Szolnok Megyei Néplap, 1967. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-22 / 224. szám
Fífáf proletárjai, egyesüljelek! SZOLN IÁ MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII, évfolyam, 324. szám Ara i SO fillér 1967, szept. 22,, péntek. Vigyorgó protekciósok álltunk jópáran sorunkra várva a piaci elárusító bódé előtt. Aztán jött egy férfi. Bement hátul az ajtón. S mitsem zavartatva magát, mindenkit megelőzve rakatta meg táskáját szőlővel, ezzel azzal. Fizetett, majd azzal a számára „boldog” tudattal távozott, lám ismeretsége révén nyert legalább tíz percet. Nem szóltunk rá. Magam is inkább csak gondolkodtam az eseten, önmagában véve nem nagy ügy. Kis protekció. Szó- szerint is, bejárat a kiskapun. A nagykapunál várók se mennek tönkre az ilyesmitől, mégis úgy van ezzel az ember: megveti. A kis, piszkos előnyök élvezői mégis ellenszenvesek. Jogosan. A társadalmi illemszabályok, az egyenes úton járás-kelés megsértőinek ugyanis van egy sajátságos magatartásuk. A keblenbelüliség, a brancs- hoz tartozás túlságosan magabiztossá teszi őket. Azt hiszik, egyéni ügyességüknek, élhetőségüknek köszönhetik előnyeiket Az ember azt hinné ugyanis, hogy a protekció- zók sutyiban valamiféle szégyenérzettel előzik meg embertársaikat. De erről szó sincs. Sőt, el vannak telve önmaguk talpraesettségével, sokszor kérkednek is összeköttetéseikkel. Az ő szemükben a sorukat kis és nagy dologban kivárók ügyetlenek, becsületességüket málészájúságnak nézik — illetve lenézik — és kiröhögik. Ä minden tűzhöz kö- zeliilők egyszerűen rátermettségükből adódó joguknak tartják, hogy jobban melegedhessenek. Van Ismeretségi körömben egy asszony, aki a leglehetetlenebb ügyekben kikaparja magának a gesztenyét. És nem azt mondják róla, hogy szerénytelen, hogy protekciózó. hanem, hogy azelőtt aztán nem fut össze a víz. előtte aztán nincs zárt ajtó. Ami különben igaz is. Egy mérnök ismerősöm arra vág fel, ő akár- hová, akármilyen intézményhez bármilyen pitiáner dologban fordul, mindig az igazgatóval tárgyal. Ismerek embert Szolnokon, aki szinte egész rokonságának lakást szerzett, s valamennyit jó munkakörökbe el is helyezte. Egy tisztviselő elégedetlen volt felesége fizetésével, erre nyakába szedte vezető beosztásban lévő ismerőseit, s „kibulizta” a jó állást. Mennyien lehetnek vajon ezek? Gyűjtőnéven én az alsó tízezernek nevezem őket. Ügy látom a jelenséget elsősorban a kispolgári társadalmi réteghez lehet kötni. A protekciózás törvénye ismert: kéz kezet mos. Ma én teszek neked kis szívességet, holnap esetleg tőled várok kis ügyemben baráti gesztust. A protekciót adók ezt mindig hangsúlyozzák is. Valahogy így: ezt csak neked, csak magának teszem meg. így kezdődnek a kis szívességek. Egy műszálas női pu- Jőver a púit alól, egy rúd szalámi a raktárból. A feleség, a hozzátartozó elhelyezése, az ügyirat soron- kívüli elintézése vagy valami más. De mindig valami. A protekciós hozzá van szokva, hogy önmagának mindig felhajtson valamit. Szaladgál gépkocsikiutalás előbbrehozásáért, tapossa a lakásügyét, megmegemlíti, hogy milyen kevés az ő fizetése. Nem lehet tagadni, gyakori társadalmi jelenségről van szó. Fantasztikum is azt hinni, hogy máról holnapra egycsapás- ra megszűnik. Nincs ellene mindent gyógyító csodaszer. Egy van, az ellenpélda. Az emberek jórésze utálja a protekciózást ' s nem is veszi igénybe az előnyszerzést. Tudok bejáró munkást, aki miután lakást kapott volna, azt mondta: még tud várni a következőig, helyette vegyék előbbre sokgyermekes kollegáját. Láttam üzemi étkezdében egy főnököt, aki elé soronkívül sietett a felszolgáló. Ű erre megfogta az ételt, s áttette azok elé, akik már nála sokkal régebben vártak rá. Nemrégen hallottam, hogy egy mezőgazdásznak nagyobb fizetésű állást ígértek, de nem fogadta el, első kérdése az volt, mi lesz azzal az emberrel, aki most ellátja ezt a munkakört A Kunságban ismerek pártmunkást, akinek feleségét a földművesszövetkezethez felvették az irodára. Ám mikor megtudta, hogy még hány munkanélküli nő erre a helyre pályázott, nem engedte dolgozni az asz- szonyt. Nemcsak a rossz hír jár szárnyon, a jó is. Ezek a jó példák éppoly hatásosak, vonzóak, s gondolkodásra késztetik az embereket. Az egyenes úton járók többsége, akik betartják a társadalmi közlekedési szabályokat, úgy vélekedik, aki a korpába keveredik, könnyen a disznók közé kerül. Van ebben nagy igazság. Aki csak egrs-mr is, csak kis szennyes vízbe is beleteszi a kezét, már nem irtózik annyira a nagyobb mocsárfürdőtől sem. A megállás nehéz. Az első .szívességet kell megtagadni, vagy legalábbis nem élni vele. Az emberek nagy része íev él. És mégis halad becsületes úton is. Ä prefelretásoferok ügyeskedőknek ma még létalapjuk van. Nem dúskálunk még az anyagi javakban. Kevés az orvos, sok a beteg az SZTK rendelőkben. Nincs elegendő lakás, vagy műszálas öltözék, gyakorta hiánycikkek a gyermekruházati dolgok. A tisztességes az lenne, hogy várjuk ki a sorunkat mindenben, s azt a keveset igazságosan és érkezés szerint osszuk meg. Csakhogy nincs mindenkinek türelme hozzá. S vigyorgó arccal előzhetik meg a másikat. Mit tegyünk velük? Nevetségesen hatna forradalmi harcra szólítani ellenük. De legalább szóljunk rájuk naponta. Ne adjuk át a sorunkat egynek se. Fordítsuk velük szembe saját fegyvereiket, Lee* link ennyire él- hetősek magunk iránt és ellenük. Borzák LajOi, „Tiszai rizs“ a karcagi malomból Elsők, kozott a községfejlesztésben Visxálf kodás a tmvesiületben Még mindig sok az analfabéta 1 issabon A törökszentmiklósi járási tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén a tiszabői községi tanács végrehajtó bizottságának községfejlesztési, művelődésügyi és egészségügyi irányító tevékenységéről tárgyalt. (Tudósítónktól) Újdonsággal jelentkezik a közeljövőben a karcagi hántoló malom. „Tiszai rizs” néven exportminőségű terméket hoz forgalomba. A korábbiakban a kereskedelem és a fogyasztó közönség többször kifogásolta a rizs minőségét és csomagolását. A kis celofán ablakkai ellátott, gyenge ragasztású dobozokból a szemek egyrésze kihullott. A hántoló malom a vásárlók érdekében mind a két jogos panaszt orvosolja. A rizst 1 kilós tételekben polietilén zsákokba csomagolják. A megfelelő vizsgálatok, a próbacsomagolás, tárolás sikeres tapasztalatai alapján kezdik meg az új tetszetős kivitelű és biztonságos csomagolású rizs szállítását. Január 1-től a rizsre vonatkozóan is új szabvány lép életbe, ezért a hántoló malomból csak exportminőségű rizs kerül ki. Mintegy félmillió forintos beruházásból új gépeket szereztek be és átalakították az eddigi technológiát. A tiszabői községi tanács végrehajtó bizottságának jelentése beszámol arról, hogy 1965-ben — ekkor kerültek új vezetők a végrehajtó bizottság élére — első teendő volt a lakosság szükségleteinek reális felmérése, s olyan távlati terv elkészítése, amely tartalmazza az igények kielégítésének reális sorrendjét és a szükséges anyagi fedezet lehetőségeit. A lakosság kívánságát figyelembe véve a járdahálózat fejlesztését, a közvilágítás korszerűsítését és a földút karbantartását határozta el a végrehajtó bizottság. Az utóbbit minden évben társadalmi munkában végzik el. Az utóbbi három évben több mint 4 kilométer új betonjárda épült á községben, s jelenleg minden utca egyik oldalán van járda. Ez természetesen nem jelenti azt. hogy nincs további tennivaló, a keskeny, korszerűtlen járdák felújítása, valamint a forgalmasabb utcákban a másik oldalon is járdát építeni a jövő feladatai közé tartozik. A belterületi utak hossza több mint 18 kilométer, tehát nem csekély feladat vár megoldásra. A közvilágítás bővítése és korszerűsítése is eredményes volt az utóbbi években, de e téren is van még tennivaló. Nagy gond a jó ivóvíz biztosítása. A végrehajtó bizottság víz- társulás létesítésével kívánja megoldani a vízmű építését. Ehhez több mint hárommillió forintra van szükség. A hozzájárulás értéke családonként előreláthatólag háromezer forint lesz. .A . községfejlesztés: feladatok elvégzését jelentős társadalmi munkával segíti a lakosság. Tavaly például a községfejlesztési versenyben a kisközségek kategóriájában a harmadik helyte került Tiszabő. Ä vándprzászló mellé 50 ezer forint pénzjutalmat kapott. A község művelődésügyi Műm NTÁR VÉGE A BEREKFÜRDŐI STRANDFÜRDŐBEN (fVto; Nsgy Zsoäij helyzetéről már nem mondhattak a jelentés készítői annyi jót és szépet, mint a községtej lesz tésrőL A t antestületben meglevő ellentétek, viszálykodások rossz hatással vannak az oktató, nevelő munkára. Nem segítik elő a pedagógusok és a szülők kapcsolatának erősítését sem. Az általános iskolában, aho} több mint háromszáz gyermek tanul igen magas a bukott tanulók száma. Az utóbbi években több minden történt az oktató nevelő munka feltételeinek javítása érdekében. Tavaly egy túlkoros osztályt szerveztek, az idén pedig már gyógypedagógiai osztály is működik. Mindemellett feltétlenül szükség lenne általános iskolai napközi otthon létesítésére, elsősorban a hátrányos helyzetű' tanulók részére. A községi tanács végrehajtó bizottsága két esetben is tárgyalta a felnőttoktatás helyzetét. Határozatában felhívta a különböző szervek, vállalatok vezetőinek figyelmét, hogy segítsék a dolgozók iskolájának működését. Egyes munkakörökben követeljék meg az általános Iskola nyolc osztályának elvégzését. Ám a tanács erőfeszítése nem sok eredménnyel járt. A községben jelenleg hetven analfabétát tartanak nyilván. Az Iskolai, népművelési feladatok végrehajtásánál^ és a közegészségügyi ellátásnál is növeli a gondokat, hogy a község lakosságának csaknem 19 százaléka cigány. Velük nehezebb boldogulni, mind az oktatás, mind az egészségügyi követelmények betartását illetően. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy felesleges minden erőfeszítés, amit a cigányok neveléséért, foglalkoztatásáért tesznek. A vitában résztvevők is hangsúlyozták, hogy elsősorban szemléletbeli változásra van szükség, mert a cigánykérdésben még mindig észlelhető bizonyos fenntartás. A fiatalabbakat türelemmel rá kell venni arra, hogy elvégezzék az iskola nyolc osztályát. S az is lehetséges, hogy a legtehetségesebbeket segítsék a középiskolákba bejutni. Azt is elmondták a hozzászólók, hogy a község arculata az utóbbi években nagyon sokat változott, a fejlődést új létesítmények bizonyítják. Bár az is igaz, hogy nagyon sok a tennivaló a további sikerek érdekében. A tiszabői községi tanács végrehajtó bizottsága — amint arró] a jelentésük is tanúskodik — ismeri a gondokat, felmérte a lehetőségeket, a helyi erőket és sikeresen munkálkodik a község fejlődéséért, a lakosság életének szebbé tételéért. A jelentést, az előterjesztett ' határozati javaslatot kiegészítve a felszólalók észrevételeivel, tanácsaival, elfogadta a járási tanács végrehajtó bizottsága, s egyben elismerését fejezte ki a községi tanács vb vezetőinek eddigi mun ie* j ükért,
