Szolnok Megyei Néplap, 1967. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)
1967-08-16 / 192. szám
1967. augusztus 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 TV KÉPERNYŐIÉ ELŐTT Képtelen csevegés a színházról Képernyőn, meghitt emberközelben ; olyan dolgokról, melyekről szőkébb — szakmabeliek — és tá- gabb — közönség — körében egyaránt gyakran esik szó: a színház világa, valamint a színész munkája és magánélete. Kállai István, aki maga is otthonosan mozog ebben a „társadalomban”, ezúttal megpróbálta belülről ábrázolni, vagy talán csak átpásztázni ezt a különös, sajátos törvényű és hangulatú birodalmat. A színész szemével láttatja az eseményeket, az első személyű színész-narrátor rapszodi- kus csevegésének prózára fűzve a többé-kevésbé tipikus történ etecskéket, — amelyekben, mint csepp- ben a tenger a színház ieg- mindennapibb kérdései lelhetők fel. Az „erről jut eszembe” csapongó gondolatmenet a műsor szerkezetének meghatározója, s ez illik is a címben megjelölt „műfajhoz”, a csevegéshez. Űjszerű tálalásban kaptuk tehát a gondolatokat. oldott társasági formában. Nem ismeretlen ez a megoidásmód, de elég ritkán alkalmazzák. Pedig a televízió szereti a csevegő formát. Különösen ha kellemesen és kultúráltan cseveg a színész, mint ahogyan Ródai Imre—Kállai István műsorában, szombat este. Kitűnően kamatoztatta nyelvi intelligenciáját, s egyéniségének ravaszkás báját. Fő része van abban, hogy a laza szerkezetű, könnyed stílusban fogalmazott. apró, poénekre srófolt történetecskék halmazából álló csevegés viszonylag egyséees képet adott. Nem volt könnyű dolga, hiszen éppen az ő parrátori felhangjai tudták hangulatban eggyé ötvözni az eléggé heterogén anyagot, amelyben akadt olyan is, amelyen már jól észrevehető volt az idők pora. Igaz, a színházi életben a storyk körbe járnak, eltűnnek, majd újra feltámadnak — mégis az elhangzottak közül egy-kettő bizony használat közben alaposan megkopott. A dramaturg kegyetlen leckéjét például avultnak éreztük már. A feleség csattanós bizonyítéka, hogy a szekrénybe zárt férfi egy gyöngédségre váró asszony életében egyáltalán nem kizárt, megkopott ötlet. Sokkal hitelesebbnek, s groteszksége ellenére is meggyőzőbbnek tűnt — természetesen a szatíra körülményei közepette — a „betanító” takarítónő eredményes leckéje. Gobbl Hilda testre szabott szerepében ismét remekelt. — Ahogyan az „aranyos szí- nésznét” oktatja a takarítás mesterségére, vérbeli színészi munka, az átélés, a szereppel való azonosulás mesterpéldája. Kritika és önkritika át- meg átszövik a Képtelen csevegést. Sokszor frappáns módon. Mint a naev menő színész esetében, aki egyik pillanatban visszautasítja, hogy egy „magyar izében” játszék; hogy aztán királyi fenségét eldobva a kamera előtt boldog önfeledten reklamírozza a hazai gyümölcslé üdítő hatását. De sorolhatnánk tovább: a siker, a népszerűség, a konkurrencia szintén helyet kaotak a szombat esti színházról szóló csevegésben. Ismert, tipikus figurák, jellemző storyk elevenedtek meg tehá+ Seregi László rendezői munkáia során. Gyakran élt a képi ábrázolás, jellemzés eszközével is. s képvezetése is alkalmazkodott a csevegés oldottabb hangulatához. — Hibátlan műsor? Korántsem: de hibáival eevütt sem képtelen vállalkozás. Röviden Szellemi versengésben is el lehet jutni a matador- ságig. Balogh László Tizenkét szék című műsorban mutatott példája a bizonyíték. Az 5000 forint csíbítását, legyőzve a kétes kimenetelű további küzdelmet választani — ideálhoz méltó erény. Lehet, hogy vérre nem megy itt a küzdelem, ám elvérezni itt is lehet. Volt erre is példa — reméli ük. Balogh László végig állja majd a sarat. A Televízió Irodalmi Klubjának műsora valame- Jvest javult: ritmusosabbá és változatosabbá vált. A jól választott szemelvényeknek is nagy részük van ebben. A szomszéd népek irodalmának madártávlatából való áttekintése egv hasonló sorozat lehetőségét is felvillantotta. A közönség alaposan vtestavágott a zsűrinek; 109 549-es rekordszavazattal az utolsó helyről az elsőre ugratta a Jöjj visz- sza hozzám című dalt a fesztivál 3-ik elődöntőiében Az irodalmi ízlésre vetett reflektorfényben nem sokkal többet láttunk meg, mint amennyit az érdeklődő eddig is tudott. A nehézkes, száraz műsort . a felmérésről készült riport sem tudta élőbbé tenni. A ventillátor kis híján .,megkavarta” a népszerű Halló programját. Csak Antai Imre lélekjelenlétén és az ismét felbukkant segítő társakon múlott, hogy komolyabb bai nem akadt, így az emlékező jellegű műsor élvezetes volt. Az üzlet a korzón vetítése azok számára is lehetővé tette a film megismerését akik annak idején nem láthatták a nagy sikerű rendkívüli művészi . ereid csehszlovák fűmet, V. M. Vállalatokká alakulnak Partbizíosítás a Tiszán a megyei beruházási irodák A mai szervezeti kereteik között három-négy éve működő megyei beruházási irodák gazdálkodási formájának megváltoztatásáról határozott a Gazdasági Bizottság, s elrendelte, hogy az irodák 1968. január 1-től vállalatként működjenek. A megyék beruházási szervei eredetileg azzal a céllal alakultak, hogy a mezőgazdasági beruházások megvalósításában, a kivitelezés, művezetés technikai előkészítésében segítséget nyújtsanak a műszakilag erre fel nem készült szövetkezeteknek. Feladatkörük időközben bővült és még inkább »kiszélesedik a jövőben, miután vállalati keretek között működnek. Az eddig költségvetési szervként működő irodák a jövő év elejétől mint önálló vállalatok kötelesek fenntartani magukat, abból az összegből, amit megbízóiktól munkájuk ellenértékeként kapnak. A megbízó, megrendelő bonyolítási költségként a beruházás összegének bizonyos százalékát fizetí azért, hogy a létesítményt kulcsra készen megkapja. A vállalatok lényegében mint fővállalkozók koordinálják a beruházás szervezését, kivitelezését, s anyagilag felelősségei vállalnak annak a munkának az elvégzéséért, amelyre vállalkoznak. A megyei beruházási vállalatok továbbra is elsősorban a mezőgazdasági üzemeknek nyújtanak segítséget, de tevékenységi körük a mezőgazdaságon kívül terjed a kommunális, sőt egyéb beruházásokra is. Jogosultak a járási és községi tanácsok illetve azok intézményei részére félmillió forint értékhatár feletti beruházások lebonyolítására. Az Országos Takarék- pénztár megbízása alapján vállalhatják az öröklakás építkezések előkészítését, kiviteleztetését is. A vállalatok — kapacitásuktól függően — más szerveik beruházásaiban, például idegenforgalmi létesítmények, társasházak építésében is részt vehetnek. (MTI) Elköltözött Szolnokról a Kunság tanyahajó. Felvontatták a Tiszán a taskonyi partbiztosítási munkálatokhoz, hogy kényelmes szállást nyújtson ott a vízügyi munkásoknak. Nagy feladatot kell végrehajtania sok egyéb kötelezettsége mellett a Közép tiszavidéki Vízügyi Igazgatóságnak. Taskony- nál hét kilométer hosszúságban kell a partbiztosítási munkálatokat elvégezni. E munka célja a középvízi szabályozás, a megfelelő mederkialakítás, a hajózási mélység és a jég levonulásának —, a meder és partállékonyság biztosítása. Ezenkívül ide két kilométerre épül a Tisza II, így annak folyamszabályozási igényeit is kielégíti. A beruházás értéke meghaladja a 30 millió forintot. Tavaly kezdték a munkát és 1970-ben fejezik be, mivel köztudomású, hogy csak kora nyártól októberig tudnak dolgozni. Eddig elkészült a ledenci és a ka- nyari szakasz. Az idén 6 millió forint -értékű munkát végeznek el. Ez 15 ezer köbméter föld mozgatását, 12 ezer köbméter kő és 8 ezer köbméter rozsé beépítését jelenti. A Karcag nevű vontatóhajó húzza az uszályokat, szállítja az építőanyagot napról napra: a füredi híd alól a rozsét, Tokajból a követ. Az emberek munkáját okos gépek könnyítik. A földmunkánál napjainkban már nemcsak a kubikosok dolgoznak; markolja, harapja a földet a kotró és dolgozik már ennél a munkánál a vízágyú is. Rövid bejárásra mentünk a Karcag vontatón Hegedűs Lajos vízügyi igazgató kíséretében, hogy szemrevételezzük a most folyó munkálatokat. — A hajósok egész idő alatt sóhajtoztak: alacsony a vízállás „somiózik” a víz. — Előkerült a mérce is — egy hosszú rúd —, s már láthattuk, ahol haladt kis hajónk, 2 méter 40 centiméter mély volt a víz. Kicsivel odébb már csak 1,80. Tizenegy méterrel alacsonyabb most, mint árvízkor volt a Tisza vízállása Jelenleg száz ember dolgozik ennél a partbiztosításnál. — Nemsokára azonban felköltözik ide a Jenő és a Mihály — két újabb tanyahajó —, hogy az újonnan munkába állóknak is legyen hol lakniok. Üjabb emberek lépnek itt munkába, akik majd a Kolozsvári, a Temesvári és a többi brigádokkal együtt dolgoznak e nagy feladat megvalósításán. V. V. \ Hegedűs Lajos vízügyi . igazgató rendszeresen ellenőrzi, hogy halad a munka Dolgozik a vízágyú Erzsi néni koszorúi Vasárnap délután Erzsi néni ösz- szeszedegette kellékeit. Karcsi, a legkisebb fia, kerékpárra rakta és feltolta a mozi elé. Mindjárt a park szélén, a szélső padnál megpihentek. A rosta szokott helyére került, a faszenes zacskó, kalapács és a papírzacskók is. A faszén égni kezdett lassan, pattogatott kukoricával telt meg c fehér ruhával bélelt kosár. — Vegyél — kínált rögtön Erzsi néni. — A jó ismerősöket megkínálom. Ültünk a pádon. Ritkán jöttek a vásárlók. Forintért fél litert, két forintér: egy litert mért az Öregasz- szony. — Nem megy az üzlet. Most dinnye van és fagylalt. Kevesen adnak pénzt kukoricára. Erzsi néni nagyon régen piaccl. Jól emlékszem, vasárnapokon soha sem maradhatott el a mozi élői. Szódavizet, olcsó cukorkát, málnát, pattogatott kukoricát kínált. — Vegyél mán, he — szólt az ismerősökre. Régebben volt. Akkoriban a park helyén még a piactér virult. Piacos napokon fújta a szél az élhullajtott tollakat. — Több már harminc esztendőnél is, hogy árulok. Magam neveltem az öt gyereket. Nem volt könnyű. A Népkörbe 12 évig a Kisbirtokos tu pedig 4 évig jártam takarítani. Nyáron meg cséplőgéphez. Dolgoztam eleget. Búcsúkba, vásárokra járt. Virágot is készített. 1927-ben vált külön férjétől. A gyerekeket felnevelte. Megjön Karcsi, a fia. Együtt laknak a Gyepszélen. Teleméri a papírzacskót kukoricával, a pénzt be- lecsvr.ztatja Erzsi néni kötőjének zsebébe. Telik a délután. Fiatalok sétáinak a téren. A fürdőből megjön a busz. hozza az embereket. A mozit már kinyitották. A park padjain tanyázgatnak beszélgetnek Kunhegyes, vasárnap délután. — A lányom meg sok pízt nyert a lottón 160 ezer forintot. Négyes találata lett. Erzsi nénit télen kitüntették. A kultúr - házban nagy ünnepséget rendeztek öt U meghívták. — Mit akarhatnak tőlem? Engem még soha sem hívtak ilyen helyre. A koszorúk miatt hívták. Mert valahányszor megkoszorúzzák a szovjet katonák sírkövét, s az 1956os ellenforradalomban elesett Galy- dán Imre emléktábláját, ó mindig ott ran. Magakészítette koszorúival csendesen húzódik mag az emberek között. Egyiket a szovjet katonák sir kövére, másikat az emléktáblára akasztja. Évről évre. — Ahányszor koszorúztak. év sohase maradtam el. Kettőt csináltam mindig. Más is csinált. De enyim vo.i n legszebb. Sajnálom őket. Hát. hogyne sajnálnám, akit agyonlőnek. Pedig nekem senkim sem maradt el a háborúban. Autók szaladnak el a templom előtt. Fort kavarnak. A faszén parazsa elhamvad. Tele a kosár. Kévésév jönnek kukoricáért. — Kitüntetésem van már. Szép kitüntetésem. A szovjetektől kaptam.. A kültúrházban nagy ünnepség volt. Csuda nagy ünnepség. Azt kérdeztem az öregasszonytól. — Volt valami vágya? — Milyen az a vágy? Hiába vágytam volna, ha nem sikerült volna. Nekem mindig a bajok lógtak a nyakamban. Innen meg nyugdíj sincs. — Nincs — hagyom rá. Felhők gyűltek az égen. Esőt hoztak, iMssan szedegetni kellett a kellékeket. — ősszel megint elkészítem « koszorúkat. Csak megérjem. <r Sz. Lukács luu«' / ( Analfabéta milliomos El Cordobeznek hívják, spanyol hon első számú embere. Írni alig tud, de csekkel fizet. A Matador című filmben ismerhettük meg. Láttuk munka közben, hódolói körében, magányában, fáradtan és véresen, ragyogóan és diadalittasan. emberek társaságában és a bikák között. A farmján, ahol tenyészti őket. s az arénában, ahol megöli őket. ö minden spanyol ideálja, nemzeti hős: matador. A film, — mely róla készült, a jeles portréfilmek, sorába tartozik. Tudatosan, a művészi eszközök sokoldalú alkalmazásával valósítja meg vállalt feladatát: megörökíteni a kivételes képességű bikaviadort. Sőt. kitűnő képet fest az arénák világáról. a gátakat feszítő szenvedélyek áradását is mesterien tudta a ritmus segítségével visszaadni. — Mindez mit sem von le abból a viszolygásból és ellenszenvből, amellyel a hírneves beatnik torrero küzdelmeit kísértük. Miféle szórakozás az, ahol a tét nem lehet más csak élet; vagy az emberé, vagy a bikáé. A véres dráma látványa, mely legtöbbször a bika véres bukásával zárul, mégha az emberi ügyesség és bátorság győzelmét látjuk is benne, furcsa és különös élvezet. A film Igyekezett hangsúlyozni „művészet” voltát— I az aréna küzdelmeinek I emelkedett hangulatához il- | lesztve a ledöfött állat széttranesírozásának prózai képeit. Esy mondatra azonban élénken emlékezünk vissza: a gazdagok fiaiból sosem lesznek matadorok. Miért? A film erre — sajnos — nem tért ki.
