Szolnok Megyei Néplap, 1967. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-05 / 209. szám

t 18ő7. szeptember 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Gép segítségével szedik a cukorrépát a karcagi Béke Tsz-ben. — N. Zs. — Liften utazik a sör Mostoha körülmények között dolgoznak Török- szentmiklóson a városi ta­nács melletti önkiszolgáló fűszer csemegebolt eladói. A rossz raktározási lehető­ségük miatt nehéz kilókat csigalépcsőn kell cipelniök a pincéből, hogy feltölt­hessék áruval a boltot. A nagy fizikia igénybevétel miatt a bolt női dolgozói — kilencven százaléka nő — joggal panaszkodnak. Ezen segít a közeljövő­ben az élelmiszer kiskeres­kedelmi vállalat. Teherlif- tet építtet s az árut, példá­ul a * 60 kilós sörösládát nem kell majd ölben fel­hordani. Növelik a bolt áteresztő képességét is. Bő­vítik az eladóteret és az áru nagyrészét az üzlet kö­zepén gondolasoron mutat­ják be. A jelenlegi két pénztár mellé egy harmadi­kat is beállítanak s így megszűnik majd a pénztár előtti sorbanállás. Új bolt építését is terve­zi a vállalat Törökszent- miklóson. Ez ügyben ko­operált a vendéglátóipari vállalattal s közösen hoz­nak létre egy kereskedelmi egységet, amelyet az egyre fejlődő és mind több mun­kást foglalkoztató finom­mechanikai vállalat török­szentmiklósi üzemegysége mellett építenek feL Leletmentő körúton Gyakran cseng a telefon a szolnoki Damjánich Mú­zeumban. Épületalapozás­nál régészeti leletek kerül­tek elő, homokbányászás közben emberi csontokat találtak, csatornaásáskor sírokra bukkantak — jelen­tik a vonal másik oldalá­ról munkások, mérnökök, parasztemberek, akiknek nem közömbös, hogy az előkerült leletek múzeum­ba kerülnek-e, s ezzel gya­rapítják megyénk kultúr- kincseit, szolgálják a tör­ténettudományt, vagy el­pusztulnak. A leletbejelentések nyo­mán évente sok értékes ré­gészeti lelet kerül a mú­zeumba. Legutóbb, két új lelőhelyen jártunk. Jászberény — Hűtőgépgyár: koraavar sírlelet Az új üvegfalú szerelő­csarnok mellett csatornát ástak. Egy helyen azonban az ásó csontokba ütközött. Két emberi lábszárcsont került elő. Az egyiket egy helyen bronzrozsdá festette zöldre. Az építésvezető, ma­ga is kicsit régészettel „fer­tőzött” ember, aki városa múltját is szívén viseli, azonnal leállítatta a mun­kát, s a sír szakszerű fel­tárásánál végig minden segítséget megadott nekünk. Három lelkes munkás, Há- bencius Károly. Menyhárt István és Molnár György segítségével hamar napvi­lágra került a koponya, majd a csontváz földben maradt többi része Is. A koponya alatt kétoldalt két fülbevalót és két haj fonat­díszt találtunk, a medencén pedig egy vascsatot és két bronzlemezből préselt öv- veretet A sírba férfit te­mettek. Nagycsaládfői rang­ja volt. Arccal Keletre né­zett, ugyanis a halottakat reggel temették el a felkelő nap irányában. A leletek alapján arra következtet­tünk, hogy a jászberényi Hűtőgépgyárban feltárt sír­ba a Kárpátmedencét i. u. S08-bn elfoglaló avarság egyik VII. században élt le­származottját temették. A Hűtőgépgyár területé­ről már korábban is kerül­tek elő avar sírok, de azok a gyár területének más ré­széről, s oda a 670 táján bevándorló késő avarok te­metkeztek. tekből megtudjuk, hogy a kora avarkorban is élt egy népcsoport a mai Jászbe­rény helyén, s hogy Tisza- süly területére már a hon­foglaló magyarok letele­pedtek. Két új adattal gya­rapodott megyénk múltjá­ra vonatkozó ismeretünk, s ezt a leletbejelentőknek köszönhetjük, mert nélkü­lük a feltárt adatok bi­zonyságai, a régészeti lele­tek nemcsak a megyei mú­zeum, de a történettudo­mány számára is elvesztek volna. Selmeczi L'szló Á jövő forog kockán... A Kunmadaras és Kör­nyéke Építő és Javító Ktsz alighanem elérkezett a mélypontra, hiszen hosszú évek óta először volt vesz­teséges a termelése. Csak­nem félmilliós deficittel zárta le az idei első hat hónapot. Valamikor a szer­vezettségéről, ésszerű gaz­dálkodásáról és tekintélyes nyereségéről híres szövet­kezet az építőipari ágazat­ban a legutolsó helyre ke­rült Szervezetlenség, ésszerűtlen gazdálkodás Tavaly októben 28-án megjelent lapszámunkban ..A közös zseb rovására” című cikkünkben — annak reményében, hogy okulnak a történtekből — szó sze­rint ezeket írtuk: „Kevesen ismerik... a szövetkezet ve­zetőinek ayengekezűségét, ellenőrző bizottságának fe­lelőtlenségét a vénz és anyaggazdálkodást illető­en. Az az igazság, hogy nemtörődöm módon veszé­lyeztetik a társadalmi é* közös tulajdont” Sajnos a bajok már annyira összetomyosultak, hogy az esztendőből hát­ralevő két hónap alatt nem sikerülhetett úrrá lenni fö­löttük a vezetőségnek. A megye szövetkezeti építő­ipara 1966-ban átlagosan 3,5 százalékos nyereséggel termelt, ugyanakkor a kunmadaras! ktszé csak 1,3 volt. Bízvást gondoltunk ar­ra. tanulnak a keserű lec­kéből és közös erővel az idén fellendítik a szövet­kezetei. Nos, a kezdettel vagvis a veszteséges ter­meléssel alaposan rácáfol­tak erre a feltevésünkre. Vajon mi rejlik e mögött? Az. hogy az egykori szervezettség, ésszerű gaz­dálkodás helyett a szerve­zetlenség. ésszerűtlen gaz­dálkodás, következetlen­ség és gvengekezűség a iellemző a szövetkezet ve­zetésére. Mindenekelőtt az meglepő, hogy a terme­lés volumene az előző év azonos időszakához mérve 20,7 százalékkal csökkent, ugyanakkor a szövetkezeti építőiparé 14,5 százalékkal emelke­dett. Tavalyi cikkünkben is felhívtuk arra a figyelmet, hogy az anyaggazdálkodás nem megfelelő, általában a forgóeszközök kezelése sok kívánnivalót hagy maga után. Pusztába kiáltott szó volt. Ugyanis: a termelés jelentős csökkenése ellené­re a szövetkezet készletei kereken 17 százalékkal emelkedtek. A kamatterhek önmagukban 110 ezer fo­rintot tesznek ki. Voltak olyan munkahelyek, ame­lyekre — nem tudván a iobbkéz, mit csinál a bal — kétszeresen rendeltek anyagot. Ami pedig a szövetkezeti tulajdon védelmét illeti: nem sokat iavult a helyzet A szolnoki lakás- építkezésen az utcán tá­rolják az anyagot mond­hatná őrizetlenül. A sza­bálysértés miatt bírságot bírság után fizet a szövet­kezet. A KISZÖV legutób­bi vizsgálata során meg­állapította például, hogy a szövetkezet mérlegének va­lódiságához kétségek fér­nek. továbbá a termelés nyilvántartása megbízha­tatlan. A revízió végered­ményéről még ugyan nem értesültünk. de a már napvilágra került tények alapján a mulasztások sú­lyossága kétségtelen. Tavaly júniusban Szol­nokon. a Csokonai utcában több OTP sorházat adtak át. Ma is építenek .laká­sokat a megyeszékhelyen. Nos. a Szolnokra való ki­ruccanásért drága árat fi­zet a szövetkezet. Az első félév veszteségének több mint kétharmada éppen ezekből a lakásépítésekből származik. Három év alatt öt építésvezető keze alatt dolgoztak az emberek. Kö­zülük többen a bíróság Honfoglaláskor! sír a tiszasulyi Rákóczi Tsz homokbányájában A homokbányában az ott dolgozók, Kiss Sándor és Borsányi István ez ideig soha semmi különöset nem vettek észre. Az elmúlt hét egyik napján azonban va­lamiben megakadt az ásó és egy sír került elő. A do­lognak hamar híre ment és Gál István, a TiszaSüly tanácsának vb elnöke azon­nal jelentette a múzeum­nak. A leletkivizsgálás meg­történt. Ennek alapján pon­tosan le tudjuk írni az elő­került sírt. A női váz arc­cal kelet felé nézett, hátán feküdt. A medence mellett nyújtott karjai egyikén kí­gyófejes bronzkarperec volt. Temetéskor lábszárai­ra helyezték lovának meg­nyúzott bőrét, benne hagy­va a koponyát és a lábszár- csontokat A vele temetett sapka szegélyét kerek bronzlemezek díszítették. Sajnos a földben elporlad­tak, rozsdájuk azonban sza­bályos kerék foltokban be­fogta a koponyát A sírban keogyel és agy zabla is volt, de nem a lócson­tok mellől került elő, ha­nem közvetlenül a kopo­nya felett találták. Vajon miért tették oda és miért csak egy kengyelt találtak a sírt kibontó munkások, hiszen keresték is a másikat, tehát semmi­képpen sem kallódhatott el. A sírba sohasem kengyelt és zablát tettek, hanem a lószerszámot, csak a ken­gyel és a zabla, mint a ló­szerszám fém tartozéka maradt, a fa nyereg és a bőr részek viszont nyomta- lnul elporladtak. Más hite­lesen feltárt sírok tanú­sítják nekünk, hogy ebben a sírban is a halott feje alá tették, szinte párnaként a nyerget, azért találták itt a kengyelt és a zablát, s azért csak egy kengyelt, mert a párja a honfoglalás koréban jól ismert és álta­lánosan használt fiakengyel lehetett, s ez természetesen elkorhadt ezer éves föld­bérlété Blatt Két éj lelőhelyet fedez­tünk id. Am előkerült lele­Gyuri bácsi nem merit el a juhászbálba — Hányadik ex már Gyuri bácsi? — A tizenkettedik, A vásáron a kilencedik. In­nen én első díj nélkül még csak egyszer mentem haza. Akkor második lettem. Háromszor pedig a te­nyésztőd nagydíj lett az övé. Három egymást köve­tő vásáron, 1952-ben. 1954- ben és 1956-ban. Akkori­ban kossal nyert mindig. Most anyajuhhal első. kos­sal második díjat visz haza. — Legközelebb ráme- ayek a nagydíjra. Felül az ágyon. Felesé­ge új csizmát vett mikor Retter György, a túrkevei Táncsics Tsz s az Alföld híres juhásza elindult a kiállításra. Szorítja a lá­bát. hát eljött megpihenni a lóversenypálya dísztri­bünje alá. ahol a vásáron részt vevő huszonhét ju­hász kvártélyozik. A szál­lóban lakók jelenléti íven tüntetik fel nevüket. Er­ről kerestem elő Gyuri bá­csit is. De az övé nincs rajta. A többiek mondták: az öreg Rettemek nem is kell a papír, hogy megis­meri ék. A népszerű em­berek közé tartozik a ki­állításon. Egyidőben ket­ten osztoztak a díjakon • karcad Márki Elekkel. — Most már másutt is vannak szép juhászaink A mezőhegyeset a balmazúj­városit meg lehet nézni. A többiek pitykés mel­lényben. pörge kalapban járnak. Retter György -ci­vilben” van. — Bojtár koromban bő- gatyában legeltettem én is meg bomyúszájú ingben. Meg is van még. De a fiaim már fel se vennék tán. vedig azok is juhá­szok. Nem ez teszi a mes­tert Simára borotvált arcú. nagydarab férfi. — Mióta is juhászkodik Gyuri bácsi? — Nem ismerek más szerszámot a kampón kí­vül. Tizenhárom éves ko­romban szegődtem el boj­tárnak, négy esztendőre. A számadó csak háromszor engedett haza egy-két nap­ra a négy év alatt De megmondta: ekkorra itt le­gyél gyerek. A bojtárnak pissz volt akkor. A ju­hász száraz komención élt, egy hétre előre kivitték ne­ki az elemózsiát Tizenhét esztendős voltam. mikor már számadó lettem Túr- hevén egy nagvoazdán&l. . Saljai bajosnál. — Ügy tudom, rög! |e- hászfamilia a maguké. — 2« « túrkevei pusz­tán éltem mindig. Nem múlt még el nap. hogy ne lettem volna birka mellett. Csak katona korom hm. Apám a Hortobáovról ke­rült Kevibe. Nagyapáit. meg Újszász környékén le­geltette a nyájat. De már az apám is azt mondta mindig, az ő nagyapja is juhászkodott világéletében. Kétszáz esztendeje birka mellett van a mi csalá­dunk. Ezres juhállományt tart a Táncsics Tsz. A három Retter gondozza. Ahogy Gyuri bácsi mondja, egy fia birka sincs idegenek ke­ze alatt a szövetkezetben. István, az if.iabbik Retter juhász és mesterséges meg­termékenyítő. öreg Retter három elemit járt, két fia most végzi az esti iskolát. — Technikumba pályáz­nak. Már nem azért, hogy ők nem akarnak juhászok lenni, cíakhát más az úgy. Kint laknak a tanyán, Túrkedden. A jószágok kö­zött kell lenni — mondja. Hozzáteszi, látia ő. van, aki negwen esztendős ko­rában odaáll a birka mellé. '— Abból aztán már jó juhász sose lesz. Szeretne boitárt nevelni. De nem megy senki, A bir­ka állandóan leköti az em­bert Ámbár nem úgy. mint sokan hiszik. Egyik juhász fiának táskarádiója van. viszi magával. Gyuri bácsinak is van. de 5 otthon meghallgatja a hí­reket, me« ami érdekli. Cj­előtt vallottak színt űzei- meikről. Ma már világos, a szövetkezet erejéből nem futja az ilyen nagy mun­kákra. (Tavaly például a szakipari feladatokat kény­telenek voltak kooperáció­ba kiadni, mert maguk szakmailag nem bírtak vele.) Lovas Sándor elnök sze­rint műszaki vezetőjük nem felel meg a követel­ményeknek. Nálánál ta­pasztaltabbra. hozzáértőbb­re lenne szükségük. Persze az a fura. hogy a vezető­ség ajánlására nevezte ki a KISZÖV elnöke. Egyszó­val káderügye-kben is kap­kodnak. Segíteni is kelle­ne rajta, Maiyarávgatá* helyett cselekvést De hogyan? Meggyőződé­sünk. hogy mindenek­előtt a műszaki gárda meg­erősítésével. Más építőipa­ri szövetkezettől lehetne kérni és meghatározott időre megbízni műszaki ve­zetőt Kunmadarasra. Ez a módszer már bevált a tö­rökszentmiklósi járási épí­tőipari ktsz-nél. amelynek hasonló helyzetben több hónapra ..kölcsönzött” a jászsági szövetkezet egy kitűnő szakembert. Me« is tett az eredménye. A KISZÖV műszaki ta­nácsadó szolgálata is kite­lepülhetne hozzájuk. Fel-, tárhatná a hibákat, segít­hetne azok kijavításában. Persze támogatni csak azt lehet, aki maga is n>eg akar erősödni. Vagyis a vezetőségen múlik alapve­tően minden. Vagy képes lesz következetes, a kátyú­ból kivezető lépésekre,- vagy még mélyebbre ta­szítja a szövetkezetét. Több lehetőség nincs. Ma már nem csupán a szövetkezet jó híre forog kockán, hanem a jövője is. A helyzet komoly, arra int. hogy magyarázsa tás helyett, sürgősen cseleked­ni kell. és orvosolni a to­jókat. Fábián Péter Ságot is előfizet, a Nép- szabadságot és a Néplapot. Modem juhász. Sőt, in­kább nagyüzemi juhte­nyésztő. Tizenhat esztende­je jött be a szövetkezetbe, ötven juhot hozott- ma­gával. Azóta kétszer kap­ta meg a Munka Érdem­rend aranyfokozatát, egy­szer a Kiváló Állattenyész­tő kitüntetést. Feljött va­sárnap az elnök. Szegő László, gratulált neki; — Valami jutalmat szo­kott-e kapni ilyenkor Gyu­ri bácsi? — Nem. Hát ugye a megélhetésem az megvan takarosán. Itt ugyan be­szélik a juhászok. hogy náluk 70—80 forint a munkaegység. Nálunk 86 De ez is nagyon jó. A mi földjeink szegények. A kiállításon sokan ke­resik. Tegnap az Esti Kró­nika riportere járt nála. Most meg bálba hívták. A nagy juhászbálba. — Hiszen ott lenne n he­lyem. Mennék is. de gyá­szom van. A harmadik fi­am motorkerékpár áldoza­ta lett. Egy fiát 56-ban vesztette el. A vásári juhászok nagy­ban készültek a bálra. Mi­kor megtudták, mi történt Gyuri bácsival, kicsit el­szomorodtak. S mikor a vígkedvű pusztai emberek elindultak a mulatságra, tnegcsendesedve osontak ki a szobából. Nem akarták megbántani azt az embert, altit mindnyájan rn««ter- ként tisztéinek. — feersá* «=

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom