Szolnok Megyei Néplap, 1967. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-09 / 213. szám
L9ffl szeptember 9, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Négy tagozatot szerveznek a közgazdasági szabadegyetemen A gazdasági mechanizmus reformjának meghirdetése előtti időszakban némileg háttérbe szorult a közgazdasági gondolkodás- mód. a gazdasági kérdések tárgyalása a legszélesebb nyilvánosság előtt többnyire kimerült az eredmények és a tervek számszerű adatainak ismertetésében. A termelés és a társadalmi élet területén végbemenő változások szükségessé tették. hogy szakítsunk ezzel a szemléletmóddal s minden területen alkotó jellegű közgazdasági gondolkodás- módot alakítsunk ki. A TIT ebből a munkából igen nagy részt vállalt. Az igényeknek és a hallgatóság felkészültségének megfelelően a gazdasági reformmal kapcsolatos ismeretterjesztés három szinten történt. Előadásokat tartottak a vállalatok. tsz-ek vezetőinek. a közéokáde- reknek a reform általános és az üzemekre vonatkozó kérdéseiről. A lakosság részére a közgazdasági fogalmaié közérthető magyarázata volt a cél. Itt többek között a piackutatás. az ár. önköltség, vállalati önállóság kérdéseiről volt szó. Az előadások nagy része a szabadegyetemek keretében hangzott el. de egyeb sorozatokat és egyes előadásokat. is tartottak ebben a témakörben. Szolnokon három szabadegyetemi tagozat. Martfűn három. Jászberényben és Kisújszálláson pedig egy-egy sorozat indult. A vállalatok és intézmények vezetői általában minden segítséget megadtak az előadások sikeres megtartása érdekében. A martfűi cipőgyár, a Tisza- menti Vegyiművek, a Szolnok megyei Malomipari és Terményforgalmi Vállalat jártak elöl a gazdasági reform ismertetésében. A megyei pártbizottság ipari osztálya a MESZÖV-nek és a KPVDSZ-nek adott támogatást a közgazdasági ismeretterjesztésben. A szolnoki közgazdaság' szabadegvetem előadásainak látogatottsága kedvezően alakult. A hallgatók nagyrészt a vállalatok, intézmények vezető beosztású dolgozói köréből kerültek ki. Az előadások témáit is ennek megfelelően választották ki. (Vezető és vezetés: Vezetői döntések előkészítése stb.) A la’kus érdeklődő közönség körében a „Miért kell az új gazdasági mechanizmus?” című előadás iránt nyilvánult meg a legnagyobb érdeklődés. 1967 első félévében 153 előadáson összesen 5707 hallgató előtt tartottak előadást a gazdasági mechanizmus reformjáról. Az előadások után sok esetben vita alakult ki, a hallgatók már előre, felkészültek a rendelkezésükre álló irodalomból. Jelenleg a TIT-ben a következő évad előkészítésén dolgoznak, a tervek nagyrészt már készen állnak. Mennyiségi és minősé ?i téren is szeretnének előre lépni a gazdasági reform ismertetésében. Mennyiségi téren ez az előadások számának növekedését jelenti, például e tavalyi három helyett most négy tagozattal indítják meg a közgazdasági szabadegyetemet. Minőségi szempontból a differenciáltabb. ágazati ismeretterjesztés szélesítése, az ezz'ü kapcsolatos részletkérdések ismertetése jel""t' fejlődést. B. A. TIZENKETTES EGY ASZTALNÁL KOLOZSIEK HÁZA A hitellevélre másfél hónapot kellett várniok. Ám azután két hét alatt már álltak a falak, tető is került a házra, s most azt sürgetik, jöjjenek gyorsan a segítők bevakolni a szobát, a konyha falát. Április 24-én Tiszafüreden Kolozsi Lajosné téglagyári munkás felesége hármasikreknek adott életet. A kicsik közül kettő kislány, egy kisfiú, mindhárman makkegészséges lurkók. Akkor azonban koraszülöttek voltak, s azonnal a Szolnok megyei kórház koraszülött osztályára kellett vinni őket. A kicsik a kórházat azóta sem hagyták el. Korántsem azért, mert nem erősödnek eléggé: a három baba egyenkénti testsúlya már több mint öt kiló, s három napja már sétálni viszik őket az ápolónők a szabad levegőre. Miért vannak mégis kórházban? Hét plusz három Kolozsiéknak a hármas- ikrekkel együtt éppen tíz gyermekük van. Amikor a picik születtek, a szülők és a hét gyerek <jgy szőlőbeli kunyhóban laktak. — Egyszerűen már nem volt hová tenni az új jövevényeket. Óriási gondként nehezedett rájuk: mi lesz ezután? Kolozsi Lajos 15 éve a tiszafüredi téglagyárban dolgozik, mint kihordó. Becsületes. jó munkásnak ismerik. Csak az a baj, hogy anyagi helyzetének javulása nem tart lépést egyre szaporodó családjával. — Ezért tehát mindazok, akik ismerték a család nehéz helyzetét azonnal segítségükre siettek. A községi tanács a szülés után mindjárt négyezer forint segélyt adott az anyának. A megyei kórház veztői, a koraszülött osztály orvosai, ápolónői vállalták: maguknál tartiák a három csemetét mindaddig, míg megfelelő lakásba nem vihetik őket a szülők. Nagy Imre, a községi népfront bizottság titkára pedig társadalmi munkásokat toborzott, házat építeni Kolozsiéknak. Száz szónak is egy a vége: a népfront titkár intézte, hogy 58 ezer forint hitelt kapjon a család az OTP-től. — Ennyibe került ugyanis az építőanyag. A többit, a több mint 100 ezer forint értékű munkát a férj munkatársai, a kisiparosok, a kisipari szövetkezet végezte el, csak úgy, emberségbőlAll a ház És már áll a ház. Csupán a külső, belső vakolás hiányzik, meg lerakni a padlót, a cementlapokat. Ám október első hetében a társadalmi munkások véleménye szerint, birtokba veheti a népes család az új hajlékot. Két nagyméretű szoba, egy hatalmas konyha — kell is ott, ahol ti- zenketten ülnek rövidesen asztalhoz —, nagy kamra, üvegezett veranda, ez van az épületben. S az épület mögött van 200 négyszögöl kert, hatalmas diófával, szőlővel, kicsiny baromfi- udvarral. Kolozsiné már tervezget A szobákba van elég bútor, nemrég vettek egy Erzsébet hálót is. Konyhabútorért azonban csak ezután ballagnak be a község bútorüzletébe. Akkor, ha elkészül teljesen a ház. Ha fizetni kellene Legyünk hívek az igazsághoz: a férj és a feleség az építkezés lázában ég, s még jóformán fel sem mérték. vagy talán fel sem tudják mérni, mit jelent nekik a társadalom, az önzetlen emberek segítsége. A férj nyári hónapokban megkeresi a 2200 forintot, télen azonban ennél sokkal kevesebbet. A családi pótlék 1700 forint havonta. Ebből a pénzből könnyebben fizethetik vissza a kevéske részletet a takarék- pénztárnak, mintha az egész ház — a 160 ezer forint értékű — hitelre készült volna- Talán azt sem tudják, hogy ha fizetniük kellne a kórháznak a gyermekek tartásáért, az naponta 180 forintot tenne lei. Négy hónap alatt biz’ ez már nem kis összeg. Talán ezért van az, hogy türelmetlenebbek, sürgetőbbek a társadalmi munkásokkal szemben. Ám azok megértik nehéz helyzetüket, s igyekeznek, hogy minél előbb teljesen elkészüljön Kolozsiék háza. tíz gyermek, két munkásember otthona. Varga Viktória l/isHífcvszkíj drámája újszerű előadásban Beszélgetés az Optimista tragédia rendezőjével A Szigligeti Színház idei évadjának első felében tűzte műsorára Visnyevszlcij Optimista tragédia című darabját. Ez a mű, amely mindmáig a szovjet dráma- irodalom egyik legkiemelkedőbb alkotása, minden bizonnyal méltó megemle- kezés lesz a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójára. A darab szolnoki bemutatójára november 3-án kerül sor. Ügy gondoljuk azonban, hogy ezt a színházi eseményt nem csupán az évfordulóra való megemlékezés teszi maid maradandóvá, hiszen Vis- nyevszkij ismert és a közönség legszélesebb rétegében közkedvelt színpadi szerző Magyarországon is. és a szolnoki társulat művészi rangja úgyszintén biztosítéka annak a várakozásunknak. mely szerint a színház őszi műsorának egvik kiemelkedő produkciója lesz az Optimista tragédia. A bemutatótól még majdnem két teljes hónap választ el bennünket. A darab próbái sem kezdődtek meg. hiszen a rendezőnek és a szereplőknek egyaránt még előbb más művészi feladatot kell megoldaniuk. Mégis úgy ültünk le beszélgetni Laczkó Mihály rendezővel. az ön is lehet gyilkos című vígjáték egyik próbájának szünetében (ezt a darabot is Laczkó Mihály rendezi és a női főszereplője a komisszámő majdani megformálóia, Andaházv Margit), hogv témánk már egy határozott. kikristályosodott rendezői koncepció lehetett. — Úgy hallottuk. hogy bizonyos meglevetésekc4 tartogat az Optimista tra gédia szolnoki előadása. — Az 1933-as mos^kva1 ősbemutatóhoz és az 1957- es magyarországi bemutatójához képest valóban újszerűén szeretnénk színpadra állítani a művet. Azzal egvütt. hogy nemcsak az író eszméihez. hanem bizonyos határon belül a leírt szöveghez is szerelnénk hűek maradni Elsősorban formai újszerűségm gondolok, helyesebben azoknak a formai megoldásoknak a lenyesegetésére. amelyek a dráma megszületésének pillanatában modernek voltak vagy részben már akkor is csak moder- neskedők. Visnyevszkij darabja a narrátoros formai megoldás. a modern drámaszerkesztési törekvések egyik első példája. Azóta azonban ezeknek a formai törekvéseknek már tökéletesebb kifejezései is megszülettek. A narrátoros megoldás helyett mi elsősorban az igazi drámai magot, a darab jellemek, emberek konfliktusaiból, szituációiból adódó drámaiságát akarjuk kihangsúlyozni. A mű agitatív szándékát is e drámaiságnak kell szugge- rálnia. a narrátorok magyarázó, politikai szövegei helyett — mondja Laczkó Mihály. — Mint minden jelentősebb mű, az Optimista tragédia is sokszor viták középpontjába került. Az első kérdés, hogy vajon miért tragédia Visnyevszkij darabja, a másik, miért optimista tragédia. hiszen nemcsak a címét, hanem szándékát is ez fedi? — Hogv hirtelen egy példát mondjak, vajon miért tragédia a Hamlet? Ezek az emberek is megelőzték korukat. sőt e kor, e társadalom ellen lázadtak és a társadalomnak e lázadásuk elleni harca okozta tragikumukat — Én a görög sorstragédiákkal is rokonítanám Visnyevszkij drámáját, azzal a különbséggel, hogy itt az ember nem sors vagy a megszemélyesített természeti erők hanem a társadalom visszahúzó erői elten harcol, de bizonyos fokig ezek az erők is személytelenül, fétisként jelentkeznek. De vajon miért optimista? — Végsősoron minden áldozat optimista, amelynek értelme van. A komisszárnő fizikai megsemmisülése értelmes áldozat. Köznapi szinten, mert ezzel az áldozatával a többiek életét válthatja meg filozófiai szinten, mert egy eszme győzelmét segítette elő, áldozata olyan eszmei erővé lett. amely az emberek humanitásának kiteljesítését. a • forradalom ügyét szolgálta. Csak fizikuma semmisül meg. humanitása nem. — Az előbb említett formai újszerűség mellett miben különbözik majd a szolnoki előadás a Magyar- országon eddig látott Optimista tragédia előadások felfogásától? — A Petőfi Színház emlékezetes 1957-es és a debreceni előadásban, amelyet szintén láttam, véleményem szerint egyaránt túlhangsúlyozták a komisz- szárnő és Alekszei konfliktusát amelybe bonyolult módon belejátszanak a kölcsönös vonzalom szálai is. Anélkül, hogy szegényebbé akarnánk tenni a drámát. ennek az érzelmi vonalnak a kiiktatásával, a főkonfliktust a komisszárnő és az anarchisták. a forradalmi humanitás és a forradalmiság álarcában jelentkező vad és kegyetlen. öncélú erőszak összecsapásában szeretnénk kiélezni. Ehhez a rendezői elképzeléshez kitűnő segítőtárs lesz Andaházy Margit, aki a komisszámő szerepét játssza. Rideg Gábor Kitüntetlek as Utószezon című magyar filmet A veleencei filmfesztiválon pénteken reggel a „Ci- neforum” egyéni díjjal tüntették ki Fábry Zoltán Utószezon című filmalkotását Egyébként Velencében ugyancsak péntek réggé1 választották meg a film- fesztivál legrokonszenvesebb és legellenszenvesebb színészét A „legrokonszen- • vesebb személyiséget” jelző „Arany Rózsa” Milena Dra- vics jugoszláv filmszínésznek jutott, míg a fesztivál „legellenszenvesebb egyéniségét” szimbolizáló „Bronz Szív”-díjat Jack Clayton angol színésznek ítélték. Ml ÉRDEKŰ ŐRT ? III. „Nem járok tanyázni' Kis település ez a Tisza- örvény. Nyolc -kilencszA’ lelket ha számlál. Bizonyára ezért csatolták a közel-’ Tiszafüredhez. Nem kell ide sok kézbesítő, elég egy is. Gondoltuk, sokat tud a faluról, hiszen a postás a legtöbb helven hírharang, viszi, hozza a híreket. S ha ez ígv van általában miért ne lenne így itt örvényen. ahol nö a kézbesítő: özvegy Bárczi József* né. ö azonban egv-kettőrf lelohasztja kíváncsiságunkat. — Nem igen beszélek én senkivel. — Talán kevés ember* ismer. Bazsalvogva végigmér. mint a buta kérdést feltevőket szokás — Mindenkit ismerek Itt születtem, s naponta járok úgyszólván minden házba. Hordom az úfsánokat, o leveleket, az expressz-cso- manót. Délutánonként mec benézek: van-e távirat? Azt is nekem kell kivinni. Este fél hatkor jön a busz arra pakolom fel a napi postát — Jár-e sok újság a faluba? — Igen. Több mint tzíz ha M számolom. — ön milyen újságot járat? Pillanatnyi tétova csend Ügy látszik, meglepte a kérdés, mert csak másodpercek múlva válaszol. — A Népszabadságot járatom, meg a Szovjet Híradót — Miért járatja a Szovjet Híradót? — Hát, két híradó elhelyezése volt a terv, s csak egyet rendeltek meg Különben nem sok érte as a négy forint, meg aztán szép képek vannak benne Elnézegetjük a kislányommal. — Irodalmi lapokat, folyóiratokat járatnak-e a községben? Ismét rövid töprengés, halk válasz: — Egy Új írás jár. Az óvónő fizette elő — Mást nem rendeltek? Mondjuk' a Társadalmi Szemlét, a Pártéletet. a Valóságot vagy valami mást? — Nem. — Szokott olvasgatni? — Hát esetleg a külpolitikát. Nem érek én rá arra A hónap elején még csak végzek délre de — mint mondtam akkor is be kell jönnöm délután a táviratok meg « csomagfeladás miatt. A hónap végén az újság- előfizetés, meg a nyugdíjak kézbesítése miatt jó. ha délután háromra végzek. — S ml érdekli egyáltalán? Mivel tölti szabadidejét? — A kerttel meg az otthoni munkával megy el az időm. — Utazni szokott? — Nekem nem jár fél- áru jegy. A szakszervezettől szoktam évente egyszer kedvezményes jegyet kapni. Azzal voltunk most a kislányommal Gyulán, tavaly meg Pesten Tudja, nagy a család tizenketten voltunk testvérek. Azért is nem végeztem és csak hat osztályt. Felötlik bennem a kérdés. hogy vajon egv ilyen özvegvasszony hogyan, minek neveli a lánvát? Talán ilyenirányú kérdésemre válaszol a leggyorsabban: — Ráérek még gondolkozni. méa csak ötödikes Attól füaa. hogyan tanul. Annyi biztos nem akarom, hogv a téeszbe kerüljön. Legalább is szakma nélkül nem. A posta előtti klspadon ülünk Nézem az asszonyt s az ördög nem hagy béEbben a ruhában ne fényképezzenek kén. Több kérdéssel próbálom kiugratni a nyulat a bokorból. A kerten, az otthoni munkán túl. mégis kell. hogy érdekelje valami. De aztán rá jövök, hogy behatóbban semmi. Még egy utolsó kérdés: — Barátnőivel, szomszédaival miről szokott a legtöbbet beszélni? — Nem járok én tanyázni sehová. Félek a sötétben. Ha beesteledik, jól magamra zárom az ajtót Úgy. hogy ne tudjon bejönni senki... (Folytatjuk.) Simon
