Szolnok Megyei Néplap, 1967. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-30 / 231. szám
IWT. szeptember 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s I Befejezte munkáját az országgyűlés (Folytatás a 2. oldalról) A szünet után dr. Be- resztóczy Miklósnak az országgyűlés alelnökének elnökletével folytatódott a tanácskozás. Sümegi János Nógrád megyei, Keszthelyi Zoltán Békés megyei. Ku- rucz Márton Csongrád megyei. Szabó Imre Heves megyei, Hegedűs László Pest megyei. Schwarz József Veszprém megyei és Oláh Pál Bács-Kiskun megyei képviselő kért és kapott szót, majd ebédszünet következett. Ebédszünet után Kállai Gyula elnök nyitotta mee az ülést, s megadta a szót dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek, aki válaszolt a mezőgazdasági termelő- szövetkezetekről előter jesztett törvénnyel kapcsolatos hozzászólásokra. Ezután határozathozatal következett. Az ország- gyűlés egyhangúlag elfogadta a dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter által elfogadásra javasolt módosításokat. Ilyenformán a törvénytervezet eredeti szövegéből törölte a 31., a 32 és a 33. paragrafusokat, s az ezekben érintett kérdések szabályozását a végrehajtási utasítások hatáskörébe utalta; módosította a 23. paragrafus 2. bekezdését és 78. paragrafus 1. bekezdését. Ezt követően az ország- gyűlés egy tartózkodással elfogadta dr. Dimény Imrének azt az indítványát, hogy a többi módosító javaslattal érintett törvénycikket eredeti szövegezésében fogadják el. Végezetül az országgyűlés egyhangúlag elfogadta a mezőgazdasági termelő- szövetkezetekről előterjesz. tett törvényt. Dr. Dimény Imre ezután a földtulajdon és a föld- használat továbbfejlesztéséről szóló törvényjavaslat tai kapcsolatban felvetődött észrevételekre, indítványokra válaszolt. A miniszter kérte az országgyűlést, hogy fogadja el válaszát, s köszönetét mondott a képviselőknek az ülésszakon elhangzott észrevételekért, indítványokért, valamint a két törvény végrehajtásához felajánlott segítségért. Ezután határozathozatal következett. Az országgyűlés egyhangúlag elfogadta a földtulajdon és föld- használat továbbfejlesztéséről szóló törvényjavasSzünet után Kállai Gyula elnökletével folytatódott a tanácskozás. A diplomáciai páholyban ott volt dr. Herbert Plaschke, az NDK magyarországi nagykövete is. Az országgyűlés a napirend szerint a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között Budapesten 1967. május 18-án aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés törvénybe iktatásáról szóló törvény- javaslatot tárgyalta meg. lattal kapcsolatban a dr Dimény Imre mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter által is elfogadásra javasolt módosítást. Ezt követően az ország- gyűlés — ugyancsak; egyhangú döntéssel — elfogadta dr. Dimény Imre indítványát. hogy a többi módosító javaslattal érintett törvénycikket az eredeti szövegezésben fogadják el. Végezetül az országgyűlés egyhangúlag elfogadta a földtulajdon és a föld- használat továbbfejlesztéséről szóló törvényjavaslatot. Kállai Gyula elnök köszönetét mondott a képviselőknek a törvényjavaslat megalkotásához nyújtott segítségért, majd szünetet rendelt el. Az országgyűlés külügyi bizottságának nevében Barcs Sándor budapesti képviselő, a külügyi br zottság tagja terjesztette elő a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság közötl Budapesten 1967. május 18-án aláírt barátsági együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslatot. Ezután Szirmai István emelkedett szólásra. A magyar—-NDK barátsági, együttműködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződés Szirmai István beszéde Több mint 22 éve már annak, hogy befejeződött a 2. világháború. Európában még fájnak a sebek, figyelmeztetnek a romok, mégsem élnek az emberek biztonságban, nem valósult meg a félelem nélküli élet. A háborút követően az amerikai és európai reakció a NATO-ba tömörülve új háborút, úgynevezett fíi- degháborút indított; fenyegetésekkel, atomzsarolással, erőszakos válságok kirobbantásával, a feszültség fokozásával, diszkriminációkkal fagypontra hűtötte Európa légkörét. A szocializmus, a társadalmi haladás, a béke erői következetes és meg nem szűnő harcot vállaltak a hidegháború felszámolásáért. Az európai biztonság megteremtéséért átfogó of- fenzívát indítottak az európai szocialista országok, az európai kommunista és munkáspártok; Az európai biztonság nemcsak európai kérdés, nemcsak az európaiak ügye. Egy európai háborús konfliktus világháborús katasztrófához vezetne, ugyanakkor a más földrészeken folyó háborús politika is kihat Európa békéjére. — Vannak még ugyanis nagy- erők a világon, élükön az Amerikai Egyesült Államok kormányával és leghűségesebb szövetségesükkel, a Német Szövetségi Köztársasággal, amelyek továbbra is a nemzetközi feszültség fenntartását, sőt fokozását akarják. Az Amerikai Egyesült Államok a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a vietnami nép szabadság- harca ellen indított népirtó háborújával, Izrael közel- keleti agressziójának morális, politikai és anyagi támogatásával minden egyetemes emberi haladást szolgáló társadalmi fejlődéssel szembeni erőszakos fellépésével mérgezi a nemzetközi légkört, akadályozza a békés egymás mellett élés politikájának realizálását. Európában ugyanezt a szerepet a Német Szövetségi Köztársaság tölti be. Az európai béke biztosítása nemcsak a szocialista országok, nemcsak a kommunista és munkáspártok ügye. Ebben a harcban részt kell vállalnia mindenkinek, aki európainak és a béke hívének vallja magát, a nemzeti függetlenséget féltő polgári erőknek, nemzeti kultúrájukat féltő, az európai életet amerikani- záló törekvésekkel szemben fellépő ifjaknak, nőknek, hívőknek és nem hívőknek egyaránt. Az európai biztonság nem épülhet az elrettentésre, az úgynevezett erőegyensúlyra, a katonai tömbökre. Amíg létezik az egresszív célokat szolgáló Észak-Atlanti Szövetség, a Földközi tenger keleti partjaitól Norvégia csúcsáig az amerikai Egyesült Államok és az Észak- Atlanti Szövetség katonai támaszpontjai kerítik be kontinensünket és idegen katonai erők állomásoznak e térségekben, addig Európa népei nem élhetnek nyugalomban. A Varsói Szerződés tagállami éppen ezért többször is megismételték javaslataikat; < oszlassák fel egyidejűleg a katonai szövetségeket és a szemben álló katonai tömbök helyett közösen új európai biztonsági rendszert építsenek ki Többször javasolták a külföldi katonai tátmaszpontok felszámolását, a külföldi csapatok visszavonását saját nemzeti határaik mögé. Ezekkel a javaslatokkal a magyar nép teljesen egyetért és azok megvalósítására törekszik. Csak nagyon lassan haladunk előre a kijelölt cél felé. Az előrehaladás elé gátat emel az Amerikai Egyesült Államok legreakciósabb köreire támaszkodó Német Szövetségi Köztársaság kormányának politikája. A Német Szövetségi Köztársaság kormánya elszakadva az európai realitásoktól, magának igényli a német nép egyedüli képviseleti jogát, érvényben levőnek tartja a müncheni egyezményt, nem ismeri el önálló és szuverén államként a Német Demokratikus Köztársaságot, a háború után kialakult határok revízióját követeli, lehetőséget ad új fasiszta szervezetek működésére. Ilven viszonyok között jött létre a Magyar Nép- köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között a most törvénybe iktatásra javasolt barátsági, egyiitműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés. A szerződésben a Magvar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság az Egyesült Nemzetek Szervezete alao- okmánvának elveivel és céljaival, a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé 1966-os bukaresti nyilatkozatával, a kommunista és munkáspártok 1967-es Karlovy-Vary-i felhívásával összhangban kötelezettséget vállaltak, hogy fellépnek a békét és a nemzetközi biztonságot ve- szélveztető nyugatnémet mili tarizmus és revansiz- mus erői ellen, hatékonyan biztosítják a második világháború után megvont határok védelmét, a Német Demokratikus Köztársaság határainak sérthetetlenségét A Német Szövetségi Köztársaság kormányának képviselői többször nyilatkoztak már úgy, hogy nem kívánják folytatni a hidegháborús politikát, a megbékélés útját keresik. Szavaikat azonban nem igazolják tetteik. A Német Szövetségi Köztársaság megalakulása óta egyre jobban összefonódik az Amerikai Egyesült Államok monopoltőkéjével, annak imperialista politikáját szolgálja. Nem veszi figyelembe az európai népek, magának a német népnek az érdekeit sem. Az európai nemzetek függetlenségét, szuverenitását sértő, kontinensünktől idegen politikát képvisel. Európa népei nem ringathatják magukat illúziókban, nem fogadhatnak bizalommal békés nyilatkozatokat, ha ezek mögött a hidegháborús gyakorlat folytatását tapasztalják. A történelmi tapasztalatok éberségre köteleznek bennünket, magyarokat is. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya az egész német nép érdekeit. Európa biztonságát szolgálja azzal, hogy ennek ellenére folytatja erőfeszítéseit a két német állam normális kapcsolatainak megteremtéséért. Willy Stoph, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke az elmúlt napokban ismét javasolta: kezdjenek tárgyalásokat a két német állam magasszintű képviselői. — Szerződés-tervezetet hoztak nyilvánosságra, amelyben javasolják, hogy a két szuverén német állam a nemzetközi jog elvei alapján létesítsen - egymással" normális államközi kapcsolatokat, mondjon le az erőszak alkalmazásáról, ismerje el a jelenleg fennálló határokat, nyilvánítsa hatálytalannak a müncheni egyezményt és mondjon le a nukleáris fegyverekről. Véleményünk szerint ezek a javaslatok teljesen összhangban vannak az európai népek érdekeivel, a német nép céljaival. Realizálásuk az európai biztonságot és a világ békéjét szolgálná. A szerződés-tervezet a történelmileg legidőszerűbb és legfontosabb kérdések megvitatását ! űzi napirendre. E kérdések megvitatása elől sokáig már nem lehet kitérni. A két német állam pol-, gárainak rokoni, emberi kapcsolatait is csak így lehet megalapozni. A Német Szövetségi Köztársaság által mesterségesen szított feszültség az. ami megnehezíti a kölcsönös látogatások kötöttségeinek feloldását, az államhatárok két oldalán élő német emberek baráti közeledését. A nagy koalíció kormánya továbbra sem ismeri el a Német Demokratikus Köztársaságot és ragaszkodik az egyoldalú képviselet jogához. Ennek sem jogi, sem morális alapja nincs. 17 millió német ember szocialista államot, új társadalmi rendet épített, amelyben a hatalom a népé, ahol megszűnt a kizsákmányolás, a létbizonytalanság és ahol lendületes munkával lelkesítő sikereket érnek el a gazdaságban, a tudományban és a kultúrában. Az NDK szellemi, ipari, mező- gazdasági termékei elismerést, technikai, katonai ereje tiszteletet vált ki. Milyen jogi alapon igényli ennek a szuverén államnak képviseletét a nyugatnémet monopoltőke? Nyilvánvaló a politikai cél: még 17 millió németet a tőke szolgálatába kényszeríteni. Erre azonban a német tőkés osztálynak nincs és soha többé nem is lesz lehetősége. A Német Demokratikus Köztársaság népe - nehéz harcot vív. A front legelső vonalában küzd a reakció nagy erőinek állandó eszmei nyomása ellen, és védi a szocializmus. a béke, az egyetemes emberi haladás állásait. 7\.zok a szerződé sek. amelyeket az utóbbi időben a Német Demokratikus Köztársaság a szocialista országokkal, köztük a Magyar Népköztársasággal is kötött kifejezik a szocialista országok messzemenő bizalmát, szolidaritását az NDK és népe iránt. Kifejezik az elhatározottságot is, hogy a Német Demokratikus Köztársaság népének harcait, céljait sajátjuknak tekintik. A német munkás-paraszt állam a Német Demokratikus Köztársaság barátunk, testvérünk, szövetségesünk. Összekötnek bennünket a közös célok, a szocializmusért és a békéért folytatott közös harcunk, a proletárinternacionalizmusnak mindkét népben mélyen gyökerező eszméi, a Varsói Szerződéshez, a Szovjetunióhoz való hűségünk, a szocialista országokhoz fűződő baráti kapcsolataink A két ország közötti kapcsolatok zavartalanok, testvériek. Ez a baráti viszony egyformán szolgálj nemzeti céljainkat és a nemzetközi munkásosztályt is történelmi hivatása betöltésében. Budapest népe őszinte baráti érzelmekkel, nagy örömmel látta vendégül a szerződés aláírása alkalmával Walter Ulbrichtot, a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő alakját, a Német Szocialista Egvség- párt. a Német Demokratikus Köztársaság kormányának küldöttségét. A magyar nép csak elismeréssel szólhat azokról a nagv, eredményekről, amel veket a Német Demokratikus Köztársaság munkásosztálya, narasztsága, értelmisége elért, arról a szerepről, amit a Német Demokratikus Köztársaság népe. kommunista pártja és kormá- nva a társadalmi haladásért. a békéért, az európai biztonságért folyó harcban betölt. Csak tisztelettel szólhatunk arról a sokirányú segítségről, amit a Német Demokratikus Köztársaság néne a felszabadulásukért küzdő. a gyűlöletes agresszorok ellen harcoló n éneknek* nemzeteknek nyújt. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között alá-, írt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződést a munkás nemzetköziség szellemében a legnemesebb emberi célok valóra váltásáért. a szocializmusért, a békéért kötöttünk. Kérem a szerződés törvénybe iktatását. Szirmai István beszédet a képviselők nagy tanssal fogadták. Az elnöklő Kállai Gyula ezután bejelentette hogy a törvényjavaslathoz több képviselő nem ielent- kezett szólásra, a vitát bezárta. Ezután határozathozatal következett. Kállai Gyula szavazásra tette fel a törvényjavaslatot. Az országgyűlés a Magvar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között Budapesten. 1967. május 18-án aláírt barátsági. együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés törvénybe iktatásáról szóló törvénvia- vaslatot egyhangúlag elfogadta. Interpellációk A napirend szerint az országgyűlés ezután rátért az interpelláci ókra. Elsőnek dr. Török Lajos. Zala megyei képviselő a termelőszövetkezeti bekötő utak építésével kapcsolatban intézett interpellációt a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhez. Elmondta, hogy Zala megye területén igen sok a település, s bár a nagyüzemi gazdálkodás előmozdítására állami segítséggel számos központi major alakult ki, a termelőszö- vetkezeti bekötőutak építé- ' se sokhelyütt elmaradt. A számítások szerint még 137 termelőszövetkezethez kellene bekötőutat építeni, körülbelül 150 kilométer hosszúságban. Megkérdezte a minisztert, milyen lehetőség van a tsz, bekötőutak építésének meggyorsítására, s kérte, hogy a hiányzó szakaszokat legkésőbb a negyedik ötéves terv végére elkészíthessék. Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter válaszában rámutatott, hogy az el- ' múlt években a termelőszövetkezeti bekötő utak építésére irányuló igényeknek országosan csak kisebb részét tudták kielégíteni. A termelőszövetkezeti bekötő utak építési elő irányzatát a harmadik ötéves tervben, a második ötéves tervhez viszonyítva mintegy háromszorosára emelték. Ez lehetővé teszi Zalában is a helyzet javítását, még pedig olyan mértékben, hogy a megyének az országos átlaghoz viszonyított elmaradását a következő két évben fel lehet számolni. A miniszter válaszát az interpelláló képviselő és az országgyűlés tudomásul vette. Varga Gáborné Borsod megyei képviselő interpellációjában hangoztatta: — Az idegenforgalom népgazdasági jelentősége a gazdaságirányítás új mechanizmusának körülményei között tovább növekszik. Kérdem a kormányt — mint az idegenforgalom legfőbb felügyeleti szervét. — kíván-e ennek megfelelően változtatni idegenforgalmunk jelenlegi szervezeti és anyagi keretein? — Kívánatos volna ugyanis a jelenleginél mind szervezeti, mind anyagi vonatkozásban egységesebb idegenforgalmi szervezet létrehozása. Szurdi István belkereskedelmi miniszter válaszában rámutatott: a korszerű és egységes magyar idegenforgalmi szervezet kialakítását indokoltnak tartja. Ennek előkészületei már meg is kezdődtek. Az ezzel kapcsolatos javaslat még ez év októberében a gazdasági bizottság elé kerül. A képviselő, és, az ország- gyűlés a miniszter válaszát elfogadta. Szerecz László Somogy megyei képviselő az építőipar alapanyag-ellátásával kapcsolatban az építésügyi és városrendezési miniszterhez interpellált. Elmondta, hogy Somogy megyében s a megyeszékhelyen. Kaposvárott is jelentős építkezések folynak. A munkákat azonban akadályozza, hogy kevés a cement, a betonvas, a perlit, a tetőfedő anyag, a burkolóanyag. Mit kíván tenni a miniszter az alapanyagellátás javítására? — tette fel a képviselő a kérdést. Dr, Trautmann Rezső építésügyi és városrendezési miniszter válaszában a többi között a következőket mondta: — Ez évben cementből mintegy 200 ezer tonnával, téglából több mint 100 millió darabbal, tetőfedő anyagokból csaknem 2 millió négyzetméterrel, betontermékekből pedig 200 millió forint értékű mennyiséggel többet bocsátottunk az építőipari vállalatok és a lakosság rendelkezésére, mint amennyit az éves terv előirányzott. de még mindig nem tudjuk kielégíteni' a megnövekedett keresletet. A miniszter válaszát az interpelláló képviselő elfogadta, s két ellenszavazattal az országgyűlés is tudomásul vette. Ezzel az ülésszak befejezte munkáját. Kállai Gyula elnöki záróbeszédé után az országgyűlés ülésszakát berekesztetM
