Szolnok Megyei Néplap, 1967. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)

1967-08-13 / 190. szám

1967. augusztus 13 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ezreket érő barátság r Üzemi együttműködés a Középtiszai Altatni Gazdaság és a gyöngyösi erdészet között Két esztendeje kezdődött. Bakos Bertalan, a Közép­tiszai Állami Gazdaság t.i- szaszentimrei kerületének vezetője fontos tárgyalásról tért vissza a gvöngyössoly- mosi erdészetből. Nemsoká­ra rá pedig onnan jöttek ide. Nem is kevesen, nyolcvanan. ősz volt, a gazdaságban sürgetett a kukorica, a siló betakarí­tása. Az erdészetben pe­dig ilyenkor kevésbé szor­gos a munka. Itt dolgoz­tak. Aztán télen — amikor meg az állami gazdaság­ban kell jobban keresni a foglalatoskodás! alkalmat —. az itteniek mentek a Mátrába lánctalpas gépek­kel, s fát vágtak, szállítot­tak ott. Ezzel el is kez­dődött két mezőgazdasági üzem olyan kapcsolata, amely mindkettőjüknek jő is. hasznos is. Mindkét he­lyen rájöttek, hogy kölcsö­nösen milyen jól ki tud­ják egészíteni egymást. Nemcsak úgy. hogy akkor Is nagyobb kereseti lehető­séget teremtenek embereik­nek, amikor itthon — ott­hon kevesebb az esélyük. Még sokmínden más is van. Csak olyan, s nem is jelentéktelen dolog, mint a2, hogy az erdőgazdaság jutányos áron tudott tü­zelőfát adni az állami gaz­daság dolgozóinak. Most nagyobb dologban törik a fejüket A Közép­tiszai Állami Gazdaság ugyanis fafeldolgozó tele­pet szándékszik létesíteni. Hatalmas. 27 ezer holdas üzem ez. Csupán sajátmaga ellátására is rengeteg szer­számfát, faelemet használ fel. A faszerkezet pedig sokkal olcsóbb, ha maguk csinálják. Ettől a gondolattól egy lépésnyire van a másik. A Második Tiszai Vízlépcső központjába esnek ők, s az egész tiszafüredi járás is. ahol a gazdaság nagyré- sze elterül. Az öntözéses takarmánytermesztés pe­dig várhatóan nagyarányú- an fellendíti majd az állat­tenyésztést Ahol sok az állat, oda sok épület kell. Az építkezéshez sok fa­anyag. Mi lenne, ha a7- állami gazdaság vállalkoz­na a járás termelőszövetke­zeti építkezéseinek fa­anyaggal való kiszolgálá­sára? Ez egyelőre terv. Okos gondolat. Közölték a gyön- gyös-solymosi erdészet ve­zetőivel is. Készséggel vál­lalkoztak faanyagellátásuk­ra. Az együttműködés má­sik része pillanatnyilag al­szik. Ugyanis a gazdaság gépei itthon is találtak munkát télire. A cukor­gyár kötötte le helybeli répaszállításra. Így nekik olcsóbb. gazdaságosabb Lehet, hogy a két üzem kapcsolatának e része a jövőben sem megy. ők tudják, mi a jó. mi a hasznos. A Középtiszai Állam’ Gazdaság és a gyöngyösi erdészet üzemi együttmű­ködése így is hírverésre méltó. Újszerű. Mindkettő­jüknek ezentúl az egész népgazdaságnak fontos, hasznos vállalkozás »•?. B. L. Két válasz - egy igazság Lapunk nemrégen glosz- szát közölt arról, hogy az idei rekkenő nyárban nem szervezték meg jól a ha­tárban munkálkodó embe­rek ellátását. Fehérholló számba ment az idén a mozgóbolt. Akkor, amikor pedig az ilyen kibírhatatlan hőségben a legnagyobb ren­deltetése lett volna. Érve­ink igazolására a kunma- darasi és a jászapáti fo­gyasztási szövetkezetei em­lítettük. ahol szintén hű­sítő nélkül izzadtak az aratók. Sajnos nemcsak e két esetet, hanem a töb­biek sorát is ugyanilyen joggal idoilleszthetjük. Ter­mészetesen az inget mindig az veszi magára, akit ne­vén neveznek. Mindkét szö­vetkezetből válasz érkezett. Egyik a Jászságból, a má­sik a Kunságból, de tartal­mában majdnem teljesen azonosak. Azt írják a jászapáti és a kunmadarasi fogyasztási szövetkezet vezetői is, hogy a korábbi években jól vé­gezték ebbell munkájukat. Nem tagadtuk^ sőt azzal kezdtük, egy korábbi ló hagyomány idei elhalásáról van szó. A mostani nyárról szólva elismerik: egyik he­lyen sem üzemelt mozgó- bolt. Hogy miért? Azt ír­ják, félkeresték a termelő­szövetkezetek vezetőit. Kun­madarason kocsit és lovat ígért a tsz. de hajtót nem. Mivel az önjáró lovasfoga­tot még nem találták feL a kunmadarasi földműves­szövetkezet felajánlotta: ak­kor a vízhordók vigyék ki a hfisit s más árut is. Csakhogy — e különben jő kezdeményezésről — is megfeledkeztek aztán a tss vezetői és a földmű- vessaövetkezet vezetői U. Nem csoda. Azért az iro­dában mégsem volt olyan elviselhetetlen a hőség, mint a határban. S onnan esetleg mégiscsak könnyeb­ben át lehetett ugrani a cukrászdába, mint kint a gépről leszállni és begya- logolni. Kunmadarason így tör­tént. s Jászapátin hasonló­an. Azzal a különbséggel, hogy ott a termelőszövetke­zetek vezetői nem tartottak igényt az idén a mozgóbolt működtetésére — írják a földművesszövetkezetiek. Elhisszük. Csák azt fur­csálljuk, miért éppen a termelőszövetkezeti vezetők mondtak le a szövetkezeti tagok ilyenfajta megsegíté­séről? Érthetetlen könnyel­műség ez, a határban izza­dó emberek nevében és he­lyett így nyilatkozni. Itt Apátin ugvan az aratás- cséplés végeztére, s meg­ünneplésére nagyobb meny- nyiségű sört, hűsítő italt rendeltek a közös gazda­ságok. A Velemi Endre Tsz például 2 és fél hektoliter sört. több láda hűsítőitalt Eddig a két válasz. Iga­zát nem vonjuk kétségbe. De mindez kevés, immár nyárvégi vigasz, azoknak az aratóknak, akik a tűző napon ilyenfajtán maguk- rahagyatottan becsülettel dolgoztak. Az ő érdekeik­ből nézve édesmindegy, hogy a fogyasztási és a termelőszövetkezetek együt­tes mulasztásából tikkad- tak. Az Igazság egy ma­rad: ezen a nyáron na­gyon sok helyen nem úgy gondoskodtak az ara­tókról ahogy megérdemel­ték volna. Legyen ez tanulság a lö­vőre. Növekedett a felhozatal, csökkentek az áeak Jászberény zöldség és gyümölcs ellátásáról A piaci felhozatal sta­tisztikája kedvezőtlen ké­pet mutat Jászberény vá­rosban. A csirke és a tyúk 1966. évi átlagára megha­ladta a budapestiét. A tej­termékek és burgonya árai ugyan alacsonyabbak vol­tak a Jászság székhelyén, ám számos zöldség és gyü­mölcsfélét drágábban lehe­tett megvásárolni. A kimu­tatás szerint a jászberényi piacra évenként 12—1-3 millió forint értékű árut vittek fel és értékesítettek. 1964-ben ennek csak 14,3 százalékát adták a terme­lőszövetkezetek. A tsz-ek részaránya azóta fokozato­san csökkent; 1965-ben 12,7, tavaly már 10,2 szá­zalékrai Vajon indokolt-e a fel­hozatal és a termelőszövet­kezetek áruértékesítésének csökkenése a piacon? — Egyáltalán nem. Jászberény a megye leg­nagyobb zöldségtermelő körzetében fekszik. A városban az idén 765 holdon termelnek zöldség­féléket. Ez valamivel ke­vesebb a tavalyinál, de mégis számottevő. A járás közös gazdaságaiban több mint négyezer holdon dísz­ük a zöldség. A város szövetkezeteiben és az ál­lami gazdaságban több száz hold új gyümölcsöst telepítettek. Ezek fokoza­tosan termőre fordulnak. Az utóbbi években Jász­berény iparosodása meg­gyorsult. A 30 ezer lakosú városban a bérből és fize­tésből élők aránya megha­ladja a felnőtt lakosság egyharmadát. Tehát az el­látatlanok száma is növe­kedett. A városi párt-végrehaj­tóbizottság felfigyelt a pia­ci felhozatal csökkenésére. Káros jelenségnek tartot­ta, hogy a kisárutermelők uralják a város piacát és », diktálják” az árakat. A párt-végrehajtóbizottság a helyi termelőszövetkeze­tekhez fordult: segítsék elő a lakosság zöldség- és gyü­mölcs ellátását. A felhívás­sal a termelőszövetkezetek párttaggyűlései is foglal­koztak. A kommunisták ja­vasolták: létesítsünk el­árusító pavilont, s vigyünk árut a piacra. Egy évvel ezelőtt csupán a Kossuth Tsz-nek volt el­árusító helye a főtéren. — Most a Vörös Csillag Tsz- nek és a Lenin Tsz-nek is van. Sőt, az fmsz is építte­tett egy pavilont a piacon. A kezdeményezés tehát ha­tásos volt. Piád napon néztük meg mi is az elárusítóhelyeket és a felhozatalt. A szövet­kezetek pavilonjait bőven ellátták áruval. Jó minősé­gűek voltak a zöldség- és gyümölcsfélék. A legtöbb vásárló a Vö­rös Csillag Tsz pavilonja előtt álldogált. Aznap — mint Durucz Sándorné üz­letvezető mondotta — 150 kiló őszi barackot vittek, de délfelé mind elkelt. — Reggel fél ötkor nyitnak, hogv kielégítsék az üze­mekbe menők igényeit. Hat óráig negwen-ötven em­bert kiszolgálnak. CA töb­bi szövetkezet eladói úgy­szintén.) A Vörös Csillag Tsz a piacon csaknem százezer forintot forgalma­zott július hónapban» Valamivel olcsóbban áru­sítanak, mint az egyéni­ek, s a vásárlók Ide szok­tak a szövetkezethez. Naponta — estig — nyolc mázsa dinnyét és nagy mennyiségű paprikát, pa- radiecnmot is eladnak. A Kossuth és Lenin Tsz naviioniaiban egvaránt 1R00—2000 forintot forgal­maznak naponta. Ezek csak délig tartanak nvitva. Az trnválasztékvk bőséges. — O+t jártunkkor többek kö­zött 830 kilogramm burgo­nya talált gazdára a Kos­suth Tsz pavilonjában. A helyi fmsz egy hónap­pal ezelőtt nyitotta meg a piaci elárusítóhelyét. Na­ponta négy-hétezer forin­tot forgalmaz. Itt tojást is tartanak. Jelenleg csak a karfiol hiánycikk. A tava­szi már lefogyott, az őszi csak később lesz, A szövetkezetek megjele­nése, a városi piacon az árak csökkenését eredmé­nyezte. Hubai Ida, a váro­si tanács vb kereskedelmi főelőadója számadatokkal is szolgált Örvendetes, hogy a felhozatal az idén sokat javult, növekedett Ez év júliusában — a múlt év hasonló idősza­kához képest — jóval több burgonyát, zöldbor­sót, uborkát, dinnyét és őszi barackot hoztak a termelők a piacra. A termelőszövetkezetek részaránya a felhozatalból jóval nagyobb mint tavaly volt Jászberénynek 5 zöldség- és gyümölcsboltja van. — Ezeket a helyi fmsz üze­melteti. Kisebb mennyi­ségben — nem főcikként — az élelmiszer kiskeres­kedelmi és a csemege vál­lalat üzletei is tartanak zöldséget- és gyümölcsöt A forgalom zömét termé­szetesen az fmsz bonyolít­ja le. Neki a helyi Kos­suth Tsz és 30—40 háztáji és egyéni termelő szállít. A tsz áruinak minőségével, a szállítás pontosságával elégedettek. Zentai Károly kereskedelmi főosztályve­zető szerint igen jó part­nerek. Tavaly például fél­millió forintot fizettek kj a közös gazdaságoknak. Az fmsz főoszályvezető- je is úgy értékeü: az idei árak valamivel alacso­nyabbak. Ök sem ragasz­kodnak mereven a MÉK limitáraihoz. Rugalmasan, a helyi viszonyokhoz ala­kítják az árakat és arra törekednek, hogy befolyá­solják vele az egyéni ter­melőket, sőt a kiskereske­delmi vállalatot is. Az utóbbi például 1,50 forin­tért adja a hűtőházi to­jást, ők 1,40-ért a frisset, A jászberényi tanács sem tétlenkedik. A gazdasági állandó bizottság javasla­tára a végrehajtó bizott­ság, sőt a tanácsülés is állást foglalt: közős üzemeltetéssel ter­melőszövetkezeti és álla­mi gazdasági zöldség­gyümölcs mintaboltot kell létrehozni a városban. Az érdekelt felek is egyet­értenek ezzel, a lakosság­nak szintén előnyére lem ne ez. Egyelőre a helyi­séghiány a legnagyobb gond, de bizonyára ez is megoldódik. Szólni kell végül a MÉK szerepéről is. Bár jelenleg az fmsz is alig igényli a vállalat segítségét. Főként gyümölcsöt kérnek tőlük. Most épül, s még az ősszel átadják rendeltetésének a MÉK 70 vagonos raktárát és 30 vagonos hűtőkam­ráit. A beruházás 18 mil­lió forintba került. Az új létesítmény elsősorban ex­port célokat szolgál, ám — mint Nagy József kiren­deltségvezető mondotta — készséggel adnak árut a helyi ellátásra, a választék bővítésére. Íme, vázlatosan így fest a Jászság székhelyének zöldség és gyümölcsellátá­sa. Egy év alatt a válto­zás igen jelentős. Sokat tett érte a városi pártbi­zottság. Máthé László Gyorsan kijavítják a meghibásodott munka- és erőgé­peket a zagyvarékasi Béke Tsz-ben. — Képünkön ekét javítanak (Foto: Nagy Zsolt) Az MHSZ létre­hozásáról tárgyalt az MHS megyei elnöksége Az MHS Szolnok megyei Elnöksége tegnap délelőtt rendkívüli ülést tartott, melyen részt vett Várko- nyi Zoltán ezredes, a Ma­gyar Honvédelmi Sportszö­vetség országos elnökének helyettese is. Az elnökség ezúttal a magyar forradal­mi munkás-paraszt kor­mánynak az MHSZ létre­hozására vonatkozó határo­zatáról, illetve az MHS megszüntetéséről tárgyalt. Köztudomású, hogy a kormányhatározat megjele­nését megelőző időszakban a Poütikai Bizottság meg­vizsgálta a honvédelmi ne­velőmunka helyzetét, érté­kelte a feladatok végre­hajtásában érdekelt szer­vek tevékenységét és 1967. június 20-i ülésén a hon­védelmi nevelésre, az ifjú­ság honvédelmi felkészíté­sének kiszélesítésére, illető­leg az MHS feladatainak és szervezetének módosítá­sára határozatot hozott. A javaslatot a kormány elé terjesztették: az MHS meg­szüntetését, illettve az MHSZ létrehozását, melyet a kor­mány határozattá emelt. Az MHSZ társadalmi alapokon álló állami fel­adatokat is megoldó szer­vezet lesz. Átveszi és to­vábbfejleszti az MHS fel­adatait. A szövetséget (Ma­gyar Hovédelmi Szövetség) kinevezett titkárok irányít­ják. Az eddiginél jobban érvényesül ezután az egy­személyi felelősség a fel­adatok végrehajtásáért. A jelenleg működő szerveze­tekre épülő klubok pedig továbbra is széles lehetősé­get biztosítanak a képzési; nevelési és a sporttevé­kenység kibontakoztatá­sára. A szövetség fő feladatai alapvetően nem változnak. Ebben a hónapban szer­te a megyében megismer­tetik az MHS aktívákkal a kormányhatározatot, az eb­ből adódó feladatokat. — Ugyanakkor a megyei el­nökség felhívta már most az alapszervezetek, klubok figyelmét, hogy az 1967— 68-as kiképzési évre vonat­kozó feladatok teljesítését az átállástól függetlenül meg kell kezdeni. A Szolnok megyei Ga­bonafelvásárló és Fel­dolgozó Vállalat köz­ponti karbantartó üze­me külszolgálatos mun­kakörbe lakatos szakmunká­sokat vesz feL Fizetés megegyezés sze­rint. Jelentkezés: T3- rökszentmxklós, Bethlen Gábor utca 45—49 ja­vítóműhely. 15 éves korú, 8 általá­nost végzett fiatalokat felvesz 1 éves fonó-szövő ipari­tanulónak 1967. szeptember 1-i beiskolázással a Ma­gyar Pamutipar. Je­lentkezni: Budapest, IV., Erkel u. 30. Szak- oktatási Iroda. Lakást biztosítani nem tu­dunk. Továbbá felve­szünk 16 életévüket betöltött leányokat — gépi betanuló dolgozó­nak. B. U

Next

/
Oldalképek
Tartalom