Szolnok Megyei Néplap, 1967. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-01 / 206. szám
i981 szeptember 1. SZOLNOK "FLAP s Növénytermesztési sikereink a kiállításon Kiválóan »serepei a tiazaf&ldvári Lenin, Szabad Kép é» a mezöhéki Táncaié» Tta Az Országos Mezőgazda- sági Kiállításon kiválóan szerepelnek megyénk nagyüzemi gazdaságai. A növénytermesztésben 19 díjat szereztek az 1966. évi eicd- ményeik alapján. Jóval többet. mint a három évvel ezelőtt rendezett kiállításon. A növénytermesztés pavilonjában örömmel olvashattuk: a tiszaföldvári Lenin Tsz búzája nagydíjat nyert. Ugyancsak nagydíiat kapott a tiszaföldvári Szabad Nép Tsz napraforgója. A legjobbnak járó kitüntetéshez a tiszaföldvári Szabad Nép Tsz 20 ezer forintos vásárlási utalványt nyert talajművelő gének beszerzésére A mezöhéki Táncsics Tsz-t pedig egy Rapidtox növényvédő géppel jutalmazták. A növénytermesztési na vilon kiállítási táblái a Szolnok megyei növénytermesztők sikereit hirdetik. Megtudjuk, hogy a tiszaföldvári Lenin Tsz tavaly 1979 hold átlagában 24,1 máA Héki Állami Gazdaság a kiváló takarmánytermelő gazdaságok közé tartozik. A növénytermesztés pavilonjában hatalmas fényképpel illusztrált tabló mutatja be a lucerna betakarítás gépesítését. Az állami gazdaságban tavaly 1193 holdon termeltek lucernát. s átlagosan 39,33 mázsa szénát takarítottak be holdanként. Ezenkívül 208 holdon maA legtöbb szántóföldi növényt termelő gazdaságnak járó különdíj, az UE 50-es tra ktor — (Foto: Nagy Zsolt) Teljesítmény díjjal jutalmazták a mezöhéki Táncsics Tsz lucernáját. Vártuk, hogy a tiszaföldvári Lenin Tsz kitesz magáért. s országos hírnevéhez méltóan szerepel a kiállításon Az elért helyezései mégis meglepetést keltettek. A kiváló gazdaság egv nagydíjat. két-két arany, illetve bronzérmet hozott el az országos vetélkedőről. Teljesítménye egyedülálló. Elnyerte a legtöbb szántóföldi növénytermelő gazdaság címét, s ezzel együtt a KGM különdíját. egy EU— 50-es típusú traktort. A Lenin Tsz a búzatermesztési nagvdíiial elnyerte az AGROTRÖSZT díját, egv PC típusú csávázó berendezést. meghatározott részét fejlesztésre, illetve a dolgozók jövedelmének növelésére fordíthatja. Így az országosan 1970-ig előirányzott 12—14 százalékos reáljövedelem növekedés, illetve a várható túlteljesítés mint átlagszám vállalatonként, üzemenként és dolgozónként is a végzett munkától függően különböző mértékű életszínvonalemelkedést fejez majd ki. Hasonlóképpen a vállalatok saját fejlesztési eszközei is eltérő módon alakulnak. Az a vállalat tehát, amely eredményeivel nagyobb részt vállal a szükségletek kielégítéséből, a társadalmi fogyasztási és felhalmozási alapok megteremtéséből, maga is joggal tarthat igényt fokozott anyagi megbecsülésre és erkölcsi elismerésre. Áz ötéves terv: főirány Az ötéves tervtörvény a népgazdaság fejlődésének fő irányát szabja meg. így egyebek között a nagy beruházásokat: új erőművek, vegyi és más gyárak létesítését, a vasúti dieselesí- töaét, villamosítását, az álzsás búzatermést ért el. Maga mögé utasított olyan híres nagyüzemet is. mint a Mezőhegvesi Állami Gazdaság. Pedig ennek csaknem 200 éves múltja van. A nézők közül sokan megállnak a földváriak tablója előtt. Jegyezgetnek, s tanulmányozzák. hogy milyen agrotechnikai eszközökkel érték el a kiváló búzatermést. (Idén 28 mázsás a holdanként! átlaguk.) A Lenin Tsz-ben csak Bezosztáia búzát termelnek. E szovjet fájtánál: kalászos. kukorica, lucerna és borsó volt az elővetemé- nye. Középmélyszántást és diszktillerezést alkalmaztak. A kártevők ellen fertőtlenítették a talajt. lami lakásépítkezéseket változatlanul központi alapokból finanszírozzuk. A különböző központi gazdasági szabályozó eszközök, a szervezett szocialista piac aktív felhasználásával szabad utat nyer a helyi ön- tevékenység. és kezdeményezés. hogv eleven és gazdag tartalommal telítse, részleteiben csiszolja és korrigálja is az ország nagyszabású ötesztendős munkaprogramját. Mit. hogyan, milyen színvonalon gyártsanak az üzemek? Ezekre a kérdésekre ezután nem a központi tervutasítások, hanem a piaci szükségletet, az igények változását, a műszaki fejlődés alakulását tanulmányozó és a hatékony gazdálkodásban messzemenően érdekelt szuverén vállalatok adják az érdemi választ. Az új helyzetben különösen sok függ a vállalatok vezetőinek kezdeményező, alkotó, bátor és felelősségteljes munkájától. Akik eddig a síneken haladó vállalati járműnek legfeljebb csak a sebességét növelték, vagy csökkentették, most el kell, hogy sajátítsák a mozgékony gépkocsi kormányozásának tugat fogtak. Itt igen jó — átlagosan 1,5 mázsa — magot csépeltek el. Büszkék vagyunk megyénk élenjáró növénytermesztőinek a sikereire, és köszöntjük őket ez alkalommal. Nem akarunk ün- neprontók lenni, de mégis fel kell figyelni arra. hogy összesen csak hat tsz-ünk nyert díjat növénytermesztésben a kiállításon. Ezek közül csupán a túrkevei Vörös Csillag Tsz nem tiszazugi szövetkezet. Jól tudják, hogy a nyertesek földjei a legjobbak közé tartoznak. De k,- meri állítani. hogv csak ezért érhettek el kiváló eredményeket Hol vannak a többi növénytermesztő gazdaságaink? Ügy véljük, érdekes ezen is elmélkedni. — m. I. — dományát is. A növekvő vállalati önállóság talaján újra rendeződnek az érdek- viszonyok, s egyben a felelősség is minden szinten a helyére kerül. A szocialista állam vezető szervei felelnek a népgazdaság harmó- nikus, gyors fejlesztéséért, és elsősorban közgazdasági szabályozó eszközökkel irányítják a vállalatokat, hogy működésük összhangban álljon az ország érdekeivel, a harmadik ötéves terv céljaival. A kormányszervek szabályozó, irányító tevékenysége biztosítja a szükséges egyensúlyt mind a beruházási. mind a fogyasztási javak piacán, hogv a vállalatok és a dolgozók kedvező feltételek közt költhessék el eredményes munkájuk alapján keletkező növekvő jövedelmeiket. Együtt a dolgozókkal A vállalatok vezetői viszont az irányító szervek és saját dolgozóik előtt egyaránt felelnek valamennyi döntésükért és a gazdálkodás hatékonyságáért. E két irányi felelősség közt nincs ellentmondás, hiszen csak ez biztosítja, A termelőszövetkezetek támogatásáról9 a földadóról határozott a Minisztertanács A mezőgazdasági nagyüzemek jövedelemszabályozási rendszeréről szóló kormányhatározat egységes szerkezetben foglalja össze a mezőgazdasági nagyüzemek (termelőszövetkezeteknek, állami gazdaságoknak, egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek közös gazdaságainak) a gazdaságirányítás új rendszerében érvényesülő támogatási, anyagi érdekeltségi és adózási rendszerét. A közelmúltban meghirdetett árintézkedések következtében a mezőgazda- sági felvásárlási árszínvonal emelkedik. Mivel a mezőgazdasági nagyüzemek még ennek eredményeként sem tudják termelési, beruházási költségeiket teljes egészében az árbevételből fedezni — bár az intézkedések hatására a saját források aránya a korábbihoz képest számottevően növekszik —, továbbra is szükséges a mezőgazdaságban felhasznált ipari anyagok, beruházások és szolgáltatások után állami támogatások, kedvezmények nyújtása. Az alkalmazásra kerülő ártámogatási rendszer alapvető célkitűzése, hogy a mezőgazdasági üzemek beszerzési árszínvonala számottevően ne emelkedjék. A kormányhatározat fontos intézkedése, hogy a mezőgazdaság gépesítéssel kapcsolatos költségei, az új gépek és a pótalkatrészek beszerzési árai. valamint a gépjavítás és gépi munka díjai számottevően nem emelkedhetnek. Ez az intézkedés elősegíti az anyagi-műszaki bázis további fejlesztését. A gp^dasá'moiitjka érvényesítése érdekében az ártámogatás mértéke különböző lesz. Például 70 százalékos az ártámogatás a szarvasmarha- és a sertéstenyésztés épületeire, az ültetvények közül a cseresznye. a meggy, a kajszi és a bogyós gyümölcsök, valamint a történelmi borvidékeken végzett minőségi borszőlő-telepítésekre; 50 százalékos a támogatás az öntözőtelepek létesítése, a feldolgozó- és tároló- épületek, valamint az üzemi járulékos beruházások megvalósítása esetén: 30 százalékos a támogatás például a csemegeszőlő és az egvéb gyümölcstelepítések után; Nem nyújtható támogatás a termeléspolitikai szempontból nem indokolt beruházásoknál, például őszibarack és téli-al- ma-telepítések után. A kormány határozata — nagy népgazdasági fontosságára tekintettel — továbbra is jelentős támogatást biztosít az állattenyésztés, — különösen a szarvasmarhatenyésztés és a gyapjútermelés fejlesztéséhez. A kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek és állami gazdaságok továbbra is pénzbeni állami támogatásban részesülnek, minthogy áruértékesítésből származó alacsonyabb bevételeikből az átlagosnál nagyobb termelési költségeik nem térülnek meg. Az 1968-tól alkalmazásra kerülő földadó-rendelet szerint az adózók köre bővül, mert a rendelkezés többek között az állami gazdaságokra is kiterjed. A földadó továbbra is a föld kataszteri tiszta jövedelmét veszi alapul, de mértéke a közös gazdaságokra nézve a föld minőségét jelző átlagos aranykorona-érték szerint differenciáltan kerül megállapítására. A földadó-kulcsok a föld értékével együtt arányosan növekednek. Az a gazdaság, amelynek egy holdjára eső aranykorona-érték 4-nél kevesebb, mentesül a földadó fizetése alól. A földadót pénzben kell fizetni , A no PÉNZ Székely Sándor, a tiszafüredi téglagyár kemencemunkása bukkan fel az égető alagútjában. megrakott csiliét tolva maga előtt. Melle zihál, verejték fénylik inas karjain. Szövetes Zsigmond művezető bemutatja. A munkás bütykös kezét nyújtja. A csillével odaáll a kemence fala mellé. — Ne haragudjon, — mondja — hogy mélázok, de szorít a norma. Ha kihagynék, nem tudnám bepótolni. — Jól kifáradhat a műszak végére. — Marad még erő másra is? — Ugyan mire? — Akad munka mindig. Vállaltam részibe kapálást a szövetkezetben. Ha úgy jön ki a lépés, vályogvetés is kerül. A többiek sorra érkeznek a kemencébe. Tóth György hogy a vállalat egész tevékenysége, egyidejűleg szolgálja a helyi kollektíva érdekeit és a társadalmi szükségletek magasfokú kielégítését. A dolgozó kollektíva növekvő anyagi érdekeltsége megkívánja, hogy a vállalati vezetők a reform bevezetésére és az 1968. évi feladatokra készülve messzemenően igényeljék a munkások és az alkalmazottak véleményét, javaslatait, kezdeményezéseit. így olyan intézkedési és gazdasági tervek készülhetnek, amelyek tartalmazzák a népgazdasági célkitű-. zéseket és a helyi kollektíva elképzeléseit is. A reform, mint az irányítás és a gazdálkodás új eszköze, hozzáértő szocialista vállalatvezetés mellett biztosíthatja tehát. hogy mind szélesebb dolgozó rétegek tevékenykedjenek tudatosan és alkotó módon a harmadik ötéves terv feladatainak végrehajtásán, hosszabb távon pedig a szocialista gazdaság teljes felépítésén. Kovács József brigádvezető alig lehet harminc éves. Ügy látszik megütötte a fülét, amiről beszélgetünk, mert közbeszólt. — Nemcsak a Sanyi, hanem mi is megfogjuk a mellékest. Télen nem kapunk egy vasat sem, hiszen nincs égetés. A betevőt most kell összegyűjteni, hogy legyen a csalóidnak, amikor nem keresünk. A muszáj viszi rá az embert, hogy eméssze az erejét. — Amíg bírjuk, csináljuk — mondja Székely és kiballag a kemencéből. De miért? Számolgatok. Kilenc hónap alatt az idénypótlékkal együtt többet keresnek, mint más szakmunkások átlagosan egy teljes esztendő alatt. „Amíg bírjuk, csináljuk”. De miért? A negyven-ötven fokos hőségben végzett nehéz fizikai munka a szívüket ugyancsak megdolgoztatja. A másfél mázsás talicska is embert kíván... De ők kapálni, kukoricát tömi, válvogot vetni mennek műszak után. — Megéri a nagv hajsza? — kérdeztem Kolozsi La- ;ostól. — Tíz gyermekünk van. Házat évitek. — Szórakozásra jut-e ideje? — Van is ahhoz kedvem, őrülök, ha leülhetek. Tóth György a feles b't o- önkéntes tűzni*óknál tölti. A kemencések minden második vasárnapja szabad. Akkor önmagukra is fordítanak némi :dőt. Talán még egy kis sé- •álásra is futja. Reggel korán csörög a vekker. — Hiszen, ha télen átállna a nyár valami másra, ‘ehát dolgozhatnánk, akkor rom kellene most duvla ~n.1tsrnkolni — sóhajt fel Székelv. A pénz kell. Többet, töbfp Arí rtlíácf ami van. Az üzemi koszt nem kell Magyarázzák, az otthoni iobb. Viszont nemegyszer láttam kipakolni a •Astáből a hideg harapnivaló! Lehet, hogy a pénzt '"D ■? «51^- *3 molfaíf A kis pvárban ah'g hetvenen dolgoznak. Évente nyolcmillió tévlát égetnek ki. De alig akad aki heéri azzal, amit a borítékban megkap. A nyerstéglát tizenöt-húszéves korúak csinálják, közülük tizenhat nő. Madarász Józsefné a csillét rakja. Erős teremtés. — Nem nehéz munka ez magának? — Akadna könnyebb Füreden, csak éppen nem keresnék havi ezerhatot. — Meddig akar itt maradni? — Amíg élek. — Tréfál? — Nem én. A jó pénzt nem hagyja ott az ember egykönnyen. — Strandon volt a nyáron? — Nem érek én arra rá. — Mikor pihen. — Kinn a kukoricaföldön, amikor sort váltok — nevet csillogó szemekkel. Húsz éves. Balaskó Károlyról sem hinném, hogy több. — Nincs szakmája? — Két évig voltam géplakatos tanonc, de leléptem. Nem szerettem. A szüleim erőltették. — Nem bánta meg utóbb? — Már késő volt. A kontárkodásért most fizetek meg. A csillésló felnyerít. Indulnak a szárítószínekhez. A nők kihasználva a pihenőt igazítanak egyet a fej- kendőjükön. mások a szórajukat enyhítik. Aztán újra kapkodják a téglát a szállítószalagról. Szövetes művezető még megmutatja a fürdőt. A boylerben melegszik a víz. Keresem az öltözőszekrényeket. — Nincs rá szükség. Munkaruhában jönnek be — világosít fel. — Rendszeres orvosi ellenőrzés van-e? — Nincs. Eszembe jutnak a kemence munkásai, a nők, akik nehéz fizikai munkát végeznek. A kapálás, a vályogvetés. És senki sem őrködik az egészségük felett „Amíg birjuk, csináljuk”. Az orvos nem szólhat idejében közbe. Mert nincs. Hetven ember évi nyolcmillió téglát készít el Tiszafüreden. Agyag, némi víz szénpor és égetés. Kése a tégla. Fábián Péter-
