Szolnok Megyei Néplap, 1967. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)
1967-08-04 / 182. szám
ISST, augusztus 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 KÓSTOLÓ A DINNYEFÖLDÖN (Foto: Nagy Zsolt) Sokba kerül a hitel... Sikeres volt az első félév a kunszentmártoni Járási Építőipari Ktsz számára. Teljes termelése meghaladta a 4,8 millió forintot, ami jóval nagyobb az elmúlt év azonos időszakában elértnél. A termelés emelkedésének harmada a termelékenység fokozódásából származott, kétharmada — és ez a negatívum — létszámfejlesztésből. Ennek okát elsősorban abban látjuk, hogy a közvetlen termelők aránya az összlét- számon belül kedvezőtlen, épphogy megközelíti a 75 százalékot. Ez károsan hat mind a termelékenység, mind a rezsiköltségek alakú* lására. Két éve még veszteség volt Az anyagköltség 1966 első félévben 45,2, az idén 51 százalék volt. Ez nem a helytelen anyaggazdálkodás következménye, hanem azt jelzi, hogy az év elején sok anyagigényes építkezést indítottak el. A bérhányad és az egyéb költségek számottevő csökkenése révén a szövetkezet nagyobb nyereséghez jutott. Bevezetőnkben sikert említettünk. Valóban jó eredményt mutat a mérleg: 4,1 százalék tiszta nyereséget, szemben a múlt év azonos időszakában képzett 2,9-del. A szövetkezet termelési és gazdálkodási színvonala emelkedő tendenciát mutat. Két évvel ezelőtt ilyenkor még veszteséges volt a termelés. A pénzügyi gondokból csak szanálási hitel felvételével „mászott” ki a ktsz. Hagas készlet, magas kamat Ügy véljük, a szövetkezet gazdálkodása azonban még közelsem eléggé racionális. A hitelállomány több mint félmillió forinttal nagyobb, mint például tavaly ilyenkor volt. Készleteik olyany- nyira megduzzadtak, a norma feletti készletek értéke elérte a 200 ezer forintot, amit 12 százalékos kamattal finanszíroz a bank. Természetesen a nyereség rovására. Betanított munkásképzés a mezőgazdaságban Á továbbképző iskolák új rendszerű oktatásától Az erdőkben már jár az ősz Utazóknak tűnt fel. Az útmenti akácosok, nyárfák levele sárgul, csapatostól hull le, A naptár csapott volna be bennünket? Nem. Az őszi tüneményt a szárazság hozta előbbre. A Szolnok megyei erdőgaz- daságtól kapott tájékoztatás szerint: zavar keletkezett a fák nedvkeringésében. Különösen ahol a talajvíz mélyebben van. A másik ok közvetetten függ össze az aszállyal. Karcagon az apavárt rezervátumban már láttak teljesen kopasz nyárfát az erdészek. Ez idő előtti lombhullatás gombás megbetegedés miatt történt. A gombásodás terjedésének viszont roppant kedvez a kánikula. Szávai az erdőkben már itt az ősz. Kár, hogy az elviselhetetlen hőségben még gyönyörködni sincs benne kedvünk. b. L Öntözéses rét-legelőgazdálkodási bemutató Kisújszálláson A múlt évben jelent meg a Művelődésügyi és Földművelésügyi Minisztérium együttes állásfoglalása a mezőgazdasági továbbképző iskolákban folyó új rendszerű oktatásról, mely szerint lehetőséget biztosítanak szakmaszerzésre azoknak a fiataloknak is, akik nem szerződtek le ipari vagy mezőgazdasági tanulónak. Ez az állásfoglalás elsősorban a falusi fiatalokat érintette. A megyében évenként 800—900 általános iskolát végzett fiatal van, akik ezúton szerezhetnek szakmát. A múlt év elején 32 továbbképző iskola kezdte meg működését. Évközben azonban hét megszűnt, illetve a nagyfokú lemorzsolódás miatt működésüket nem folytathatták. A hiányzások száma is magas volt, mert egy tanulóra 35 óra jutott. A nagyfokú hiányzás és az osztályok lemorzsolódása elsősorban ebbói ered. hogy őszei és tavasszal a mezőgazdasági munkák idején az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek munkára leszerződtetik a tanulókat és így az iskola látogatására nem kötelezhetők. De a szerződés lejárta után sem mentek ezek a tanulók iskolába. Így számos tanuló szülei ellen szabálysértési eljárás^ kellett indítani. Besenyszögön 8, Fegy- vei-neken 4, Abádszalókon 4 esetben indítottak szabálysértési eljárást és a szülőket 100—150 forintra büntették Ez a szankció sem hozta meg a várt eredményt. — Több továbbképző iskola vezetője a legjobb módFelvételre keresünk budapesti — munkahelyre szerkezetlakatos, hegesztő, marós, esztergályos, muntakészítő szakmunkást, férfi segédmunkásokat és portásokat, valamint vidéki munkára lakatosokat, hegesztőket, csőszerelőket és festő szakmunkásokat. Országos Bányagépgyártó Vállalat Budapest, IV„ Baross út 91—95. szernek azt találta, hogy a szülői értekezleteken és családlátogatások alkalmával a szülőket meggyőzze a továbbképző iskola fontosságáról. A mezőgazdaságnak szüksége van ezekre a fiatalokra, mint hetanított munkásokra. Közismert, hogy a továbbképző iskolákba a leggyengébb tanulmányi előmenetelő gyerekek maradnak vissza. Ennek ellenére, a továbbképző iskolák vezetői évvégi beszámolójukban egyértelműen megállapították, hogy a tanulmányi átlageredmény kielégítő. A tanulók többsége a gyakorlatiasabb jellegű szaktárgyakban ér el jobb eredményt. Ugyanis a továbbképző iskolákban a legjobb felkészültségű szakpedagógusok oktatták a tanulókat. A szaktárgyakat intézeti agrármérnökök, pedagógiai főiskolát végzett mezőgazdasági szakos tanárok és tsz szakemberek tanítják. Az első évfolyamon az oktatás szakmacsoportok, tehát állattenyésztő, kertész vagy növénytermesztő szakmacsoport szerint történt. A második évben már a betanított munkás kategóriák szerint tanulnak. A betanított munkás tananyag megköveteli, hogy minél több szakmai gyakorlatot végezzenek. A múlt évi tapasztalatok azt bizonyították, hogy az elmélet és gyakorlat egysége több iskolában hiányzott. Ennek az az oka, hogy nem volt meg a kellő kapcsolatuk a termelő üzemekkel. Az üzemek szakembereit kevésbé tudták bevonni az oktatásba. Ezt gátolja az is, hogy a gyakorlati foglalkozásokért az érvényben lévő rendelkezések szerint óránként csak 8 forintot fizethetnek az iskolákban. A mezőgazdasági üzemek többsége szükségesnek tartja a betanított munkásképzésnek ezt a formáját. A továbbképző iskolák tanulóit, több helyen egy ifjúsági brigádban foglalkoztatják és a heti iskolai foglalkozásra kötelezik a tanulókat. Ilyen példát lehet találni a jászalsószentgyör- gyi Petőfi, az abádszalóki Lenin, a fegyvemeki Vörös Csillag, a jánoshidi Vörös Hajnal és a tiszafüredi Hámán Kató Termelőszövetkezetekben. A jó példák mellett sajnos akadnak még olyan helyek, ahol a mezőgazdasági üzemek egyáltalán nem segítik ezt az oktatási formát Tiszaderzsen a Kossuth Termelőszövetkezetben — mely egyébként jól gazdálkodó termelőszövetkezet — nem tartják szükségesnek a továbbképző iskola működését és munkalehetőséget sem biztosítanak a tanulóknak. A következő tanévben ismét nyolcszáz-kilencszáz elsőéves tanuló kerül a továbbképző iskolákba. Az ő oktatásuk már kitaposot- tabb úton halad. Az iskolák felkészültek a tanévre, hasznosítják az első év tapasztalatait. Az iskolák vezetőinek, nevelőinek és a mezőgazdasági üzemeknek közös érdekük, hogy a továbbképző iskolák tanulói, mint betanított munkások, a mezőgazdaságban maradjaMég tíz méter és pihenek egy kicsit — mondogatta magában Gaál őrvezető. — Bár a szíve már álljt parancsolt, de a két könyök és térd tovább dolgozott. Kíméletlen ritmikával, vitte a cél felé az elnehezült testet. A puska tusa néha rákoppintott egy-egy fekete rögre, amelynek a hirtelen jött nyári zápor éppen csak felületi színt adott, de az ütésre valamennyi engedelmesen mutatta meg szürke belsejét. Éppen delet harangoztak, amikor felegyenesedett az útszélén. Letette hátáról a súlyos vezetékes dobot. A sapka is lekerült s a dús haj alól szabad utat nyerve folyt le a verejték. Nem törölte le azonnal. Jólesett a kis nedvesség. — Alaposan befűtött az öreg Nap — mondta félhangosan, miközben az enyhe útkanyarban egy oregúr közeledett feléje. — Totyogó léptei idős koráról árulkodtak. — Lehet vagy hatvan éves, de talán a heA kisújszállási városi tanács, a szarvasi kutatóintézettel. a szolnoki AGRO- KER-rel együttesen öntözéses rét-legelőgazdálkodási bemutatót rendez augusztus 10-én az ottani Búzakalász és Dózsa Termelő- szövetkezetben. A gépkiállítással és üzemeltetési bemutatóval egybekötött tapasztalatcserét a városi művelődési otthonban kezdik a résztvevők. Itt Papp Gyula, a városi tanács elnökhelyettesének tedik X-et is felváltotta már — próbálta saccolni. Az idős ember még nem vette észre az őt vizsgálga- tó katonát. Duplatalpú cipőjében komótosan ballagott a város felé. Kevésbé törődött a hőséggel. Fekete nadrágot, kék inget, sötétszürke zakót öltött. A szalag alatti alig kivehető zsírfoltos, széles karimájú kalapját is fejére tette. így illik, ha városba megy az ember a tanyáról. Már alig néhány méterre volt az állandóan őt figyelő katonától, de nem látta. Minden lépésnél a karján tartott kosárkába nézett: gyönyörködött a magatermesztette őszibarackban. — Hogy fog örülni a lányom. A városban kicsi az udvar, nem lehet fát nevelni. A piacon meg... Legyintett egyet. Meg is bánta, mert az útra tévedt rögben megbotlott s a legyintéssel fokozott lendület miatt majdhogynem egyensúlyát vesztette. — Csak nem akar laposkúszásban elmenni előttem, megnyitója után Szabó János tudományos kutató tart előadást. Majd a Dózsa Termelőszövetkezet mintalegelőin a legelőművelést, az öntözést és az ápolást tekintik meg. A Búzakalász Tsz legelőjén pedig a korszerű legeltetés és a szénabetakarítás szemléjére kerül sor. Végül ugyancsak a művelődési otthonban bocsátják vitára a látottakat, hallottakat a szakemberek előtt. — szólt rá a katona. Hangjában inkább az idősnek kijáró tisztelet, mintsem élcelődés csendült. Feléje is lépett, hogy ha szükség úgy kívánja, segítsen. — Mármint én? — állt meg egy pillanatra az öreg. — Tán az egyszem krumplivirágod előtt vágódnék hasra — célzott az őrvezetői rendfokozatra. — Szakaszvezető voltam én valaha — replikázott tovább —, ha mundérban lennék, biz’ tisztelegnél most. A szópárbajt ezzel az obsitos szakaszvezető meg is nyerte. A köszönés és fogadás után kölcsönösen kérdezik: ki mi járatban erre? S míg beszélgetnek, a katona szeme ott ragad a hamvas barackokon. Az öreg is észreveszi. Féltőn néz az unokának szánt gyümölcsre. Mintha tekintetével el akarná takarni a mohó szempár elől. Ránéz a katonára. Verejtéktől csíkozott, porral telehintett arcot lát. Aztán lassan halad tekintete egészen a csizmákig. A zöld zubbonyon átüt az izzadtság, a térdeken száradt sár. Több megrendelő rövi- debb hosszabb ideig fennálló tartozása arra utal, hogy a számlázás néha késedelmes, egyszámlájukon tehát nem rendelkeznek annyi pénzzel, mint ameny- nyinek a behajtására jogosultak. Nem nagy tételekről van szó, de — mint mondani szokás — sok kicsi sokra megy. A hitel pedig nem olcsó mulatság, az új gazdasági mechanizmusban még inkább nem az lesz. Ami „zsebbenyúlós" kérdés A szövetkezet ettől függetlenül egyre erősödik, fejlődik. A második félév elegendő idő ahhoz, hogy a hibákat felszámolják. Feltehetően több tiszta nyereséget képezhetnek, mint az első hat hónapban akkor, ha nagyobb ütemben emelik a termelékenységet, igazítanak a termelő és nem termelő létszám arányán, illetve készlet és hitel gazdálkodásuk tervszerűbbé válik. 1 Csak ezektől várhatják, hogy a szövetkezet további fejlődése szempontjából oly fontos saját források növekedjenek, és a felosztható alap is nagyobb legyen, mint az elmúlt év végén volt. Az utóbbi „zsebbenyúlós” kérdés valamennyi szövetkezeti tag számára. F. P. — Szomjúság — gondolta, s önkéntelenül nyelt egyet. Aztán mintha lépne, menne tovább, de csak helyben topog. — Adok neki — szövi tovább a gondolatokat, s már nyű] is a kosárba. Kivesz egy szépet. A katona szeme mintha eggyé nőtt volna az őszibarackkal. engedelmesen követi útját. Automatikusan nyúl az eléje tartott gyümölcs után. Nyitott tenyerét nem zárja össze az érintés után. Idegenül mered a barackra. — Hm — hümmög kissé bosszúsan az öreg. — Kevés neki. — Adjál még — súgja valami belül — de s kar nem akar engedelmeskedni. Aztán mégis. A tenyér a második barackot sem zárja össze. A következő mozdulat már gyors. — Mintha azt akarná kifejezni: nesze, de több nincs. Az öreg rpeg sem várja a köszönő szót, elsiet. Igyekszik minél előbb távol jutni a helytől, ahol a kis unokát megrövidítette három szem őszibarackkal. Vissza sem néz. Nem látja a mosolygó katonát, aki bevárja két társát, hogy együtt harapjanak a nedvdús gyümölcsbe. Majnár Mas? nak. Vágási Kálmán ŐSZIBARACK
