Szolnok Megyei Néplap, 1967. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-12 / 215. szám
J 9*7. «eptemeber 12. uuLAOt MJtUVEJ SEfLAf 3 Asszonyok kopogtatnak „Alulírott özv. Urbán Ist- vánné, született: Bugyi Rozália kéréssel fordulok a T. Vezetőséghez, hogy engemet a műanyag, illetve a bakelit üzembe felvenni szíveskedjenek. Több mint 6 éve vagyok özvegy, semmi nyugdíjam, vagy jövedelmem nincs. Van két nős, családos fiam, akik a tsz-ben dolgoznak... Jászapáti, Alkotmány u. 13.’’ „Alulírott Deák Jánosné azzal a kéréssel fordulok a KTSZ vezetőségéhez, hogy a műanyag üzembe mint dolgozót szíveskedjenek alkalmazni. mivel családi állapotom úgy alakult, hogy 2 gyermekem eltartásáról magamnak kell gondoskodnom. .. Jászapáti, Winkler u. l.* Ez csupán kettő az előttem fekvő körülbelül 140 kérelem közül, melyet egytől egyig jászapáti asszonyok és lányok írtak a Béke Vegyesipari KTSZ vezetőségének. Sajnos, a válaszok tizennyolc kivételével elutasítóak voltak. Azt a tizennyolc asszonyt — aki szerencsésnek mondhatja magát — sem a bakelit üzemben alkalmazza a szövetkezet. hanem bedolgozónak szerződtette. Ez is jobb a semminél, azaz ma bedolgozónak lenni is nagy szó Jászapátin. Ezt erősítette meg a községi tanács elnökhelyettese, Lóczi László is. Elmondotta, hogy a valamivel több mint tízezer lakosú község jelentősebb ipari üzemmel nem rendelkezik. A négy kisipari termelőszövetkezet — a Béke Vegyesipari, a J ászsági Egyesített Építőipari. a Cipőipari és Szabó Ktsz — összesen három- száznegyven munkást foglalkoztat. Ezeknél sokkal jelentősebb a két mezőgazdasági termelőszövetkezet, a Velemi Endre és az Alkotmány. A szövetkezetekben 1850 mezőgazdasági munkás dolgozik. Családtagokkal együtt a mezőgazdaságból élő lakosság körülbelül Ötezret számlál. Sajnos, a tsz-ek nem tudnak munkát biztosítani a tagok munkaképes családtagjainak s ez fokozza az állást keresők számát. Azt mondjuk „sajnos”. Pedig, ha jól belegondolunk, a csaknem kétezer tsz-tag is sokkal több, mint amennyit a két szövetkezetnek megfelelő gépesítés mellett a gazdaságos termelés követelményeit figyelembe véve foglalkoztatni lehetne. A községből körülbelül ezer lakos jár el dolgozni különböző városokba. Négy esztendő alatt félezernél csökkent Jászapáti lélekszámú. Mindemellett ma többszáz azoknak a száma, akik munkáért kopogtatnak a ktsz-ek és a községi tanács áltálán. Azt is tudjuk. hogy hiába, mert jelenleg női munkaerőre sehol nincs szükség. Mint más. hasonló nehézségekkel küzdő községekben, vagy városokban, munkalehetőséget kellene teremteni. Igen ám. de hogyan? A közelmúltban tárgyaltak a község vezetői a Könnyűipari Minisztérium illetékeseivel, akiknek az volt a kikötésük, hogy megfelelő épület kell ahhoz, hogy valamilyen munkaigényes termék gyártását — bőrdíszmű, vagy kesztyűkészítés — vidékre helyezzék Budapestről. Van egy használaton kívüli malom Jászapátiban, amelynek az átalakítása anyagi áldozat árán, széleskörű segítségnyújtással megoldható lenne. Ez azonban az ügyet nem viszi a teljes megoldáshoz. Azért nem, mert egy űj gyáregység beindításához feltétlenül szükség van három—négy műszaki végzettségű emberre. Nekik pedig elsősorban is lakást kell biztosítani — mondta Lóczi László elnökhelyettes. Természetesen nemcsak a fővárosból való Ipartelepítéssel szüntethető meg, illetve csökkenthető a női munkerőfelesleg Jászapátiban. Divatos, hogy a városok és községek vezetői elsősorban a kitelepítésre szánt budapesti üzemekkel tárgyalnak és igyekszenek magukhoz csalogatni azokat. Á helyi lehetőségeket — talán azért, mert sokkal egyszerűbb feladat — nem nagyon veszik észre. Elmondható ez az írásban szereplő helységről is. Igaz, hogy egy új üzem megteremtésének lehetősége sokkal vonzóbb — ám a meglévők bővítése, esetleg egyéb megoldás keresése sem haszontalan dolog, nem is beszélve arról, hogy célravezetőbb is. Ilyen megoldás lehetne a helyi ktsz-ek bővítése, amennyiben a KISZÖV kellőképpen finanszírozni tudná a beruházásokat, illetve a jövő évben már a szövetkezetek szabadabb gazdálkodása is egyre Inkább lehetővé teszi az indokolt üzembővítéseket Szóba jöhetne ezenkívül még egy, a jászberényi Csökkent Munkaképességűeket Foglalkoztató Vállalattal kötendő kooperáció is. a vállalat bedolgozó létszámának bővítése Jászapátiban, egy megfelelő felvevő helyiség létrehozása után. A vállalat új gyártmányokra kapott megrendelést, méghozzá olyan mennyiségben, hogy további vállalásokról már le kellett mondania. Kihelyezhetnék Jászapátiba mondjuk az ablakpárna, vagy, a textiljátékgvártást s azt bedolgozókkal készíttethetnék eJ. így is nagy segítséget nyújthatnának a jelenleg kényszerű „pihenésre” kárhoztatott asszonyoknak. lányoknak. — bognár — A szolnoki tartalékos tisztek nyerték a Heves megyei járőrversenyt Az MHS Heves megyei elnöksége három megye és több város tartalékos tisztiéinek járőrversenyét rendezte meg vasárnap. Erre meghívták a szolnoki csapatot is. A város tartalékos tisztjeinek járőrcsapata öt kilométeres erdős, hegyes, akadályokkal nehezített pályán első helyen végzett A győztes csapat parancsnoka Tóth József tartalékos százados, tagjai pedig Cs. Farkas András, Lendvai János, Kiss János, Pásztor László tartalékos alhadnagyok, munkásőrök. Háromszáz holdon vágják a maglucernát a cibakház! Vörös ffcHiag Tsz-ben Ifjú tehenészek vetélkedője Rákóczifalván Vasárnap egésznapos versenyen mérték össze elméleti és gyakorlati tudásukat a szolnoki járás fiatal tehenészei a rákóczi falvai Rákóczi Tsz-ben. A közös gazdaság példásan felkészült a vetélkedőre, s így a héttagú zsűrinek módjában állt a döntő huszonkét versenyzője közül a legjobbakat kiválasztani. A gépi fejés kategóriájában ifjú Tőgyi Ferenc, a tiszaföldvári Szabad Nép Termelőszövetkezet fejőgulyása bizonyult a legjobbnak. A második Budai József, a Héki Állami Gazdaság, s a harmadik Tóth József, a tiszaföldvári Lenin Tsz tehenésze lett A kézifejősök csoportjában pedig Kenéz János, a mezőhéki Táncsics Tsz dol- dozója szerezte meg az első helyet. Ugyanebben a csoportban ifjú Gál Ferenc, a tiszaföldvári Szabad Nép és Korom Mihály, a Palotást Állami Gazdaság ifjú tehenésze végzett a második, Illetve a harmadik helyen. A jegyzőkönyvekből az is kiolvasható, hogy a szabálysértőket többszáz forintra megbüntette az ÁKF. Sőt. Az is, hogy ez nem elegendő a kereskedelem „szeplőinek” megszüntetéséhez. — Egy-két névvel többször találkozunk. Visszaesők, akik az ellenőrzés után ugyanúgy csaltak, csapták be a vevőket, mint azelőtti — A cserkeszöllői cukrászda vezetőjét például ez év július 11-én figyelmeztették súlycsonkításért. Kilenc nap múlva az ÁKF ellenőreit csapta be. Kevesebb fagylaltot adott, s a cukrászsüteményt — fatörzset — drágábban számolta. Egy hét múlva újabb szabálysértést követett el. A duplához egy szimplára való őrölt kávét használt feL Természetesen mindannyiszor jegyzőkönyvezték. Még ez sem riasztotta vissza attól, hogy szeptember 7-én ismét kevesebb fagylaltot mérjen az ellenőröknek. A súlycsonkítás és az árdrágításon kívül a vegyvizsgálat szerint a fagylalt minősége sem felelt meg az előírás- nak; A cukrászda vezetője azonban ennek ellenére nem érzi magát bűnösnek. Ezt viszont nem vette figyelembe az ÁKF. s mint visszaesőt, javasoita fegyelmi felelősségrevonását. Nem egyedüli példa ez. Említhetnénk több vendéglátóipari egységet is, amelyekben az utóbbi időben ugyancsak elszaporodtak a súlycsonkítások. minőségrontások. A vállalat vezetője körlevelet adott ki, amelyben ismertette a szabálysértés következményeit. A legszigorúbb fel'elősség- revonást helyezte kilátásba. Büntetni kell a vállalati vezetőket, az ÁKF-nek. S nem is keveset Az idén eddig már többször kellett bírságolnia az ÁKF-nek, mint tavaly egész évben. A szabálysértőknek többszáz forintot kell fizetni ök. — Sőt, szeptember 1-től 3000 forintra is megbüntethetik azokat, akik becsapják a vásárlókat Az említett példák azonban azt bizonyítják, hogy a büntetés önmagában nem szünteti meg a visszaéléseket Arra van szükség, hogy a vállalatok és az fmsz-ek belső ellenőrei is felelősségteljesebben végezzék munkájukat Ne legyenek elnézőek, jó fiúk. Követeljék meg a szabályok betartását, legyenek a fogyasztói érdekvédelem őrei. És ez vonatkozik a boltvezetőkre is. Nekik kell elsősorban és a legszigorúbban ellenőrizni a boltban dolgozókat Vonják felelősségre a hibát elkövetőket. Nem helyes, ha a vezető a vétkes dolgozó büntetésének elengedését kéri, A2 egyik szolnoki vendéglátó egységnél ez is megtörtént. Az üzletvezető is büntessen, ha szükséges. Az ellenőrző szerveket semmiként se kérje a bírság elengedésére. Igaz, a belső ellenőrök, a boltvezetők sem vehetnek észre mindent. De ott vannak a boltokban a kereskedelem becsületes dolgozói is. Ök miért nem segítenek leleplezni a csalókat? Saját becsületükről van szói. Az egyik vállalatnál a nyereségrészesedés 10 százalékának elvonásával büntette a társadalmi bíróság a súlycsonkító dolgozót. Ez legfeljebb egy-két száz forintot jelentett. Csoda-e, ha az enyhe ítélet után olyan hangok hallatszottak: érdemes csalni, hiszen a száz forintot a jogtalanul szerzett haszonból játszva kifizetheti. Szükség van arra is, hogy a társadalmi ellenőrök gyakrabban foglalkozzanak a kereskedelmi egységek ellenőrzésével. Ebben nyújtsanak segítséget a helyi tanácsok és vállalatok. Engedjék e] dolgozóikat. amikor ellenőrzésről Van szó. De az Állami Kereskedelmi Felügyelőség feladata Is, hogy minél több, kereskedelemben jártas személy bevonásával, gyakrabban ellenőrizzen. És ha mindezzel párosul a lakosság ébersége, az észlelt hibák jelzése, még ha fillérekről van is szó, biztos, hogy az eredmény sem marad el. A kereskedelem csak így tisztulhat meg mai szepiőitől, a felelőtlen dolgozóktól, akik gyakorlott ügyességgel mutatják be: hogyan lehet fél liter italból hat decit kimérni. — mJ — „Ki minek mestere?" A gépjavító állomások if jú géplakatosainak vetélkedője Kunszentmárionban Az ifjú esztergályosok nagy sikert aratott vetélkedőiéhez hasonlóan a KISZ Központi Bizottsága és a televízió a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére az Idén is megrendezi „Ki minek mestere?” című országos vetélkedőt. Ezúttal a géplakatos szakmában. Vasárnap délelőtt a Kunszentmártoni Gén- javító Állomáson tizenkilenc ifjú géplakatos versenyzett a megyei döntőbe jutásért. A 30 éven aluli fiatal szakmunkások a javítóállo— mások igazgatóinak és KISZ bizottságainak együttes javaslata alapján vehettek részt a versenyben Az volt a feltétel, hogy a tervüket rendszeresen teljesítsék. Tehát csak a legjobbak mehettek el Kunszentmártonba. A vetélkedőn a géplakatos szakma elméleti és gyakorlati ismereteiről kellett számot adni A versenyzők egy csuklópánt-tömböt készítettek el. mely a Kunszentmártoni Gépjavító Állomás egyik termékének alkatrésze. A munkadarab elkészítéséhez szükség volt a géplakatos szakma sokoldalú ismeretére, s alaposan próbára tették a fiatalok szakmai tudását. A verseny színvonalas volt. A rendező gépjavító állomás biztosította a munka feltételeit. A bíráló bizottságban a megyei igazgatóság gépészmérnöke. a KISZ járási bizottság. a MEDOSZ. több javító állomási igazgató és szakmunkások foglaltak helyet. Az értékelés során az első helyezést Pomá- zi Kálmán, a Szolnoki Gépjavító Állomás dolgozója. a másodikat Juhász Ferenc, a Törökszentmiklósi Gépjavító Állomás szakmunkása, a harmadikat pedig Sonkoly Sándor, a Kunszentmártoni Gépjavító Állomás alkalmazottja szerezte meg. Az első három helyezett 600. 400. illetve 200 forint jutalmat és oklevelet kapott. A negyedik és ötödik helyezett a MEDOSZ könyvjutalmát nyerte eL A verseny két első helyezettje részt vesz az ifjú nénlakatosok Szolnok megyei vetélkedőjén is. Ezt szeptember 24-én. a jászberényi Hűtőgépgyárban rendezik meg. A kereskedelem szeplői A% ellenőröket is becsapta — Büntet az ÁKl — Aki nem lehet jó fiú Jegyzőkönyvekben lapozgatunk az Állami Kereskedelmi Felügyelőségnél. A legutóbbi ellenőrzés alkalmából készültek. Mit mutatnak ezek a jegyzőkönyvek? Azt, hogy egyes vendéglátó egységekben rossz minőségű a fagylalt, dupla feketét főznek a szimplához elegendő őrölt kávéból, az ételekből hiányzik a kalkuláció szerinti nyersanyag, négy féldeciből ötöt mérnek. És sorolhatnánk tovább a különböző visszaéléseket,
