Szolnok Megyei Néplap, 1967. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-20 / 222. szám

I* 1- &' Világ; proletárjai, egyesüljetek! Y ^ ,.v SZOLNOK HE6YEI | A MEGYEI BftRTBlZOTTSAB 65 A MEGYEI TANÁCS UMÍKWLSSSGÍSvQ * XYIII, évfolyam, 222. szám. Ara s 50 fillér 1967. szeptember 20., szerda Közös erővel Táezóoátiban 1964­ben kéttantermes iparita- r.uló intézet létesült. Ügy, hogy az építésre szánt ál­lami költséget a községfej­lesztési alap egy jelentős hányadával megfejelték, kiegészítették. Különben talán még a mai napig sem lenne ipariianuló in­tézet Jászapátin. A község vezetői már évekkel előbb megértették, amit egyes emberek még a mai napig sem. Azt, hogy az állam nyújtotta segítséget a he­lyi erőforrásokból kell ki­egészíteni. ha haladni, gya­rapodni akarnak. A községpolitikai célki­tűzéseket mindenkinek így kellene értelmeznie, érvé­nyesíteni — mondhatnák. Valóban, mert a miniszter- tanácsi rendeletek és a községfejlesztési irányelvek lassan tíz esztendeje erre ösztönzik a közigazgatási­lag egy területen működő tanácsi apparátus valamint a vállalatok, intézmények vezetőit. S hogy az évek óta hangoztatott helyes el­méletnek csak kevés — bár az utóbbi évben mind több — megvalósítója akadt, az elsősorban a helytelenül értelmezett lo­kálpatriotizmus rovására írható. Ennél semmivel sem bocsánatosabb „bűn” azonban, ha a rendezési tervekben szereplő állami épületek ..tulajdonosainak” felügyeleti szervei, a kü­lönböző tárcák nem haj­landók ■„beszállni”, hozzá­járulni a közös beruházá­sok finanszírozásához. Van R közös erőforrások létre-' hozásától való elzárkózás­nak olyan oka is, amikor sem a tanácsot, sem pedig az illető szervet nem érhe­ti ezért szemrehányás. Mindhárom esetre számos példát lehetne mondani. Ilyen példának indult a már meglévő jász­apáti ipari tanuló intézet bővítésére készült terv is. amely a napokban azután mégis szerencsés fordula­tot vett. Az Iparitanuló is­kolát bővíteni kell, mert a rendelkezésre álló két tan­terem már nagyon szűknek bizonyul. Igen ám, de 'ez újabb 400 ezer forint ki­adást jelentene a község­nek a saját fejlesztési alap terhére. Ezt a terhet egye­dül nem tudják viselni. Felvetődött a gondolat, já­ruljon hozzá a bővítéshez az a hét község — Jász­apáti, Jászladánv, Jászki- sér. Jászárokszáílás, Jász- szentandrás Jászivánv és Jászdózsa — valamint a községek tsz-ei, amelyek­ből tanulók járnak az in­tézetbe. A beruházási ösz- szeget felosztották és az érdekelt községekkel meg­beszélték. Egy — Jász- árokszállás — kivételével valamennyi hajlandó az anyagi erőforrás koncent­rálására. Mi volt Jászárokszáílás húzódozásának az oka? — Elsősorban az, hogy elég rosszok a közlekedési vi­szonyok, a községből in­kább Gyöngyösre járnak az ipari tanulók. Volt a község vezetőinek olyan el­képzelése is, hogy Jászdó- zsával, Jászágóval és Jász- szentan órással összefogva — a két kisipari termelő- szövetkezet fejlődésére építve. — Arokszálláson létesítenek iparitanuló is­kolát. Nem titkolták, sa­ját községükben szíveseb­ben látnák az új épületet. Később azonban józanul megfontolták a kérdést és belátták, jobb ha csatla­koznak a másik hat köz­séghez. A jászapáti ipari­tanuló intézet bővítésének. — mely után a jelenlegi kétszáz helyett négyszáz tanulót fogad be — tehát elvi akadálya már nincs. Sőt Jászivány nem veszi igénybe a felajánlott hi­telt, már ezévi KÖFA alapból átutalja Jászapáti­nak a ráeső részt. A jászberényi járás köz­ségei ebben az esztendőben majdnem 14 millió forint községfejlesztési alap fe­lett rendelkeznek. Ebből az összegből nem nehéz 400 ezer forintot kiszoríta­ni, de ha csupán Apátira hárulna a bővítés gondja, nem tudná megoldani. — Sajnos negatív pél­dákat is említhetünk. — Ilyen a jászfényszarui köz­ségközpont gazdaságos közművesítését akadályozó elzárkózás a különböző in­tézmények részéről. Az új községközpont végleges ter­ve elkészült. E terv meg­valósításának első lépése­ként elkészült az új kul- túrház 1966-ban. A község vezetői kérték, hogy a szennyvízderítő építéséhez körülbelül 100—100 ezer forinttal járuljon hozzá az iskola, az frhsz és a posta is, mert új épületeik is ezt a derítőt fogják majd használni. Kerek perec megtagadták a hozzájáru­lást. A községnek saját erőből kellett azt megépí­teni. A közös kiadásoktól való elzárkózás kézzel fog­ható károkkal is jár, mert az említett új épületekhez sükségeis szennyvízcsator­nát mindegyik szerv kü- lön-külön készítteti el, ter­mészetesen jóval drágáb­ban, mintha azt egy közös beruházással oldották vol­na meg. Van azután olyan is, amikor a legnagyobb jó­szándék, a legnagyobb megértés' is csőddel végző­dik. Törökszentmiklóson új szennyvízcsatornaháló­zat épül. A tanács felkér­te az üzemeket, járuljanak hozzá a kiadásokhoz. — A baromfifeldolgozó vállalat még a kértnél is több pénzt ajánlott fel. A kivi­telezés elhúzódása miatt mégis kénytelen volt a BARNEVÁL külön beru­házásban megcsináltatni a termelésnél már- nélkülöz­hetetlenné vált új csator­narendszert, Ä lényeg mégis csak az. hogy napjainkban egy­re többen és többen fede­zik fel a közös összefogás­ban rejlő lehetőségeket és ki is használják azokat. — Rájöttek közigazgatási szerveink, hogy ma már nem lehet kimondottan az állam nyújtotta beruházá­sokra várni — segíts ma­gadon, az „OT” is segít jelszóval — sokkal öntevé­kenyebben és koncentrál­tabban kell a rendelkezés­re álló anyagi eszközökkel kufárkodni. Valóban, an­nak a községnek vagy vá­rosnak, amelynél az ilyes­fajta igyekezet megvan, az állami támogatásból is többet kellene juttatni. — Ilyen igazságos „premizá­lással” a közös erőforrá­sok még jobb kihasználá­sára lehetne ösztönözni a tanácsokat. A jászberényi járást ta­lán elsők között kell említe­ni azok között, akik nem várják meg, hogy a „sült­galamb” a szájukba repül­jön; A járás községeinek anyagi összefogásából épült többek között a jászberé­nyi tüdőgondozó intézet, amely 1,5 millió forintba került és amelyhez az ál­lam 400 ezer forintos se­gítséget nyújtott. Ugyan­csak erről beszélhetünk a jászberényi kórház belgyó­gyászati osztályának bőví­tésénél ÍSj B. J. Az első kimagasló eredmény Vasárnapi vezércikkünk­ben adtunk hírt arról, hogy a Szolnok megyei postások felajánlást tettek a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 50. évfordulójának tiszteletére. Vállalták, hogy jelentősen növelik a Szol­nok megyei Néplap előfize­tőinek számát. Azóta meg­kaptuk a hírt az első nagy­szerű eredményről. Nagy- ivánban, a megye egyik legkisebb községében egy nap alatt majdnem meg­duplázódott az előfizetők száma. A posta dolgozói, valamint a helyi párt- és tanácsszervek a korábbi negyvenháromhoz újabb harminc előfizetőt szervez­tek. Köszönet a magasfokú politikai érettséget tanúsító munkáért. Köszöntjük új nagyiváni előfizetőinket. Megkezdték a tiszaörvényi vízkivételi mű 3. számú szivattyújának téli nagy­javítását. — Képünkön: Csesznok Rudolf, Csesznok Béla és Bakos Rudolf mun­ka közben Előkészületben. a kollektív szerződések Beszélgetés Ponyokai Bálinttal a MEDOSZ megyei titkárával A dolgozó embereket szinte kivétel nélkül fog- talkoztatja a kollektív szeződések bevezetése. Mun­katársunk felkereste Ponyokai Bálintot, a MEDSZ Szolnok megyei titkárát. Arra kértük, tájékoztassa ol­vasóinkat hol tartanak az előkészületekkel megyénk állami mezőgazdasági . üzemeiben? — Miért szükséges a kollektív szerződés? — Tulajdonképpen ez az üzem munka törvényköny­ve, amelyet a szakszerve­zet köt meg az igazgató­val. Nevezik vállalati al­kotmánynak is. Azért, mert írásba foglalja az adott munkahelyen dolgo­zók jogait és kötelessé­geit, a vállalati jogköröket, a munkaviszonyból szár­mazó minden kérdést, a vállalati sajátosságnak megfelelően. Ismeretes, hogy 1968. január elsejé­től új gazdasági irányítási rendszerben dóig zunk. Nagyobb lesz az üzemi, vállalati önállóság is, ma­guk határozzák meg a ter­melés mértékét, ütemét, a gazdálkodást szolgáló esz­közöket, módszereket. A nagyobb felelősség, na­gyobb önállóság teszi szük­ségessé, hogy munkaügyi dolgokban is önállóbbak lehessenek. Ebben a hely­zetben az új Munka Tör­vénykönyv nyilvánvalóan csak az irányvonalat adja meg. Erre építve minden üzem a maga „képére” formálva teremti meg a sa­ját magára kötelező mun­kajogi szerződést. A kol­lektív szerződések alapel­ve, hogy érvényesüljön a hármas érdek: a társadal­mi, a vállalati és az egyé­ni. Az utóbbit a szakszer­vezetek képviselik a dol­gozók megbízásából. A kollektív szerződések terve­zetét egyébként minden­hol munkabizottságok ké­szítik elő, amelynek tagjai a vállalatvezetőség, a párt- szervezet, a szakszervezet képviselői. — Hol tartanak me­gyénkben mindezzel? — A kollektív szerződé­sek 1968. elejéig készülnek el. Az országban, egyéb­ként nyolc vállalatnál már dolgoztak próba kollektív szerződés szerint. Ezek ta­pasztalatait felhasználva most újabb ötven üzemben, vállalatnál, gazdaságban vezették be. Szolnok me­gyében még egy mezőgaz­dasági üzemben sem. A tervezeteken azonban már dolgoznak. A munka be­vezetőjéül a közelmúltban megyei ankétot tartottunk, ahol' az állami mezőgazda- sági üzemek, vállalatok, in­tézmények igazgatói, szak­szervezeti titkárai eiőtt a MEDOSZ központ munka­társa tartott tájékoztató előadást. Utána — éppen napjainkban — elkezdődött a munka az üzemekben, megalakultak a bizottsá­gok. gyűjtik az elképzelése­ket. A legjobban a Szolnok megyei Erdőgazdaságban, a Palotás! Állami Gazda­ságban és a Mezőtúri Álla­mi Gazdaságban haladnak vele. Ezekben négy-öt munkabizottság ügyködik a tervezet előkészítésén, — Mit tartalmaznak majd a kollektív szerződések? Mindazt, amit a készülő Munka Törvénykönyve is. De sokkal bővebben, üzem­re szólóan. Bevezetőjében meghatárc»-^a az üzem ter­melési feladatait is. Azt, amelynek teljesítésével nö­velhetik tulajdonképpeni jövedelmüket a dolgozók. Első részében a juttatások módját rögzítik. Benne a munkaviszony keletkezésé­nek és megszűnésének fel­tételeit. Az új Munka Tör­vénykönyv alapján a törzs- gárdához tartozók, a kitün­tetést viselők, s a szocia­lista brigádokban dolgozók bizonyos védettséget élvez­hetnek. Azt a vállalati kol­lektív szerződéseik mond­ják ki, hogy az adott mun­kahelyen kik tartóznák ezekbe a csoportokba. Meghatározhatják, hogy nekik a vállalat átszerve­zés címén csak akkor mondhat fel, ha az a mun­kások 30—40 százalékát érinti legalább. A felmon­dási időt ugyancsak mun­kakörönként rögzítik a kol­lektív szerződések, s •, ki­mondják, hogy az illető vállalatnál milyen munka­körben mennyi a felmon­dási idő, amely 15 naptól 8 hónapig terjedhet. Magában foglalja a kol­lektív szerződés a munka­idő csökkentésének módját, is. Erre kormányhatárosat van. A gépjavító állomáso­kon 1970-ig a 44 órás, az állami gazdaságokban a 48 órás munkahétre kell át­térni. Azt ugyancsak a kollektív szerződésben dol­gozzák ki, hogy annál a vállalatnál milyen fokoza­tokban térnek rá. Tartal­mazza a kollektív szerző­dés a dolgozók pihenőide­jét, szabadságolási rendjét is. Azt is, hogy náluk mi­lyen teljesítményt kell ah­hoz elérni, hogy az Igazga­tó a legjobban dolgozók­nak a rendes járandóságon felül évente öt-hat nap ju­talomszabadságot adhasson. A szerződés kimondja, mi­lyen esetekben, kiknek s milyen időközökben lehet túlmunkát elrendelni, mi­lyen díjazásért. Kitér a fe­gyelmi felelősségrevonás, a munkaügyi viták rendjére, a részesedési alap felosztá­sára. Alighanem a részesedési alap üzemi felosztásának módja érdekel a legjobban mindenkit. Az állam a nem vezető heosztású dol­gozók teljes munkabérét szavatolja minden esetben. Amennyiben viszont a vál­lalat veszteséges, a felső­szintű vezetők fizetésük 75, a középszintű vezetők pe­dig 85 százalékát kaphat­ják csak meg. B. U Negyvenhét kilométer csatorna Az utóbbi két esztendő­ben sok csapadék hullott a téli. tavaszi hónapokban. A mezőgazdaságban óriási károkat okozott. A visszatérő belvíz arra késztette a zagyvarékasi Béke Tsz vezetőit, hogy in­tézkedéseket tegyenek a károk megelőzésére. — A Zagyva sűrűn változtatta medrét. Az egykori vízfo­lyások most szántóföldek. Innen kell elvezetni a vi­zet. A szövetkezetiek a Kö­zéptiszai Állami Gazdaság­tól nagyteljesítményű szov­jet csatornanyitó ekét kér­tek. A saját Sz—100-as traktoruk mellé a Szolnoki Gépjavító Állomástól bé­reltek még egy gépet. Az őszi esőzések előtt a 11 850 holdas szövetke­zetben már befejeződött a belvízrendezés. A két trak­tor vontatta ekeóriással na­ponta két műszakban tíz kilométer csatornát húz­tak, illetve mélyítettek ki. összesen 25 ezer köbmé­ter földet mozgattak meg. Negyvenhét kilométernyi csatornát húztak ki a szö­vetkezetben. Ez egy méter mély, alul 50, felül 115 cen­timéter széles. A belvíztelenítés folyó­méterenként 1—1,50 forint­jába — összesen 50—70 ezer forintba — kerül a szövetkezetnek. De megéri. Ezzel az összeggel mil­liós károkat lehet meg­előzni. Feltéve ha .:. A víz gyors lefolyása ugyan­is nemcsak a szövetkezeti­eken, hanem a VTZIG-en is múlik. A VÍZIG keze­lésében van az I. rendű csatorna, mely szintén el­iszaposodott. s ezt is tisz­títani kellene. Az előtt egy hónap alatt folyt össze a víz a szövet­kezet földjén. Most, a csa­tornázás után egy hét alatt. Ha az I. rendű csatornát nem tisztítják ki, a gazda­ság alsó területét — eddig száraz volt — önti el a víz. Az igazgatóság is ter­vezi a csatorna tisztítását, de még nem fogtak hozzá. Legutóbb a megyei ta­nács vb állástfoslalt a bel­vízrendezés ügyében: ehhez minden érdekelt szerv ösz- szefogására szükség van. A Béke Tsz megtette a magáét. Kezdeményezésük követésre méltó. — m. I. a

Next

/
Oldalképek
Tartalom