Szolnok Megyei Néplap, 1967. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-07 / 211. szám
199T. szeptember 7SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Uralkodik a műanyag - hiányzik a reklám Megyénk kisipari szövetkezetei a mezőgazdasági kiállításon Nagy takarmánykasok és gyékénykosarak, gyékényszőnyegek ízléses rendetlensége között asszonyok fonják, szövik az igénytelen anyagból a szép kézikosarat. gyékénytakarót. Az OKISZ pavilon környékén nekik, bemutatóknak van a legnagyobb sikerük. — Itt mindenki megáll, aki csak erre jár — mondják a hajdúnánási asszonyok a terem nappali lakói. — Még a Nap is egész délután a „vendégünk”, mivel nincs oldala a munkatermünknek. Ez az élő kiállítás is tovább növeli az ország ötvenkettő kosárfonó és háziipari szövetkezetének hírnevét, amelyek jelenleg tízezer vidéki dolgozónak adnak munkát és évente százhatvan millió forintot érő fonottárut termelnek. A kiállító pavilonban a Budapesti Kádár Ktsz. boroshordó és kád áradata köszönti a látogatókat, majd a kiskunfélegyházi Vas- és Fémipari Ktsz bográcsainak ötletes szerelésén derülhet az érdeklődő. Szolnoki látogatónak jóleső érzés megállapítani, hogy „hazai” termékekkel is sokkal találkozhat. A Karcagi Általános Szerelő Ktsz elektromos csőrvágó készüléke, az egyfejes tojáslám- pázó, a nyomtatott áramkörös villanypásztor tanúsítja, megyénkben is „terem” ötlet és újítás. A karcagiak villanypásztora aranyérmet és nívódíjat nyert. Mellette. képen láthatják a látogatók, hogyan „parancsol” a legelő gulyának. Amit azonban még így is szóvá kell tenni: szinte minden megvénkbeli kiállított tárgy mellől elmaradt a reklám. Sok más szövetkezet ízléses. figyelemmegragadó táblákkal is hirdeti, ajnálja Aranyérmet nyertek a Köz éptiszai Állami Gazdaság kétnyaras pontyai vált az oroszbarát szövetségi tervek melegágyává. •Károlyi Mihály még az első világháború előtt odakészült nagy politikai delegációjával. Justh Gyula, Lovászi Márton, Nagy György és mások támogatták terveit. Gondolatmenetüket Ady Endre is magáévá tette és teljes mellel kiállt a „szentpétervári utazás” kísérlete mellett Mégis, mindezek a tervek addig jórészt homokra épültek, amíg fennállt * a cári önkényuralom. Az Októberi Forradalom egyebek mellett azért jelentett fordulópontot a magyar—orosz kapcsolatokban, mert objektíve semmissé tette a cári hódítástól való félelmet. A szovjet külpolitika az osztrák—magyar monarchia széthullásakor 1918- ban nem ellenezte a független Magvarország megteremtését. 1919-ben pedig az egész nemzetközi diplomáciai életben kivételes támogatásban részesítette a független Magyar Tanács- köztársaságot. A Tanácsköztársaság megdöntése után sem vált a nemzeti szuverenitás szempontjából jelentéktelenné a szovjet külpolitika A növekvő német termékeit. A karcagiak megelégedtek egy kézírásos plakáttal és azt is a termékek mögé rejtették. Kár. Bár az egész pavilont uralja a műanyag-puttonyt, esőcsatornát, kerítést éppúgy látni belőle, mint konyhaedényeket — megyénk szövetkezetei főleg hagyományos alapanyagokból dolgoztak. A karcagi cipész ktsz lovagló cipőit, csizmáit kevesen állják meg szó nélkül. A Jászla- dányl Vegyes Ktsz kötéláruiról szintén elismeréssel beszélnek a szakemberek. A karcagi Kántor Sándor „Miska’’ kancsói sem hiányozhatnak a vásárról. Igaz, hogy egyikük a főpavilonban kapott helyett, aranydíj felirattal, másikuk viszont — amely most kezdi hódító útját — csak egy fali vitrin hátsó zugában. Azt pedig már maguk a pavilonőrök kifogásolják, hogy az ugyancsak Karcagról érkezett csempés lámpatest pakolás közben lecsorbult s éppen a sérült részét kénytelen mutogatni. Aki az árak után érdeklődik, vagy venni szeretne valamit a kiállított tárgyak hasonmásából, sajnos csalódik. Sem árajánlat nincs, sem áru. Aki valami használati tárgyat, vagy ajándékot szeretne vásári emlékként magával vinni, lejárhatja a lábát, ezekből sehol sem talál, csak legfeljebb a főváros valamelyik üzletében. Erről azonban nem a kiállítók tehetnek. B. E. Továhb kell íásítanunk Tízezer hold új erdő öt év alatt Szolnok megye jövője szempontjából fontos kérdést tárgyalt a megyei pártbizottság és a tanács közelmúltban tartott együttes végrehajtó bizottsági ülése. Az együttes vb- ülés elfogadta és határozattá emelete az 1968— 1972-es időszakra szóló megyei fásítási programot. Miért volt szükség a fásítást újból napirendre tűzni, hiszen a megyei tanács végrehajtó bizottsága 1963 januárjában már megtárgyalta és elfogadta a megye 20 éves fásítási programját? A téma ismételt napirendre tűzését az indokolta, hogy a megye területén a korábbiakhoz viszonyítva az utóbbi két évben számottevően csökkent a fásítási tevékenység. Szolnok megye az elmúlt 15 év alatt vészett nagyarányú fásítás ellenére még mindig az egyik legfátlanabb területe hazánknak. Az országos 15,4 százalékos erdősültség! átlaggal szemben a megye területének csupán 3,4 százalékát borítja erdő. (Csak a szomszédos Békés megyében kevesebb a fa.) Az elmúlt évek alatt bebizonyosodott, hogy a megyében létesített erdőtelepítések, fásítások fontos szerepet játszottak a megye egészségügyi helyzetének javulásában, a mezőgazdasági terméshozamok fokozásában, a hasznos apróvad-állomány gyarapításában és nem utolsó sorban a faanyagellátásban. A kedvező jelenségek ellenére a fö'dvédelmi törvény merev értelmezése miatt a szükségesnél kevesebb volt a fásítás, noha még sok olyan terület van a megyében, amelyen a mezőgazdaság okszerűen és tartósan nem hasznosíthat) Háromezer öt »zás hold erdői hell kiirtani Az erdő használata ma már nem csupán a belőle nyert faanyagra korlátozódik, mindinkább előtérbe kerül a jövőben az erdők, fásítások közjóléti szerepe, fokozódik az erdők pihenési, üdülési célokra történő igénybevétele és mind nagyobbá válik a fásítások esztétikai és egészségügyi jelentősége. A másik lényeges ok, ami miatt a fásítással újból foglalkozni kellett az, hogy a második tiszai vízlépcsővel érintett területen mintegy 3500 katasztrális hold erdőt kell 1972. év végéig kitermelni. Ez a körülmény a megye erdőterületének csökkenését vonja maga után. A fent említett okok a megye vezető szervei részéről intézkedéseket igényeltek. A megyei pártbizottság, a megyei tanács és az országos erdészeti főhatóság kezdeményezésére négy munkabizottság mérte fel az év első felében a fásítási lehetőségeket. A termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, legeltetési bizottságok és a községi tanácsok 10 ezer holdat meghaladó területet javasoltak fásításra. Ezekből a felülvizsgálat után 9200 kát. holdat fogadott el a szakbizottság. A fenti területből 65 százalék a szántó, 21 százalék a rét és legelő, a többi pedig fanét, illetve egyéb művelési ághoz tartozik. Több mint egyharmada árterületekre esik. Jelentős területtel — körülbelül ezer holddal — szerepel benne Jászberény város határában lévő termelőszövetkezetek fásítási kérelmei Főként a szolnoki járásban akarnak fásítani Szárító epul a fehérjefeldolgozó üzemben veszéllyel. a fasizmussal szemben a Szovjetunió újra és újra felajánlotta segítségét a magyar állam védelmében. Alig érkezett ki a harmincas évek derekán az első magvar követ. Ar- nóthy-Jungerth Mihály a Szovjetunióba, * Litvinov máris arra ösztönözte, hogy Magyarország a Szovjetunió jóindulatú támogatása mellett óv1a nemzeti kereteit. álljon a sarkára, ne alkudia el részenként szuverenitását. A második Világháború előestéién és a háború éveiben a szovietbarátság ügve — ha lehet — még jobban összefonódott a magyar önállóságért folv+atott harccal is. Bajcsy-Zsilinsz- ky Endre küzdelme nyg- mutatta. hogvan vezetett el a következetes hazafias magatartás még polgári demokratáknál Is a szovjet- barátság jelentőségének méltánylásáig. Az eseményeknek ezt a vonulatát mintegy betetőzte, hogy Magyarországot a Vörös Hadsereg szabadította fel a német fasiszta megszállás alól. A háborút követő néhány év a tanulságok levonásának kora. A demokratikus magyar külpoAz év első felében nem tudta teljesíteni termelési tervét a szolnoki Állatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalat. A második félévre már jobbak a kilátásaik, s így teljesítik az évi 13 millió forintot érő fehérje takarmány előállítását. Az üzem munkáját köny- nyíti és gyorsítja a kétmillió forintos beruházáslitika ekkor fordítja át a diplomácia nyelvére a háború végén kialakult magyar-szovjet fegyverbarátságot Ebben a munkában, amelyet természetesen elsősorban a kommunisták szorgalmaztak, megtisztelő szerep i ütött a moszkvai követté kinevezett Szekfä Gyulának az ismert tőrté- nettudósnak. Aki elolvassa első szovietunióbeli élményeiről írt s 1946-ban megjelent újságcikkét, vagv belepillant azokba az okmányokba. amelyek Szek- fű követ és a szovjet külpolitika akkori vezetőinek megbeszéléseit foglalják össze, még az előzmények Ismeretében is meglepődik a tudatosságon és határozottságon. amivel Szekfű Gyula lándzsát tört a szovjet szövetség nemzeti előnyei mellett. De nemcsak 6 látott bele ekkor a magvar—szovjet kapcsolatokat alakító világpolitikai erők mechanizmusába. Az 1948 februárjában aláirt magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötését a koalíciós vártok volitikusaínak tekintélyes együttese is támogatta. Az idén huszadik éve van érvényben szövetségi szersál épülő dobszárító elkészítése is. Augusztusban kezdték az építkezést és októberben üzembe is helyezik, amelynél: segítségével felére csökkentik a nyersanyagok eddigi 7—8 órás szárítási idejét. Így az év második felében 95 vagon takarmányt termelnek és juttatnak el az ország hat megyéjének területére. ződésünk. E két évtized történelme zsúfolt és változatos volt. Előfordult hogy a magvar politika átmeneti fejleményed érintették kedvezőtlenül a szövetség tovább fejlődését Az is megesett hogy — amiként erre a szovjet kormány egy évtizeddel ezelőtt kiadott nvilatkozaia utalt — Sztálin követett el hibákat a néni demokratikus országok viszonylatában. s ezek zavarták a harmonikus együttműködést. Végeredményképpen azonban e próbatételek inkább hasznos tanulságokkal látták el népeinket, közvetve jobban megerősítették barátságunkat. Húsz esztendő szövetsége. félévszázad barátsága és a régebbi magvar történelem sugallásai erősí tik meg a ma emberét abban a hitében, hogy nemzeti füagetlensénünknek békénknek és további szocialista társadalmi haladásunknak egyik alavvető biztosítéka a maavar—szovjet barátság. A megye járásai közül a szolnoki lépett fel a legnagyobb fásítási igénnyel. A következő öt év fásításainak mintegy 25 százaléka ebben a járásban valósul meg. A javasolt területek elég jelentős részén — mivel szikes, futóhomokos és belvizes — költséges talajelőkészítést kell végezni. A talajvizsgálattól függően tölgy, nyár, akác és fenyőfélék lesznek a telepítendő fafajok. A fásítások 90 százalékát a megyei erdőgazdaság vitelezi ki. A fásítandó területek mintegy 20 százaléka 1—5 kát hold nagyságú. Ez a körülmény akadályt gördít a nagyüzemi erdőgazdasági kivitelezési módszerek alkalmazása elé, Jelenleg évente csak ezer hold új fásítás elvégzéséhez van hitelfedezeti Ha később sem sikerülne ennek mértékét növelni, akkor az öt évre tervezett fásítási program megvalósítása kitolódik. Az együttes vb által elfogadott ötéves fásítási program a megye 20 éves fásítási programjának egy részét képezi és arra hivatott, hogy elősegítse annak megvalósítását. A felmérések és a Tisza II-vel kapcsolatosan kialakult távlati elképzelések azt igazolják, hogy a 20 éves fásítási program számai nem irreálisak, hiszen a kialakítandó öntözőrendszerek mentén telepítendő fásítások közei lő ezer kát. hold nagyságrendűek. Az ártéren gazdaságosabb a nyár További fásítási lehetőséget kínálnak még a megye árterületei is. ahol s gyakori vízelöntés veszélye miatt a nyártelepítés gazdaságosabb. A jelenleginél sokkal többet lehetne és kell tenni a községek, városok belterületének fásításáért. Nincsenek még kellőképpen kihasználva az út, vasút és csatornák menti fásítási lehetőségek sem. A 4-es főút mentén. Karcag—Kisújszállás között még a költségesebb talajjavítás igénybevételével is szükség lesz mindkét oldalon legalább 100 méter széles erdősávot telepíteni. Tehát az együttes vb-ülé- sen elfogadott öt éves programmal nem zárul le megyénkben a fásítás. A vb-ülés és a hozott határozat ismét ráirányította a figyelmet a fásítás fontosságára. Kihangsúlyozta, hogy a fásítással nem szabad leállni Szolnok megyében, mert a mező- gazdaság továbbfejlesztése és az egész lakosság érdeke ezt kívánja. Ehhez a munkához — tekintette! a megye viszonyaira — az országos átlagnál nagyobb erőfeszítés szükséges az érdekelt tanácsok és tömegszervezetek részéről. A fákat védeni kell Ezért közüggyé kell tenni megyénkben a fásítást, a telepítést és az elültetett fák védelmét. Nem szabad megengedni, hogy a nagy költséggel létrehozott fásítást, a gyenge fákat a felelőtlen kezek kitördeljék. gépekkel kiszántsák, vagy állatokkal lelegeltessék. A fásítások védelmét elősegítené, ha a községi tanácsok — a megyei tanács rendelete mintájára — helyi tanácsrendeletet alkotnának. Az is elengedhetetlen. hogy minden városban és községben készítsék el a részletes fásítási programot. A fásítási tervjavaslat elfogadása lehetővé teszi, hogy az erdőgazdaság tervszerűen felkészüljön a fásítási anyag előállítására. Lehetővé válik az előírt technológiák alkalmazása és így rövidebb időt, kevesebb költséget igénye! a fásítás. Az 1972-ig szóló fásítási terv megvalósításával a megye erdősültsége eléri majd a 4 százalékot annak ellenére, hogy a II. tiszai vízlépcső építése 3500 kát. hold erdő kiirtásával jár. Az öt éves fásítási program keretében befejeződnek a majorfásítások, jelentősen előrelépünk a városok körül kialakítandó zöldövezetek létesítésében és a legelő fásításokban is. Egyszóval: tovább szépül, gazdagodik megyénk mindannyiunk hasznára; Marton Tibor A Keletmagyarországi Erdőgazdasági és Faipari Egyesülés ügyvezető igazgató*
