Szolnok Megyei Néplap, 1967. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)

1967-08-18 / 194. szám

1W?. augusztus 18j SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Fiatal baromfitenyésztők tapasztalatcseréje Tetőszakadás vagy személycsere ? örvendetes, hogy a ha­gyományos munkaverseny mellett szinte valamennyi járásban, városban megren­dezték, vagy megrendezik a különböző területen dol­gozó fiatalok tapasztalat­cseréjét. A törökszentmiklósi já­rás ifjú baromfi tenyésztői a kunhegyesi Vörös Októ­ber Tsz-be látogattak ilyen céllal. Számukra a tsz ve­zetői tájékoztatót tartottak a közös gazdaság fejlődésé­ről, a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 50. év­fordulója tiszteletére kez­deményezett munkaverseny eredményeiről. Lehet, hogy az én hi­bám, de ezen a nyári vá­sáron nem tudtam úgyszól­ván semmit se venni ma­gamnak. Illetve kivétel az a karton pongyolaanyag, amivel úgy voltam, ott­honra ez is jó lesz. — A 2,40 méterért 54 forintot fizettem. Gondolom, más is így volt ezzel, mert so­kan tolongtunk az állami áruház méteráru osztá­lyán, a vásár hatodik napján. Az élelmesebbek ugyanis a vásár első nap­jaiban úgy megrohanták az üzleteket, hogy jónéhá- nyan már nem fértünk oda. A vásár hatodik nap­jára pedig maradt, ami maradt. Most viszont sajnálom, hogy a télen nem végez­tem el valamilyen szabás— varrás tanfolyamot. Meg kellene ugyanis varratnom az anyagot. Érdeklődtem: egy kartonruha fazonára 170 forint. Akkor *1nkább marad a konfekció. Konfekció — már akinek volt a méretére való ezen a vásáron. Az úgyszólván fiús alakú hölgyek vásá­rolhattak maguknak ked­vük szerint. A kissé telteb- bek már keresgéltek, s a megtermettebbek már nem találtak maguknak valót. Női kombinét leszállí­tott áron viszont csak a nagyon telt hölgyek vehet­tek maguknak az állami áruházban. A magamfajtá­nak ehhez még híznia kel­lene vágj' tizenöt kilót, s akkor sem lenne szűk; Olcsóbb lett a nylonha­risnya — volt is belőle elegendő 38 forint helyett 26,60-ért. Cipőből viszont sem fazonban, sem a kü­lönböző méretekben nem volt elegendő a nyári vá­sáron. Pardon: op-artból még mindig van raktáron, pedig lassan már véget ér az idei nyári vásár. Ná­lunk úgy látszik, nem ked­velték meg a nők cipőből az op-artot. Bár vélemé­nyem szerint eléggé ízlés­telenek ÍS; Tulajdonképpen egy üz­let Szolnokon a női kész­ruha és a gyermekruha bolt. A gyermek karton- ruhákból itt úgyszólván mindent eladtak, amennyi készleten volt. A fehér gyermekballonok viszont még most is ott sorakoz­nak nylon védőhuzatukkal egyetemben az üzletben. Alig vásárolja valaki. — A női ruhaboltban me­sélte az egyik kiszolgáló: a vásár alatt két szoknyát loptak el tőlük a „kedves vevők”. Mindkettőt egy- egy ezeregyszáz forintos exkluzív kosztümtől. Ter­mészetesen nekik kell meg­fizetni a kárt. Mármint az üzlet dolgozóinak. Sajnos, még ilyen vevők is van­nak. Egyszóval A szövetkezet baromfite­lepén nemcsak arról be­szélt a főállattenyésztő, ho­gyan teremtették meg a korszerű baromfitenyésztés feltételeit, hanem elisme­réssel szólt az ott dolgozó Juhász Erzsébet hattagú, szocialista , címért küzdő brigádjának munkájáról is. Az ifjúsági brigád eddig 80 000 csirkét nevelt fel, az elhullás 2 százalék alatti, egy kilogramm hús előál­lításához 2,82 kg takar­mányt használ fel. A nagy évforduló tiszteletére tett versenyvállalásukat már teljesítették. akik az első napokban a pultokhoz fértek, kedvük­re vásárolhattak az idei nyári vásáron. Hisz az idén, a kereskedelem di­cséretére mondva, olcsób­ban adtak gyengébb és jobb minőségű árut. S hogy sikeres a nyári vá­A nyolctagú „diverzáns'' banda a műúthoz köze' fekvő, teljesen lakatlan magas gazzal benőtt udva- rú tanyaházban húzódott meg. Feltehetően a közeli fontos üzemet akarták megsemmisíteni. Erre azon­ban nem került sor. A Zsíros tanyát most kettő« embergyűrű fogia körül. Semmi sem árulja el, hogy az épületben emberek tartózkodnak. Az ellenség rendkívül óvatos. A belső gj'űrűt, amely 100—120 mé­terre megközelítette a ta­nyát és a felszámoló cso­port feladatának végrehaj­tását biztosítja, munkás­őrök alkotják. A nyolc fő­ből álló második raj mel­lett állok, a minden moz­gást takaró kukoricában. A rajparancsnok, a fiatal Ha rangozó József kiadja a harcnarancsot. Hangja ma­gabiztos, de a belső fe­szültség érződik rajta. — A tőlünk 100—120 mé térré fekvő tanyában nyolc­tagú diverzáns banda hú­zódott meg. Nagyhatású és hatósugarú tűzfegyverekkel vannak ellátva, ezenkívül rádió adó-vevő készülékkel is rendelkeznek. Felada­tunk... Figyelem az emberek ar­cát. A szemek összeszűkül­Ostromolják a kanqszerholtot No azért nem kell meg­ijedni. Nem pergőtűzzel tartják ostrom alatt az üz­letet, hanem kérdésekkel árasztják el az eladókat: mikor lehet kapni a tánc­dal fesztivál lemezeiből Szolnokon? Tegnap azért jó hírt is hallottunk. Az üzletvezető ismét érdeklődött a Hang- lemezgyárnál, s a válasz így hangzott: — Postára adtuk a lemezeket, s nem­csak a táncdal fesztivál kétezer szavazatot elért számait, hanem több pool- beat számot, valamint az „Ezek a fiatalok” című film dalait megörökítő le­mezeket is. sár ezt bizonyítja: csupán a 33-as ruházati „boltban kartonanyagból tizenhét­ezer métert adtak el (úgy látszik, nálunk már mégis sok nő tűd varrni), s ösz- szesen kétmillió forintot forgalmaztak. V. V. nek az ajkak keményen összezáródnak és a verej­ték nemcsak a melegtől gyöngyözik a homlokokon. A fiatalabbak olyan ke­ményen markolják a gép­pisztoly csövét, hogy ujja­ik hegye megfehéredik Méjg néhány perc és meg­kezdődik a szabotázs akci­óra felkészített és min­denre elszánt diverzánsok „kifüstölése”. ☆ — A megye összes mun- kásőr egységének raj-pa­rancsnokai részére rende­zett háromnapos tovább­képzésben egy egész napot a harcászati foglalkozásra szenteltünk. — mondta Posta Mihály, a munkás­őrség megyei parancsnoka — Ugyancsak három-há­romnapos továbbképzési tartottunk az egységek tör­zsei és szakaszparancsnokai részére is — Minden esztendőben megyei összevont tovább­képzéseket, rendeznek? — Nem. 1960 óta ez az első olyan összevonás, ahol Szolnok megye munkásőr­ségének társadalmi parancs­noki állománya együtt van. — Miért jobb ez, mintáz egységeknél folyó kiképzés? — Azért, mert magasabb szintet biztosít és fokozza A tetősxakadás kifejezést átvitt értelemben altkor szoktuk használni, amikor valaki nem tudja elvégezni a megnövekedett feladatokat, nem tud ele­get tenni a „hitelesítését” meghaladó követelmények­nek. Ez utóbbinak két oka le­het. Vagy az illető képessé­geivel vagy az aránytala­nul nagy követelmények­kel van a baj. A kulturális életben, el­sősorban értve ez alatt a népművelési munkát, saj­nos az esetek többségében a képességek elégtelensége okoz tetőszakadást. Rész­ben a régebbi káderek kö­zül sokan nem képezték to­vább magukat, megreked­tek egy olyan szinten, amely korábban elegendő volt a teljes értékű mun­kavégzéshez, most azon­ban már erejüket, képzett­ségüket meghaladó fel­adatokkal találják magu­kat szemben. A másik ez­zel kapcsolatos probléma fiatal, egyetemet végzett népművelőink képzésében a parancsnokok egységes, vezető készségét. — Hol helyezték el az embereket? — Kilenc napra megkap­tuk a szolnoki pártiskolát. Itt tantermek, hálószobák és konyha is együtt volt, ami a katonai napirend betartá­sánál elengedhetetlen. Az előadók kivétel nélkül hi­vatásos munkásőr parancs­nokok. — Hogyan bírják a meg­erőltető foglalkozásokat az idősebbek? — Igaz, hogy az évek nem múlnak el nyomtala­nul. de ami az idősebbek­nél erőben, fürgeségben hi­ányzik, azt pótolja a •lel­kesedés az igyekezet. Meg­említhetek két idősebb sza­kaszparancsnokot. Kormos Lászlót és Hegedűs Pált. akik mindent elkövettek annak érdekében, hogy a továbbképzést elősegítsék. A legjobbakat különben di­csérő oklevéllel jutalmaz­tuk — mondta Posta Mi­hály. A társadalmi parancs­nokoknak ez magasabb szintű és egységes felké­szítése nagyban elősegíti majd az egységeknél az őszi kiképzést. mutatkozó fogyatékosságok Egyetemi népművelési szak­emberképzésünk és a való élet gyakorlatának elégte­len kapcsolata olyan szo­morú tényékhez vezet, hogy az egy-két éve végzett fia­talok közül a gyakorlatban nagyon sokan mondtak csődöt. Sajnos megyénkből is szép számmal lehetne er­re példát sorolni. E fiata­lok jó részénél nem képes­ségükkel, hanem .inkább képzésük módjával vannak problémák. Az is igaz viszont, hogy nem egyszer a követelmé­nyek is túlzottak, legalább­is körülhatárolatlanok Felsőbb szinten e tekintet­ben sokkal megnyugtatóbb a helyzet, hiszen a külön­böző művelődési, népműve­lési és még tágabb értelem­ben az ideológiai irányel­vek e szinten jól meghatá­rozott feladatot jelentenek az irányító munkában. Ám a végrehajtó, gyakorlati népművelői munkában már korántsem ilyen lemérhetc- ek, megfő ghatóak a köve­telmény-normák. Esetenként egy-egy összefüggő munkaterüle­ten, mondjuk egy város kulturális életében is be­következhet tetőszakadás. Még akkor is, ha különben a részterületeken dolgozó emberek megfeleltek mun­kájuk követelményeinek, de valami arra késztette őket, hogy ennek ellenére meg­váljanak munkakörüktől. És ha ez a valami, még ha olyannyira is individu­ális ok. de tömegességében olyan jelenség, amely arra késztet, hosv rn°CT'"i7<'gál- juk a nagymértékű fluk­tuáció mélyebben rejlő kö­zös indokait is. Ha ezek a munkakörök ráadásul kulcs- pozíciók, akkor az az egész munkaterület feltét­lenül válságba kerül és ed­digi eredményei is könj'- nven semmivé lehetnek. Hasonló „tetőszakadás­nak” lehetünk most közel egy időben, tanúi Karcag és Jászberény kulturális életében. Karcagon felmentését kérte munkaköréből a vá­rosi tanács vb művelődés- ügyi osztályának vezetője, a művelődési ház igazgatója a könyvtár vezetője. a zeneiskola igazgatója. s tanyasi kollégium vezetője és ha mindezekhez hozzá­tesszük, hogv közel evridő- ben kérte felmentését a városi TIT titkár és. hogv a művelődési háznak nincs megfelelő művészeti elő­adója sem, akkor beláthat­juk, hogv milyen nehéz dolguk lesz a város veze­tőinek. Még akkor is. ha rövidesen sikerül pótolniuk a távozó kádereket. Jászberényben súlyosbít­ja a helyzetet, hogy járá­si székhely és a személyi változások egy egész járás kulturális életére is kihat­hatnak. Itt lemondott a járá­si. városi művelődési ház igazgatója, visszament ta­nítani a városi népművelés' felügyelő, ugyanez a gon­dolat foglalkoztat a járási tanács vb művelődésügyi apparátusában dolgozó pe­dagógusok közül néhányat. És a gondokat csak nö­veli, hogy kórházban fek­vő beteg mind a járási, mind a városi tanács vb művelődésügyi osztályveze­tője. Két szomorú halál­eset következtében pedig a város zeneiskolájában és a járási könyvtárban is meg­üresedett az igazgatói mun­kakör. A felsorolásból az egyéni indokokon tú! egyrészt az tűnik ki, hoy a népművelésben és a mű velődésügyi apparátusban dolgozó pedagógusok tö­megesen mennek vissza, il­letve szeretnének vissza­menni tanítani. Mi lehet ennek az oka? Először is felelősségük­höz mérten a tanító peda­gógusokhoz viszonyítva mind a népművelésben, mind az apparátusban dol­gozóknak aránytaianu] ki­sebb az anyagi megbecsülé­sük. Másodszor sajnos a köz­véleményben elterjedt az a tévhit, hogy az új gazdasá­gi mechanizmusban a gaz­daságosság szempontjai háttérbe szorítják majd a társadalom kulturális te­vékenységét. Pedagógusok­ra viszont akkor is szükség lesz, így hát igyekeznek megragadni a vélt utolsó lehetőséget a közművelődés egyéb területein dolgozó pe­dagógusok. hogy elfoglalják az iskolákban egyelőre még betöltetlen státuszokat. Azt hiszem nem szüksé­ges bővebben kifejteni, hogy ez a szemlélet meny­nyire tévhiten alapuló és hogy mennyire káros, hi­szen az új gazdasági me­chanizmus irányelveinek kidolgozásával egyidőben társadalmi, politikai éle­tünk vezetői is nem egy'- szer hangsúlyozták, hogy a társadalom kulturális élete nem lehet alku tárgya, nem érvényesülhetnek ben­ne az ideológiai szempon­tok rovására a gazdaságos­ság szempontjai. E ietensé? azon­ban mégis figyelmeztető, mégpedig arra, hogv sok helyen a népművelők tár­sadalmi megbecsülésében, az anyagiakon túl, az er­kölcsi megbecsüléssel is bajok vannak. Erre jó pél­da a karcagi zeneiskola igazgatójának, V. Nagy Bá­lintnak az esete. V. Nagy Bálint öt évig volt a zeneiskola igazga­tója. Munkája nyomán az általa irányított intézmény valóban a város zenei cent. rumává vált. Ismeretes, hogy milyen intenzív zenei élet volt Karcagon, egé­szen a legutóbbi időkig. Nemcsak a filharmóniai bérleti hangversenysorozat­ra gondolunk, hanem a zeneiskola egyéb népműve­lési feladat vállalásaira is (külterületi hangversenyek, zenei ismeretterjesztés stb.). A hivatalos szervektől sem mindig és elsősorban társadalmi környezetétől nem kapta meg munkája után joggal elvárt megbe­csülést, amely részéről olyan illúzióvesztéshez ve­zetett, hogy úgy érezte, leg­jobb meggyőződése szerint nem tudja munkáját to­vább folytatni. Sajnos a fentebb vá­zolt eseményeket nem ne­vezhetjük egyszerűen sze­mélycseréknek, amelyek az évek során néha természe­tes következményei lehet­nek a fejlődésnek. E jelen­ségek tömegességükben, ha nem is fenyegetnek az adott terület teljes csődjével, legalábbis figvelmeztetőek. Nagyobb körültekintésre, a fokozottabb segítségnyújtás szükségességére intenek. In­tő példa lehet a törökszent­miklósi járás művelődés- ügyében tavaly bekövetke­zett nagymértékű fluktuá­ció is, ahol az eltávozott káderek egyrészét még má­ig sem sikerült megnyugta­tó módon helyettesíteni. Üzletről üzletre Csalódtak a telt karcsúak — Még így se vették a fehér ballont — Nem hódított az op-art „Diverzánsok44 a Zsíros tanyában- bj ­— A raj megfelelően hajtotta végre a feladatot, persze elvtársak ezt még né­hányszor gyakorolni kell — mondta Kiss István, a megyei parancsnok kikép­lő helyette» mindazok, Rideg Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom