Szolnok Megyei Néplap, 1967. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-17 / 220. szám
1967. szeptember 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Elmondjuk maqunkról A nagy b ániaké a szó Íme a ml falunk. Az előté rben a művelődési ház látszik Szolnok és Hajdú megye határán, a Hortobágy szélén van egy kis község: Nagyiván. Ott a faluban ér véget a kövesút, s aztán csak nádasok, rétek, legelők váltogatják egymást. A helyiségnévtár szerint a falu közigazgatási területe 7496 hold, lakosainak száma 2258. Csakhogy ezt a helységnévtárat 1962-ben jelentették meg és azó*a a falu lakóinak száma 1768- ra csökkent A községben 535 ház van. s tőlük 25 kilométerre a legközelebbi vasútállomás. Tiszafüred. Ezért napjában négyszer autóbusz döcög végig a falun, viszi-hozza az embereket leveleket csomagokat újságokat. Ez a döcögő autóbusz köti össze az itt élő. hortobágy- széli embereket a nagyvilággal. * Megtiszteltetés számunkra, hogy a Néplap a mi községünkből indítja útjára új sorozatát: miszerint egy-egv község megírja magáról. mi gondja, ml öröme van. mi foglalkoztatja náluk az embereket, milyen feladatok elvégzésével foglalkoznak. Mi nem dicsekedhetünk nagy eredményekkel. Sokkal több gondról írhatunk, örömünkre szolgál. hogy községünk villamosítását községfeilesztésből teljes egészében megvalósítottuk. Az idén azt is elértük, hogy nálunk minden utcában van járda, legalább az egyik oldalon. Van már körzeti orvosunk, gyógyszerészünk. csak éppen gyógyszertárat. egészségházat nem tudtunk még építeni, mert nincs rá pénzünk. Az évi községfeilesztési alapunk mindössze százezer forint. Szerencsére falunkat szorgalmas emberek lakj áll. akik szíves-örömest dolgoznak az egész község fejlődése érdekében. Tavaly például nálunk az egy személyre eső társadalmi munka értéke meghaladta a 64 forintot Ezért mertünk vállalkozni arra. hogy a közeljövőben két nagy feladatot megoldjunk. Évszázados problémánk, hogy a község mocsaras területen épült ezért évről évre a belvíz sújt bennünket. Tavaly is. az azt megelőző évben is harminc ház rongálódott meg. de a magas talajvíz miatt az egész falu veszélyeztetve volt. Költségvetésből eddig öt kilométer hosszúságú belvízelvezető csatornát építettünk 800 ezer forintos költséggel. Ezt a munkát szeretnénk tovább folytatni. megépíttetni a meg szükséges 10 kilométernyi csatornát. A kiviteli terv már elkészült, a helyszíni bejárás megtörtént, csupán az a kérdés, hogy az illetékesektől megkapjuk-e a szükséges kétmillió forintot Emellett hozzáfogtunk a község ivóvíz ellátásának megoldásához is. A községet és termel őszövetkezejj majort szeretnénk ivóvízzel ellátni. Ahhoz, hogy ezt a tervet a községi tanács s termelőszövetkezettel közösen megvalósítsa, több. mint hárommillió forintra van szükség. Az ivóvíz elláEz a két kislány vígan tereferél. Mehetnek a bálba, nem lesz sáros a cipőjük, mert megépült a járda tás megoldását azonban sürgeti az is, hogy a harmadik ötéves tervben az összes községfejlesztésre befolyt összeget meglevő kút- jaink felújítására kellene fordítani. És a termelő- szövetkezet majorjaiban még mindig megoldatlan maradna a vízellátás. A gondon a szövetkezettel közösen akarunk segíteni, víztársulat létrehozásával. Ha ez sikerül, úgy a község 40—50 éves problémáját oldjuk meg, mégpedig hosszú időre. Most azonban egy újabb gond jelentkezett, de hogy azon miképpen segíthetünk, még nem tudjuk. Egészségügyi és más szempontból sem megfelelő a községi tej gyűjtő. Ezért a KÖJÁL határozatával 1968. december 31-gyel megszünteti működését, illetve kötelezte a Borsod megyei Tejipari Vállalatot, hogy akkorra létesítsen a községben új tej gyűjtőt. A vállalat ez ügyben már kétszer is megkereste a községi tanács végrehajtó bizottságát kérve, biztosítson megfelelő telket számukra, aliol felépíthetik a tejgyűjtőt. A községi tanács vb több javaslatot is tett. de a vállalat egy kivételével egyiket sem fogadta el. különböző okok miatt. Csakhogy az is. amit alkalmasnak talált. — a Rákóczi út 7. szám alatti ingatlan —. annak kisajátítási összege vagy vételára 55 ezer forint. A vállalat most arra hivatkozik. hogy ők ezt a* összeget nem tudják kifizetni. mivel olyan kis volumenű beruházás, mint a tejgyűjtö építése, ilyen magas összegű járulékot nem bír el. Javasolták, hogy a községi tanács is járuljon hozzá a vételárhoz. Mi viszont minden pénzünket a község ivóvíz ellátásának megoldására kell, hogy tartalékoljuk. így s vételárhoz egyszerűen nem tudunk hozzájárulni. Mi lesz majd. ha a KÖJÁL lezárja a tejgyűjtőt, elgondolni sem tudjuk. Hiszen van olyan nap, hogy 50—52 ezer liter tejet vesznek itt át. Nemcsak a helyi termelőszövetkezetből. a háztáji gazdaságokból hordják ide a tejet, hanem a környező állami gazdaságokból is. Ha nem sikerül megoldást találni, óriási kár éri a népgazdaságot, termelő- szövetkezetünket. az állami gazdaságokat, a háztáji gazdaságokat. Kárba megy a tej. Nálunk’ ugyanis nagyjelentőségű a háztáji állattartás. Miért? Nagyivánban egyetlen termelőszövetkezet van, az Űj Élet. Mivel a szomszéd községek határaiból is tartozik hozzájuk terület, ösz- szesen 9382 holdon gazdálkodnak. Ám ebből csak 3022 hold a szántó. A közgazdaság! adottságok miatt tehát elsősorban a hagyományos növénytermesztéssel és a juhtenyésztéssel (majd hétezer birkájuk van) foglalkoznak. A háztáji gazdaságokban viszont jelentős a szarvasmarha-, a sertéstenyésztés és hizlalás. A község nagykiterjedésű területe többségében terméketlen szák. melyen csak az ősgyepek hasznosítása jöhet számításba. A termelőszövetkezet a rossz köz- gazdasági és rossz talaj- adottságok miatt a gyenge termelőszövetkezetek sorába tartozik. Az egy tagra eső átlagjövedelem 1966. évben 8320 forint volt. Mégis azt mondjuk: szegény tsz. gazdag tagság. Az asszonyok a háztáji gazdaságokban ügyesen, szorgalmasan gazdálkodnak. jelentősen hozzájárulnak a család jövedelméhez. Van olyan család, ahol most is nyolc bika hízik, több tehenet tartanak, száznál több csirkét, kacsát. Csak a tejből megvan a havi két- két és fél ezer forint jövedelmük. Segítene a termelőszövetkezeten is. ha megoldódna egy régi problémájuk. Községünk külterületén ugyanis nagykiterjedésű nádas van, melyet jelenleg az Alsótiszai Nádgazdasági Vállalat és a Hajdú-Bihar megyei Nádgazdaság kezel és használ. A helybeli termelőszövetkezet annak érdekében, hogy a tagok egész évi, de különösen a téli foglalkoztatása megoldódjon, lépéseket tett annak érdekében, hogy a többszáz holdra kiterjedő nádast visszakapják, miután annak jelentős része a termelőszövetkezeti tagoké volt, amikor még egyénileg gazdálkodtak. Eddig azonban hiábavaló volt minden kilincselésük. Szerintünk is indokolt volna, hogy a termelőszövetkezet a nádast visszakapja. — A gazdasági számítások alapján kiderült; jelentősen növekedne a termelőszövetkezeti tagok jövedelme, ha a nád termelésével és feldolgozásával ők foglalkozhatnának. Nálunk azért jól élnek az emberek. Ezt bizonyítja, hogy tavaly az élelmiszer- bolt forgalma megközelítette a két és fél millió forintot, a vegyesiparcikké meghaladta a másfél milliót. a ruházatié az egymilliót, a vendéglátóipari egységek pedig több mint kétmillió forintot forgalmaztak. Ám ezek a számok sem nyújtanak reális, hű képet. Tőlünk ugyanis az asszonyok bejárnak vásárolni Karcagra, vagy Tiszafüredre, Az idén épít a földművesszövetkezet mintegy kétszázezer forint értékben egy vegyes élelmiszerboltot. Ugyancsak az idén átalakítják a jelenlegi italboltunkat és a presszót. S ha már az fmsz-röl van szó: kimagasló eredményeket ért el nálunk az általános értékesítő és fogyasztási szövetkezet a felvásárlásban, — Jelentős mennyiségű kamillát, baromfit, tojást, tollat vásároltak fel. Hiba viszont, hogy a község TÜZÉP-te- lepén nem lehet kapni az építkezéshez szükséges alapvető anyagokat Nincs tégla, cement, mész. Talán ez az oka annak is, hogy nálunk nagyon drágák a házak. A múltkoriban egy nádtetős kis ház. • főutcán ISO euer forintért kelt el. Az építkezésekhez ugyanis Tiszafüredről kell hozatni az építtetőknek az anyagot A szállítás pedig nagyon drága, Nálunk az építkezéseket a kunmadarasi Építő-Javító Ktsz végzi. Megjegyezzük azonban, hogy a régi épületek többsége már felújításra került, az idén például hét ház épült újjá a faluban. Hogy segíteni tudjuk az építeni szándékozókat hozzáfogtunk a község belterületén házhelyek kialakításához. Számításunk szerint mintegy huszonöt telket tudunk jövőre biztosítani kislakás- építkezésre, A mi falunkban is egyre többet költenek az emberek a lakáskultúrára, a szórakozásra. Majd tíz esztendővel ezelőtt avattuk fel az űj kultúrházunkah Azzal egyidőben épült meg a községi könyvtár és a filmszínház. Az idén már rendszeresen ellátogatott hozzánk a SzigügetiSzínház, Mindig zsúfolt nézőtér előtt játszottak. Ezúton is szeretnénk köszönetünket és elismerésünket kifejezni a színház társulatának lelkes, odaadó munkájukért. Könyvtárunkban az olvasók száma mintegy négyszáz, s ezt mi szép eredménynek tartjuk, Bővítettük a község általános iskoláját, jelenleg hét tanterem, napközi áll a gyerekek rendelkezésére. Van a községben óvoda is. A pedagógusok életkörülményeinek megjavítására szolgálati lakásokat vásároltunk. Nálunk a lakosság többsége a termelőszövetkezetben dolgozik. Csupán néhány ember jár el dolgozni innét a szomszédos állami gazdaságokba. Ezt a falut az egyetlen kövesút köti össze minden más lakott hellyel. És sajnos most ismét csak gondról írhatunk. Ez az út az elmúlt években a belvizek miatt jelentősen megrongálódott. A tanácstagi választások idején a lakosság ezt jogosan sérelmezte. Szükségessé vált tehát átépíteni a Naevivánt Ti- szaörssel összekötő útszakaszt. Hiába fordultunk azonban kéréssel • KPM Szolnok megyei Igazgatóságához, mindig kitérő választ kaptunk. Azt is mondták nekünk, hogy a megyében elhanyagoltabb útszakaszok is vannak. Mivel a mi községünket csak ezen az egy úton lehet megközelíteni, s ha az őszi esős idő beáll, az út tovább romlik, előfordulhat, hogy sem a mentő, sem az élelmiszert szállító kocsik nem tudnak bennünket megközelíteni. Ezúton is kérjük a KPM Szolnok megyei Igazgatóságát; fordítson nagyobb gondot az út megjavítására, Bár szerintünk Indokolt lenne a nagyiván—debreceni műút szakasz kiépítése is, melyet a lakosság már több évtizede kér. Itt körülbelül hat kilométeres utat kellene megépíteni, de ezzel tehermentesíteni lehetne a jelenlegi rossz műutat. Ezen kívül a kó- csi tanyavilágot is községünkhöz lehetne csatolni, mind tanácsi, mind kulturális, egészségügyi vagy egyéb vonatkozásban, Sok panaszról szóltunk, sok gondról, mely minket foglalkoztat. De tettük ezt azért, mert azt szeretnénk, hogy a mi községünk is évről évre szebb, kultúrál- tabb. gazdagabb legyen. Ügy tudjuk, nekünk kell átadni a ,,staféta botot” a következő községeknek, amely majd vall magáról. Nos, mi a közelmúltban Zagy var ékason jártunk tapasztalatcserén. Azonkívül hallottuk, hogy ott már hozzáfogtak a vízmű építéséhez. Szeretnénk, ha a következő cikkben ők írnának magukról, s egy kis tanácsot is adnának nekünk, hogyan fogjunk hozzá mi a község vízellátásának minél jobb megoldásához. Irta: Farkas Ernő a községi tanács vb-elnöke Kocsis Mihály a községi tanács vb-titkára A fotókat Gál Lajos általános iskolai tanár kéyrftfflr Tormára as általános Iskola udvar** Ez a Görbe-kocsma melletti híd. Itt ér véget a fain, s innét kezdődik a Hortobágy
