Szolnok Megyei Néplap, 1967. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-13 / 216. szám

1WJ, szeptember 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s TV KÉPERNYŐJE ELŐTT Kevés igazán kiemelkedő esemény, sok hétköznapi szürke program, néhány színvonalas helyszíni köz­vetítés, ugyanakkor szép számú ismétlés vagy ré­gebbről előkotort anyag. A tévé heti mérlege néző szempontjából nem valami kedvező. Értékben és szín­vonalban a legtöbbet talán Illés Endre érdekes, rend­hagyó játéka nyomta A szerelem törékenysége, melyet sajnos csak kevesen láthattak, ugyanis bemuta­tására a késő esti órákban került sor. Kár, mert az is­mert novellista, s a jeles dráma- és esszéíró pazar ötlettel lepte meg nézőit; szinte írói bravúrnak le­hettünk szemtanúi. A bra­vúr lényege: egyetlen tör­ténetnek három megoldást adni úgy, hogy valamennyi lélektani igazságához ne férhessen kétség. A játékos, szellemes ötlet azonban nem önmagáért való: esz­köz csupán égy rendkívül fontos, soha elégszer nem hangoztatható igazság, mon­danivaló bölcs bizonyításá­ra; arra tudniillik, hogy az oktalan gyanúnál százszor többet ér az okos bizalom. A tényekre sem építhetünk halálbiztosan; a látszatról nem is beszélve, amely az esetek nagy részében csal. Lám Orsi is arra gyanako­dott, hogy Ágnes összeku- porgatott pénzét — ponto­sabban a róla szóló betét­könyvet férje lopta eL Volt oka erre következtetni’ — Némi oka természetesen volt. Csakhogy a pénz sor­sa még így is legalább há­rom elképzelhető és hite­les módon volt magyaráz­ható. Bizonyára ezért is nem tett egyértelműen pon­tot az fró maga sem Orsi és Laci, a fiatal házaspár éj­szakai párbeszédére, Lélek­tani tanmese lenne tehát Illés Endre műve, többféle lehetséges megoldással és erkölcsi tanulsággal? Rész­ben, de valójában sokkal több. Lélektani hűséggé’ feltárt elgondolkoztató, ko­moly felnőtt játék: a biza­lom drámája. Próbáljunk úrrá lenni gyanakvásain­kon, kétkedéseinken. Hiszen még a legédesebbnek indult szerelem is, hogy megkese­redhet egyetlen csepp okta­lan gyanútól; szépen indult barátság is milyen könnyein kaphat léket tőle, s érde­mes karrier is de gyakran fenekük meg általa. Bizony az oktalan gyanúsítgatás ezerszer több kárt okoz éle­tünkben, mint a józan bi­zalom. Amelyet — tegyük hozzá — el is lehet játszani. Az erkölcsi tanulságaiban rendkívül korszerű dráma írói erényeihez a televíziós megvalósítás nem tud iga­zán felnőni. Ez főként a fia­tal szerelmes házaspárt alakító Sztankay István és Papp Éva játékára vonat­kozik. Sztankay üres pilla­natai, felszínen mozgó já­téka, valamint Papp Éva szomorkásán nehézkes sze­repfelfogása következtében ülés Endre játéka sokat vesztett mélységéből, fé­nyeiből és szellemes szi­porkáiból. Hajdufy Miklós korrekt rendezői munkáját egy-két lassú pillanat, üres járat értékeli le némileg. Röviden Két gyenge film, fő mű­soridőben. Az Én, a mama meg te számos képtelen szi­tuációból képtelen mű; a Robbanó leves egyetlen képtelen helyzetből ugyan­az. Rippl-Rónai életművével érdekes, szemléletes, ötletes formában ismerkedhettünk meg. Az első személyű nar­rátor; a festő személyében emberközelbe hozta a nagy mester életútját és alakját. A Stopp! ismét hasznos példákat és elrettentő kö­vetkezményeket vonultatott fel a szokásosnál talán rap- szodikusabb, kevésbé átgon­dolt szerkezetben. A fiatalokkal rendkívül kommentálta a közelmúlt­ban egy nyugati lap a gaz­dasági mechanizmus re­formjára irányuló törekvé­seinket. Több oldalról lehet ilyen, vagy hasonló meg­állapításokat hallani — egészen addig, hogy Mao Ce-tungék revizionista áru­lásnak. a kapitalizmus visz- seaállításának bélyegzik a szocialista országok ha­sonló törekvéseit. Ezzel kapcsolatban szük­séges arról is beszélni, ho­gyan alkalmazható A tőke a szocialista gazdasági vi­szonyokra. Nemcsak arről van szó, hogy a marxi élet­mű nem tartalmaz kész re­cepteket a iövó minden várható problémájánál’’ megoldására, hanem arról is, hogy Marx A tőkében a kapitalista termelési mód kritikai elemzését végezte el. A szocialista gazdaság elemzésével még nem fog­lalkozhatott Mégis fontos segítője A tőke előrehala­dásunknak. Hogyan? Ügy, hogy Marx módszere az, ami a szocialista gazdaság vi­szonyai között is felbecsül­hetetlen segítségként alkal­mazható. Ez a módszer ar­ra tanít bennünket, hosv csak a szocializmus tör­vényszerűségeinek feltárása, elméletünknek a ayakorlat- tal való szüntelen összeve­tése ét állandó korrioáUm* közvetlen kapcsolatban élő Halló hovatovább egyszerű zenés riportműsorrá fajuL A népszerűséghez aligha vezet erre az út. Annál ör- vendetesebb volt látni a Ti­zenkét szék soros vetélke­dőjének valóban huszáros tettét. A sport kedvelői egy könnyű győzelmet és egy színvonalas döntetlent lát­hattak a képernyőn; A Kapcsoljuk jó ritmusú félórában kalauzolt végig bennünket a gazdag anya­gú. reprezentáns tudományos kiállításon A szovjet tudo­mány és technika 50 évén. V. M. — a marxi dialektikus módszer — adhat biztos alapot a helyes aazdasáp- politika kialakításához. Amikor pártunk célul tűzte ki a gazdasági mechaniz­mus reformját. Marx szel­lemében járt el. a marxiz­mus—leninizmus módszerét alkalmazta. Történelmi tények bizonyítják, hogy a kom­munista pártok e módszer következetes alkalmazásá­val sikerre vezethetik a munkásosztály harcát. Mert hisz kell-e nagyobb bizo­nyíték, mint a tény: A tőke megjelenése után ötven év elegendő volt ahhoz, hogy a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom győzelme valóra váltsa a Föld egy- hatodán a marxi gondola­tot. A századik évfordulón pedig már Földünk népes­ségének 36 százaléka, a Föld területének egyne­gyedén megdöntötte az öröknek hitt kapitalizmust, s halad a kommunista tár­sadalom felé A mindenben kétel­kedés marxi gondolata nem a kén velem szere tő kis­polgárok kedvére való. Azoknak sem felel meg, akik a szocializmusról szí­vesebben prédikálják «3 A szolgáltatás fehér foltja Bánhalma — Tizennégy kilométert kerékpározok naponta Kunhegyesre és vissza, hogy a tizenöt liter tejet a csarnokban átadhassam. Ha már bajlódok a tehén­nel, ne vesszen kárba a tej. És a pénzre is szük­ségünk van. mert a férjem beteges. Különben lehet, hogy én is a malacoknak adnám a tejet, mint má­sok, mert itt helyben nincs tejgyűjtő — mondta Bana Miklósné. — Ha lenne iskolai nap­közi, én is dolgozhatnék, így azonban meg kell elé­gednünk a férjem kerese­tével, mert most már a kisebbik fiam is iskolás és egész nap nem maradhat­nak felügyelet nélkül — vélekedett Kinder Gyuláné. Ha elkopik a cipő sarka Berényi Lajosné a ve­gyesbolt kiszolgálója is nyugodtabban dolgozna ha két iskolás gyermekét nap­közibe adhatná. Mások azt tették szóvá, hogy ha levá­lik a cipő talpa elkopik a sarka, utazhatnak Ken­deresre vagy Kunhegyesre, hogy megjavíttassák. Még nagyobb gond, ha valami­lyen háztartási gép vagy a tv, rádió hibásodik meg. Ezeket ugyanis a kisúj­szállási és a karcagi GEL- KA javítja. Az. említett észrevétele­ket, panaszokat Bánhalma lakóitól hallottam. Nem túloztak, amikor azokról a gondokról beszéltek, amelyeket egy mondatban így foglalhatjuk össze: nincs megoldva a szolgál­tatás ezen a településen, ahol hatszáz. illetve az állami gazdaság idénymun­kásaival együtt ezer em­ber él; Bánhalma nem önálló község. Közigazgatásilag a tíz kilométerre lévő Ken­dereshez tartozik. Fejlődé­sét, további növekedését a Középtiszai Állami Gazda­ság befolyásolja. Szinte alig van olyan család ugyanis, amelynek valame­lyik tagia ne az állami gazdaságban dolgozna. A fodrász hajléka Többen említették: az ál­lami gazdaság vezetőd ed­dig is meetették az embe­rek érdekében mindazt. üdvhadsereg pan iáinak Igé­it. mintsem a harcot — a szükségszerűségek és lehe­tős égek objektív, az egyes emberek akaratától függet­len rendszerének alapos is­meretére épülő társadalmi cselekvést — vállalnák Igaz — a marxi életmű nem is nekik szól. Hanem a világ megváltoztatására törő forradalmároknak. Amikor A tőke centená­riumáról megemlékezünk, a marxizmus előtt tisztel­günk. amely az elméleti ku­tatás szabad kibontakozá­sának minden korlátiát le­dönti: a materializmus előtt. amely mindenkor megköveteli a külső való­ság és a gondolat egybeve­tését. s amely nem tűri a spekulációt a dogma ti z- must. elveti a zárt rend­szereket: a tudományos szo­cializmus előtt amely el­veti a kinyilatkoztatáson, az i órök parancsolatokon, a változhatatlan eszméken nyugvó hagyományok eti­káját — szem behelyezve , vele a kommunista ember , eszméjét, aki a maga cse­lekvésének normáit kidol­gozza. korrigália. megsem- ' misfti és óira alkotta, az emberét, aki az alkotás ilyen folytonosságával a maga történelmét formál­ja. Varga József amire a rendelet lehetősé­get adott, esetenként töb­bet is, az emberséget tart­va szem előtt. Lucz István, a kenderesi községi tanács vb-elnöke példával is megerősítette az állami gazdaságról mondottakat. A gazdaság vezetőinek megértése, segítsége nél­kül még most sem lenne fodrászüzlet Bánhalmán. — De az már van. Bontott épületanyagból a gazdaság szakmunkásai és az önként jelentkező társadalmi mun­kások — köztük sok nő — felépítették a takaros kis épületet, amelyben női és férfi fodrász kapott helyet. Az idén adott működési engedélyt a községi tanács egy varrónőnek, így dol­gozik az asztalos is, most van folyamatban egy ci­pész működési engedé­lyének kiadása. Részére szintén a gazdaság biztosí­tott helyiséget Egy héten két alkalom­mal a kenderesi orvos a gazdaság központjában fo­gadja a betegeket, ahol a jól felszerelt orvosi szobá­ban még fogászati rende­lés is van. Természetesen nemcsak a gazdaság dolgo­zói, hanem a faluban és a tanyán élő lakosok is itt keresik meg az orvost. A gazdaság vezetőinek to­vábbi terveiről, elgondolá­sairól Pintér Zoltán fő­könyvelő beszélt Sum­mázva szavait: a szolgál­tatás további fejlesztésére törekednek. A „hogyan”, a miként” még nincs minden részle­tében kidolgozva De van, amiről már konkrétan be­szélgetnek. Például arról, hogy jövőre — erre az érvénybe lépő rendelkezé­sek is lehetőséget adnak — száz tagú építőbrigádjuk a lakosságnak is végez ház­javítást, lakás renoválást. Eddig ezt nem tehették meg. Ügy viszont segítet­tek, hogy a bontásból ki­kerülő faanyagot, cserepet, törött téglát a TÜZÉP-en keresztül értékesítették; Megoldatlan ma még az iskolás gyermekek napkö­zis elhelyezése ia Jelen­leg több lovaskocsi hord­ja, viszi a faluban lévő is­kolához és onnan haza a tanyán élő gyermekeket. Nagy szükség lenne a napközire, ahol ebédet is kapnának az iskolások. A gazdaság és az iskola ve­zetői most azon törik a fejüket, hogyan lehetne bontott anyagból bővíteni az iskolát, napközit létesí­teni. Ilyen és hasonló gondok foglalkoztatják az embe­reket Bánhalmán. A gaz­daság törekvései helyesek, sokat enyhítenek a gondo­kon. de mindent nem vál­lalhatnak magukra. Nagy Katalin Hasznos tanácsok a kelesztő öntözéshez Közismert, hogy a kora ősziek, s ezek közül is az aprómagvú. pillangós nö­vények telepítése, a száraz talajokon kelesztő öntözés nélkül nem biztonságos. A kelesztő öntözésnek a tele­pítésbiztonságon kívül gaz­daságossági jelentősége is van, mivel a következő év­ben e tábláról már teljes szénatermést lehet betaka­rítani. A kedvezőtlen tapasztala­taink alapján felhívjuk a termelő üzemek figyelmét arra, hogy a felületi öntö­zésre berendezett telepeken a pillangós telepítése — ve­tése — előtt feltétlenül húzzák ki a terelő töltése­ket. Ez a szakszerű öntözés fontos alapfeltétele. A hordozható esőztető berendezések nagy száma és az igény szerint rendel­kezésre álló öntözővíz lehe­tővé teszi a pillangósok és az egyéb őszi vetések ke­lesztő öntözését A kelesztő öntözés a jelenlegi száraz meteorológiai viszonyok mellett feltétlenül indokolt Középtisza vidéki Vízügyi Igazgatóság Hazajöttek a jászkunok Egy különös vendégcsoport megyénkben Ömoravicán, a falu köze­pén van egy nagy fa. Ár­pád fának hívják. Az on­nan nyíló utcát Árpádfa ut­cának. A fa hatalmas és öreg. Mint a monda, ame­lyet hosszú emberöltők ala­kítottak és őriznek róla. Az új hazát kereső jászkunok nak ez a fa mutatta: tele­pedjetek meg a Hangya­dombon — ez Moravica je­lentése — és sokasodjatok. Az igaz történet pedig a következő. A szabad jászkunok nagy- részének jogaik voltak, de termőföldjük kevés. Mocsa­ras világ, nádas, láp, ártér volt a Kunság, szűkén mér­te a kenyeret. Kunhegyes­ről küldöttség járt Bécs- ben a császárnál, engedje meg, hogy üres pusztákon, földeken letelepedhessenek. II. József, a kalapos király 1785. október 6-án aláírta a rendeletet: „még a tél kez­dete előtt letelepítendők”. így mentek el a szegény­ségben élő szabad jászku­nok jobbágynak. Karcagról száznegyvenhárman, Kun­madarasról százkilencen, Kisújszállásról háromszáz- huszan és Jászkisérről negyvenketten. Elnyelte őket az idő, a történészek feljegyzései őrizték már csupán e históriát. És most, 180 esztendő múltán visz- szajöttek. Az egykori tele­pítők kései utódai Mindenkinek van sxállása Jászkiséren találkoztam velük. A jugoszláv autóbusz este futott be a Hősök te­rére. Ott várta őket a falu népe. Napszítta arcú pa­rasztemberek, fejkendős falusi asszonyok lépegettek ki a kocsi ajtaján. A kis téren a meghatottságtól alig tudtak szóhozjutni. Az­tán az itteniek közül vala­ki megszólalt. — Megjöttetek testvérek? Az érkezők sorban mond­ják neveiket ■— Búzás Laura... Bűtor Júlia... Madarász Ferenc... Márkus Mihályné— Kósa János... Kasza Károlyné... — Tiszta kiséri nevek — fut át az öröm a téren. Negyvenketten jöttek. Annyian, mint őseik elmen­tek innen. Mindenkinek megvan a szálláshelye. Hallgató Lajos ómoravicai kisgazda Molnár Ferenc, a kiséri Táncsics Tsz állatte­nyésztési brigádvezetőjének vendége. Kapott „hazaté­rőt” Szilágyi Gerzson is. Lehetőleg úgy osztódott szét a csoport: a hasonló nevű családokhoz. Másnap a művelődési otthont meg­töltötték a jászkisériek. Be- rente Balázs népfront elnök nyitotta meg a nagyon ben­sőséges találkozás ünnepsé­gét. Győri János helytörté­nész tartott előadást Kis ír, a buja nádasvilágból kiala­kuló településről. Ahol a kis ér csordogált valaha, ott van most a falu főutcá­ja. Díszkannák emlékűi Felolvassák a ^kiraj­zók ” névsorát. Csoda szép nevek: Virág Mihály, Bak Péter, Gulyás György, Zöld János, Szőke Mihály. Kas- nya Gergely. Tanító Ist- vány, Bóné Pál, Szoboszlai Mártony. És még harminc­hármán. Győri János azzal zárja: az itthon maradtak két ke­ze termővé tette a földet, s nézzék meg, hogv élnek a szocializmusban. Meg is né­zik. A zománcipari ktsz fo­gadja őket először. Modern kis gyár — dicsérik a ven­dégek. Tetszetős, díszkan­nákat küldenek emlékül, ajándékul az ómoravicaiak- nak. A Kossuth Tsz-ben látnak aztán nagyon szé­pet. Vig János nyugdíjas feiőgulvás tizenkilenc évig dolgozott jugoszláv állami gazdaságban. Nagy szakér­telemmel mustrálgatja az itteni tehenészetet. Hamar kitűnik, az ősi pásztor nép ivadékai kiváló nagyüzemi állattenyésztők lettek Jász­kiséren és Ömoravicán is. Azt mondja Kiss Antal, a moravicai lelkész, a kirán­dulás szervezője: — A mieink szorgalma, becsületessége is nagyhírű. Olyan állattenyésztő falu, hogy messze környéken tisztelik érte. Ómoravicán nincs terme­lőszövetkezet A kisériek bizonygatják, s mutatják is, az övék a járható út. A vendégek elismerik. Bi­zony a nyugdíj, amire a jászkiséri parasztemberek számolhatnak, nagyon nagy dolog. — Kunmadarason is ezt láttuk — mondják. Ott is jártak. Karcagon is. Egyhetes hazalátogatás­ra indultak a kitelepülő jászkunok késői fiai, szét­nézni az új Jászkunságban. Nem is gondolták, milyen szeretettel fogadják majd őket A kunmadarasiak, mikor már felengedett a hangulat, nevetve mesélték, nagyon féltek, milyen nyel­ven váltanak majd szót Aztán kiderült az ősi nyel­ven, amit tisztán megőriz­tek a távoli jászok, kunok. Sok szép emléket visznek magukkal. Az idő gyorsan elrepült az ősök földjén. Már bú­csúzni kell. Susztár Ferenc elletőgulyás fehér köpeny­ben integet utánuk a Kos­suth Tsz borjúnévelőjéből. — Üdvözöljük az ottho­niakat is. Testvérközségek lettek Rövid egyezkedés még falu vezetőivel. Legy< testvérközség Jászkisér Ömoravica. Az ottani pi nir és az itteni úttörő cs: pat barátkozzon egymássé A testvéri hagyományc ápolója legyen a népfroi bizottság. Jászkisér nyoli ezres lélekszámú falu. Ömoravica már majdnei ugyanennyi. Várják, adjá vissza a látogatást. — Ügy fogadjuk máj masukat, mint a gyerek szüleit Borzák Lajos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom