Szolnok Megyei Néplap, 1967. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-14 / 217. szám
1887, szeptember '14. gZÜENOK MEGYEI NÉPLAP a A kisiparosok küldöttgyűléséről (Folytatás az 1. oldalról.) natkozó rendeletekrőL annak mérhető hatásairól. A vita A beszámoló elhangzása után Komáromi Erzsébet. á küldöttgyűlés elnöke a hozzászólóknak adta meg a szót. Csizmadia László. a jászberényi kisiparosok import anyaggal való takarékoskodásáról. Gajdán Mihály a mezőtúriak anyag- ellátási gondjairól szólt. Váradi József pedig azt ismertette, hogy több szakmának — vízvezetékszerelés. bádogos stb. — nincs Karcag városban művelője, ezért sokan kontárkodnak. Kemenes Károlyné a kunszentmártoni munkalehetőségekről. Vígh Mihály a szakmai továbbképzés lehetőségeiről beszélt, arról, hogy a szolnoki járásban műhelylátogatásokat, tájékoztató előadásokat tartanak. Ugyanakkor megemlítette anyagellátási gondjaikat. azt. hogy sok köz- használatú anyaghoz, felszereléshez nem jutnak hozzá. Jászjákóhalmáról Borics István a helyi irányító szervekkel való jó kapcsolatukról szólt, majd azt kérte, hogy az ellenőrök mindig körültekintően bírálják el egy-egy kisiparos helyzetét, mert pillanatnyilag ennek az ellenkezője is tapasztalható. Illés Lajosné Tiszaföld- várról a TEMPÓ-val előforduló vitáikról. Zsám- böki Lajos az alkatrész beszerzési nehézségekről — amely a iánoshidaiak munkáját nehezíti — tájékoztatta a küldötteket. Bozsik Béla azt ismertette, milyen akadályai vannak egy-ecv kisiparos falun való letelepedésének. Ezért a helyi szakemberképzés útját tartja a legtanácsosabbnak. Kovács Sándor a tiszafürediek véleményét tolmácsolta. Azt. hogy asztalos, kalapos. köszörűs szakember hiányzik a községből. Csűr István azt jelezte, hogy Jászapátiban elég sok szakmát hetven éven felüli mester lát. el. s ott sincs, aki átvegye tőlük a szakmát. Kiss Gyula a vezetőségek tájékoztatásának fontosságát tette szóvá, majd Vígh Gyula arra tett javaslatot, hogy a háztartásokban használatos gépek javításában mutatkozó igényeket is vegyék jobban számításba Törökszentmik- Ióson az iparengedélyek kiadásánál. A további felszólalások is hasonlóan fontos kérdéseket. a szakképzést. az igények jobb kielégítésével kapcsolatos feladatokat vi - tatták A vita befejeztével a küldöttgyűlés megválasztotta a 17 tagi választmányt. az pedig a 7 tagú vezetőséget, amely titkárául továbbra is Szoboszlai Istvánt választotta. A KI- OSZ V. kongresszusára 8 küldöttet delegáltak. Az élelmiszeripar a kiállításon Az idei mezőgazdasági kiállításon külsőségeiben is tetszetős a pavilon, amelyben az élelmiszeripar vonultatja fel termékeit. Jó érzéssel állíthatjuk, hogy a hazai élelmiszer-feldolgozás nagy léptekkel fejlődött az utóbbi években, Ismerjük a konzervgyárak, húsipari üzemek felújításának nagyszabású programját, tudjuk, hogy sorozatosan épültek és épülnek új tejüzemek, hűtőházak, tartósító üzemek. Szerencsés elgondolás volt, hogy az idei mezőgazdasági kiállításon és vásáron már minősítették az élelmiszeripar produkturacsi és biritói állami gazdaság pedig elhozta saját palackozásé kadarkáját, olaszrizlingjét. A kiállítás egyik pavilonja a „Termelőszövetkezetek” felírást viseli és tulajdonképpen a szövetkezeti gazdálkodás üzemszervezési kérdéseit feszegeti. Még hozzá nemcsak olymódon, hogy megmutatja mi van jelenleg, hanem mérlegeli a lehetőségeket és céloz a jövőre. Itt láthatjuk az egyik táblázaton, hogy az előbb már említett újkígyósi termelőszövetkezet élelmiszerfeldolgozásból származó bevétele 1966-ban 790 000 forintot tett ki, menyek is milyen kedvezően segítik az élelmiszeripari termékek választékának bővülését, a minőség javulását. Hát még ha azt is számításba vesszük, hogy mennyi a kihasználatlan lehetőség! A zöldség- és gyümölcstermelő szövetkezeti gazdaságok jó együttműködést alakíthatnak ki a velük szerződéses viszonyban- levő konzervgyárakkal. Minden különösebb gond és nagyobb beruházás nélkül elvégezhetnek úgynevezett konzervipari alapműveleteket: a válogatást, osztályozást és gyakran a pulp vagy lékész ítéri De ugyanígy: szállíthatnak a tejiparnak nemcsak nyers tejet, hanem például tejszínt is. Szövetkezeti összefogással megszervezhetnek kis- és középméretű élelmiszeripari tevékenységet. Jó körültekintéssel haszonnal dolgozhatnak így nemcsak a szövetkezetben tömörült családok, hanem az egész népgazdaság számára. H L, Leváltását javasoljuk,.* — Amint már mondtam nektek. Tassi Béla tolatás- vezető munkatársai egyetértésével panaszos levelet írt az alapszervezet vezetőségéhez Szűrös István kocsimester ellen. Leírja, hogy a magatartása sokszor tűrhetetlen, mindenbe beleköt. igazságtalan és nem szeretnek vele dolaozni a vasúti üzemrész dolgozói. Bár Szűrös pártonkívüli és gazdasági beosztásban van. a körülményeket tekintve nem térhet ki a pártvezelőség az elől. hogy a munkások kérésének eleget téve állástfoglaljon az ügyben. Nagy Ferenc alapszervezeti párttitkár szószerint is felolvasta a levelet. Kiss Sándor. Kiss Béla. Telek István és Templom Miklós az alapszervezeti vezetőség tagiak a meghívo- tak. Lukács Gyula az üzemi pártbizottság titkára. Muhari István KISZ-tit- kár és Török László szállítási vezető meghallgatták. Aztán mindenki szót kért. Megmásított fegyelmi — Sokszor elmarasztaltuk már a magatartásáért Szűröst. Akkor érzi ő jól magát, ha önérzetükben is megsértheti az embereket. Áprilisban azért kapott fe- gyelmit. mert egy veszekedés alkalmával durván megsértett. szidalmazott egy idősebb embert. Akkor leváltották a beosztásából. — Nocsak! A fegyelmijében meg az van, hogy ittasság és igazolatan mulasztás miatt váltották le. Ügy látszik, még így ’s ..papírkéoesebb” volt az eset. mint, ahogy valójába í történt. — Leváltottátok Török elvtárs. aztán anélkül, hogy bárkivel is megbeszéltétek volna, két hónap múlva visszahelyeztétek. Elintéztétek saját berkeitekben. Nem becsüli a munkásokat — Izgága ember Szűrös, de azért ismerjük el. hogy szakmailag a hasonló beosztásúak között a legjobb. Ahol kell. segít, s az ő területén is rend van. — Olyan csoportvezetőt, mint ő még legalább hetvenet találsz itt a vegyiművekben. Pontos Szűrös, de mások is azok itt. Mások is megkövetelik a munkát Mégsincs annyi panasz a hetven csoportvezető ellen együtt sem. mint amennyi már Szűrös ellen érkezett. — Akárhogvan is csinálja* de nála mindig gördülékeny a ki- és behuzatás. — Sole fiatal is dolgozik vele. Egy ifjúsági brigád Ha azok munkához látnak, haladnak. — Szűrös meg azt mondta róluk, hogv munkaidőben sakkoznak, kártyáznak, alszanak! — Ezt. mondja Szűrös, de nézd meg őket akármikor. Te mondtad éppen, hogy soha nincsenek elmaradva. Egyedül a kocsimester dolgozna? Az ő gépkezelői mennek naponta a legtöbbet. Mégis, legtöbbször baromnak nevezi a beosztottjait. — Ez az ember nem tud jobb belátásra térni. Én huszonöt éve isrr— Ilyen a hangneme. Hégi vágású, de jó kocsimest^r. Ügy sejtem, a beosztottja’ most összefogtak ellene. — A gorombaságot. az embertelen modort valameddig el lehet viselni, de aztán ilyen ellenakcióval kell számolni. A kenyerét ne vegyük el. Maradjon az üzemben. De emberek irányítását ne bízzátok rá tovább. l.egutőbb egyik haraggá nercében minden emberétől két órai ledolgozott munkaidőt vont meg. Így nem kell ..takarékoskodni'’. Ha így csinálja. előbb- utóbb nem marad ott erű ember sem a tizenkettőből. Évente fegyelmi — Én összeírtam Szűrös fegyelmijeit. Kétszer kerüit már szembe a törvénnyel. Egyszer rövidebb szabadságvesztésre ítélték. Másodszor kétezer forinton felüli összegre büntették, mert a beosztottjai szeme láttára folyamatosan lopta a benzint az üzemből. Máskor a motorját javíttatta és milyen áron?! Egy mozdonyvezetőt parancsolt le a gépéről, és a gépet egy se- gédvezetőre bízta. Ha akkor valami baj történik, ki felel érted? Volt eset, amikor a lezárt vonatszerelvényre kihúzattatott sérült, üzem- képtelen. kocsikat. Máskor idő után küldött ki vagont és a vonatvizsgálót éppen hogy szét nem vágta a megmozduló szerelvény. Nem sorolom tovább, ehhez még csak annyit, hogy 1.96? óta hat esetben kapott fegyelmit. — Azok egy része régen zajlott le! A benzinhordás 1964-ben volt. Azt most nem szedhetjük elő Azért akkor kellett megbüntetni. Most csak az időszerű dolgait vitathatjuk. — Semmi jele, hogy ez o.z ember megváltozhat. A fegyelmi jegyzőkönyv záradéka. mindig egy és ugyanaz: Amennyiben hasonló eset még előfordul. ■■ állásából elbocsátom. Aztán Szűrös mindig marad Szűrös pártonkívüli. De ilyen címen nem nézhetünk el neki olyan magatartást, amilyenért közülünk már bárki repült volna. A döntés — Van cny határ, ahol a türelem többet árt mint használ. Eszerint szavazzunk. Mielőtt e tanácskozásra összeültek a pártvezetőség tagjai, meghallgatták Szűrös Istvánt és beosztottiad is Az öttagú párt vezetőség- bői hárman a Szűrös István leváltását javasoltálc. Ezt a javaslatukat Szűrös István csoportvezetője. Török László szállítási vezető is elsőkézből hallhatta. Amikor a pártvezetőségi ülést hallgattam, az én noteszomban is lapult egv levél. Abban szintén Szűrös Istvánra panaszkodtak a szállítási dolgozók. Erre a bizonyítékra azonban már nem volt szükség A Tisza- menti Vegyiművek szuperfoszfát üzemének alapszervezeti pártvezetősége .szótöbbséggel — nagyon indokoltan — a kocsimester leváltását iavasolta. Ennek alapián a szállító munkások joggal remélhetik, hogy az üzemrész gazdasági vezetői nontot tesznek a Szűrös ügyre. Borsi Eszter A húsipari kiállítás termé kel csaknem olyan látványosak, mint amilyen kívá nuto.ak mait. Szakemberekből álló bizottság bírálta el az egyes termékeket és Ítélte oda a kitüntető díjakat. De van ennek a kiállításnak még egy különösen figyelemre méltó vonása. Talán jelképnek, jó kezdetnek tekinthetjük, hogy az élelmiszeripari pavilon egyik magas üvegpolcán ott csillog két üveg szamócaszörp. A tokodi Aranykalász termelőszövetkezet szörpüzeme készíti és a bírálók aranyéremmel jutalmazták. És ugyanitt láthatjuk az újkígyósi termelő- szövetkezet savanyító üzeméből kikerült, ezüstérmet nyert paprikasalátát. A budapesti Duna Termelőszövetkezet ugyancsak az élelmiszeripari áruk között mutatja be sajátkészítésű szárított hagyma és papri-' ka szeletét és az egész télen használható szárított petrez&elyemzöldet. A kaEbben a szövetkezetben ez az összeg már az összes bevételek 15,4 százalékára rúgott. Természetes, hogy a szövetkezeti élelmiszer-feldolgozásnak nagyon sok összetevője van. Hiszen még az is sokat számít, hogy közel vane a város, a felvevő piac. Talán ez a tényező adja magyarázatát annak, hogy a Csepel-szigeten gazdálkodó Duna Termelőszövetkezet 1966-ban 8000 mázsa zöldséget savanyított és másik 650 mázsát szárított. Végeredményben ennek a szövetkezetnek egy évi bruttó bevétele az élelmiszeripari tevékenységből meghaladta a hétmillió forintot. Kisebb méretekben az ország több vidékén találkozhatunk már termelőszövetkezeti feldolgozó tevékenységgel. És különösen szembeötlő, hogy e kezdeti eredKi most a jó parti ? Az eset megbolygatta a falut, Jászszentandrást. A harmincnégy éves lány feleségül ment hatvanhat esztendős főnökéhez. Az ara nem dúskált a javakban, a férfi annál jobban szituált, kiválóan kereső ember. A szentandrásiak sokáig mondogatták: ezelőtt a föld csinálta az ilyen házasságokat. — Menjél hozzá, lányom. Földje van, nem kell géphez járnod. Majd összetörődtök, ne félj — biztatták a rokonok a törekes lányt. — Vedd el fiam, ne gondolkozz. Azl a kis hibáját eltakarja a föld. A legény jókedvű, jótar- tású. büszke járású parasztfiú volt. Kettejükre tíz holdat hagyott az apjuk. A lány után hatvanöt hold, egy ház, egy tanya nézett hozományul. A lány csúnya, hiányzott egy kereke. A hibbant lány, úgy emlegették. A legény vonakodott nagyon. Jól jársz vele, jól élsz mellette — szálltak rá a rokonok A jókedvű legénynek elfogyott a nevetése. Megtartották az esküvőt. Két gyerek született Gyenge elméjű mindkettő Akkoriban történt. A malmos lányának udvarolt egy szemrevaló kisparaszt legény. Gazdag paraszthoz adták Jászapátira. A farsangon — Háromnapokkor, így nevezték a faluban a három napos vígségot — hazalátogatott az ifjú pár. A férj hajtott a bakon, mellette ült felesége. Lövés dörrent. Mikorra a legközelebbi tanyába bevágtatott a fogat, az ifjú asszonyból elszállt az élet. A csendőrség vallatta a volt udvarlót és a férjet ts. A nyomozást vezető jászapáti Rejkó esend- őralhadnagy főbelőtte magát. A tragédia soha sem tisztázódott. Szép, ligetes falu Szent- andrás. Lakói vidám emberek. Azt * csak a falu öre- gebbjei tudják, hogy a csend, a külsőség mennyi belső elnyomorodást, bánatot takart. Mert igaz, szombat esténként szólt a zene. Húzta a cigány: „Levágják a libuskát a májáért. Elveszik a csúnya lányt a jussáért...” A gazdag paraszt csendőrhöz, tanítóhoz adta legszívesebben lányát. A tad- rai, szegénynegyedbeli fiúkkal nem mentek el táncolni alsótanyai lányok. Így volt, ilyen volt az élet. Kicsit meglepte a szentandrási vezetőket, mikor előálltam furcsa kérdésemmel: ki most a jó parti a faluban? Sorbavettük az utóbbi években kötött házasságokat. Néhányat jegyeztem ki közülük. A szövetkezeti kovács lányát elvette a tanító. A tanítónő feleségül ment a kereskedősegédhez. Egy traktoros fiú felesége érettségizett lány. Zetoros legény érettségizett lánynak udvarol Megkötött és leendő házasságok: kőműves fiú érettségizett lány. Termelőszövetkezeti lány, érettségizett fiú. Volt csendőr fia + volt párttitkár lánya. Lányanya hozzáment kisiparoshoz. Tadrai fiú felesége lett alsótanyai lány. Ezt nagyon nagy dolognak tartják Szentandráson. Meg is jegyezték az emberek: — No, ebből se lett volna házasság soha, ha nincs demokrácia. A kapós fiú ma Szentandráson: akinek szakma van a kezében. A traktorosok igazi nagylegények. A gimnazista lány is mond valamit. Szombat esténként táncmulatság szokott lerou a művelődési házban. Sípos István igazgató figyeli a mulatozókat. Azt mondja: az 6 fiatalkorában esőről, szélről tudtak beszélgetni a fiatalok. Most okos lánynak lenni siker. Nemrégen helytörténeti vetélkedőt tartottak. A legtöbb jó választ adó lányokat sokan táncoltatták. Van-e még valami elkülönítő gát a falu fiataljai között? Van. A termelőszövetkezetből még az irodisták, a traktorosok, a szakmát bírók tartoznak elsősorban a társaságba. A többieknek van a szövetkezetben KISZ szervezet, s kinn két tanyán ifjúsági klub. A leggyakoribb eset: állattenyésztő fiú kertészlányt vesz feleségül. A háztűzné- zőben meg-megücérdezik a kérőt: — Miből tartod majd a családot, fiam? Hogy állsz a munkaegységgel? Mennyi volt a tavalyi kereseted? A szentandrási anyakönyvvezető 43 párt adott össze tavaly. Több esztendő átlagában átlagosan 40 esküvő van évente. Kutattam, hány lehet köztük az érdekházasság? — Egyetlen egyet se tudtak mondani. Kivéve azt, amelyikről az elején írtam. Az a házaspár elköltözött Szén tan drásról. Bonák Lad»