Szolnok Megyei Néplap, 1967. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)
1967-08-10 / 187. szám
IW',. augusztus ÍQj SZOLNOK MEGfQ -NÉPLAP Még egyszer a Vak Bottyán utcai házakról A kiás kijavította a hibát Az egyik közmondás így szól: ha Á-t mondtunk, mondjuk ki a B-t is. Ezt úgy is érthetjük, hogy ha a rosszat megírtuk, a jót sem hallgassuk el. Ezért térünk vissza a szolnoki Vak Boty- tyán utcai házak ügyére, amelyről május 17-én bíráló cikket közöltünk. Megírtuk, hogy a hét lakás emeleti részén életveszélyes a tartózkodás, a kémények tűzveszélyesek, s a kijavítás miatt hosszú vitatkazás, huzavona kezdődött. Mi történt a cikk megjelenése után? Május 26-i keltezéssel levelet kaptunk a kunszentmártoni járási építőipari ktsz-től, a sorházat építő szelevényi ktsz jogutódjától. A levél lényege a következő. „A hibás meny- nyezet helyreállítására a döntőbizottság szövetkezetünket már kötelezte. Es ez az ellenünk pert nem indító lakók lakásában már folyamatban van. (Gál Lajos, Szulimán István és Kovács Károly pert indított a ktsz ellen a szolnoki járásbíróságon. A szerk.) A kőszi- vacslapok megfelelő felfekvésének és a tűzveszélyesség megszüntetésének mikénti kijavítására a terveket nemrégen kaptuk meg, annak egyeztetése ugyancsak folyamatban van. Ami pedig a kőszivacslapok megfelelő elhelyezésével kapcsolatos költségeket illeti, véleményünk az, hogy azt a felelősség arányában kell a tervezőnek és nekünk viselni.” Levelet kézbesített a posta a tulajdonosoknak is, amelyben többek között ezeket közölte a ktsz: .......a kőszivacslapok megerősítésére vonatkozó megrendelésüket, 4250 forint v állalási összeg megjelölésével szíveskedjenek nekünk megadni...” Az Országos Takarék- pénztár Szolnok megyei fiókjának vezetője, amikor tudomást szerzett a ktsz követeléséről, ügyfeleik védelmében ismét a döntőbizottsághoz fordult, s kérte, záros határidőben tűzzék ki az újabb tárgyalást. Ez így is történt. így gyűlt, szaporodott a Vak Bottyán utcai sorházra vonatkozó akta, míg végül- is rendeződött a dolog. Hajdú György, Szoboszlai István és Varga András lakásában a kunszentmártoni ktsz erősítette meg a födémet és készítette el az új mennyezetet, nádpalló helyett deszkábóL A kémények köré — amelyeket korábban tűzveszélyessé nyilvánítottak — betongallért helyeztek. A kőszivacslapok megerősítésére vonatkozó összeg követelésétől is elállt a ktsz a tárgyalások során. Sőt abban is megegyezésre jutottak a tulajdonosokkal, hogy a festés és a parketta rendbehozásának normálbérét a ktsz fizeti. A pereskedő három családnál a kunmadarasi ktsz végezte el a javítási, illetve helyreállítási munkát. Most már ott is, s az előbb említetteknél szintén lakhatók az emeleti szobák. S ha véglegesen még nem is zárult le ez az ügy — a perben még nem történt döntés — a háztulajdonosok és az OTP részére is megnyugtató az, hogy a Vak Bottyán utcai sorház minden lakásában megszűnt az életveszély és tűzveszély. Nagy Katalin Kulisszatitkok a Háború és béké-rő! Néhány hete zsúfolt nézőterek előtt vetítik a bemutató mozikban a szovjet filmművészet szuper produkciójának, a Háború és béké-nek első részét. — A közönség érdeklődéssel várja a következő három rész bemutatását, s hogy az érdeklődést fokozzuk, ezúton közöljük azt a néhány adatot, amelyet az ünnepélyes premieren részt vett szovjet delegáció ismertetett. Minden bizonynyal a szovjet filmművészet legdrágább alkotása ez a négy produkció: tizenöt egész estét betöltő színes filmet lehetett volna forgatni a Háború és béké-re elköltött rubelekből, * A több mint hat órás alkotásban harminc színpadi és filmszínész, s egy de- bütáns működött közre. A művészek és a statisztéria 2000 különböző ruhában jelenik meg a film vásznán. A jeleneteknek nagy részét természetes környezetben vették fel, így például negyven múzeumban és könyvtárban, többek között az Ermitázsban, a Kreml fegyvertárában, a Tretyakov Képtárban, az Orosz Múzeumban és a Lenin Könyvtárban is forgattak, s emellett természetesen számos nagyszabású díszletet építettek a korabeli stílusban. 103 külső díszlet készült a filmhez, amely felidézi a moszkvai és pétervári utcák hangulatát, Borogyino tájait, a tüzérségi állásokat és a katonai táborokat. — Száz olyan díszlet készült, amelvnek becseiében is filmeztek. így például a legendás bálterem, amelynek méretei megegyeznek az Errnitázs legnagyobb termének méreteivel. Több jelenet a XIX. századi nemesség parkiaiban és kertjeiben játszódik. 69 kertet varázsoltak a művészek számára a kertészek, néhány nap alatt Moszkva szívében. Hétezer rajz, festmény, díszlet- és ruhaterv készült a felvételekhez. A börogyinói csatában 120 ezer orosz és francia katona állt szemben egymással. A három nagy csata-jelenetben a schöngrabeni, austerlitzi és borogyinói csatákban 400 000 liter olajat égettek el. 52 tonna füstpor, 23 tonna lőpor, 16 000 kézigránát, 6600 fehér füstbomba, 4500 gyújtó és 160 löveg robbant. 120 kocsi száguldott és hétezer kard csattogott a felvételek közben. Épül a „tanuló- reaktor" A lapok már megírták, hogy Magyarországon is épül nagyteljesítményű atomerőmű. Hogy ez eredményesen működjön, j ólképzett szakemberekre kell bízni. Szükség van tehát az „atomszakmához” értő elméleti és kísérleti fizikusokra, tervező és üzemvezető mérnökökre, technológusokra. Indokolt épben ezért, hogy egyetemeink az elméleti képzés mellett, korszerű gyakorlati oktatást is nyújtsanak. A felsőoktatás ehhez ma már nem nélkülözheti az „oktató-reaktort”. Az egyetemeken 6—8 évvel ezelőtt elkezdődött az elméleti és gyakorlati atomtechnikai oktatás, de az izotóplaboratóriumokon kívül más oktató létesítményekkel az egyetemek mind ezideig nem rendelkeznek. — Ezen a hiányosságon segít a Budapesti Műszaki Egyetem területén már épülő reaktor — mondták az egyetem atomfizikai tanszékén. Maga a reaktor épülete a Műszaki Egyetem területén kapott helyet, — így a reaktor az oktatást végző tanszékek közelében van. A reaktor és a hozzákapcsolódó laboratóriumok teljesen zárt csarnokban helyezkednek el, amelyből mindennemű légnemű, folyékony, vagy szilárd anyag, csak megfelelő ellenőrzéssel hagyhatja el az épülettömböt. Az ilyen, mintegy kémiai és fizikai laboratóriumként üzemeltethető oktató reaktor környezetében mérhető rádioaktív szeny- nyeződést nem áraszt, tehát veszélyt sem jelent a környező épületek, és a távolabbi lakóépületek részére. A reaktor amellett, hogy oktatási célokat szolgál, a gyakorlati élettel is kapcsolatban van, hiszen a reaktorban termelt izotópok felhasználását a kutatási programban elképzelt olyan kérdések megvizsgálására kívánják fordítani, amellyel az ipar és a technika fejlődését is elősegítik. Különféle műanyagok besugárzása", csomagoló anyagok, csomagolt élelmiszerek besugárzása, rövid felezési idejű izotópokkal végzendő (légtechnikái, légáramlási vizsgálatok, mind olyan kérdések, amelyek az oktató-reaktor segítségével megoldhatók. Zs. L. Igazgyöngyé a Tiszának Még az errefelé lakók, a Tisza menti emberek közül is csak kevesen tudják, milyen csodálatos „igazgyöngyszem” díszíti Tisza- kürtnél a folyó partját. A falubeliek természetesen nemcsak tudják, hogy van, de büszkék is arra a 28 holdas ősparkra, amely a falu szélén, a víz szomszédságában árnyas fáival, bokraival az 6 pihentetésüket szolgálja. S gyönyörködteti szemüket azokkal a csodálatos színekkel, amelyeket csak a természet ecsetje tud produkálni, amikor tér örökölt. Péter — vagy ahogy mindenki ismerte, Pepj gróf — szerelmese volt a parknak, s örökségét tovább fejlesztette, gazdagította a világ minden tájáról hozatva növényeket. Ám a másik fiú, József, aki a tiszakürti birtokot örökölte, nem sokat törődött a parkkal, nem fejlesztette azt. Nem törődött azzal sem ő, s nem törődtek leszármazottai sem. Az 1940-es évektől pedig 1962-ig szinte a senki földje volt a kürti arborétum. Ennek tulajNégyen is alig értük körül ezt a hatalmas tölgyfát, amelyet a tudományos kutatók 200 évesnél öregebbre becsülnek. A fa koronájának átmérője 33 méter 4 tallini-szolnoki barátság jegyében Harmincöttagú észt turistacsoport érkezett augusztus 4-én Magyarországra, hogy két hetet töltsenek hazánkban. Néhány napos budapesti tartózkodás után a vendégek két napra Szolnok megyébe látogattak, a Tallinn város és Szolnok megye közötti testvérkapcsolat jegyében. A turistacsoporttal együtt érkezett Arnold Lajev, a tallinni városi tanács elnökhelyettese is. Észt vendégeink kedden elsősorban a Tisza-ligeíi stranddal ismerkedtek, s kijelentették, hogy itt kedvükre fürödhetnek, mert itt még a hideg víz is melegebb, mint náluk a tenger. Szerdán délelőtt a papírgyárba, a bútorgyárba, a Damjanich Múzeumba és a Verseghy Könyvtárba 1átognttak. déli'tán pedig a Palotási Állami Gazdaságba utaztak, Kedves epizód zajlott le a múzeumi látogatás alkalmával: a turistacsoport egyik tagja, Aino Lehis iparművésznő az egyik vitrinben felismerte saját munkáit. Fényképet készített a kiállításról, miközben elmondta: nem gondolta, hogy Szolnokon ilyen meglepetésben lesz része. Ugyancsak tegnap délelőtt a csoport két orvosnő tagja — mindketten tüdőspecialisták — a szolnoki tüdőgyógyintézetbe látogattak, s résztvettek egy tüdőműtéten is. Így számukra ez a látogatás egyúttal tapasztalatcsere is lett. Az észt turisták ma délelőtt városnézésen vesznek részt Szolnokon, majd a déli órákban Dunaújvárosba utaznak. Ezt követően nedig egy hetet töltenek Balaton föld váró*. tavasszal ébreszti az erdőt, vagy ősszel, amikor vérvörös aranyba öltözteti a fákat, úgy búcsúztatja ezeket a jó időtől. Kevesen ismerik ezt az Ősparkot, s ez nagy kár. Felejthetetlen órákat töithet itt az. aki szereti a természetet. Papp Károly, a községi tanács vb elnöke. Szűcs Ilona vb-titkár és Tálas István, a park kertésze társaságában jártuk be az arborétumot — Ez a mocsárciprus az egyik legértékesebb fánk — mutatott Tálas István egy ég felé törő hatalmas fára — Észak-Amerika a hazája, de nálunk is nagyon szépen virul, — Ez meg itt, a Tiszafa, Taxus baccata — mondta Szűcs Ilona. — Ennek a latin nevét megtanultam, mert nagyon szeretem ezt a fát. Különleges a formája a levelei a fenyőéhez hasonlítanak. Úgy tudom, az Alföld ősfája volt, csak már kevés van belőle. Papp Károly viszont egy Dél-Amerikából ideszármazott tölgyfára hívta fel a figyelmet mondván: a szarvasi arborétum vezetőjétől hallotta, hogy ilyenfajta még ott sincs náluk. Azt viszont már látta, hogy ősszel, lombhulláskor vérvörösek lesznek a fának mostan üdezöld levelei. S már arról beszélgettünk, melyik arborétum az öregebb, a szarvasi vagy a tiszakürti? Vendéglátóink ekkor egymás szavába vágva mondták el, a számunkra is meglepő felfedezést, amelyet Papp József agrármérnök. tudományos kutató segítségével tettek. Gróf Bolza József az 1700-as évek végén telepítette ezt a tiszakürti parkot. Ám az 1800-as nagy árvíz úgyszólván mindent elpusztított itt, csupán néhány mocsáritölgy maradt meg. A szabadságharc után újra betelepítették ezt a területet, majd tulajdonképpen ebből telepítették a világhírű szarvasi arborétum alapjait, amelyet azután aa öreg Bolza fia. Pfc> donítható, hogy például értékes fenyőfákat kivágtak, hogy nyúlketreceket készítsenek belőlük. És kipusztult nagy területen, sok-sok értékes fa, cserje, bokor. Papp József tudományos kutató készítette el a tiszakürti arborétum első növénykataszterét 1962-ben. Akkor 109 fafajtát vett listára. Ám ezt követően a községi tanács gondozásába vette a parkot, hozzáfogtak a növények pótlásához, s ma már mintegy 500 különböző fajta fa. cserje, bokor nyújt eszményien szép látványt az erre járóknak. A tiszakürtiek hálásak a tudományos kutatónak é# a szarvasi arborétum vezetőjének, Bauekker Alajosnak. Mindketten tanácsok, kai nagyon sokat segítenek abban, hogy a parkot visszaállíthatják eredeti nagyságában és értékében. A kürtiek terve, hogy még további hat holddal bővítik a parkot. Idegenforgalmi nevezetességgé szeretnék fejleszteni. Ennek érdekében hoztak létre hatalmas virágágyásokat, — ahol napjainkban hatezer tő szegfű és száztíz fajta hatezer tő rózsa viruL — Csak az a baj, hogy nem találunk piacot virágainknak — mondta Szűcs Ilona. — Nem tudjuk értékesíteni rózsáinkat, szegfűinket. Néhány maszek kertész Budapestről lejár hozzánk virágért, de más senki. Illetve pedagógusnapkor, vagy anyák napján a gyerekek kérnek tőlünk virágot, * mi mindig szívesen adunk nekik. Megkérdeztem: a park kapuja éjjel-nappal nyitva van, nem lopják el a virágokat, nem vittek el még egyetlen fenyőt sem a parkból? Szinte egyszerre feleltek mindhárman: soha, senki. Az egész falu büszke az arborétumra, s ezért arra minden tiszakürti vigyáz. Az itt lakó emberek szeretik a virágokat, a fákat, s ez meg is látszik a községen, ahol még a mellékutcákban is virágok illatoznak az utak mentén. Van egy igazgyöngye a Tiszának Szolnok megyében : a tiszakürti arborétum, amelyet most már — hála Papp József kutatónak és Bauekker Alajosnak, a szarvasi arborétum vezetőjének — egyre többen ismernek külföldön is. És most már ez a park várja mindazokat a szűkebb ha- zánkbelieket is, akik szeretik és becsülik a szépet, akiknek valóban örömet okoz a természet csodálata. Varga Viktória Tálas István kertész megmutatta: ilyen rózsákat Ur* illesztenek ók liszaküriö?
