Szolnok Megyei Néplap, 1967. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-17 / 220. szám

1967. szeptember 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Elmondjuk maqunkról A nagy b ániaké a szó Íme a ml falunk. Az előté rben a művelődési ház látszik Szolnok és Hajdú megye határán, a Hortobágy szé­lén van egy kis község: Nagyiván. Ott a faluban ér véget a kövesút, s aztán csak nádasok, rétek, lege­lők váltogatják egymást. A helyiségnévtár szerint a falu közigazgatási területe 7496 hold, lakosainak szá­ma 2258. Csakhogy ezt a helységnévtárat 1962-ben jelentették meg és azó*a a falu lakóinak száma 1768- ra csökkent A községben 535 ház van. s tőlük 25 kilométerre a legközeleb­bi vasútállomás. Tiszafü­red. Ezért napjában négy­szer autóbusz döcög végig a falun, viszi-hozza az em­bereket leveleket csoma­gokat újságokat. Ez a döcögő autóbusz kö­ti össze az itt élő. hortobágy- széli embereket a nagyvi­lággal. * Megtiszteltetés számunk­ra, hogy a Néplap a mi községünkből indítja útjá­ra új sorozatát: miszerint egy-egv község megírja ma­gáról. mi gondja, ml örö­me van. mi foglalkoztat­ja náluk az embereket, mi­lyen feladatok elvégzésével foglalkoznak. Mi nem dicsekedhetünk nagy eredményekkel. Sok­kal több gondról írhatunk, örömünkre szolgál. hogy községünk villamosítását községfeilesztésből teljes egészében megvalósítottuk. Az idén azt is elértük, hogy nálunk minden utcában van járda, legalább az egyik oldalon. Van már körzeti orvosunk, gyógysze­részünk. csak éppen gyógy­szertárat. egészségházat nem tudtunk még építeni, mert nincs rá pénzünk. Az évi községfeilesztési alapunk mindössze száz­ezer forint. Szerencsére fa­lunkat szorgalmas emberek lakj áll. akik szíves-örömest dolgoznak az egész község fejlődése érdekében. Tavaly például nálunk az egy sze­mélyre eső társadalmi munka értéke meghaladta a 64 forintot Ezért mertünk vállalkozni arra. hogy a közeljövőben két nagy fel­adatot megoldjunk. Évszázados problémánk, hogy a község mocsaras te­rületen épült ezért évről évre a belvíz sújt bennün­ket. Tavaly is. az azt meg­előző évben is harminc ház rongálódott meg. de a magas talajvíz miatt az egész falu veszélyeztetve volt. Költségvetésből eddig öt kilométer hosszúságú belvízelvezető csatornát építettünk 800 ezer forintos költséggel. Ezt a munkát szeretnénk tovább folytat­ni. megépíttetni a meg szükséges 10 kilométernyi csatornát. A kiviteli terv már elkészült, a helyszíni bejárás megtörtént, csupán az a kérdés, hogy az ille­tékesektől megkapjuk-e a szükséges kétmillió forin­tot Emellett hozzáfogtunk a község ivóvíz ellátásának megoldásához is. A közsé­get és termel őszövetkezejj majort szeretnénk ivóvízzel ellátni. Ahhoz, hogy ezt a tervet a községi tanács s termelőszövetkezettel közö­sen megvalósítsa, több. mint hárommillió forintra van szükség. Az ivóvíz ellá­Ez a két kislány vígan te­referél. Mehetnek a bálba, nem lesz sáros a cipőjük, mert megépült a járda tás megoldását azonban sürgeti az is, hogy a har­madik ötéves tervben az összes községfejlesztésre be­folyt összeget meglevő kút- jaink felújítására kellene fordítani. És a termelő- szövetkezet majorjaiban még mindig megoldatlan maradna a vízellátás. A gondon a szövetkezettel közösen akarunk segíteni, víztársulat létrehozásával. Ha ez sikerül, úgy a köz­ség 40—50 éves problémá­ját oldjuk meg, mégpedig hosszú időre. Most azonban egy újabb gond jelentkezett, de hogy azon miképpen segíthetünk, még nem tudjuk. Egészségügyi és más szempontból sem megfelelő a községi tej gyűjtő. Ezért a KÖJÁL határozatával 1968. december 31-gyel megszün­teti működését, illetve kö­telezte a Borsod megyei Tejipari Vállalatot, hogy akkorra létesítsen a község­ben új tej gyűjtőt. A válla­lat ez ügyben már kétszer is megkereste a községi ta­nács végrehajtó bizottságát kérve, biztosítson megfele­lő telket számukra, aliol felépíthetik a tejgyűjtőt. A községi tanács vb több javaslatot is tett. de a vál­lalat egy kivételével egyiket sem fogadta el. különböző okok miatt. Csakhogy az is. amit alkal­masnak talált. — a Rá­kóczi út 7. szám alatti in­gatlan —. annak kisajátí­tási összege vagy vételára 55 ezer forint. A vállalat most arra hi­vatkozik. hogy ők ezt a* összeget nem tudják kifi­zetni. mivel olyan kis vo­lumenű beruházás, mint a tejgyűjtö építése, ilyen ma­gas összegű járulékot nem bír el. Javasolták, hogy a községi tanács is járuljon hozzá a vételárhoz. Mi viszont minden pén­zünket a község ivóvíz el­látásának megoldására kell, hogy tartalékoljuk. így s vételárhoz egyszerűen nem tudunk hozzájárulni. Mi lesz majd. ha a KÖJÁL le­zárja a tejgyűjtőt, elgon­dolni sem tudjuk. Hiszen van olyan nap, hogy 50—52 ezer liter tejet vesznek itt át. Nemcsak a helyi ter­melőszövetkezetből. a ház­táji gazdaságokból hordják ide a tejet, hanem a kör­nyező állami gazdaságokból is. Ha nem sikerül megol­dást találni, óriási kár éri a népgazdaságot, termelő- szövetkezetünket. az álla­mi gazdaságokat, a háztáji gazdaságokat. Kárba megy a tej. Nálunk’ ugyanis nagyje­lentőségű a háztáji állat­tartás. Miért? Nagyivánban egyetlen termelőszövetkezet van, az Űj Élet. Mivel a szomszéd községek határaiból is tar­tozik hozzájuk terület, ösz- szesen 9382 holdon gazdál­kodnak. Ám ebből csak 3022 hold a szántó. A köz­gazdaság! adottságok miatt tehát elsősorban a hagyo­mányos növénytermesztés­sel és a juhtenyésztéssel (majd hétezer birkájuk van) foglalkoznak. A ház­táji gazdaságokban viszont jelentős a szarvasmarha-, a sertéstenyésztés és hiz­lalás. A község nagykiterjedésű területe többségében ter­méketlen szák. melyen csak az ősgyepek hasznosítása jöhet számításba. A terme­lőszövetkezet a rossz köz- gazdasági és rossz talaj- adottságok miatt a gyenge termelőszövetkezetek sorá­ba tartozik. Az egy tagra eső átlagjövedelem 1966. évben 8320 forint volt. Mégis azt mondjuk: sze­gény tsz. gazdag tagság. Az asszonyok a háztáji gazda­ságokban ügyesen, szorgal­masan gazdálkodnak. je­lentősen hozzájárulnak a család jövedelméhez. Van olyan család, ahol most is nyolc bika hízik, több tehe­net tartanak, száznál több csirkét, kacsát. Csak a tejből megvan a havi két- két és fél ezer forint jöve­delmük. Segítene a termelőszö­vetkezeten is. ha megol­dódna egy régi problémá­juk. Községünk külterüle­tén ugyanis nagykiterjedé­sű nádas van, melyet je­lenleg az Alsótiszai Nád­gazdasági Vállalat és a Hajdú-Bihar megyei Nád­gazdaság kezel és használ. A helybeli termelőszövet­kezet annak érdekében, hogy a tagok egész évi, de különösen a téli foglal­koztatása megoldódjon, lé­péseket tett annak érde­kében, hogy a többszáz holdra kiterjedő nádast visszakapják, miután an­nak jelentős része a ter­melőszövetkezeti tagoké volt, amikor még egyéni­leg gazdálkodtak. Eddig azonban hiábavaló volt minden kilincselésük. Sze­rintünk is indokolt volna, hogy a termelőszövetkezet a nádast visszakapja. — A gazdasági számítások alap­ján kiderült; jelentősen növekedne a termelőszö­vetkezeti tagok jövedelme, ha a nád termelésével és feldolgozásával ők foglal­kozhatnának. Nálunk azért jól élnek az emberek. Ezt bizonyítja, hogy tavaly az élelmiszer- bolt forgalma megközelí­tette a két és fél millió forintot, a vegyesiparcikké meghaladta a másfél mil­liót. a ruházatié az egy­milliót, a vendéglátóipari egységek pedig több mint kétmillió forintot forgal­maztak. Ám ezek a szá­mok sem nyújtanak reá­lis, hű képet. Tőlünk ugyanis az asszonyok be­járnak vásárolni Karcag­ra, vagy Tiszafüredre, Az idén épít a földmű­vesszövetkezet mintegy kétszázezer forint értékben egy vegyes élelmiszerbol­tot. Ugyancsak az idén át­alakítják a jelenlegi ital­boltunkat és a presszót. S ha már az fmsz-röl van szó: kimagasló eredmé­nyeket ért el nálunk az általános értékesítő és fo­gyasztási szövetkezet a fel­vásárlásban, — Jelentős mennyiségű kamillát, ba­romfit, tojást, tollat vásá­roltak fel. Hiba viszont, hogy a község TÜZÉP-te- lepén nem lehet kapni az építkezéshez szükséges alapvető anyagokat Nincs tégla, cement, mész. Talán ez az oka annak is, hogy nálunk nagyon drágák a házak. A múltko­riban egy nádtetős kis ház. • főutcán ISO euer forintért kelt el. Az építkezésekhez ugyanis Tiszafüredről kell hozatni az építtetőknek az anyagot A szállítás pedig nagyon drága, Nálunk az építkezéseket a kunmadarasi Építő-Javí­tó Ktsz végzi. Megjegyez­zük azonban, hogy a régi épületek többsége már fel­újításra került, az idén például hét ház épült újjá a faluban. Hogy segíteni tudjuk az építeni szándé­kozókat hozzáfogtunk a község belterületén házhe­lyek kialakításához. Számí­tásunk szerint mintegy hu­szonöt telket tudunk jövő­re biztosítani kislakás- építkezésre, A mi falunkban is egy­re többet költenek az em­berek a lakáskultúrára, a szórakozásra. Majd tíz esz­tendővel ezelőtt avattuk fel az űj kultúrházunkah Azzal egyidőben épült meg a községi könyvtár és a filmszínház. Az idén már rendszeresen ellátogatott hozzánk a SzigügetiSzínház, Mindig zsúfolt nézőtér előtt játszottak. Ezúton is szeretnénk köszönetünket és elismerésünket kifejez­ni a színház társulatának lelkes, odaadó munkáju­kért. Könyvtárunkban az olva­sók száma mintegy négy­száz, s ezt mi szép ered­ménynek tartjuk, Bővítet­tük a község általános is­koláját, jelenleg hét tan­terem, napközi áll a gye­rekek rendelkezésére. Van a községben óvoda is. A pedagógusok életkörülmé­nyeinek megjavítására szolgálati lakásokat vásá­roltunk. Nálunk a lakosság több­sége a termelőszövetkezet­ben dolgozik. Csupán né­hány ember jár el dolgoz­ni innét a szomszédos ál­lami gazdaságokba. Ezt a falut az egyetlen kövesút köti össze minden más la­kott hellyel. És sajnos most ismét csak gondról ír­hatunk. Ez az út az el­múlt években a belvi­zek miatt jelentősen meg­rongálódott. A tanácstagi választások idején a lakos­ság ezt jogosan sérelmez­te. Szükségessé vált tehát átépíteni a Naevivánt Ti- szaörssel összekötő útsza­kaszt. Hiába fordultunk azon­ban kéréssel • KPM Szol­nok megyei Igazgatóságá­hoz, mindig kitérő választ kaptunk. Azt is mondták nekünk, hogy a megyében elhanyagoltabb útszakaszok is vannak. Mivel a mi községünket csak ezen az egy úton lehet megközelí­teni, s ha az őszi esős idő beáll, az út tovább romlik, előfordulhat, hogy sem a mentő, sem az élelmiszert szállító kocsik nem tud­nak bennünket megközelí­teni. Ezúton is kérjük a KPM Szolnok megyei Igaz­gatóságát; fordítson na­gyobb gondot az út meg­javítására, Bár szerintünk Indokolt lenne a nagyiván—debre­ceni műút szakasz kiépíté­se is, melyet a lakosság már több évtizede kér. Itt körülbelül hat kilométeres utat kellene megépíteni, de ezzel tehermentesíteni lehetne a jelenlegi rossz műutat. Ezen kívül a kó- csi tanyavilágot is közsé­günkhöz lehetne csatolni, mind tanácsi, mind kultu­rális, egészségügyi vagy egyéb vonatkozásban, Sok panaszról szóltunk, sok gondról, mely minket foglalkoztat. De tettük ezt azért, mert azt szeretnénk, hogy a mi községünk is évről évre szebb, kultúrál- tabb. gazdagabb legyen. Ügy tudjuk, nekünk kell átadni a ,,staféta bo­tot” a következő községek­nek, amely majd vall ma­gáról. Nos, mi a közel­múltban Zagy var ékason jártunk tapasztalatcserén. Azonkívül hallottuk, hogy ott már hozzáfogtak a vízmű építéséhez. Szeret­nénk, ha a következő cikk­ben ők írnának magukról, s egy kis tanácsot is ad­nának nekünk, hogyan fog­junk hozzá mi a község vízellátásának minél jobb megoldásához. Irta: Farkas Ernő a községi tanács vb-elnöke Kocsis Mihály a községi tanács vb-titkára A fotókat Gál La­jos általános isko­lai tanár kéyrftfflr Tormára as általános Iskola udvar** Ez a Görbe-kocsma melletti híd. Itt ér véget a fain, s innét kezdődik a Hortobágy

Next

/
Oldalképek
Tartalom