Szolnok Megyei Néplap, 1967. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-01 / 206. szám

rtiág proletár fai* egyesüljetek! SZOLWOK >C<a¥H 1 Á MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. évfolyam, 206. szám. Ara t SO fillér 1967. szeptember 1., péntek. A szovjet tudomány ötven éve A társadalom együttes erőfeszítése szükséges a belvízrendezéshez Ülésesett Ssolnok Megye Tanácsa 4 Szovjetunió szi­bériai városaiban időnként furcsa falragaszok jelennek meg. A hirdetmény, vagy reklámszöveg helyén mate­matikai feladványok van­nak. A legjobb megfejtő­ket — általános iskoláso­kat — városonként döntők­re hívják meg. s ezek kö­zül évenként nyolcszázan Akaavemgorodokba kerül­nek. Egv hónapot töltenek ott. s gondos kiválasztás után a legjobbak ott i« maradnak, hogy megismer­kedjenek a relativitás el­mélettel. a kvantumfizi­kával. a korszerű matema­tikai tudományokkal. Így bányásszák Akagyemgoro- dokbam az ifjú tudósje­lölteket. Hol van-ez az A ka gyem- Rorodok — kérdezheti az olvasó. aki megszokta tigvan. az októberi forrada­lom óta sok új város ne­vét kellett a Szovjetunió térképére felrajzolni, de ezt a nevet még alig hallotta. A nyugati sajtó is hasonló­an iárt. amikor ó>e Gaulle elnök tavalyi szovjetunió­ban tett látogatása alkal­mából külön megkérte vendéglátóit, vigyék el Szi­bériába. Novoszibirszkbe. hogy megismerkedjen a? alig egv évtizedes tudósvá- rossal. Az idős elnök úgy búcsúzott, szibériai vendég­látóitól. hogy érdemes volt több ezer kilométert utaz­ni, mert a Novoszibirszk melletti Akagyemgorodok n maga nemében páratlan a világon, ötven akadémi­kus. a természettudomá­nyok több száz doktora, több ezer kandidátus él a ma már harmincötezer la­kosú. nyílegyenes sugár- utakkal. színházzal, mozik­kal. áruházakkal jól ellá­tott. noonfénves városban — ahol természetesen tu­dományos intézetek, egye­temi tanszékek sora talál­ható. Kétszáz évvel ez­előtt vidékről, egv isten­háta mögötti faluból jött gyalogosan. bocskorbsn Moszkvába az a parasztin, a későbbi tudószseni. Mi­hail Lomonoszov, aki a korszerű orosz tudományt megalapozta Ki tudja hány íij Lomonoszov, vagy New­ton, Einstein teszi meg el­ső lépéseit Akagvetngoro- dokban. vagv másutt a Szovjetunió 756 főiskolá­ján. Régebben az egész rmbe ri értelem, annak egész gé­niusza csak azért alkotott, hocru eaveseknek juttassa a technika és a kultúra min­den gazdagságát. s másokat megfosszon a műveltségtől és fejlődéstől. Ma viszont a technika minden csodája, a kultúra minden vívmánya össznépi vívmánnyá vált és mától fogva az emberi ér­telem és géniusz sosem lesz az elnyomás és kizsákmá­nyolás eszköze. — E lenini gondolatok képezték az alapját a szovjet tudomány páratlan fejlődésének az elmúlt ötven esztendőben. Azóta, hogy Lenin a ..Tudományos-műszaki munkák tervének vázlatá­ban” 1918-ban kifejtette a tudomány, távlati tervezé­sének és fejlesztésének fel­adatait. a Szovjetunióban állandóan növekedik a tu­dományos kutatások volu­mene és szélesedik a kuta­tások skálája: növekszik ■ tudományos intézmények hálózata; tökéletesedik a tudományos szakemberek oktatási rendszere, a tudo­mányos-kutatómunka szer­vezése és irányítása; meg­gyorsul a tudományos ku­tatási eredmények gyakor­lati felhasználása. Évről évre növekednek a tudo­mány fejlesztésére előirány­zott befektetések. És az eredmény? Pusztán szá­mokban is kifejezve — szinte hihetetlen. Napja­inkban a Szovjetunióban több mint 4650 tudományos kutató intézmény van. mintegy 700 000 tudomá­nyos dolgozóval. A Szovjet­unióban van a világ tudo­mányos dolgozóinak egyne­gyedei A szovjet űrkutatás látványos sikerei óta a vi­lágközvélemény növekvő érdeldődéssel figyel a szovjet tudományra. Ugyan­is ezek az eredmények a tudósok és mérnökök ko­rábbi — egész korszakra kiterjedő — sikeres tudo­mányos kutatómunkáját bi­zonyítják. Törvényszerű, hogy önmagában, a többi tudományágtól elszigetelve egyetlen résztudomány sem fejlődhet megfelelő ütem­ben. így áll ez a szovjet tu­dományra is. noha keve­sebben ismerik például az olyan, a világtudománvban !s számottevő eredménye­ket. mint az ukrajnai tu­dósok kibernetikai felfede­zései. vagv az örménv tu­dósok csillagászati vizsgá­latai. Hosszú lenne az a felso­rolás. amely akár csak a legnagyobb szovjet tudo­mányos eredményeket kí­vánná számba venni. De mégis néhányat említsünk meg. Az elmúlt évtizedek­ben űi matematikai Isko­lák keletkeztek, többek kö­zött LM. Vinogradov szám- elméleti iskolája. A. N. Kolmogorov valószínűség elméleti Iskolája. Csaknem száz olyan intézet műkö­dik, ahol különböző fizika: problémák megoldásán dol­goznak Világszerte elisme­rik L. D. Landjan, V. A. Eok, I. J. Tarom és má­sok hozzá járul ását a kor­szerű fizika egész sor fon­tos ágának továbbfejleszté­séhez. Folytatni lehetne ezt a felsorolást a szovjet rá- di ófizikusok, kémikusok, biológusok, földraiztudósok és zoológusok, orvostudó­sok és a társadalomtudo­mányok művelőinek ered­ményeivel. Mind arról tft- núskodnak. hogv a szovjet tudomány milyen hatalmas erővé fejlődött az. elmúlt fél évszázadban. Örömmel üdvözöl­tük. hogy a „Séovjet, Tudo­mány és Technika 50. éve” ma megnvíló jubileumi ki­állításán minderről szemé­lyesen is meggyőződhetünk. Reméltük, hogv „...a kiállí­tás eiőseníti majd az or­szágaink közötti tudomá­nyos és műszaki envüttmű- ködés további fejlődését, a szovjet és a magyar vér barátságának tovább» erő­södését...” — ahogyan ezt A. Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnö­ke a kiállítás látogatóihoz szóló üdvözletében írja. ’ ’ ’ T T. J, Szolnok Megye Tanácsa tegnap ülésezett. Az írás­beli és szóbeli interpellá­ciók után az ideiglenes bi­zottság által készített je­lentést tárgyalta a megyé­ben előforduló belvízká­rokról és a belvíz elleni védekezésről. A belvizek keletkezésé­nek megyénkben kedvez­nek a domborzati viszo­nyok. Szolnok megye teiü- letének 80 százaléka jel­legzetesen sík, alföldi te­rület. A mélyebb fekvésű ré­szeken összegyűlő vizet csak mesterséges csatornákkal lehet a területről eltávolí­tani. A belvizek keletkezé­sét befolyásolja a talajok vízáteresztő és víztartó ké­pessége is, Ai átlagosnál csapadéko­sabb években megyénk területének 60 százalé­kán a belvíz keletkezésé­nek feltételei adottak. Az utóbbi évek csapadékos időjárása következtében a mezőgazdasági művelés illett álló területeken < e - átlagosnál lényegesen na­gyobb belvízi elöntés ke­letkezett; A belvíz nagyarányú ká­rokat okozott. — Például 1965-ben a termelőszövet­kezetek 60 százalékát súj­totta vízkár. A belterüle­teken épületek rongálód­tak meg. Tavaly összesen 1055 épületben okozott kárt a belvíz, amelyből 831 la­kóépület volt. Az újjáépí­tésre, a károk helyreállítá­sára mintegy 30 millió fo­rintot költöttek Az idén, bár lényegesen kisebb volt a kár. mégis 39 épület semmisült meg. A belvízhálózat kiépített­sége nem megfelelő, s az elmúlt években keletke­zett károk főleg erre az okra vezethetők vissza, A vízrendszerek állapota és kiépítettsége együttesen —• a fő és mellékcsatornák, szivattyútelepek és egyéb műtárgyak állapotát is be­leértve — 65—70 százalé­kosnak mondható. A je­lenleg meglévő vízelveze­tő művek rendeltetésszerű használata sincs minden ese+ben biztosítva. A bel­vízelvezetés mellett másod­lagos szerepük az öntözővíz vezetése. A belvízcsator­nák kettős hasznosításá­nak mértékét mutatja, hogv míg a vízügyi igaz­gatóság kezelésében össze­sen 360 kilométer hosszú öntözőrsatorna van, addig a kettős hasznosítású csa­tornák hossza 650 kilomé­ter. Súlyosbítja a helyze­tet. hogv ebben az érték­ben a legtöbb belvízrend­szer főcsatornája is szere­pei. • A belvízrendszerek és belvízcsatornák állagának megóvását az új vízjogi törvény egyértelműén meg­határozza. Ennek ellenére tapasztalható, hogy a köz­ségek közvetlen közelében és a malorok mellett a csatornák állapotára nem vigyáznak. Azokat sok esetben betemetik. a szennyvizet tisztítallanul belevezetik, állatokkal be- tapoetatják. így ezek ere­dül funkciójuknak me%Sm­lelően nem tudnak üze­melni A települések belterüle­ti vízrendezése még ked­vezőtlenebb. A városok és községek fejlődésével nem tart lé­pést a belterületi csatorna- hálózat kiépítése. — Több községnek nincs megfelelő befogadója sem. Számot adott a jelentés arról is, milyen erőfeszíté­sek történtek az utóbbi években a belvízvédelem­ben. Az is köztudott, hogy a nagyüzemi gazdálkodás kialakítását követő években az üzemi kezelésű csator­nák állapota fokozatosan leromlott, a táblák kiala­kításával a csatornák egy részét megszűntették. Csak az utóbbi évek belvízkárai figye’meztették a termelő- szövetkez.etek vezetőit a csapoló csatornahálózat helyreállításának, kiépíté­sének szükségességére. Mintegy két éve gyorsult m<'r. az üzemekben a csatornaépítés, s jelenleg is egyre többen veszik Igénybe a rendele­tek által biztosított lehe­tőségeket a csatornahálózat fejlesztése érdekében. A hozzászólók is hang­súlyozták, nagyon idősze­rű, hogy ezt a témát na­pirendre tűzte a megye tanácsa. Az emberek nacv többségét közvetlen és közvetve is érinti a bel­vízkár. Az is nyilvánvaló, hogy a belvízrendezés nem lehet csupán egy szerv feladata. Ez állami, víz­ügyi, társulati és üzemi feladat. Csak együttes erő­feszítéssel lehet megterem­teni az anyagi feltételét a belvízrendezés három éves időtartamra szóló programjának végrehajtá­sához. S majd a jelentés­ben is javasolt távlati ter­vek alapján véglegesen megoldani megyénkben a belvízrendezést A társa­dalom erőinek összefogása szükséges ahhoz, hogy az eddiginél hatékonyabban és eredményesebben tud­junk védekezni a belvízká­rok ellen. A jelentést és az el­hangzott javaslatokkal luogcs'ritctt határozatot elfogadta a megyei ta­nács, s egyben köszönetét mon­dott az ideiglenes bizott­ságnak, a jelentés készí­tőinek fcöftiltokintő, non- do* munkájukért. Ezután az idei ország- gyűlési képviselői és ta­nácstagi jelölő gyűléseken elhangzott közérdekű és egvéni beielentések. kérel­mek intézéséről szóló jelen­tést hagyta jóvá a tanács. Majd tanácsrendeletet al­kotott a közműves vízellá­tásról, befejezésül pedig több előterjesztésben ho­zott döntést. A föld. tulajd&nról9 a pénzügyi ellenőrzés rendjéről, a földadóról, jövedelemadóról tárgyalt a Miniszter’ tanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli; A Minisztertanács csütör* tökön ülést tartott. A mező- gazdasági és élelmezésügyi és az igazságügyminiszter előterjesztette a mezőgaz­dasági termelőszövetkeze­tekről, valamint a földtu­lajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló törvények tervezetét. Eze­ket a kormány június 22-i ülésén már megtárgyalta, majd az országgyűlés ál­landó bizottságainak javas­latait és észrevételeit fi­gyelembe véve az előter­jesztők több vonatkozásban módosították. A kormány a két törvény tervezetét meg­vitatta, elfogadta, s úgy ha­tározott, hogy aZ ország- gyűlés elé terjeszti. A pénzügyminiszter be­nyújtotta a gazdasági és pénzügyi ellenőrzés rendjé­nek szabályozásáról szóló törvényerejű rendelet ter­vezetéi. A Mlni.Wertanács úgy határozott, hogy a ter­vezetet a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elé ter­jeszti. Az Országos Tervhivatal elnökének előterjesztése alapján a kormány megvi­tatta és elfogadta az 1968. évi népgazdasági terv ki­dolgozásának alapjául szol­gáló főbb célkitűzéseket és irányelveket. A pénzügyminiszter és n mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter javasla­tai alapján a kormány ha­tározatot és rendeletet ho­zott a mezőgazdasági üze­mek jövedelemszabályozási rendszeréről, továbbá a földadóról, valamint a me­zőgazdasági termelőszövet­kezetek jövedelemadójáról. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter jelen­tést tett a nyári mezőgaz­dasági munkáik végrehajtá­sáról és az őszi munkákra való felkészülésről. A kor­mány a jelentést tudomá­sul vette. Elismerését és köszönetét fejezte ki a me­zőgazdasági üzemek, a fel­vásárló vállalatok dolgozói­nak és mindazoknak, akik odaadó munkájukkal elér­ték, illetve előmozdítottál:, hogy a búza holdanként] átlagtermése meghaladta a 14 mázsát, s bár a vetés- terület a felszabadulás előttihez képest kereken 1 millió holddal kevesebb, ez a termés újig fedezi a la­kosság teljes ellátását. A kormány kötelezte az il­letékes minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, — hogy az őszi munkák sikeres el- - gzéséhez szükséges intéz­kedéseket tegyék meg. Fel­kéri a mezőgazdaság és va­lamennyi érintett vállalat, intézmény és szervezet dol­gozóit: tegyenek meg min­dent a kapásnövények, a szőlő és a gyümölcs ered­ményes betakarításáért és feldolgozásáért, s az őszi munkák gofidos elvégzésé vei biztosítsák a jövő évi megfelelő termés félté - teleit. (A határozatokat a 3. c’ 4fdcm A jászapáti szövetkezet igazgatóságának kezdemé­nyezésére a KERAVILL bolt árukészletét 120 ezer fo­rinttal növelték. Megkezdték több személygépkocsi típushoz — Moszkvics, Warsawa, Skoda, Wartburg, Trabant — az alkatrészek árusítását. Húsz nap alatt csaknem negyvenezer forint érté­kű autóalkatrészt adtak el a helyi és környékbeli

Next

/
Oldalképek
Tartalom