Szolnok Megyei Néplap, 1967. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-03 / 208. szám

w

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1967 szeptember S

zöldbabvetésen át a tiszai nyárfa- erdő felől sebes vágtában lovas közeledik felénk. Az Aranykalász szövetkezet jogászának Zasztava személygépkocsiján haladunk a felsőréti dűlőutakon. A lobogó árva- lányhajas, széles fekete kalapos, cserzett arcú lovas odavágtat az autó mellé. Virtuskodóan leszól a nyeregből.

— No, próbáljuk ki, melyikünk hagyja le a másikat

Aztán meg is Ijed rögtön. Most veszi észre, hogy a kiskocsi hátsó ülésén, Molnár Sándor, a tsz elnöke és Juhász János, a párt- titkár ül.

— Ne tapostassa a vete- ményt, és miért nincs maga a ménesnél?

A kedvemre való versenyfutás elmarad, de az elkövetkező élmények bőségesen kárpótolnak Az öreg csikós most már nem hagyja magát. Azt mondja, hadd mutassa be, mit tudnak a lovak. Integet az erdő felé, s onnan jön is már ugyancsak lóháton a két éve bojtár, fiatal Rat- kai István.

— Pista, egy vágtát.

A fiú elnyargal, s nem sokra rá az erdősáv szélén szélsebesen robogva, nagy port verve pompás lovak száguldanak.

Akkor az öreg csikós, Varga István, újra kiált: vissza. E szóra a repülő lovak villámcsapásként hátraarcot csináltak. S iramodnak arra, amerre a nyárfaerdő hűvösében ott áll a karám. Hatvan remek csikó tölti ott a nyarat. A ménes java a tisza- roffi szövetkezeté, a többi a tiszaburai és a kunhegy esi tsz-é. De ez csak egy része a lótenyészetnek. Tizenkét ló pillanatnyilag is Balatonfüreden van a fő- állattenyésztőveL A külföldi üdülők szórakoztatására, s azért is, hogy eladják őket. Az öreg csikós elénk vezet egy táncoló szürke mént. Azt mondja, ez ötvenezer forintot ér.

Erre kapom fel a fejein Most jöttem rá, hogy ez a múltszázad végét Idéző romantikus pásztoridlll nagyon is korszerű dolog. — Fantázia és pénz van benne.

Varga István csikós ma különleges ember Tiszarof- fon. Naponta feltűnik a falu utcáin szürke hátaslovával, s figyelemmel hallgatják hortobágyi történeteit, valamint azokat az eseteket., amelyeket mint Borbély Gábor vármegyei alispán lovásza élt meg. Árvalányhaj és csikóskalap. Ez volt az első élményem Tiszaroffról.

A legöregebb tiszai halász

Cseppentő Bálint nyugdíjas halász élete is ilyen nomád élet még. A falutól messze eső Tisza-parton áll a kunyhója, előtte ladik, a szógafa, s halpaprikás főző üst De a roffiak már nem járnak ld ide. — Benn a községben, a földművesszövetkezet kisvendéglője, s halásztanyája is. Az ősi foglalkozást pedig mindössze hárman űzik. Annak a falunak, amely régebben jóformán a Tiszából élt, összesen három halásza maradt.

Már hét esztendeje egymás után kijött az árvíz. Ilyenkor kétezer holdat visz eL Az idén 82 napig állt a víz a Felsőréten. A

Nem gyógyít már Orvos Tóth Péter

Így ötvöződik a régi és új egybe Tiszaroffon. És másként is. A szövetkezet építő brigádjában ebédszünetet tartottak. Várták, hogy a fogatos, Csortos József megjöjjön. Nagydarab tanyai ember, nemrégen költözött be a faluba.

— Na, Jóska, meséld csak el az elvtársnak, hogy gyógyított meg téged Orvos Tóth Péter.

— Hát az még a mostani Orvos Tóth Péternek az apja volt. Nagyon fájt a lábam. Azt mondta az apám, semmit gyerek, bemegyünk a faluba. Olyan betegen feküdtem a kocsi- derékban, mozdulni se bírtam. A delejes ember ráolvasott, adott valami ismeretlen fűmagot, azt tegyük a tejbe, Igyam meg. Kérem, mikor már kifelé mentünk, elkértem az apámtól a gyeplőt, én hajtottam a lovakat. Azóta sincs a lábammal semmi baj. Ez olyan ember volt. Emlékszek, még Nagykörűből is jött egy asszony, legény után bolondult a lánya.

Orvos Tóth Péter csodáiról fantasztikus történetek keringtek. Kinn kapált a határban, megérezte, ha valahonnan jönnek hozzá, s akkor se szó, se beszéd, indult haza. Ült a kanapé végében, csak ránézett a betegre, s akárkinek akármi baja volt, tudta mi az ír.

Elmentem Orvos Tóth Péterhez, ki a falu széléig a Tisza-gát alá, A szökukoricát csak júniusban

tudták elvetni. Abból már vagy lesz valami vagy sem. A folyó mégis egyre inkább a tiszaroffiak reménye. A szövetkezet székházában láttam egy térképet. A határ talajtani felmérését a karcagi tudományos kutatók készítették a II. Tiszai Vízlépcső öntözési tervébe illően. Tiszaroff távol esik a nagy műtől, de még így is ezer holdat tudnak majd öntözni belőle. A már meglévő fél ezer holdon felül. S ami a legtöbbet jelenti, a vízlépcső megépítésével együtt jár a táj belvízlevezetése és árvízszabályo- zása U.

vetkezet öreg nyugdíjasa újságot olvasott éppen. — Lapunk előfizetője. Magányosan él. Kértem, mondja el, mi a gyógyítás titka.

— Nem tudom kérem. En már nem foglalkoztam vele. Az apám csinálta.

— Azt mondják maga is. Ez olyan érdekes lenne.

— De megírja az újságban.

— Persze, hát azért

jöttem.

— Nem tudok semmit, kérem. Fogalmam sincs róla.

Kedveszegetten jöttem el. Az utca, amelyikben Péter bácsi lakik, beletorkollik a község főterébe. Annak folytatásában két új épület, az új fogorvosi rendelő, a körzeti orvosi rendelő orvoslakással. Orvos Tóth Péter családján anyakönyvileg is rajta maradt az előnév. A falu azonban emide jár. Az új fogorvosi rendelőben naponta átlagosan harminc betege van dr. Kocsis Eszternek, a szomszéd falu vízügyi munkása lányának. És Kocsis Eszterről Is beszél történeteket a nép. Azt, hogy milyen kedves, milyen szeretettel fogadja a talán életükben először fogkezelésre jelentkezőket. Hiszen a fogatlanság, a fogszuvasodás természetes velejárója volt a régi falunak, A doktornő két esztendeig az új művelődési ház kis zugában húzta meg magát. El akarták vinni a karcagi kórházba, Valamennyi időt ott

BODZÁK LAJOS:

A fejedelem falu ja

is töltött. Kovács István az időben az emberek. Ne

tiszaroffi tanácselnökhöz engedjék el a kedves dokcsoportosan jártak abban tor nénit.

Hogyan lett a roffi ember Vasas drukker ?

Tiszaroffon nyolcszázhúsz házat tartanak nyilván, százhetvenegyben van televízió, hatszázny olcvanki- lencben rádió. Nyilvános a tv-adás ezenkívül a pártszékházban, az iskolában, a tűzoltóságon, a kisvendéglőben, s a termelőszövetkezetnél. A táncdalfesztivált a lakosság kétharmada nézte végig.

A televíziózás modern népszokás lett a faluban. A tanácselnök meséli, hogy avaly a labdarúgó világbajnokság idején milyen lázban égett az egész falu. Egyébként pedig különös, lemérhető hatása is van a tv-nek. Ebben a faluban sok a sportszerető ember, s a legtöbbje Honvéd vagy Vasas drukker. Előbb nem értettem, mi kötheti a távol eső két fővárosi csapathoz a tisza- roffiakat. Aztán kiderült.

A Honvéd tábor úgy eyarapszik, a leszerelő fia- lalok azzal is kifejezik ka- tonaviseltségüket, hogy önérzetes Honvéd szurkolók. Még érdekesebb a Vasas szimpatizánsok szaporodása. A volt parasztemberekből, traktorosok, gépszerelők lettek, A falu fiataljainak nagy része választja a vasas szakmát Szakmai önérzetüket azzal is kinyilvánítják, hogy Vasas szurkolók. A két tábor aztán a televízió közvetítései alatt kedvére drukkolhat kedvenceinek, ■ évődhet az ellenfelekkeL

Ám kanyarodjunk kicsit vissza a rádióhoz, televízióhoz, amely mondhatni az egyetemesség áramába kapcsolta a falut Jóvér István községi párttitkárral kimentünk a Béke utcába, a cigánytelepre. — Négy antennát számoltunk itt meg. A Lingurár Pá- lékét, a Lingurár Istváné- két, a Mici Béláékét és a Dádé Farkas Istvánékét. Kinn állt a cigánysoron a kapuban B. Nagy Gyuláné.

— Szoktak-e közösen tv-t nézni? — kérdeztük;

— Hát, csak a rokonság jár össze — válaszolta.

Ezen mosolyogtunk, hiszen a rokonság lényegében az egész cigánytelepet jelenti. Ha nem is néz televíziót minden cigány lakos, rádiót mind hallgat Az minden házban, sőt még a putrikban is ott van a cigánynóták, a magyar népzene kedvéért.

Házikenyér a képeslap kedvéért

Két esztendeje a Tükör című képes hetilap munkatársai lent jártak Tiszaroffon, hogy írjanak a házi kenyérsütésről. Tiszaroffon jóhírű malom működött korábban, s nagy híre járta az itteni házikenyérnek. Hanem mi történt A község vezetőinek csak nagy üggyel-bajjal sikerült - megszervezniök, hogy az újságban mégis megjelenhessen a roífi házi kenyérsütés. A falu 820 házából mindössze huszonötben sütnek már csak otthon kenyeret Vagy a boltban vásárolják meg, vagy otthon elkészítik a nyers tésztát, s viszik Cseppentő Gyulához, a pékhez megsütni.

Régen itt Tiszaroffon legalább kétszázötven ember húzta a kaszát nyaranta. És hogyan. Terméskövet tettek a fejük alá, hogy el ne aludjanak. Az aratás, és csak az aratás cséplés nélkül, így lg eltartott Pé- ter-Páltól—István királyig. Vagyis június 29-től—augusztus 20-ig. A cséplés pedig mindig belenyúlt szeptemberbe. Az idén aratás-cséplés, véget ért három hét alatt, s mindössze tizenhét ember végezte. A kertészek, a dohányosok. az állattenyésztésben dolgozók, s a falu nagy része egyszerűen észre sem vette az aratást. — Ráadásul a kisparaszti világban nyolc mázsás átlagterméseket takarítottak be, mos* 17 mázsa 40 kilót

Tiszaroff pedig a szegényebb földű, s a szegényebb falvak közé tartozik. Mégis, gyorsuló ütemű kulturálódás figyelhető meg. Lódi Istvánná, a földművesszövetkezet előadója mondta el: az esztendő első félévében 57 mosógépet adtak el. — A tiszaroffi lakások majd eeyharmadában van mosógép. Nagyon sok helyen centrifugával. Most a palackos gáztűzhely a sláger, s ha még csak kevés is, de elkezdődött a hűtőgép vásárlás

Ügy becsülik Tiszaroffon minden tizedik lakásban. ha van fürdőszoba. De az igény egyre nő. Ebben közrejátszott a termelőszövetkezet is. Annak új székházéban ugyanis viUany- bo.vleres zuhanyfürdő működik. Azért, hogy a traktorosok, a műhelymunká- sok. a határból hazatérők megtisztálkodva tegyék le a munkát. Molnár Sándor tsz-ednök meséli: eleinte úgy kellett noszogatni az embereket Húzódoztak tőle. restellkedtek. hogy tetőtől. talpig levetkőzve fü- röd jenek, tálán életükben először zuhany alatt. Ennek nincs egy esztendeje. Most már a szövetkezet környékén lakó falubeliek is érdeklődnek, ők nem járhatnának-e oda. A szövetkezet vezetői gondolkodnak rajta, hogy vasárnaponként megnyitják tisztaság fürdőjüket a falunak.

Miről vall a temető ?

A* idei húsvéti templomi körmeneten mintegy nyolcvanan jelentek meg a háromezerből. A háromszáznegyven iskolás gyerekből nyolc jár vallási f® órára, fis nein la első_____I

s

orban a parasztemberek gyerekei. Évente átlagosan tíz—tizenkét házasságot

kötnek Tiszaroffon egy-két egyházi esküvővel.

Érdekesen alakul a temetés. Tisztás társadalmi

temetés még nem volt a faluban, mint a vezetők mondják, de a tisztán egyházi se megy újabban. Azt csinálják, hogy a lakáson a papok búcsúztatnak. a temetőben a párttitfcár vagy mis világi ember.

Azt mondják a néprajzkutatók a falu anyagi ereiéről lerfDeszédesebben a temető valL Kimentem a

roffi három temető egyikébe. ahol most temetkeznek. A síremlékek harmada nem fából hanem márványból vagy sírkőből van.

Hűen bemutathat egy települést a rendőrség is. Tiszaroffon 1960-ban szűnt

meg a rendőrőrs. Addig hét rendőr volt a faluban, most két körzeti megbízott És huszonnyolc önkéntes rendőr, Zömmel középkorúak és fiatalok. Parancsnokuk egy Kunmadarasról hazaköltöző nyugdíjas rendőr. Jól működő. harminchat fős önkéntes tűzol tótestülete is van a községnek. Ennek Trigola István szövetkezeti kötélgyártó a vezetője. Még 1963-ban alakult meg az úttörő tűzoltó csapat. Azóta felnőttek, s nagyrészt együtt maradtak. Ez is érdekes. Egy tűzoltósapkát és egy derékszíját kaptak akkor. De ez azt jelentette a fiataloknak, tisztségük van a faluban, valakik, számítanak rájuk, s erre nagyon büszkék.

Feltűnő, hogy esténként elegáns, fehér vászonoan- tallóban sétálnak a tiszaroffi nők. Megtudtam azt Is, hogy Karcagra. Kunhegyesre. Tőrökszentmfklósra. sőt hajóval Szolnokra bejárnak divatosabb ruhákért Érdeklődtem, kik, milyen társadalmi rétegbeliek viselik Azt a választ kapMajd ha kirakják a

tam. nehéz a társadalmi réteget meghatározni.

Be is bizonyosodott, miért Még a határban találkoztam Tóth Józsi bácsival. Ügyes, szorgalmas parasztember. mondták róla a szövetkezet vezetői. Este pedig két lányra mutatnak a faluban. A Józsi bácsi lányai. Judit vegyésnnér- nök, Irén ke pedig orvos- tanhallgató. Kinn a falu szélén Bagi Józsi bácsi óknál laktam. Nevelt lányuk technikushoz ment férjhez. Büszkén mondta, hogy az övék ősi roffi parasztcsalád. De a bátyja jónevű fodrászmester Törökszent- miklóson. Egyszóval Tiszaroffon. mint minden magyar faluban is. őrökre leszámolhatunk a parasztcsaládok fogalmával. Nincs oiyar» parasztfamília.

amelynek tagjai között ne lennének értelmiségiek, munkások vagy más foglalkozásúak. Innen Tiszaroffról most is nyolcvan középiskolás diákot és egyetemi hallgatót tartanak nyilván.

Nagy részük tanulmányai befejeztével visszatér, visz- szajár a faluba. Hatásuk mindenképpen nagyobb létszámuknál. A falu már hozzájuk igazodik, az _ő gondolkodásukhoz, felfogásukhoz. szokásukhoz.

A továbbtanuló ifjak közül legutóbb Forgó István

tért vissza az agráregye- temről. Öt választották^meg a szövetkezet főagronómu- sának. A jó felkészültségű fiatalembernek nem lehet még nagy tapasztalata. Mégis teljes a bizalom iránta. Hiszen maguk közül valónak érzik, tiszaroffi ember fia, 6 maga is névről. szokásairól, egyéniségéről ismer mindenkit.

fácánokat |

Az Aranykalász Termelőszövetkezetről nagyon sokat lehetne írni. Annak ellenére. hogy a gyenge termelőszövetkezetek kategóriájába tartozik, mégis ebből él a falu nagy része és nem is rosszul. Különben a közös gazdaság kezd saját lábára állni. Ebben része /an a mostam vezetőknek Is. Molnár Sándor, az elnök a huszomvalahányadik ilyen tisztségviselője a szövetkezetnek. S a többi vezetői beosztásban levők elő. dei is hasonló számúak. Ahogy Fűtő Joachim növénytermesztő találóan mondta:

— Annyi bukott vezető volt már nálunk, hogy nem fémének el két hold földön.

Talán ezért is nagyobb a ragaszkodás a mostaniakhoz. Persze a szövetkezetét nem csupán a vezetők teszik jobbá, hanem a hajdan híres tiszaroffi szorgalom. Ez pedig az átszervezés utáni években, látva a korábbi vezetők tehetetlenségét. alaposan megrokkant. Most kezd újraéledni.

Kinn jártunk a Gyendai réten, az új rizstelepen. Ennek a telepnek is figyelemreméltó a létrejötte. Jórészt önerejéből építette a szövetkezet, terven felül. S néhány kalitkájában olyan a rizs. hogy járni lehet a tetején. Ott rizsőr Marsi Ferenc. Azzal tagadott bennünket:

— Vigyázzon ' már elnök elvtárs, rá ne szedjék. Itt jártak tegnap a vadászok. Azt mondták, a rizsföldről leszaladt a víz a tiszabői erdőbe s elpusztított legalább négyszáz fácánt. Negyvenezer forintot követelnek tőlünk.

Aztán hamiskásan az elnökre nézett

— Én megadtam a választ Rakják ki az elpusztított fácánokat, akkor fizetünk.

Leleményes válasz. Ez a parasztember már úgy vigyáz a szövetkezetére, mint a magáéra. Vitatkozik, veszekszik is érte. Eszembe jutott. Csorna Lajos rendőr főtörzsőrmester, ö mondta; egész éven át egy esetben kellett eljárni a társadalmi tulajdon védelmében egy ír lopás ügyében.

*

Tiszaroff valaha a nagyságos fejedelem. II. Rákóczi Ferenc birtoka volt. Tőle a szabadságharc bukása után. 1711-ben kobozták el. Attól kezdve ldrálypártl urak adták, vették; cserélték A felszabaduláskor huszonkilenc uradalomhoz tartozott Tiszaroff. s hét nagy kastély vette körül a falut, öt kastély még ma is áll. Benne átlagosan öt parasztcsalád lakik.

Viharos történelmet élt meg a falu. Kétszer teljesen elpusztult s a jelenlegi település a harmadik helyen van. Bántotta víz, Irtotta török.

A krónikás „N. S. Etsedj Tóth András a Helyiség Hites Jegyzője” azzal zárja falutörténetét. „1846-ik Év. September hónapja 21- ikén délután ni 5 órakor”:

s—többet is írnék jókedvvel. de már Ismét eszembe jutott a Tornyot körülvévő temérdek bámuló nép nyomorult sorsa, s ez letéteti véllem a tollat”.

Hadd lopjam el a gondolatot N. S. Etsedi Tóth Andrástól. Többet is írnék még jókedvvel. S lenne is márőL Ám a végeredmény ugyanaz. A fejedelem egykori faluja, a többi magyar faluval együtt megtalál»" átlát a szocializmusba*