Szolnok Megyei Néplap, 1967. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)

1967-08-05 / 183. szám

1947. augusztus 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Mozaik a túrkevei Vörös Csillag Tsz-ből Hétszáz vagon termény A szövetkezet életében először: július végéig vé­geztek (4640 holdon) a ka­lászosok és a borsó betaka­rításával, sőt a szalma kaz- lazásával is. Pedig csaknem húsz esztendős múltra te­kint vissza a közös gazda-* ság tagsága. Földváron nem lenne, de a túrkevei sziken kiváló a 16 mázsás búza­termésátlag, 2800 holdról. Ennyi gabona sohasem volt itt. összesen 260 vagon bú­zát — a tervezettnél 60 vagonnal többet — értéke­sítenek. Jól fizetett az őszi és a tavaszi árpa is- Az utóbbi átlagtermése 15,56 mázsa. A szövetkezetben 500 hol­don termeltek borsót. Ebből a tervezett 10 helyett 15,74 mázsa átlagtermésük lett. ötven vagon borsót értéke­sítettek, s mivel az aszály csökkenti kukoricából a Megyénk szövetkezeti ipara az idei első félév­ben tízmillió forinttal több értékű munkát vég­zett a lakosság számára, mint egy évvel ezelőtt. Amikor legutóbb Csala Jánossal, a karcagi Álta­lános Szerelő Ktsz elnö­kével erről beszélgettünk, őszintén elismerte, hogy a fent említett eredmény meglepte. Meggyőzte azonban arról, érdemes a szolgáltatással komolyab­ban foglalkozni. Ezt bizonyítja legutóbb szerzett tapasztalatunk is- A kunszentmártoni Járá­si Építőipari Ktsz-ben a szolgáltatásra egészen sa­játos és hatékony módon sarkallják a dolgozókat Ennek lényege: a norma­szerintinél tíz százalékkal több bért kapnak azok. akik a lakosság megren­delésein dolgoznak. A „rápénzt” mindaddig kapja valaki, amíg mun­kájának minősége kifo­gástalan. Ha nem az. ak­kor az előző hónapban felvett plusz tíz százalé­kot vissza kell fizetnie. Nem súlyos esetben be­éri a szövetkezet azzal, hogy az illető ingyen ki­javítja a minőségi hibá­kat. vagyis munkájára garanciális kötelezettsé­get vállal. terméskilátást. 24 vasannyit takarmánynak hagynak mee Manninger professzor segítsége Manninger G. Adolf pro­fesszor többször ellátogat a túrkevei Vörös Csillag Tsz- be és készségesen ad taná­csot a lucemamag termesz­téséhez. Segítsége révén a gazdaságban egyre nagyobb mennyiségű exportterményt állítanak elő- Amíg 1965- ben 184, tavaly 384 mázs3 lucemamagot termeltek. Holdanként 160 kilogram­mot. Az idén 450 holdon fog­nak magot, s a professzor tanácsai alapján két ki­Az anyagi ösztönzésnek ez a módszere jól bevált- A szövetkezet idei össz­termeléséből a szolgálta­tás 52 százalékot tesz ki. Három éve még alig né­hány családi ház építé­sére kötöttek szerződést. Tavaly már tizenöt tulaj­donosnak adták kezébe a lakáskulcsot. Ebben az évben huszonhárom meg­rendelést fogadtak el. Az apróbb javításokból is elég szép bevételre tettek szert Bármennyire hihe­tetlennek tűnik a szö­vetkezet első félévi netto nyereségének nagy há­nyadát a szolgáltatás után képezhette­Csala János, (aki egy jólmenő szövetkezet elnö­ke) valóban ráhibázott, amikor azt mondta: ér­demes a szolgáltatással komolyan foglalkozni. A kunszentmártoni példa arra utal. hogy az anya­gi ösztönzéssel is. Az a „rápénz” kifizetődő a szö­vetkezetnek, jól jön a dolgozóknak. célszerű, mert nem ingyen adják. És ami a legfontosabb: a tárt karokkal várt megrendelő kifogástalan minőségű munkát kap a szövetkezettől. sérletet állítottak be. A vadméhek letelepedéséhez a lucematáblák mellett nádkévéket helyeztek el A méhek segítenek a be­porzásban és a megtermé­kenyítésben. A másik: a kártevő rovaroknak csa­logató sávokat hagytak, s ezeket egyszer sem kaszál­ták le. A rovarokat vegy­szerrel, illetve hálóval semmisítették meg­A gazdaságban egyébként 1100 holdon termelnek lu­cernát, s a második kaszá­lással már 25 mázsás szé­natermést értek el holdan­ként A kaszálást szakaszo­san végezték, hogy a nö­vény ne egyszerre virágoz­zon. s augusztus 15-ig min­den mag megkössön. A professzor utoljára csütör­tökön járt a gazdaságban, s elégedett volt a látot­takkal. Szedik a mákot Az idén 20 holdon ter­melnek mákot a Vörös Csillag Tsz-ben. A gubók szedését szerdán kezdték meg. Most csépelnek. Át­lagosan három-négy mázsa mákot várnak- A termés egy részét szabadpiacon értékesítik. Eltikkadva jönnek a lá­nyok a határból- A Nap barnára sütötte őket. Zu­hanyoznak. felveszik az ünneplő ruhákat. Aztán később, a társalgóban ta­lálkozunk velük­Jó itt, a Szolnoki Állami Gazdaság Piroskai üzem­egységében. Kényelmesen, jól berendezett a munkás­szállás. Százan lakják. Hatvan nő. negyven férfi. Koratavasszal messziről jönnek, Szabolcs-Szatmár- ból és másfelől- Megszok­ták itt. Többen hatodik éve itt vállalnak munkát. So­— Szemgyulladásra? Ka­milla. — Bőrbetegség? Kamilla. — Csecsemő fürdetéshez? Kamilla. — Bélhurut ellen? Ka­milla. — A kamilla a legsokol­dalúbb gyógynövény — so­rolja Présel István, a fmsz gyógynövény felvásárlója Szolnokon. — Mennyi terem a me­gyében? — Az ország kamilla ter­mésének 60 százalékát Szol­nok megyében gyűjtik. — Kik? Hivatásos gyógy­növény gyűjtők? — Mindenki. Aki kedvet érez hozzá és főleg szüksé­ge van egy kis pénzre. Hi­vatásos csak egy-kettő van. — Na és mennyi az a kis pénz? — A napi 200 forintos ke­reset könnyen megvan. Mégpedig úgy, hogy nem kan sajátították el a me­zőgazdasági szakmát­H. Tóth Erzsébet a nö­vénytermesztésben dolgo­zik, Vásárhelyi Erzsébet pedig munkacsapat vezető. Ülünk a kényelmes széke­ken. Zene szól­— Jól érzem itt magam. Nemcsak a munka hoz ide engem évről évre, hanem a szórakozás is. Mert arra sem lehet panaszunk• — Mire emlékszik ha­marjában? Milyen szórako­zásra? — Tartottak előadásokat. Hogyan öltözködjünk, meg hát a női dolgokról. Annak nagyon örültünk• Filmvetí­tés is volt. — Járt itt <t Népek Ba­rátsága Együttes is. Leg­szívesebben mégis a Tava­szi szél vizet áraszt című műsorra emlékszem — mondja Vásárhelyi Erzsé­bet- — Balladák, népdalok hangzottak el. Simándy Jó­zsef is fellépett. Gyönyörű volt. Emlékszem, alig fér­tünk az ebédlőben• Pedig az igazán nagy. A Piroskai üzemegység­ben sokszor megtelik az abédlő- Nyáron is. Jól szer­vezik az ismeretterjesztő előadásokat és a különböző kulturális rendezvényeket. Szinte valamennyi fiatal részt kér nemcsak a szóra­kozásból. hanem az előké­szítésből is- Bizonyította ezt a szellemi vetélkedő. Akkor az egész üzem láz- óan égett. Egymástól kér­dezgették a lányok, elve- szi-e Noszthy Feri Tóth Marit? S az egész vetélke­dő nem került többe 300 forintnál. Kiss Gábor kultúrfelelős ül le mellénk. dolgozik látástól vakulásig a gyűjtő. — Nem hittem volna. — Nekem elhiheti, 33 éve dolgozom a szakmában. — Soroljon fel néhány nevet — kértem. Felsorolta. Azt is, hogy az illetők hol dolgoznak. Munka után még 120-160 fo­rint értékű gyógynövényt gyűjtenek. Megmutatta a hivatalos elszámolást is. — Meddig tartott a ka­milla szezon? — Az idén jól elhúzó­dott, több hétig tartott. — A szorgalmasabbak mennyit vágtak zsebre? — Öt-hatezer forintot — Vannak nyugdíjasok is? — Vannak. — Csökkent munkaké­pességűek? Egy nyugdíjast említhe­tek. Két iskolás gyermeke van, leszázalékolták, kap — Én legszívesebben az afrikai fiatalokkal való ta­lálkozásra emlékszem. Hiá­ba vártuk őket, nem tud­tak bejönni hozzánk, mert esett az eső■ Felázott az út — mondja. — Akkor eszembe jutott, hogy telefo­nálok a szovjeteknek■ Ta­lán segítenek. Valóban. Kétéltüt küldtek az afrikai fiatalokért. Nagyon jó ta­lálkozót rendeztünk. Verse, két mondtunk, az afrikaiak énekeltek, doboltak a szé­keken• Azóta is levelezünk velük. Talán sikerül még újra találkozni velük• A kis klubszobában gyűl­nek össze esténként a lá­nyok. Mint most is. Szi­geti Ilona, aki harmadéves mezőgazdasági tanuló, 'mu­tatja dolgozatát. Solohov, Emberi sors című kisregé­nyét olvasta el. A Szak- szervezetek Országos Taná­csa és az Európa Könyvki­adó közösen pályázatot hir­detett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50 évfordulójának tiszteletére. Miért tetszett? címmel- Az első díj kétszemélyes tár­sasutazás a Szovjetunióba. — Jó lenne, ha te nyer­néd meg — nevetnek a lá­nyok. Lassan-lassan megtelik a terem. Olvasgatnak. be­szélgetnek. rádióznak. Szó­rakoznak­— Az a baj. hogy nincs vetítőgépünk. Megígérte már a MEDOSZ, de még nem érkezett meg- Pedig az jó lenne. Filmszeminá­riumokat tartanánk, meg a mezőgazdasági oktatáshoz is szükség lenne rá — sorol­ja Kis Gábor kultúrfelelős. Moziba nyáron is sze­retnek járni a lányok. vagy 850 forint nyugdíjat. Eljött hozzám és azt mond­ta: — Présel elvtárs, ha csak napi 20 forintot tud­nék keresni, én lennék a világ legboldogabb embere. — Ezt mondta? — Én meg azt válaszol­tam, hogy nyugodjon meg, nemcsak ennyit fog keres­ni. Nézze, napi 140—160 fo­rint. .. Ha már száz forint alatt volt, elégedetlenke­dett — Szorgalmasan gyűjt. — Ajaj. Tudja mit, az életkedvét és az önbizal­mát is teljesen visszanyer­te. Ez az ember úgy érzi, hogy nem felesleges már a közösségben. 7 — Mondjon egy „profi” gyűjtőt is. — Csizmás Sándor. öt­venhat éves, a Tabánban lakik és már tizenöt éve foglalkozik gyógynövénnyel. Szinte verhetetlen. Tavaly naponta 300—320 forintot keresett. — Most minek a szezonja van? — Gyűjthető a szarkaláb, szederlevél, mályvalevél, csalán, a mákgubó és a ja­pán akác virágát is lehet­ne szedni, ha... — Mi akadálya van? — A városi tanács nem engedélyezi, mondván tönk­reteszik a fákat. Tudja mi­lyen fontos gyógyszer ké­szül belőle? Áz Inzulin egyik alapanyaga. — Most mi lesz? — Majd hozunk be sú­lyos devizáért Japánból. — Talán ezt a városi ta­nács is fontolóra veszi. — Hm. — Tavaly mennyi kamil­lát szállított a Herbánávak. — Huszonöt mázsát szá­raz állapotban. Volt olyan év, hogy száz mázsát. Az idén közepes termés volt. No meg nagy kárt okozott a kultúrnövények közt te­nyésző gyógyfüvekben ' a vegyszeres gyomirtás is. Már az utca ajtóban be­szélgetünk. Bihari Sándor utca 37. szám. — Tudja milyen fontos munka ez? — kérdezte. — Mindig azt mondom a gyűjtőknek, arra is gondol­janak, hogy az emberek egészsége érdekében is te­vékenykednek, mikor le­adják azt az egy-két zsák gyógyfüvet. Milyen bor­zasztó lenne, ha az orvos felírná a gyógyszert és nem lehetne kapni a gyógyszer- tárban. — VoZt már ilyenre pél­da? — Nem tudom. Egyet tu­dok. 1961-ben és 62-ben nem lehetett kapni kamil­lát. Nem volt. Az asszonyok összetett kézzel rimánkod- tak nálam, adjak nekik. Nekem mindig volt éltévé egy kevés. Elbúcsúzunk, elindulok. — Rálépett egy gyógynö­vényre — szólt utánam. Igen. igen. Egy bojtorján levélre, amit a nép úgy hív, hogy lapulevél. Látja, aho­va lépünk. mindenütt gyógyfű terem. Bognár J&ntf Gazdasági jegy set Megtérül a „rápénz F. p. Éhes, szomjas vándoroknak A karcagi benzinkút mellett a 4. az. főútvonalon autós büfét létesített az fmsz — m. I. — Nyári napok a munkásszálláson MAGTÁRBA SZÁLLÍTJÁK A TISZTÍTOTT BÚZÁT A CSÉPAI PETŐFI TSZ­BEN — (Foto: Nagy Zsolt) F Életmentő „varázsfüvek”

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom