Szolnok Megyei Néplap, 1967. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)

1967-08-02 / 180. szám

19*7. augusztus 2. SZOLNOK MEGYEI NEPLa u a TV KÉPERNYŐJE ELŐTT A zene szombatja Választhatott, ki-ki ízlé­se szerint. Aki a könnyed, vidám, zenés filmeket ked­veli, megnézhette kora délután az angol Régi szép időket. A komoly zene hí­vei Beethoven-hangver- senyt hallgathattak. Az új műfaj, a pol-beat ked­velői a Gerilla-együttest láthatták. Végül a musi­cal rajongóinak az Un­fair Lady jutott. Ezért nyugodtan mondhatjuk: az elmúlt szombat a zene je­gyében — tegyük hozzá — a viszonylag színvona­las muzsika jegyében telt el a televízióban. Maradéktalan élvezetet az egykori Brunswick-kas- tély parkjából közvetített hangverseny hozott. Fő­ként a már klasszikus ran­gú pianista, Fi eher Annie közreműködése emelte az átlag fölé a Garaguly Károly vezényelte ko­molyzenei estet A C-fnoll zongoraversenyt csodálhat­tuk meg tőle. A közvetí­tés is igyekezett alkalmaz­kodni a szabadtér adta lehetőségekhez; a kame­rák is szolgai alázattal kí­sérték a beethoveni mu­zsika szárnyalását, artisz- tikus virtuskodással soha­sem tolakodott a zene és a néző-hallgató közé. A Gerilla-együttes be­mutatkozása éppen ezt a mértéktartó szerénységet hiányolta. A túlzottan hi­valkodó, modernnek tűnő díszletkompozíciók nem­csak, hogy nem segítettek a dalok magasba röppené- sében, de jellegük révén a könnyűzene felszínesebb hangulata felé terelték a műsort. A kiállításnak és a beállításoknak a kere­settsége idegen a politikai indulatok és őszinte em­beri szenvedélyek világá­tól. Néha az volt az ér­zésünk, hogy ebben a mű­vésziesre kreált miliőben a szenvedélyek alanya, a tiltakozó ember tűnt el. Az elhangzott dalok közül a már ismert Elment a re­pülő és az idegen kubai dal, Jósé Marty-szám tet­szett leginkább. A korsze­rű képi aláfestésnek jó példáját figyelhettük meg a Vietnamról szóló dal Fvermekraiz-hátterében, — főként a kettő között meg­teremtődött finom kont­raszt révén. Még vegyesebb érzéseket keltett a szombat esti ze­nés nyelvi lecke pesti zsargonból, azaz akik nem tudták, ekkor megtanul­hatták hogyan kell „pes­tiül” kifejezni magunkat. Különösen azok tanulhat­tak könnyen, akik a „csurdli” (zene) előtt még egy kis „tintát” (italt) is magukhoz vettek. Azoknak biztosan gyorsan ment a „vaker”. De hagyjuk a „hantát”. A közismert Shaw-darab, a Pygmalion ötlete, még inkább az ebből készült My Fair Lady jó alkalmat teremtettek G. Dénes György és Halász Rudolf számá­ra, hogy Shaw-i raffiné- riával fejtetőre állítva az eredeti szituációt, egy 1967-es pesti My Fair Lady-t üssenek össze. A zene is kéznél volt — Frederich Loeve zenéje, a pesti „hantáért” sem kel­lett messzire menniük. — Megszületett hát a törté­net: az önelszámoló virág­kisiparos Liza és újságárus atyja — a maszek-tenyé­szet illusztris képviselői a sovány pénzű fix fizetés­ből élő tanárocskát befo­gadják az alsó tízezerbe. Bizonyára a szerzők aka­ratán kívül, de a néző azt is leszűrheti e félre­érthető pesti esetből, hogy aki jól vakerál, a világ azé. Hiszen még Higgins tanár úrnak is elállt a szeme-szája a csodálko­zástól, amikor a fejedel­mien berendezett budai villába — Lizáék családi udvarába látogatott. Ez a félreérthető tény arra vi­lágít rá, hogy a szerzők­nek csak a témában rejlő tartalmi egyensúly félre­billen ése árán sikerült az eredeti ötlet tótágasra ál­lítása. A szerzők eredeti szándéka, mely az alsó tízezer életszemléletének szatírája lett volna a mű­fai engedte kereteken be­lül — nem valósulhatott meg csak töredékben. Szerencsére mégsem vált unalmassá az Un-fair Lady. A játékban részt­vevő művészek, különös­képpen pedig Garas Dezső egy-egy színnel gazdagí­tották a vázlatosan megírt figurákat. Nem ra jtuk mú­lott, hogy szórakoztató ze­nés nvelvi leckén túl mag­vasabb élményben nem lett részünk. Igaz. keresni sem túlságosan illett, hi­szen elöljáróban a szerzők is csupán azt remélték, hogy az egészből nem vesszük komolyan csak a zenét. Röviden Az érem minden oldala — bár furcsán hangzik — korántsem volt olyan ér-, dekes és izgalmas, mint csak a harmadik. — Az oroszlán keresése (Somogy- vári Rudolf) hosszadal­mas, széteső dramaturgiai kálváriára hasonlított. A részletek részletek marad­tak, nem teljesedtek drá­mai egésszé. Mensáros László monológja viszont emlékezetes marad. — Az Irodalmi Színpad régebbi műsorának néhány részle­te is alulmaradt a vára­kozásnak. Még leginkább a szellemes szatíra, A ki­rályné számlái ragadták meg figyelmünket. A Vol- pone-ban csak Ungvári László játéka dicsérhető; a többiek gyenge teljesítmé­nye a képernyőn is erő­sen kiütközött. Morvay László óta a Tizenkét szék.. i vetélkedőjében sem akadt egyetlen ver­senyző, aki igazán bele tudna melegedni a küzde­lembe. A Táncdalfesztivál második elődöntőjének da­lai még az első hibáit, gyengeségeit is túllicitál­ták. A Bach-muzsikára ké­szült balettváltozat sem koreográfiája, sem a meg­valósítása miatt nem ért fel a klasszikus zene szín­vonaláig; nehézkesnek, da­rabosnak, helyenként kez­detlegesnek tűnt. V. M. KŐMŰVES, ÄCS, TE­TŐFEDŐ, FESTŐ, BÁ­DOGOS szakmunkáso­kat és építőipari segéd­munkásokat — azonnal felveszünk. — Vidéki munkahelyen munkás- szállást biztosítunk és különélési dijat fize­tünk. Jelentkezés a HBM Tanácsi Építő­ipari Vállalat Debre­cen, Simonffy u. 34. sz. alatta A TISZA CIPŐGYÁR férfi és női szakmun­kásokat és segéd­munkásokat vesz fel tüzödei és alja-köri munkákra, valamint építkezési segédmun­kára. Jelentkezni lehet írás­ban vagy személyesen a Tisza Cipőgyár Sze­mélyzeti Osztályán, A* 50. évforduló 1is%1eletére Géplakatosok, esztergályosok, traktorosok, tehenészek vetélkedője - Sportverseny postán A megye fiataljai, KISZ szervezetei színes, változa­tos programokkal készül­nek a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 50. év­A Szenttamási Állami Gazdaságban lévő régi kastélyban képzőművészeti kiállítás nyílt tegnap a hódmezővásárhelyi és a törökszemtmiklósi művelő­dési ház gondozásában. — Fodor József vásárhelyi művész képeit mutatják be az érdeklődőknek. A gazdag képanyagot augusztus 15—18-ig a tö­rökszentmiklósi, 19—31-ig pedig a kunhesyesi műve­lődési otthonban állít­ják ki. Ez a tárlat a megnyitó­ja annak a sorozatnak, mely a hódmezővásárhelyi művészek alkotásait ismer­teti meg a törökszentmik­lósi járás és központjának lakóival. Szeptemberben például a vásárhelyiek képzőművészeti szakköre alkotásait láthatják a tö­rökszentmiklósi ak és a októberben Erdős Péter műveiben gyö­nyörködhetnek Törökszent- miklóson és Tiszaroffon. Novemberben kerül sor Füstös Zoltán kiállítására Törökszentmiklóson, Ken­gyelen és Kenderesen. Jövőre pedig — az is­mételten megrendezésre kerülő kulturális napok idején — bemutatják Tö­rökszentmiklóson a vásár­helyiek Zentán kiállított alkotásait. Ismeretes, hogy a vásárhelyi és a zentai művésztelep között régóta tárlat-csere van. Így Igé­nyes munkákban gyönyüP« fordulójára. Üjabb munka­sikerek érdekében forra­dalmi műszakokat szervez­nek, a falusi fiatalok pedig „Forradalmi vasárnapokat” ködhetnek huzamosabb időn át a tői ökszentmikló­tartanak s ezeken az őszi termés betakarítását segí­tik. A géplakatos szakmában dolgozók beneveznek a KISZ KB és a televízió által meghirdetett „Ki minek mestere” vetélke­dőkre. Az ifjú hegesztők versenyét megyei szinten rendezik meg. A szolnoki járásban a traktoros, valamint a te­henész fiatalok mérik össze szakmai tudásukat. Sok KISZ szervezetben gazdag kulturális és sport programot állítottak össze a közeljövőre. Megrendez­ték például a Szolnok—Tal­linn közötti postasportver­senyt, amelynek lényege, hogy Szolnokon és Tallinn- ban azonos sportágakban versenyeket tartanak, s az eredményeket postán meg­küldték egymásnak. A mo­ziüzemi vállalat a TIT, a megyei tanács népművelési csoportja és a KISZ megyei bizottsága a „Forradalmi filmek fesztiválját” hirdeti meg, amelynek keretében a megye városaiban és nagyobb községeiben be­mutatják az októberi ■forradalom történetét fel­dolgozó legsikeresebb fil­meket, s a szovjet film­gyártás legjobb alkotásait A KISZ az év tavaszán új mozgalmat indított, „Kongresszusi útlevéllel a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évforduló­jának ünnepségeire” cím­mel. A negyvenezer kibo­csátott útlevélből 1800-at Szolnok megyébe küldenek. Az útleveleket a KISZ alapszervezetek legszorgal­masabb fiataljainak tag­gyűléseken ítélik majd oda. A megyei bizottság pedig sorsolással dönti el, hogy a győztesek közül kik foglal­hatják el a november 7-i ünnepségekre induló Béke vonatban a Szolnok megyei fiataloknak fenntartott 8— 10 helyet siak, illetve az említett községek lakói. Mező­gazdasági technikum, de kinek? Jászberény város termelőszövetkeze­teiben 29 brigádveze­tő működik. Egyné- melyik hatalmas te­rület 600—1800 hold termelését irányítja. Nagy birtokok ezek, akkorák, mint egy- egy dunántúli szövet­kezet összterülete. Vajon, kj meri vitat­ni. hogy ezek irányí­tása kellő szaktudást, felkészültséget igé­nyéi. A berényi brigád­vezetők nagy részé­nek azonban hiány­zik az elméleti tudá­I sa- Közülük csali né­gyein végezték el a középfokú teihniku- mot Épp ezért a vá­rosi pártbizottság és a tanács kezdemé­nyezésére mezőgaz­dasági technikumot szerveznek Jászbe­rényben. Ősztől a tö­rökszentmiklósi tech­nikumnak működne itt egy kihelyezett osztálya. Működne, ha lenne rá elég jelentkező. Eddig azonban csak nyolcán — a Márci­us 15 Tsz-ből hatan, a Vörös Csillag Tsz- ből ketten — jelent­keztek. Párttitkárok, traktorosok és bri- gádvezetők. Hogy mi van a többiekkel? Hallgatnák- Pedig nemcsak a brigádve­zetőkre, hanem a gazdaságvezetők egy részére is ráférne a tanulás­— m. I. —---------------------------­M indent a felsőbb sservek? A régi szokást, a „mindent felülről kell jóváhagyni” idő­szakát még nem túl messze hagytuk magunk mögött, még­is bántja már az ember fülét az efféle segélykérés. Kisújszállás állomásán nem­rég felújították a vasúti vágá­nyokat. Jó, szakmailag kifo­gástalan munkát végeztek az építkezők. Csak éppen azt nem vették számításba, hogy a rakodótérről pontosan ott közlekednek a teherautók. — ahol a vasúti kocsik tolatnak. Ezért 20—30 percre is lezárták a sorompót, s a gépjárművek sokat álltak. Az autósok ké­résére azonban a vasutasok dicséretes igyekezettel úgy szervezik meg munkájukat, — addig is, amíg az építés végleg befejeződik — hogy a közúti járműveket a lehelő legkevesebb időre tartsák vissza. A szolnoki teherpályaudva­ron jó ideje kihasználatlanul vesztegelt egy daru. A pálya­udvar szakemberei — saját jó­szántukból — továbbították oda, ahol tudták, hogy szük­ség lehet rá. Az említett két esetben 1s többnyire indokolt lett volna, hogy a helyi emberek felsőbb szervekhez forduljanak, ha nem tartották volna azt ter­mészetesnek, hogy amit ma­guk is el tudnak intézni, az­zal ne sűrítsék mások mun­káját. Van természetesen olyan eset is, amikor az a vétek, ha nem zaklatják segítségért az illetékeseket. Karcagról egy vonat az új menetrend szerint a főútvona­lon közlekedő szerelvény beér­kezése után 5 óra 20 perccel indul tovább Tiszafüredre. — Vagy: Tiszaföldváron nem ra­kodnak ki vonaton érkező te- herárukat. Tovább fuvarozzák Kunszentmártonba. ami 14 ki­lométer, onnan közúton szál­lítják vissza a községbe, ami 27 kilométeres út. Mindkét esetben elképzel­hető. hogy az érdekeltek a fel­sőbb szerveket sürgetik: ez így nem jól van. Amit nem lehet helyileg megváltozatni, ahhoz tényleg hathatósabb se­gítség kell. De ami a helyi embereken, a helyi körülmé­nyeken múlik, azt a felsőbb szervekre való várás vagy hi­vatkozás csak megnehezíti, túlbonyolítja. Jó azt elkerül B. f A Szolnok megyei Szesz-Üdítőital és Mű jéggyártó Vállalat homoki szeszfőzdéjében július 17-én indult meg a főzés, s eddig mintegy 2500 liter eperpálin­kát és 170 liter barackpálinkát főztek ki. — Képünkön Rideg Árpád a főzőüstben a gőzt szabályozza — (Foto: Nagy Zsolt) A KASTÉLY KÉPEI

Next

/
Oldalképek
Tartalom