Szolnok Megyei Néplap, 1967. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-20 / 222. szám
I* 1- &' Világ; proletárjai, egyesüljetek! Y ^ ,.v SZOLNOK HE6YEI | A MEGYEI BftRTBlZOTTSAB 65 A MEGYEI TANÁCS UMÍKWLSSSGÍSvQ * XYIII, évfolyam, 222. szám. Ara s 50 fillér 1967. szeptember 20., szerda Közös erővel Táezóoátiban 1964ben kéttantermes iparita- r.uló intézet létesült. Ügy, hogy az építésre szánt állami költséget a községfejlesztési alap egy jelentős hányadával megfejelték, kiegészítették. Különben talán még a mai napig sem lenne ipariianuló intézet Jászapátin. A község vezetői már évekkel előbb megértették, amit egyes emberek még a mai napig sem. Azt, hogy az állam nyújtotta segítséget a helyi erőforrásokból kell kiegészíteni. ha haladni, gyarapodni akarnak. A községpolitikai célkitűzéseket mindenkinek így kellene értelmeznie, érvényesíteni — mondhatnák. Valóban, mert a miniszter- tanácsi rendeletek és a községfejlesztési irányelvek lassan tíz esztendeje erre ösztönzik a közigazgatásilag egy területen működő tanácsi apparátus valamint a vállalatok, intézmények vezetőit. S hogy az évek óta hangoztatott helyes elméletnek csak kevés — bár az utóbbi évben mind több — megvalósítója akadt, az elsősorban a helytelenül értelmezett lokálpatriotizmus rovására írható. Ennél semmivel sem bocsánatosabb „bűn” azonban, ha a rendezési tervekben szereplő állami épületek ..tulajdonosainak” felügyeleti szervei, a különböző tárcák nem hajlandók ■„beszállni”, hozzájárulni a közös beruházások finanszírozásához. Van R közös erőforrások létre-' hozásától való elzárkózásnak olyan oka is, amikor sem a tanácsot, sem pedig az illető szervet nem érheti ezért szemrehányás. Mindhárom esetre számos példát lehetne mondani. Ilyen példának indult a már meglévő jászapáti ipari tanuló intézet bővítésére készült terv is. amely a napokban azután mégis szerencsés fordulatot vett. Az Iparitanuló iskolát bővíteni kell, mert a rendelkezésre álló két tanterem már nagyon szűknek bizonyul. Igen ám, de 'ez újabb 400 ezer forint kiadást jelentene a községnek a saját fejlesztési alap terhére. Ezt a terhet egyedül nem tudják viselni. Felvetődött a gondolat, járuljon hozzá a bővítéshez az a hét község — Jászapáti, Jászladánv, Jászki- sér. Jászárokszáílás, Jász- szentandrás Jászivánv és Jászdózsa — valamint a községek tsz-ei, amelyekből tanulók járnak az intézetbe. A beruházási ösz- szeget felosztották és az érdekelt községekkel megbeszélték. Egy — Jász- árokszállás — kivételével valamennyi hajlandó az anyagi erőforrás koncentrálására. Mi volt Jászárokszáílás húzódozásának az oka? — Elsősorban az, hogy elég rosszok a közlekedési viszonyok, a községből inkább Gyöngyösre járnak az ipari tanulók. Volt a község vezetőinek olyan elképzelése is, hogy Jászdó- zsával, Jászágóval és Jász- szentan órással összefogva — a két kisipari termelő- szövetkezet fejlődésére építve. — Arokszálláson létesítenek iparitanuló iskolát. Nem titkolták, saját községükben szívesebben látnák az új épületet. Később azonban józanul megfontolták a kérdést és belátták, jobb ha csatlakoznak a másik hat községhez. A jászapáti iparitanuló intézet bővítésének. — mely után a jelenlegi kétszáz helyett négyszáz tanulót fogad be — tehát elvi akadálya már nincs. Sőt Jászivány nem veszi igénybe a felajánlott hitelt, már ezévi KÖFA alapból átutalja Jászapátinak a ráeső részt. A jászberényi járás községei ebben az esztendőben majdnem 14 millió forint községfejlesztési alap felett rendelkeznek. Ebből az összegből nem nehéz 400 ezer forintot kiszorítani, de ha csupán Apátira hárulna a bővítés gondja, nem tudná megoldani. — Sajnos negatív példákat is említhetünk. — Ilyen a jászfényszarui községközpont gazdaságos közművesítését akadályozó elzárkózás a különböző intézmények részéről. Az új községközpont végleges terve elkészült. E terv megvalósításának első lépéseként elkészült az új kul- túrház 1966-ban. A község vezetői kérték, hogy a szennyvízderítő építéséhez körülbelül 100—100 ezer forinttal járuljon hozzá az iskola, az frhsz és a posta is, mert új épületeik is ezt a derítőt fogják majd használni. Kerek perec megtagadták a hozzájárulást. A községnek saját erőből kellett azt megépíteni. A közös kiadásoktól való elzárkózás kézzel fogható károkkal is jár, mert az említett új épületekhez sükségeis szennyvízcsatornát mindegyik szerv kü- lön-külön készítteti el, természetesen jóval drágábban, mintha azt egy közös beruházással oldották volna meg. Van azután olyan is, amikor a legnagyobb jószándék, a legnagyobb megértés' is csőddel végződik. Törökszentmiklóson új szennyvízcsatornahálózat épül. A tanács felkérte az üzemeket, járuljanak hozzá a kiadásokhoz. — A baromfifeldolgozó vállalat még a kértnél is több pénzt ajánlott fel. A kivitelezés elhúzódása miatt mégis kénytelen volt a BARNEVÁL külön beruházásban megcsináltatni a termelésnél már- nélkülözhetetlenné vált új csatornarendszert, Ä lényeg mégis csak az. hogy napjainkban egyre többen és többen fedezik fel a közös összefogásban rejlő lehetőségeket és ki is használják azokat. — Rájöttek közigazgatási szerveink, hogy ma már nem lehet kimondottan az állam nyújtotta beruházásokra várni — segíts magadon, az „OT” is segít jelszóval — sokkal öntevékenyebben és koncentráltabban kell a rendelkezésre álló anyagi eszközökkel kufárkodni. Valóban, annak a községnek vagy városnak, amelynél az ilyesfajta igyekezet megvan, az állami támogatásból is többet kellene juttatni. — Ilyen igazságos „premizálással” a közös erőforrások még jobb kihasználására lehetne ösztönözni a tanácsokat. A jászberényi járást talán elsők között kell említeni azok között, akik nem várják meg, hogy a „sültgalamb” a szájukba repüljön; A járás községeinek anyagi összefogásából épült többek között a jászberényi tüdőgondozó intézet, amely 1,5 millió forintba került és amelyhez az állam 400 ezer forintos segítséget nyújtott. Ugyancsak erről beszélhetünk a jászberényi kórház belgyógyászati osztályának bővítésénél ÍSj B. J. Az első kimagasló eredmény Vasárnapi vezércikkünkben adtunk hírt arról, hogy a Szolnok megyei postások felajánlást tettek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére. Vállalták, hogy jelentősen növelik a Szolnok megyei Néplap előfizetőinek számát. Azóta megkaptuk a hírt az első nagyszerű eredményről. Nagy- ivánban, a megye egyik legkisebb községében egy nap alatt majdnem megduplázódott az előfizetők száma. A posta dolgozói, valamint a helyi párt- és tanácsszervek a korábbi negyvenháromhoz újabb harminc előfizetőt szerveztek. Köszönet a magasfokú politikai érettséget tanúsító munkáért. Köszöntjük új nagyiváni előfizetőinket. Megkezdték a tiszaörvényi vízkivételi mű 3. számú szivattyújának téli nagyjavítását. — Képünkön: Csesznok Rudolf, Csesznok Béla és Bakos Rudolf munka közben Előkészületben. a kollektív szerződések Beszélgetés Ponyokai Bálinttal a MEDOSZ megyei titkárával A dolgozó embereket szinte kivétel nélkül fog- talkoztatja a kollektív szeződések bevezetése. Munkatársunk felkereste Ponyokai Bálintot, a MEDSZ Szolnok megyei titkárát. Arra kértük, tájékoztassa olvasóinkat hol tartanak az előkészületekkel megyénk állami mezőgazdasági . üzemeiben? — Miért szükséges a kollektív szerződés? — Tulajdonképpen ez az üzem munka törvénykönyve, amelyet a szakszervezet köt meg az igazgatóval. Nevezik vállalati alkotmánynak is. Azért, mert írásba foglalja az adott munkahelyen dolgozók jogait és kötelességeit, a vállalati jogköröket, a munkaviszonyból származó minden kérdést, a vállalati sajátosságnak megfelelően. Ismeretes, hogy 1968. január elsejétől új gazdasági irányítási rendszerben dóig zunk. Nagyobb lesz az üzemi, vállalati önállóság is, maguk határozzák meg a termelés mértékét, ütemét, a gazdálkodást szolgáló eszközöket, módszereket. A nagyobb felelősség, nagyobb önállóság teszi szükségessé, hogy munkaügyi dolgokban is önállóbbak lehessenek. Ebben a helyzetben az új Munka Törvénykönyv nyilvánvalóan csak az irányvonalat adja meg. Erre építve minden üzem a maga „képére” formálva teremti meg a saját magára kötelező munkajogi szerződést. A kollektív szerződések alapelve, hogy érvényesüljön a hármas érdek: a társadalmi, a vállalati és az egyéni. Az utóbbit a szakszervezetek képviselik a dolgozók megbízásából. A kollektív szerződések tervezetét egyébként mindenhol munkabizottságok készítik elő, amelynek tagjai a vállalatvezetőség, a párt- szervezet, a szakszervezet képviselői. — Hol tartanak megyénkben mindezzel? — A kollektív szerződések 1968. elejéig készülnek el. Az országban, egyébként nyolc vállalatnál már dolgoztak próba kollektív szerződés szerint. Ezek tapasztalatait felhasználva most újabb ötven üzemben, vállalatnál, gazdaságban vezették be. Szolnok megyében még egy mezőgazdasági üzemben sem. A tervezeteken azonban már dolgoznak. A munka bevezetőjéül a közelmúltban megyei ankétot tartottunk, ahol' az állami mezőgazda- sági üzemek, vállalatok, intézmények igazgatói, szakszervezeti titkárai eiőtt a MEDOSZ központ munkatársa tartott tájékoztató előadást. Utána — éppen napjainkban — elkezdődött a munka az üzemekben, megalakultak a bizottságok. gyűjtik az elképzeléseket. A legjobban a Szolnok megyei Erdőgazdaságban, a Palotás! Állami Gazdaságban és a Mezőtúri Állami Gazdaságban haladnak vele. Ezekben négy-öt munkabizottság ügyködik a tervezet előkészítésén, — Mit tartalmaznak majd a kollektív szerződések? Mindazt, amit a készülő Munka Törvénykönyve is. De sokkal bővebben, üzemre szólóan. Bevezetőjében meghatárc»-^a az üzem termelési feladatait is. Azt, amelynek teljesítésével növelhetik tulajdonképpeni jövedelmüket a dolgozók. Első részében a juttatások módját rögzítik. Benne a munkaviszony keletkezésének és megszűnésének feltételeit. Az új Munka Törvénykönyv alapján a törzs- gárdához tartozók, a kitüntetést viselők, s a szocialista brigádokban dolgozók bizonyos védettséget élvezhetnek. Azt a vállalati kollektív szerződéseik mondják ki, hogy az adott munkahelyen kik tartóznák ezekbe a csoportokba. Meghatározhatják, hogy nekik a vállalat átszervezés címén csak akkor mondhat fel, ha az a munkások 30—40 százalékát érinti legalább. A felmondási időt ugyancsak munkakörönként rögzítik a kollektív szerződések, s •, kimondják, hogy az illető vállalatnál milyen munkakörben mennyi a felmondási idő, amely 15 naptól 8 hónapig terjedhet. Magában foglalja a kollektív szerződés a munkaidő csökkentésének módját, is. Erre kormányhatárosat van. A gépjavító állomásokon 1970-ig a 44 órás, az állami gazdaságokban a 48 órás munkahétre kell áttérni. Azt ugyancsak a kollektív szerződésben dolgozzák ki, hogy annál a vállalatnál milyen fokozatokban térnek rá. Tartalmazza a kollektív szerződés a dolgozók pihenőidejét, szabadságolási rendjét is. Azt is, hogy náluk milyen teljesítményt kell ahhoz elérni, hogy az Igazgató a legjobban dolgozóknak a rendes járandóságon felül évente öt-hat nap jutalomszabadságot adhasson. A szerződés kimondja, milyen esetekben, kiknek s milyen időközökben lehet túlmunkát elrendelni, milyen díjazásért. Kitér a fegyelmi felelősségrevonás, a munkaügyi viták rendjére, a részesedési alap felosztására. Alighanem a részesedési alap üzemi felosztásának módja érdekel a legjobban mindenkit. Az állam a nem vezető heosztású dolgozók teljes munkabérét szavatolja minden esetben. Amennyiben viszont a vállalat veszteséges, a felsőszintű vezetők fizetésük 75, a középszintű vezetők pedig 85 százalékát kaphatják csak meg. B. U Negyvenhét kilométer csatorna Az utóbbi két esztendőben sok csapadék hullott a téli. tavaszi hónapokban. A mezőgazdaságban óriási károkat okozott. A visszatérő belvíz arra késztette a zagyvarékasi Béke Tsz vezetőit, hogy intézkedéseket tegyenek a károk megelőzésére. — A Zagyva sűrűn változtatta medrét. Az egykori vízfolyások most szántóföldek. Innen kell elvezetni a vizet. A szövetkezetiek a Középtiszai Állami Gazdaságtól nagyteljesítményű szovjet csatornanyitó ekét kértek. A saját Sz—100-as traktoruk mellé a Szolnoki Gépjavító Állomástól béreltek még egy gépet. Az őszi esőzések előtt a 11 850 holdas szövetkezetben már befejeződött a belvízrendezés. A két traktor vontatta ekeóriással naponta két műszakban tíz kilométer csatornát húztak, illetve mélyítettek ki. összesen 25 ezer köbméter földet mozgattak meg. Negyvenhét kilométernyi csatornát húztak ki a szövetkezetben. Ez egy méter mély, alul 50, felül 115 centiméter széles. A belvíztelenítés folyóméterenként 1—1,50 forintjába — összesen 50—70 ezer forintba — kerül a szövetkezetnek. De megéri. Ezzel az összeggel milliós károkat lehet megelőzni. Feltéve ha .:. A víz gyors lefolyása ugyanis nemcsak a szövetkezetieken, hanem a VTZIG-en is múlik. A VÍZIG kezelésében van az I. rendű csatorna, mely szintén eliszaposodott. s ezt is tisztítani kellene. Az előtt egy hónap alatt folyt össze a víz a szövetkezet földjén. Most, a csatornázás után egy hét alatt. Ha az I. rendű csatornát nem tisztítják ki, a gazdaság alsó területét — eddig száraz volt — önti el a víz. Az igazgatóság is tervezi a csatorna tisztítását, de még nem fogtak hozzá. Legutóbb a megyei tanács vb állástfoslalt a belvízrendezés ügyében: ehhez minden érdekelt szerv ösz- szefogására szükség van. A Béke Tsz megtette a magáét. Kezdeményezésük követésre méltó. — m. I. a
