Szolnok Megyei Néplap, 1967. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)

1967-08-26 / 201. szám

1867. augusztus 26, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Vegyesboltot kap az újtelep ® Több mint félmillió forint hálóxatfejle»xté»re £ Büfé-falatoxó épül Művelődési ház és mozi épül Rákócziújfaluban. Az új létesítmény még ebben az évben elkészül — (N, ZS.) Hírünk az országban A Magyar Mezőgazdaság július 5-i számában Illés Tibor, a tiszapüspöki Rá­kóczi Tsz vezetőinek az új gazdasági mechanizmussal kapcsolatos üzemgazdaság' elképzeléseiről ír: „Az in­formáció — ahogyan az üzemből látják” címmel, fi­án a Népszabadságban Sze­nes Sándor, a szolnoki Le­nin Tsz és a nagykőrösi konzervgyár együttműködé­séről számol be „Találkoz­nak az érdekek” című cikkében. A Szabad Föld­ben 9-én a tiszaföldvári Lenin Tsz-ről írnak. A nyári nagy munkák idején szinte természetes, hogy egymás után jelennek meg a kisebb-nagyobb cikkek, tudósítások az ara­tásról, betakarításról. 16-án a Szabad Földben a me- zőhékiekről ír Teszkó Sán­dor. A Képes Újság mun­katársa a cibakházi Vörös Csillag Tsz-t kereste fel. Az újság egy másik szá­mában Rákóczifalván Mai­zik Gergely. Dudás Fe­renc és Mészáros József vallomásaiból írja meg Ari Kálmán „Három ember há­rom nyara” című riport­ját. Ipari, kereskedelmi té­májú cikkek közül a leg­jelentősebbek: július 2-án a Szövetkezet a jászberényi fmsz munkáját mutatja be. A Technikában a nemrég megnyílt kunhegyesi ABC áruházról írnak. A Kisipa­ros Újság Szalay Béla szol­noki gépésztechnikust nagyértékű találmányok, újítások feltalálóját szó­laltatja meg. Az Élelme­zési Dolgozó a szolnoki cu­korgyár rekonstrukcióját is­merteti. A Magyar Ifjú­ságban 29-én nagy cikket hoznak a Tisza Il.-ről. Az Építők Lapja és a Szövet­kezet a Karcag-Berekfür- dőn készülő tűzállóedény- gyártásról tudósít. Július 9-én. a vasutas­napon adták át rendelteté­sének a szolnoki MÁV kórházat és rendelőintéze­tet. A Népszava és az Esti Hírlap az avatás előtt méltatta a 80 milliós be­ruházással létrehozott új egészségügy? intézményt. Az átadásról és a kiemelkedő munkát végző dolgozók ki­tüntetéséről számol be a Magyar Vasutasban Visi Ferenc A Népszabadság, a Magyar Nemzet, a Pest megyei Hírlap, a Hétfői Hírek, a Petőfi Népe. a Békés megyei Népújság és a Zalai Hírlap is hírül ad- ia az országnak az új egészségügyi intézmény átadását. Szolnok megyei közéleti hírt közöl július 7-én a Népszabadság. Népszava. Maavar Nemzet. Délma- (TJ/arország és a Zalai Hír- *■»: tudósítanak Losonczi Pál. a Népköztársaság El­nöki Tanácsa elnökének Szolnok megyei látogatásá­ról. 20-án a lapok beszá­molnak arról, hogy Nyers Rezső, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának titkára és Dégen Imre, az Országos Vízügyi Főigazgatóság fő­igazgatója Szolnok megyé­be látogatott és megtekin­tette a II. Tiszai vízlépcső építkezését. Július 18-án a lapok, tájékoztatnak az észt mezőgazdasági kül­döttség Szolnok megyei lá­togatásáról. Július 21-én a Népszabadság. Magvar Nemzet. Népszava, Dél- magyarország beszámol a Szolnokon megtartott ma­gyar—észt barátsági gyűlés­ről. A Vöröskereszt Családi Lapja Gál Béláné szolnoki alapszervezeti titkár áldo­zatkész munkáját mutatja be. A Pajtásban Szekeres Ilona: „Tiszafüred őrzi a hős emlékét” című cikké­ben a tiszafüredi úttörők Kiss János 48-as honvéd- tábornok emlékére ren­dezett akadályversenyről számol be. A Könyvtáros ismerteti a tiszafüredi já­rási könyvtár olvasószerve­zési eredményeit és a szé­pülő jászsági könyvtárakat. A Népszavában írnak a karcagi ktsz műhelyeiben készült lakásdíszekről, me­lyek a „Otthonunk dísze a kerámia” címmel rende­zett budapesti kiállításon nagy sikert arattak. Az Esti Hírlap, Magyar Ifjúság, Dunántúli Napló és a Napló (Veszprém) ismer­teti az épülő kiskörei víz­lépcső környékén történő nagyszabású leletmentő ásatásokat és az ott talált Árpád-kori hasz­nálati tárgyakat. Kaposvá­ri Gyula Szolnokról írt cikkét közli gazdag kép­anyaggal a Budapest cí­mű folyóirat. A cikk is­merteti a város történeté1, fejlődését. idegenforgalmi lehetőségeit és a művész- telepet. A Népszabadság cikkíró­ja elismeréssel méltatja a szolnoki Szigligeti Színház részvételét a Debrecenben tartott orosz—szovjet drá­mai héten A színház Be- rényi Gábor rendezésében Csehov: Cseresznyéskert cí­mű színművét mutatta be. A Nőgrád című lapban Barna Tibor nagyon ked­vezően ír a salgótarjáni József Attila művelődési ház és a szolnoki Szigli­geti Színház között létre- iött kapcsolatról. Gül Baba látogatói Európában Budapest az egyetlen város, ahol szent­életű mohamedán ember hamvait őrzik. Buda leg­régebbi török-kori emlékét, az iszlám kultúrájának ér­dekes építészeti alkotását, a Gül Baba tiszteletére ál­lított türbét nagy érdek­lődéssel tekintik meg a világ minden tájáról érke­ző idegenek. Bár a ke­gyes életű mohamedán sírja az iszlám tanai sze­rint nem zarándokhely, csupán látogatóhely. A sírkápolna vendég­könyvében a tengerentúl­ról, Angliából, Európa ke­leti és nyugati országaiból, Ázsiából érkezett látogatók bejegyzései találhatók. — Gyakran keresik fed a Budapesten tárgyaló kö­zel-keleti üzletemberek, — minden alkalommal első útjuk ide vezet. A török föld kései üdvözletét hoz­zák. Izmir Mehmet Be-sik- ci a napokban jegyezte be köszöntését: „Mély meghó­dolással és visszaemléke­zéssel” üdvözölte Gül Ba­bát poraiban. Ali Oktay Cever gondolatait arab nyelven örökítette meg. A szabályos nyolcszög alakú helyiség közepén nagy fa­koporsó áll. A fejfa helvén jelképesen, keleti szokás szerint a turbán. A falon keretbe foglalva régi írá­sok, bölcs mondások. Köz­tük Szulejmán szultán pa­rancsa. amelynek teljesíté­sére Gül Babát utasította: „Az őrzést és biztonságot el ne hanyagolja”. A hű alattvaló immár négy év­százada ura parancsa sze­rint híven őrzi Budát. j. Húsz esztendő kellett ah­hoz, hogy Kengyelen is megszűnjenek a mesterge­rendás szatócsüzletek, s .helyettük elfogadható ve­gyesboltok és italboltok épüljenek. A fejlődés azonban még így sem tartott lépést az igényekkel. A peremrészek lakóinak, különösen az új­telepieknek egy kilométer­nél is többet kell gyalogol- niok egy doboz gyufáért. Gond az is, hogy a boltok többsége kicsi. Az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet igyekszik ezeken a gondo­kon enyhíteni. Tavaly ősz­szel új elnök, Nagy József került az fmsz élére, s e törekvéseknek máris kéz­zelfogható tényei vannak. A szövetkezet az új el­nök irányításával nemcsak tartotta a múlt évi ered­ményt, hanem túl is szár­nyalta azt. A féléves ter­vet 106 százalékra telje­sítették. Űj egységeket nyi­Az alkotmány ünnepének előestéjén nyitották meg Kunhegyesen a művelődési házban Fodor József festő­művész kiállítását. Jó vá­logatás, a művész kifejezés­módjának talán legsikerül­tebb alkotásai kerültek az érdeklődők elé. A hódmező­vásárhelyi, mátéhelyi táj villan meg a képeken, el­nyűtt emberek, a maguk zárt, színtelen világával. Más táj. más nép és más szokások. Csak a munkájuk azonos és földszeretetük. tottak, s biztató tervek megvalósításán fáradoz­nak. — A siker alapja, hogy szélesítettük a szövetkezet kapcsolatait, új partnere­ket kerestünk. Nagy segít­séget adtak az év elején tartott küldött és tagé.rte- kezletek is. Az emberek személyesen mondták el igényeiket, s mi azok ki­elégítésére törekedtünk — mondta az elnök. A tiszazugi fmsz-ektől bort szereztek, Budapest­ről, Debrecenből és Eger­ből más áruféleségeket hoztak. Majd egymillió fo­rint értékű az a különböző ruházati és vegyes-ipar­cikk, amelyet más megyé­ből szereztek be. Otthono­sabbá tették a belterületi vendéglőt. A tavaly még részegektől hangos vendég­lőben ma televízió inti csendre az embereket. — Megszervezték a tüzelő és építőanyag házhozszállítá­sát Érdeklődnek a falubeliek. Megállnak a képek előtt, s nézegetik jódarabig. Már több százan tekintették meg a kiállítást. És ez nagy do­log. Ismerkednek a művé­szettel. Sajnos, csak most ismerkedhetnek. És vitatkoznak. Nem min­degyik kép tetszik. A ka­napé könnyű, libegő fehér­ségével és a színdús szal­makazal sem. Pedig az utóbbi képen csadálatos az arány, a hatalmas, élénk szalmakazal, s a mellette — Persze még sok ten­nivaló vár ránk. Az újte­lepi lakosok boltot kérnek. Kicsi a vasbolt. Régi óhaja a község lakosságának egy melegkonyhás vendéglő is. Papír-írószerbolt is kel­lene. — S mikor lesz mindeb­ből valóság? — Hamarosan. Az újte­lepi 'vegyesbolt építését már a jövő hónapban megkezdjük. Mintegy 300 ezer forintot költünk rá. — Rövidesen megépíttetjük a melegkonyhás büfé-falato­zót is. A jelenlegi vendég­lőt átalakítjuk, s egyrésze vas bolt lesz, a másik részé­vel pedig bővítjük a cuk­rászdát. A papírboltot pe­dig a zöldségbolt helyén akarjuk megnyitni. — A község zöldség-gyümölcs ellátását ma már teljes egészében megoldja a két termelőszövetkezet. Mind­erre több mint félmillió forintot fordítunk. — tnj — pihenő, eltörpülő ember. A monoton fekete színek mestere Fodor József. Egy érzelemszűkített világot mutat, ahol a mindennapi munka az elsődleges, s az élménytadó. A kiállítás legjobb, leg­szebb alkotásai: a Súroló asszony, a Tél I. és a Téli táj. A kicsit zsúfoltnak tűnő kiállításnak szép sikere van. • /wwvwwwwwwwwwwwwvw^v Szóval a technikai civilizáció meg­teszi a magáét az állattársadalom­ban is. Tudjuk már, hogy a rend­szeresen zenét hallgató tehenek több tejjel hálálják meg kulturá­lis igényük kielégítését. Ellenkező előjelű a tendencia a patkányok­nál — a televízió nézésekor. Kuta­tók állapították meg, hogy amikor patkányszállta helyen működni kezd a tv-készülék, az ellenszenves rág­csálók hány at-homlok menekülnek. Látjuk tehát, hogy az állatvilág sem egyöntetűen híve a művelődés­ügynek. Legújabban a szociális gondosko­dás köréből jutott tudomásunkra ér­dekes hír. Honnan? Hát persze, hogy az USA-ból. Szódavízzel ön­tözik a salátát, s így sikerül két- szeresére-háromszorosára növelni a hozamot. A saláták igyekezetén felbuzdul­va különféle virágoknál is kipróbál­ták a szódavízlocsolást. Az ered­mény hasonló lett Megtöbbszöröző­dött az ifvácskatermelé* éppüdíti RESZEG SALATA mint a mákvirághozam. (Az akasz­tófavirágok közömbösek.) Gondoljuk, a kísérletet olyan irányban is tovább folytatják maid, mi lesz a következménye, ha a szó­davizet előbb hosszúlévés, majd kis- és nagvfröccs összetételben, tehát borral ízesítve locsolják salátára, virágra? Elképzelhető, hogy míg ezt is megszokják, kezdetben kissé rend­ellenesen viselkednek a növények. Például az italhoz kevésbé szokol* saláta fogja magát, és kidüllöngőzik a sorból, majd az ágyúsról is Visz- szaültetik, de mikor ismét bevág három-négy nagyfröccsöt, megint kitámolyog a járda — pardon — a veteményeskert szélébe. Ha ez aztán elharapózik, új szak­területtel bővül a növényegészség­védelem Körzeti rendelőbe utalják az alkoholista salátát, majd a soro­zatosan renitenskedő salátafejeket elvonókúrára küldik. A tudomány segítségével könnyen keresztülvihető lesz. hogy az alko- holtelitettséanek ezen a fokán a* ember bor helyett közvetlenül • sa­látát fogyassza el. Lesznek 13—15 malligand-os salátafejek. Járunk sa­látakóstolóra. és az akkori Szüret az Aranyhomokon ünnepségeken ne­gyed-. fél-, sőt a nagyobb torkúak kilós salátákkal koccintanak a bir­kacsárda kecskelábú asztalánál. Nem lesz szükség palackokra, po­harakra. mert. egyszerűen natúr esszük a borsalátát. Lecsíp az em­ber egy-egy levélkortyot, elrágcsál­ja. aztán ha jól felhajtotta a garat­ra a salátafejeket, elfogja a búsma- gyár bánat Rákönyököl az asztal lapjára, állát tenyerébe támasztja, majd odakiált a pincérnek. — Főúr! Még egy fej salátát!... Hejde megkondult a kecskpmétiiii--. Alkalmazott jön. szemlesütve tár­ja szét a karját. — Ne haragudjon a kedves ven­dég. de csak úgy dől belőle a sá- látaszag... De ha ragaszkodik va­lami italhoz, tudok hozni — de csak önnek — borvirágot: Mert természetes hogy miként a salátát, úgy a viráaokat is lehet majd fröccsel, hosszúlépéssel — du- aeszban tiszta borral — locsolni. Aminek óriási előnye az lesz. hogy a bőr virág lekerül a dolgozók orráról, és virágágybc” cserépbe~ toa tenyészni. Tóth latmtf Fodor József kiállítása Kunhegyesen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom