Szolnok Megyei Néplap, 1967. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-23 / 225. szám

MEGYEI I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. évfolyam, 225. szám Ara t 50 fillér 1967. szept. 23„ szombat. Szárazföldön, vízen és levegőben A nagy esőzések gátolják az őszi munkát 'Megyesxerte vetik az őaxiehet MA s Szófiai levél Bíborszínű égbolt Tanácsülésen tárgyalták Szolnok közlekedési helyzetét A megyeszékhely vasúti és közúti közlekedése az országos és az országon át­menő közlekedésben ki­emelkedő helyet foglal el. Szolnokon van jelenleg az ország legforgalmasabb pá­lyaudvara. A személyszál­lító vonatok száma csak Budapesten és a hasonló fontosságú Székesfehérvá­ron volt magasabb. Az egy lakosra eső személy- forgalom Budapest és Ka­posvár után Szolnokon a legnagyobb. A vasúton szállított árumennyiség egy lakosra vetített aránya szempontjából a főváros és Tatabánya után a harma­dik helyen áll. Szolnok város tehát Bu­dapest felé az Alföld vas­úti gyűjtőhálózata. Fontos nemzetközi vonalak (Szov­jetunió. Románia, Bulgá­ria) szintén e városon ke­resztül haladnak a fővá­rosba. A városnak a vasúti késlekedésben elfoglalt előkelő helve tet­te szükségessé azt a hatal­mas vasúti rekonstrukciót* melynek I üteme a teher­szállítás korszerűsítését je­lentő új rendezőpályaud­var építése a tervek sze­rint 1968. november 7-ére befejeződik. A II. ütem az új személypályaud­var és állomásépület befe­jezési határideje 1972 vé­gére esik. A III. ütem a teherpályaudvar kiépítése pedig ugyanabban az év­ben kezdődik. Ez jelenti majd az ószolnoki teher­pályaudvar részbeni fel­számolását is. Mmdezek hosszú időre megoldják a megyeszékhely személy­éé teherszállítási gondjait. A közúti forgalom semmivel sem kisebb je­lentőségű Szolnokon, mint a vasúti. A városon halad át a Budapest—Szolnok— Debrecen—Záhony (Ung­vári 4-es számú elsőrendű főközlekedési útvonal. En­nek az útvonalnak a vá­rosi átkelési szakasza,szin­te hemzseg a sokat vita­tott és rendezésre váró problémától, Budapest felől jövet az első forgalomkorlátozó aka- rtálv a Kolozsvári híd. — melynek átépítésére még a vasúti rekonstrukció kere­tében sem kerül sor. Az áprilisban végzett 'orga- lomszámláiás szerint a hí­don átmenő útpálya 1970— 7l-ben telített lesz, Állapo­ta is erősen kifoeásolható. Már ma is problémát je­lent a 15 tonnán felüli sú­lyú járművek áthaladása. ÁíéDÍtésére mégis csak a rékasi úti felüljáró meg­építése, és a 4-es számú út forgalmának a 32-es számú (az említett felüljárón ét vezető) út bevezető szaka­szára történő elterelés után kerülhet ‘sor. Az Abonyi úti üzem­anyag-töltőállomás elké­szültével feleslegessé vált és zavarja a forgalmat a Bajcsy-Zs, és József A. út találkozásánál lévő és a csomópontban elhelyezkedő benzinkút. Ezért a város belsejében új töltőállomás építését határozták el az Úttörő és a Petőfi utca ta­lálkozásában, továbbmen- ve az. Eötvös téri csomó­pont kialakítása sem meg­felelő. A jelenlegi sziget­rendszer nem oldja meg a tér egyértelmű és bizton­ságos közlekedésrendjét. A városon átmenő főút­vonal legkritikusabb sza­kasza a Hősök tere és a Kossuth Lajos utca, vala­mint a Ságvári körút és a Kossuth tér közötti útsza­kasz. A korábban beveze­tett ikersávos közlekedés és az üzletek részére áru­szállító tehergépkocsik par­kírozásának a szabályozása segített enyhíteni a csúcs­időben fellépő forgalmi zavarokat. Most már vég­leges: a Ságvári körút és a 4-es főút kereszteződé­sének forgalomirányítását elektromos jelzőlámpákkal lehet megoldani. 1968-ban (a pénzfedezettől függően) felállítják a „villanyrend- ör”-t. Az átkelési szakasz utol­só szűk keresztmetszetét a Tlszahíd alkotja. A híd 9 méteres útpályával épült, bővítésére nincs mód. Az 1967-ben megejtett forga­lomszámlálás azt bizonyít­ja hogy átbocsájtó képes­sége 1980— 19S0 között gya­korlatilag kimerül. Ez is­mételten felveti a második Tisza-hfd építésének szük­ségességét. A városban mégis a leg­súlyosabb gondokat az ó- szolnoki teherpályaudvar! Jászalsószentgyörgyön sem jobb a helyzet mint más községben. Itt is műnk it keres sok nő, s a faluból több mint nyolo záz férfi jár el dolgozni külön­böző városokba. Égető gondja a tanácsnak újabb munkalehetőségek biztosí­tása. A napokban megkezdő­dött és eredménnyel biztat egy terv kivitelezése. A községi Vegyesipari Ktsz évente mintegy tizenhárom millió forint értéket termel: kislakásokat építenek évenként harmincnyolcat, különféle asztalos, lakatos munkát, rádió, televízió ja­vítást végeznek el. Van fodrász, cipész,, szabó rész­legük, s gyártanak televí­ziókávát épp úgy. mint rá­diószekrényt, vagy mozi- -zékeket. Sőt e hét csütör­tökén megkezdte munkáját drótfonó üzemük is. Négy gépen még az Idén egymillió forint érlékű drótszövetet gyártanak. Jelenleg mindössze száz munkást foglalkoztatnak, ám két-három óven belül duplájánál is nagyobbra emelkedik létszámuk, ter­melési értékük pedig meg­haladja majd a húszmillió forintot. Hogyan? Van a községben egy há­romszintes régi malomépü- iet. Ezt veszi most meg a községi tanácstól mintegy sorompó és a Szolnok—Kis­kunfélegyháza összekötő út jelenti. Az első azért, mert a nap 24 órájából közel 7 órán át zárva van, a má­sodik azért, mert rossz ál­lapota miatt szinte „eszi” a járműveket. Ez az útsza­kasz csak mindazoknak a vállalatoknak a hozzájáru­lásával készíthető el vég­legesen és jó minőségben, akik használják. A városi tanácsnak és a közúti igaz­gatóságnak az anyagi ere­jét felülmúlja, mert az út­testnek csupán a Tisza- menti Vegyiművekig törté­nő csatornázása 17 millió forintba kerülne. Hol van akkor még az útépítés költ­sége? Sajnos az utat hasz­náló vállalatok mereven elzárkóznak a segítségnyúj­tástól. A tanácsülésen szóba került az új távolsági autó- buszállomás megépítése is. Ha a tanács kijelöli a szükséges és megfelelő te­rületet, az AKÖV rövide­sen megkezdi az építkezést. A vízi közlekedési útvonal jelenlegi helyzetéről, a Ti­száról is beszámolt a je­lentés. A Tisza II. illetve Tisza III. vízlépcső megépí­tése után a hajózási viszo­nyok Szolnoktól Tiszáinkig kielégíthetők lesznek és nemcsak a belföldi, hanem a nemzetközi hajóforgalom is megnövekedhet. Jelenleg Szolnok—1Tiszabura és Szolnok—Vezseny között van rendszeres hajójárat. 450 ezer forintért a szövet­kezet. Az épületet házila­gos kivitelezésben átala­kítják. Hitelt is vesznek fel, így összességében négymillió forintért kor­szerű tizemet nyernek melyben több finomme­chanikai műhely, eloxálo üzem lesz, Az egyik finommechani­kai üzemrész már jövőt’« megkezdi a terrne'éfit, A jászberényi Hűlőgépgyár­nak alvállalkozóként turis­tadobozokat, mentődobozo­kat gyártanak. Ezen kívül munkába áll a hűtőgép- és háztartási gép szervizük is. Az előzetes megállapodás szerint évente mintegy hét­millió forint értékű alumí­niumterméket tudnak gyár­tani. A tervek szerint azon­ban 1969-től üzembe lép az autószervizük, s ettől kezdve gyártanak különbö­ző kórházi berendezéseket ig. Ez utóbbira már megkö­tötték a megállapodást az OMKER-rel. Mit. jelent a jászalsó- äzentgyörgyi Vegyesipari Ktsz kezdeményezése? Elő­ször is növekedik évről év­re majd az üzem dolgo­zóinak átlagbére. A mun­kások tudják ezt, 3 talán ennek tulajdonítható, hogy a szövetkezet minden tagja két napi társadalmi Csak a vártnál korábban megérkezett őszi esőzések fogták vissza a Szolnok me­gyei termelőszövetkezetek lendületét, amellyel az őszi i munkákhoz kezdtek. S még így is szép teljesítmé­nyekről lehet számot adni, A megyei tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osztályának legutóbbi je­lentése szerint több mint 125 ezer holdat szántottak fel az őszi vetések alá. Tavaszi vetésnek szánva pedig 99 ezer holdnyit. Az előbbi Karcagon és a tisza­füredi járásban halad i* legjobban, az utóbbi Kis­újszálláson és Mezőtúron. A megvei jelentés ezúttal elsőnek ed hírt őszi veté­sekről is. takarmánykeve­rékből kétezer, őszi árpából hétezer, rozsból pedig fél­ezer holdat tettek földbe ed­dig e s"övetkezetek, Kis­újszállás már teljesítette takarmnykeverék ve­tési előirányzatát, őszi ár­pából pedig Túrkevén ve­tettek arányosan a legtöb­bet. A Kunság nagv őszi mun­kája a rizsaratás. A ter­melőszövetkezetek 11.5 ezer hold rizsvetéséből másfél­ezer holdat vágtak már le. A szolnoki járásban Kar­cagon és Mezői' o-n knznek a legjobban vele. Megyeszerte elkezdődött a kukoricatövés. A 114 ezer holdból több mint 12 ezer holdat törtek le Ebben a jászberényi járás gazdasá- gai az elsők, s a karcagiak az utolsók. A kívánt 464 ezer köbméter silótákar­munkát ajánlott fel az új üzem építésénél. A falu szempontjából pe­dig több mint százhúsz asz- szonynak új munkaalkair mat, keresetet. Sőt, ha si­kerül beindítaniuk a terve­zett bedolgozó-rendszert- az érdeklődéstől függően to­vábbi negyven-ötven asz- szony juthat munkához. És ez egy olyan kis községben, mint Jászal’ószentgyörgy npm kis dolog Nem. mert napjainkban is mintegy negyven asszony felvételi kérelmét őrzi Sályi Sándor, a szövetkezet elnöke. Beszéltünk a jászberényi Hűtőgépgyár igazgatójával, Goriáncz Ignáccal is: tud­nak-e majd elegendő mun­kát adni a jász.alscszent- györgyleknek? Megnyugta­tó választ kaptunk. Akár tizenhét-tizennyolc millió forint értékű termék ayár- tá=árn is szerződést köthet­nek. (.ehetőség van arra Is, hogy a szövetkezet be­kapcsolód ion az autoszi­fon-gyártásba is. A ktsz pedig minden munkaalkalmat megragad, s ez így van rendjén. Üzem­mé nő lassan ma még kis szövetkezet. S hogy meg tudnak birkózni a meenö- vekvő feladatokkal i«. arra biztosíték eddigi jó munká­juk, tenniakarásuk. V. V. Asszonyok üzeme Jászalsószentgyörgyön mányból csupán a ne­gyede, 120 ezer köbméter van meg. * Utravaló vásárlóknak „Csupa héj“ kenyér helyei kei kilós veknik Minden igényt kielégít a kibővített kacagj kenyérgyár Tavai" júliusban épült meg Karcagon az új ke­nyérgyár. A 11 millió fo­rintos költséggel épült üzem az Indulás utáni el­ső hetekben jó hírű lett, mert kifogástalan minősé­gű kenyeret sütött. Egyet­len kifogás mégis volt. Csak egy kilogrammos ke­nyeret lehetett benne elő­állítani. A karcagiak és a környékbeli városok, köz­ségek lakói ezt egyformán kifogásolták. „Csupahéj”- kenyémek nevezték el az e vidéken szokatlan kis­méretű vekniket. A sütőipari vállalat az észrevételeket jogosnak ta­lálta és a megyei tanács illetékes osztályával egyet­értésben kezdeményezték az üzem bővítését. A mun­kákat azóta be is fejezték, augusztus 27-érp megépült az új, ola.ifűtéssel üzemelő gőzkemence. Az üzletekbe kerülő első szállítmányt pedig e hé­ten, szeptember 20-án sütötték, 73 mázsa ke­nyeret, kétkilós darabok­ban, A kenyérgyár bővítésé­vel most már elérték, hogy bármilyen súlyú kenyeret — amilyet a fogyasztók keresnek — süthetnek Kar­cagon, s szállíthatnak az üzem körzetébe Kisújszál­lásra, Túrkevére, Mezőtúr­ra, Fegyvernekre, Tisza- roffra, Kunhegyesre, Tisza­füredre. Kunmadarasra. — Most már csak egyet­len nagy gondunk maradt, a szállítás — mondja Si­mon László, a vállalat kar­cagi vezetője. — Tizenhat gépjárművünkből nyolc el­avult, van amelyikbe az eső is becsurog, van ami­vel el sem indulhatunk. A szállítás tönkre teheti a legjobb minőségű árut is. Pedig ha már tudunk jó kenyeret gyártani, szeret­nénk azt kifogástalanul el is juttatni a fogyasztókhoz. Reméljük, a karcaeiak- nak ezt az észrevételét Is jogosnak találják a megyei sütőipari vállalatnál és a biztonságos szállítás lehe­tőségének megteremtését a következő idők egyik fon­tos feladataként tartják számon. (BE,) Az Országos fíékeínnács Elnökségének ülése ■ Pénteken a Hazafias Népfront Országos Taná­csának klubjában kibőví­tett ülést tartott az Orszá­gos Béketanács Elnöksége. A tanácskozáson, amelyen részt vettek a legkülönbö­zőbb társadalmi és tö- megszervezetek képviselői megjelent Romesh Chaod ra, a Béke-Világtan 'es fő­titkára is. Ott volt Hon- gang-Luong. a Vietnami Demokratikus Köztársaság rragvarors'-ác'i nagyköveié és Dinh Ba Thi a Dél-Vi­etnami Felszabadítást Front budapesti állandó képvise­letének vezetője. Harmati Sándor, az Or­szágos Béketanács alelnó- ke nyitotta meg az ülést. majd Darvas! István. az MSZMP Központi Bizott­ságának osztályvezető he­lyettese időszerű külpoliti­kai kérdésekről tájékoztat­ta a megjelenteket. Ezután dr. Sík Endre, az Országos Béketanáes elnöke össze­gezte a magvar békemoz­galom idei akcióinak, köz­tük a tavaszi békehónao eseménysorozatának ered­ményeit. Beszámolt a stockholmi nemzetközi vi­etnami konferencia munká- iáról, maid a soron követ­kező tennivalókkal foglal­kozott. Egyebek között ja­vasolta, hogy október 15— 21 között rendezzenek vi­etnami szolidaritási hetet hazánkban. Angol kereskedelmi küldöttség utazik hazánkba A Magvar Kereskedelmi Kamara meghívására októ­ber 26-án Budapestre uta­zik a londoni kereskedelmi kamara 17 tagú küldöttsé­ge. amely a legnagyobb angliai iparvállalatok és bankok — köztük a Shell a Vickers. a Hawker Sidde- ley — vezetőiből áll. A de­legáció Lord Erroll voit kereskedelmi miniszter, a kamara elnökének vezeté­sével tanulmányozni kí­vánja a januárban kezdő­dő gazdasági reform kere­tei között kínálkozó új an­gol—magyar kereskedelmi lehetőségeket. Londoni üzleti körökben fontosnak tartják a kül­döttség budapesti látoga­tásét. Hangsúlyozzák hogv a Magyarországra iránvuló brit kivitel értéke az 1061 évi 4.7 millió fontról 1966- ig 10.1 millió fontrR emel­kedett. s a folvó év első hat hónapjában újabb 19 százalékos gyarapodást mu­tat

Next

/
Oldalképek
Tartalom