták itt a nyugdíjba menő pedagógusokat. Régi kedves szokás, hogy ezekre a meghitt hangulatú kis ünnepségekre éppen szeptember elsején, az új tanév kezdetén kerül sor. A szolnoki városi tanács vb nevében Szigeti László vb-elnökhelyettes, a művelődésügyi osztály nevében Budai Péter osztályvezető köszönte meg mindnyájuknak odaadó munkájukat. Nyugdíjbavonulásuk alkalmával kellemes, nyugodt pihenést kívánva va- lamennyiüket arra kérte, hogy továbbra se szakítsák meg kapcsolatukat volt iskolájukkal, hiszen ez az utolsó csengőszó nem azt jelenti, hogy nincs szükség többé tapasztalataikra, hivatástudattól fűtött segítőkészségükre. A virágok ezen az ünnepségen sem maradtak el. Úttörők, sokan közülük régi tanítványok, köszöntötték velük a nyugdíjba- menőket: Brachtl Jánosnét, a Délibáb úti iskolából. Kun Eleknét, a Koltói úti iskolából, Török Rózsát, az Újvárosi iskolából, K. Tóth Lenkét és Vajai Józsefnét, a Beloiannisz úti iskolából, Vadász Tivadar- nét, a szolnoki kisegítő iskolából, Csontos Sándort, a Bajcsy-Zsilinszky úti iskolából és Mohácsi Lászlót, az Áchim András úti iskolából— rg — Ä vasas szakszervezet ülése Pénteken ülést tartott a vasas szakszervezet elnöksége és a többi között meg- tárgvalta a kollektív szerződések előkészületeit. Az elnökség elé terjesztett jelentés hangsúlyozza, hogy a kollektív szerződéseknek az új gazdasági mechanizmusban igen nagy lesz a jelentőségük, mert a vállalat és a dolgozók olyan megállapodásait is magukban foglalják, amelyet magasabb szintű jogszabályok csupán elvileg körvonalaznak. Az elnökség felhívja a figyelmet az előkészítő munka gyorsítására, hogy a kollektív szerződések 1988. január 1-én mindenütt élet- beléphessenek. HÚSZ MÁZSA CSIPERKEGOMBA Kunsági hli'liapörliölf és házikeuyér a karcagi csárdában Egyszerre négyszázötven vendégnek terítenek a karcagi birkacsárdában. Tíz felszolgáló sürög-forog, s hordja a kunsági birkapörköltet és a gulyást. Ezek a legkeresettebbek. De az ínyenceknek ételkülönlegességgel is szolgálnak. A frissensültek közül rántott báránycombot, kunsági bojtáravató pecsenyét és töltött bárányt rendelhetnek a látogatók. Az ízekről Trunkó Imréné mesterszakács, konyhafőnök gondoskodik. Nehéz itt helyet kapni. Az ízlésesen felszerelt vendéglő állandóan zsúfolt a mezőgazdasági kiállításon. A tájjellegű ételeket kedvelők jól érzik magukat az ízléses környezetben. Az asztalokat karcagi népművészeti hímzések, kerámiák díszítik. A belső reprezentatív helyiségben már az NDK és Csehszlovákia nagykövete is megfordult A karcagi szövetkezet már a legutóbbi kiállításon is sikert aratott. Az átépített, kibővült étteremmel, ételkülönlegességeikkel most méginkább. Pető Endre, az étterem igazgatója néhány számadattal is illusztrálta ezt. A megnyitás napján 36 ezer, másnap kétszer eny- nyi, s azóta száz-százezer forint forgalmat bonyolítottak le. S ennek a nagyobbik hányadát a saját készítésű étel adja. Egy nap alatt 60—70 bárányt fogyasztanak a kiállítás látogatói. A friss házikenyeret naponta hozzák Karcagról. Ez a sütőipari vállalat remeke. A vendégek még külön is becsomagoltatnak belőle. Sokat talpalnak itt a beszerzők, a szakácsok és a pincérek. Tizenkétórás a napi műszak. Este szinte úgy dőlnek bele az ágyba, ők nem sokat látnak a kiállításból. Mégis szívesen vannak ott — m. I. — Kórodi Sándor, a fiatal pi ncér meghozta a bárány- pecsenyét — (Foto: Nagy Zsolt) Egy amatőr „falukutató" hagyatéka A mesterségesen termesztett csiperkegomba fogyasztása évről évre növekszik. Ízletessége, húspótló szerepe, magas fehérje és vitamin tartalma következtében egyre nagyobb szerepet kap a köz- étkeztetésben; Csiperkegomba egész éven át folyamatosan termeszthető. Ezért a téli, kora tavaszi, főzelékszegény időszakokban különösen számottevő. Évente mindössze 10—12 dekagramm gomba jut egy lakosra hazánkban. Az igények ennél jóval nagyobbak, de kielégíteni egyelőre nem lehet. Nem beszélve az exportlehetőségekről. A gombatermesztéssel érdemes foglalkozni. Városi pincék, sötét istállók és más célra nem használható helyiségek kevés költséggel átalakíthatok. A termesztésbe a családtagok is segíthetnek. Egy 100 négyzetméteres helyiségben évente kétszeri váltással 8—7 ezer forint bevételt lehet elérni. Megyénkben egy-két évvel ezelőtt Tiszaroffon az fmsz kezdte el a gomba termesztését. Azóta a szövetkezetek biztatására Szolnokon, Tiszafüreden. Karcagon és Tiszaföldváron is bekapcsolódtak a termelésbe. Ez év első felében 1064 négyzetméternyi terület volt gomba. Ez a terület most megduplázódott, 1000 négyzetméterrel bővült. As idén több mint 20 mázsa csiperkét vásároltak fe>l és értékesítettek a szövetkezetek; Szolnok megyében alig van, erdő, s az erdei gombák itt ismeretlenek. A nyári aszály miatt nem termett réti gomba. — A természeti adottságaink méginkább indokolják a gomba mesterséges termelésének növelését. Pince és egyéb kihasználatlan helyiség is akad bőven. A nyári, őszi időszakban több mint 8 ezer négyzetméter kihasználatlan üvegház van. Ezek kiválóan alkalmasak gombatenyésztésre. Tehát a közös gazdaságok a palántanevelés megkezdése előtt az üvegházaikat jól hasznosíthatják. Az fmsz-ek felkarolták a gombatermesztést, s most is segítenek. Ingyenes tanfolyamokat szerveznek az érdeklődők részére. Megfelelő képzettségű szakembert hívnak meg erre. A takarékszövetkezetek pedig ötéves időtartamra 15 ezer forintos kölcsönt is adnak azesedoves beruházásokra a termelőknek. A szövetkezetek piacot keresnek az értékesítésre. Egy kilogramm gomba fogyasztói ára 40—50 forint. A megyei tapasztalatok szerint négyzetméterenként 5—6 kilogramm gombát lehet termelni. — Tehát jó mellékkeresetet nyújt a vele való foglalkozás, m. L — Szerkesztőségünk címére nemrégen egy levél érkezett Tiszaszentimréről özvegy Balog Zsigmondnétól. E levél nyomán került sor tiszaszentimrei látogatásunkra. és ismerkedtünk meg dr. Balog Zsigmond hagyatékával. Tiszaszentimre kis falu. dr. Balog Zsigmondot mindenki ismerte. Köztiszteletben állott, mint községi orvos. ezt a funkcióját nyugdíjba meneteléig, negyvennégy évig töltötte be, és sokan azt is tudták róla, hogy szabadidejében a régmúlt korok emlékei között búvárkodik, a község történetét kutatja. — Sokszor jönnek még ma is úttörők, adatokért és egy idevalósi pedagógus a szakdolgozatához is forrásként felhasználta férjem összegyűjtött adatait. Szívesen megmutatom mindenkinek. akit érdekel — mondja az özvegy, amikor egy vastag dossziét tesz elém. dr. Balog Zsigmond »okévi kutatásainak gyűjteményét. Beleolvasok az előszóba: „Egy kis község monográfiáját megírni hálátlan feladat, átcsapnak felette az idő hullámai és elmossák az erőfeszítés értékét...” Vajon tényleg hálátlan feladat? Az úttörők érdeklődése vajon utólag némileg kárpótolhatja e Balog Zsigmondot munkája elmaradt elismeréséért? Nem hiszem, mint ahogy azt sem hi- ‘ szem, hogy aki ilyen munkára vállalkozik, az elismerés kedvéért teszi. Nagyon kevés faluról íródik monográfia. de eszembe iut a szomszéd község példája. Az Abádszalók földje, népe című monográfia, amelyet az ottani honismereti szakkör állított össze, könyv alakban is megjelent. Nem tehetne-e a tiszaszentimrei községi orvos munkáját is publikálni, mondjuk ugyancsak a múzeumi kiadványok sorában? — Fériem szenvedélyesen gyűjtött« a község történetére vonatkozó adatokat, ha Pestre vagy Egerbe utazott. nem mulasztotta el. hogv be ne menien a levéltárba vagy a könyvtárba Ebben a dossziéban régi okiratok eredeti latin nyelvű szövegét is megtalálhatja — mondja özvegy Balog Zsigmondné. látva, hogy érdeklődéssel böngészek a gazdag anyagban. Megtudom belőle, hogy Tiszaszentimre eredeti neve Kőláb volt. Szentimre. néven először a XIV. század eleién említik egy Vatikánban őrzött oklevelében. A magyar történelem viharzó eseményeinek krónikája ez a monográfia, egv kis község életének tükrében. Dózsa parasztforradalma, a törökdúlás. a kuruc- kor nem vonult el itt sem nyomtalanul. És hogy mindez az utókor számára sem merült a feledés homályába. az nem kis részben dr,_ Balog Zsigmond érdeme. a. a Barátság vezeték N em a több országot átszelő Barátság ólai vezetékről van szó. Kisebb dologról, amely három község lakóit érinti. Mégis ugyanazt a barátságot, testvéri segítséget jelképezi, mint az első mondatban említett nagy mű. A besenyszögi, nagykörűi és tiszasülyi emberek számára felejthetetlen élmény. nagy-nagy öröm volt az. amikor utcai kifolyónál, vízcsap* nál meríthették meg kannájukat Csak azok tudják. mit jelent ez. akik korábban — mint szüleik, dédszüledk — a Tiszáról hordták a vizet. Aztán elérkezett az a nap. amikor üzembe helyezlek az egészséges ivóvizet szolgáltató vízműveket S hogy ez így történhetett, az nemcsak a községek vezetőinek, lakóinak érdeme, hanem azoknak a szovjet katonáknak is, akik jó barárt:ént segítettek. Földmunkagépeiket is igénybe véve, együttesen a három községben ötven kilométer árkot ástak ki a vízvezeték számára. A z önként vállalt és térítés nélkül végzett munka értéke csaknem hétszázezer forint. A szovjet katonák társadalmi munkája — másszóval — ennyi megtakarítást eredményezett a vízművek építési költségeiből. Ez a nagyszerű tett újabb szálakkal fűzte szorosabbra a szovjet és magyar emberek barátságát. A tiszasülyiek meghívták a szovjet katonákat arra a tanácsülésükre. ahol tavalyi község- fejlesztési eredményeiket értékelték. Oklevéllel, vi rággal toldották meg köszönő szavukat. Szolnok Megye Tanácsa pedig csütörtöki ülésen határozta el. hogy a ..Társadalmi munkáén” kitüntető plakett arany fokozatát adományozz« az ideiglenesen Magyar országon állomásozó katonai alakulatok azon egységének, amely a bárom községben kimagasló segítséget nyújtott a vízhálózat építéséhez. Az egység parancsnokának pedig a lelvény arany fokozatát adományozza a megyei tanács. N. fc. Kamarahiállítás az 4ba Movák teremben Megnyitása óta a Kén- csarnok Vállalat szolnoki Aba Novak bemutató terme máris jelentős kultúrpolitikai kultúrpropnaanda funkciót töltött be. Most ismét egy színvonalas kamaraki- áltításnak adott otthont falai között. Tegnap délután 5 órakor nyitotta meg Horváth Ferenc, a megyei tanács vb művelődésügy4 osztályának előadója Pali.cz József szolnoki festőművész kiállítását. A művész- ezen a kamarajellegű tárlaton hús& olajfestményt, zömével tájképet mutat be. A kiállítást szeptember 15- ig tekinthetik meg az érdeklődők.
