Szolnok Megyei Néplap, 1967. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-10 / 214. szám
Világ proletárjai, egyesüljelek! SZOLNOK MEGYEI r^MEGYEi RÁRTÍZOTTÍÁgIs' A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. évfolyam, 214- szám. Ara i SO fitter 1967. szept. 10„ vasárnap A kisipari szövetkezetek holnapja fi aint-Simon, Fourier, ^ Owen a szocialista gondolat hajnalkorszakában még világmegváltó lehetőségként álmodoztak az ipart is átfogó szövetkezésről, és immár több mint száz esztendeje — 1844-ben — szervezték meg a ro- chale-i takácsok a mindmáig ősként tisztelt, első szövetkezést a világon. Jóllehet, a hajdani utópiákat bizony jócskán kikezdte az idő, a szövetkezetek — köztük az egykori takácsok modern utódai, a korszerű termékeket gyártó kézműipari szövetkezetek is —, a szocialista gazdálkodás nélkülözhetetlen tényezőivé váltak; A ktsz-ek népgazdasági jelentősége és természetesen az itt dolgozó közel kétszázezer ember jövője, holnapi munkájának megítélése indokolja a kérdést: milyen helyet foglalnak majd el a kisipari szövetkezetek az új gazdaságirányítási rendszerben? Erről szólva fontos mindenekelőtt rámutatnunk arra a sajátosságra, amely a ktsz-ek gazdálkodását és egész közéletét jellemzi. A szövetkezet, köztudomásúan, a tagok tulajdona, következésképp: a vezetőséget közgyűlésen választják (ellentétben az állami vállalattal, ahol az egész társadalom nem választhatja meg a tulajdonában lévő vállalat vezetőit. Ezt a jogot csak a társadalmi érdekeket kifejező és érvényesítő állami irányítás gyakorolhatja, amely kinevezi a vállalat vezetői t). A kisipari szövetkezetek belső demokráciája, a tulajdonosok — tehát a tagok — tényleges beleszólási joga a gazdálkodásba, és az a tény, hogy itt a tagok közvetlenül anyagilag kockáztatnak is. egyrészt a tagsági jog feltételeként befizetett részjegy ereiéig, másrészt úgy hogy nincs garantált munkadíiazásuk, természetesen sajátossá színezi a szövetkezeti gazdálkodást. ¥7 bből a sajátossásból azonban jócskán származtak olvan túlzások is. amelyeket éppen a gazdasági reformmal kapcsolatban fontos áttekinteni. Az eevik ilyen — a sajátosságokat tévesen megítélő — álláspont a csoporttulajdonból már-már szinte a „félmaszekség” köyptkeztetését vonta le. Ebből származott az az elvi megfogalmazás is. — amelv a szövetkezeteket nem tekintette ..következetesen” szoeiallsta jellegűnek. ellentétben az állami tulajdonnal. A közelmúltban Nv°rs Rezső elvtárs, az MR7TVTP Köznonti Bi- 7ntt-áeánpk titkára, effv in- terinban íev válaszolt az ezzel kanesolatos kérdésre: ;. Helvtelennek tartom az ilveptnita meekü- lönböztetést. A szövetkezeti tula időn csoporttulajdon. az ál'ami tulatdon pedig össznépi tulaidon; ebből azonban nem következik az. hogy az egvik következeteken SZneinlista. a másik pedig kevésbé szocialista”. Az elvi félreértés azonban eddig egész sor gyakorlati konzekvenciához is v**etett. A kisipari szövetkezetek sok hátrányt leküzdve gazdálkodtak, az állami vállalatoktól például merőben különböző módon és gyakran más áron kaptak anyagot. A szövetkezeti sajátosságok — éppen ellenkező előjelű — félreértésének tünetei voltak tapasztalhatók viszont „házon belül”. Sokhelyütt a gazdálkodás színvonalának emelésével, a termelési volumen bővülésével kezdték háttérbe szorítani a tagokat megillető tulajdonosi jogokat, arra utalva, hogy a kisipari keretekből kinőtt, vállalati méretű gazdálkodással ez már .,nem fér össze”; A z 1968-tól érvénybelé- pő változások valójában e kétirányú félreértés feloldásaként is értelmezhetők a szövetkezetekben. Ami az elsőt illeti: a ktsz-ek gazdálkodási mechanizmusának lényegévé az válik, hogy teljesen egyenlő feltételekkel dolgozva, a piac tényleges hatásai közepette kell versengeniük az állami vállalatokkal. Az egyenlő feltételekről szólva talán . elég arra utalni, hogy a termék- forgalmazás korszerű rendszerében a szövetkezeteket éppen úgy megilletik a többcsatornás — tehát önálló mérlegeléssel kiválasztott — beszerzési és értékesítési források igény- bevétele, mint az állami vállalatokat. Ez pedig azt a lényegi változást jelzi, hogy a szövetkezeteknek valóban gazdasági eszközökkel és módszerekkel kell állnia a „másik oldalon” is új lehetőségekkel élő versenytárs „nyomását”. S itt pedig nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy minden bizonynyal elégtelennek bizonvul a iövőben annak a forrásnak a kiaknázása, amit rövid összegezéssel „szövetkezeti rugalmasságnak” nevezhetünk. Eddig jobbára ezzel a mozgékony, dicséretesen gyors reacáló- kénességgel, — az állami vállalatokénál lényegesen kisebb eszközállománnval. alacsonyabb műszaki színvonalon dolgozva —, meglepő eredményeket értek el. Csakhogy mindiárt más a helv7etkéo. ha ez a rugalmasság általánossá válik. ha az állami vál'alatok kötöttségei is megszűnnek. A közös gondolkodás, az új lehetőségek együttes fe’mérésére. magvarán: a demokratizmus kiterjesztése ugyancsak ilyen új tényező. Kétségtelen. hogv a vállalati — középüzem; méretre — bővült gazdálkodás sokszor gvors döntéseket kívánd hétvöznaniai aligha kénze'. hetők el szavnzásos módszerrel. ez ellentmondana a modern eazdállredás logikaiénak. rie nem is erről van sző. nemcsak ez ietpnti a demokratizmust. Sokkoj inkább az. hoev a tnhhség bizalmával felruházott választo+t vezetők valőban építsenek a tagok véleményére, kezdeményezőkészségére. a közösségért érzett felelősségére! Tábori András Ma: Irodalmi Elutazott a szovjet páelés kormányküldöttség melléklet Mi érdekli Önt? 3ász-Kun Kakas Jelenleg az ország valamennyi KISZ szervezetének munkájában központi helyet foglalnak el a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ötvenedik évfordulójának méltó megünneplésére történő előkészületek. Szolnok megyéből tízen utaznak a Szovjetunióba, ők viszik majd el a megye úttörőinek és kiszistáinak ajándékait a szovjet pioníroknak és komszomlisták- nak. November első hetében rendezik az országos szavalóversenyt. amelynek anyagát orosz-szovjet költők műveiből válogatták. Szolnok megyéből a szolnoki Králik József és Rapi Judit a jászapáti gimnázium ta-, nulója jutott a területi döntőbe. Megyei szinten október 20-ig lebonyolítják a „Ki mit tud a Szovjetunióról?” vetélkedőt. A KISZ Központi Bizottsága még 1966 szeptemberében „Kiváló ifjúsági Amikor kút fúrását határozták el a jászboldoghá- ziak. nem gondolták, hoev a Jászság legbővizűbb kútja lesz az övék A fúrási ugyanis a napokban fejezték be. s most 556 méter mélvségbő1 percenként 1300 liter 38 fokos víz tör föl. A kút fúrására 646 ezer forintot költöttek. Éveken át tartalékolt erre a községi tanács. Segített azonban nekik a megvei tanács 209 ezer. illetve az OVF 300 ezer forinttal Sőt. most már arra is van Pénzük, hogv s leendő vízműhöz mér az idén megvásárolják a glóbuszt. Sürgeti őket ugyanis, hogv a kútból ömlik a víz s már eddig 20 holdat elöntött a laposan fekvő te. fületeken. Első aondia most a tanácsnak a vizeire* eté< mennidása ezzel eav idejüleg a víz hasznosítása is. Szombaton délután elutazott Budapestről a Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége, amely a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány meghívására hivatalos baráti látogatást tett hazánkban. A szovjet párt- és kormányküldöttséget ünnepélyesen búcsúztatták a Ferihegyi repülőtéren, ahol ezklub” pályázatot hirdetett, de a cím elnyeréséért csak az 1966. január 1. előtt alakult klubok indulhatnak. A klubok jelentős része viszont csak ezután alakult a megyében, ezért a KISZ megyei bizottsága, a MÉSZÖV és a megyei tanács támogatásával külön pályázatot hirdetett a később alakult klubok részére, hogy azokat is bevonja a munkába. A kezdeményezés sikeres volt, huszonhárom később alakult klub jelentette be részvéteiét a pályázatra. A ..Forradalmi Filmek Fesztivállá” a mecvei moziüzemi vállalat, a megyei tanács művelődési osztálya és a KISZ bizottság összefogásával jött létre. Három megye. Heves. Haidú-Bihar és Szolnok ifjúságának közös rendezvénye lesz a bálamenet a tiszafüredi hídon A iárási és a városi KISZ bizottságok részben átvették a mérvei akcióprogramot és azt kiegészítették Bottó András. a tervező iroda munkatársa társadalmi munkával készíti el szeptember 15-re a szak- véleménvt. s október 15-re a kiviteli terveket. A tervező véleménye szerint a kút olyan bővizű, hogv nemcsak a község teljes ivóvíz ellátását oldhatják meg belőle Hasznosíthat ia azt a termelőszövetkezet énoúgv, mint a tanács községi tisztasági és strandfürdő építésével. A jász.boldogházi Aranykalász Tsz tervében szerepel. hogv 1968-ban egv kutat furatnak központjukban. Nos. most már nincs szükség a 600 ezer forint értékű kút elkészíttetésére, mivel a község új kútja 400 méterre van a tsz-kö" ponttól s mintegy 100 ezer forintos költséanel a vizet oda lehet vezetni. fgv egv vonatkozásban már hasznosítható a Jászság bővizű kútja. rek és ezrek gyűltek össze, s számuk az indulásig jóval meghaladta a tízezret. Az épületet magyar, szovjet és vörös zászlók díszítették, a betonon díszzászlóalj sorakozott fel csapatzászlóval. Díszjel harsant, majd a díszzászlóalj parancsnoka jelentést tett L. I. Brezs- nyevnek. Felcsendült a magyar és a szovjet himnusz, közben 21 tüzérségi díszlövést adtak le a Szovjetunió saját terveikkel. Ahol erre lehetőség nyílik. a kiszis- ták találkozókat szerveznek a szovjet egységek komszo- molistáival. A jelentősebb járási, városi rendezvények közül megemlíthetjük a kisújszállási lövészbajnokságot, a jászberényi „Évforduló Kupa” sportrendezvényeket, a karcagi keramikus pályázatot és kiállítást. Jelenleg egy széntüzelésű erőmű szolgáltatja a szolnoki papírgyár energia szükségletének zömét. Az erőművet a következő időMásik. legfontosabb vízhasznosítási mód: megoldani a község vízellátását, az ivóvíz gondot Bár ez nem kis pénzébe kerül majd a községi tanácsnak. A vízmű-telep. a 12 kilométere? hálózat, a 100 köbméteres glóbusz és minden, a beruházáshoz szükséges egvéb ánület. felszerelés mintegy 3 200 000 forintba kerül majd. Ezt csak úgy tudja megvalósítani a tanács, ha a község lakói ielentőscn hozzáiárulnak a vízmű megépítéséhez. mind anyagiak ban. mind társadalmi munkában. Ez viszont azt jelentené. hogy a lakások 50 százalékét rá lehet kapcsolni a vízműre. Az úi kút vizét hasznosíthatok tisztasági fürdő és strandfürdő építésével is A tervező erre három alternatívát ajánl. A tanácson múlik, hogv a gazdaságosság figyelembe vételével melyiket választja, párt- és kormányküdöttsé- gének tiszteletére. L. X. Brezsnyev Kádár János társaságában ellépett a díszzászlóalj arcvonala előtt, s köszöntötte az egységet Az SZKP főtitkára, s a küldöttség tagjai szívélyes búcsút vettek a megjelent magyar közéleti személyiségektől, a diplomáciai tes «• let képviselőitől, majd Kádár János társaságában elhaladtak a búcsúztatásra megjelent fővárosi dolgozók hosszú sor'" előtt. Vörös és nemzetiszínű zászlócskák emelkedtek a magasba: a budapestiek meleg szeretettel köszöntötték a szovjet nép képviselőit, akik mosolyogva, barátságosan integetve viszonozták az üdvözlést. A díszőrség díszmenete után úttörők virágcsokrokat nyújtottak át L. I. Brezs- nyevnek, A. N. Kosziginnek, s a delegáció többi tagjainak, akik ezután Kádár Jánossal, Losoncz.l Pállal, Fock Jenővel, Komócsin Zoltánnal, Vass István- néval, az országgvűlés alel- nökével, Péter János külügyminiszterrel, Szipka Józseffel. hazánk moszkvai nagykövetével a betonon várakozó különrepülőgép- hez. indultak. szakban bővíteni fogják, A bővítés tervei már készülnek, s az eredetileg is gázfűtésre tervezett erőművet 1970—71-ben helyezik üzembe. Addig azonban nem hagyják meg a jelenlegi jzénlüze'ést. Részben azért mert a mostani, erőművi szénteret felvonulási területnek adják át a későbbi építkezéshez, másrészt pedig azért, mert gyakorlati ismereteket szándékoznak szerezni a gáztüzelésről. — Így megkezdték a jelenlegi kazán gáztüzelésre történő átalakításánalc tervezését is. Ugyanakkor készülnek a szolnoki fö'd gázszolgál tató és szerelő vállalatnál a gázvezeték megépítésének a tervei is. Az építkezésből a legnagyobb összeget — mintegy kétmillió forintot — a 2.5 kilométer hosszú, a város déli részén áthaladó országos gerinchálózathoz csatlakozó vezeték megépítésére fordítják. Amint a tervek készen lesznek, a közlekedési éní- tő vállalat azonnal megkezdi a kivitelezést. Így 1968 második feléhen már a jelenlegi erőműben felváltja a szenet a gáz és ettől az időtől .son ezer forinttal csökken az üzem évi energia költsége. Az építkezés munkálataim fordított, mintegy négy. millió forint így hamarosan megtérül. Október köszöntése • • Ünnepre kószii'nek a KiSüS fiatalok Uj kút Jászboldogházán Társadalmi munkában készül a szakvélemény és a terv — b. a. — Gázfűtésre szerelik át a szolnoki papírgyárat • • OtHzívpzser forint éttéréin m?jftn'inrltiÍH évente
