Szolnok Megyei Néplap, 1967. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)

1967-08-04 / 182. szám

¥ilág proletárjai^ egyesüljetek 1 ■ZOmOK MEBYH | A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI15. évfolyam, 182. szám. Ára: 50 fillér 1967. augusztus 4., péntek. M- fi « ff egtisztel megbízatás Szolnokiak építik a mezőgazdasági kiállítás vízügyi pavilonját Á hőség hősei Kisújszállás hatá­rában szerencsés karambol történt. A szolnoki járás egyik termelőszövetkezeté­nek főagronómusa az át­menti kőrakásnak szaladt. Mikor talpraállították őt és autóját, csodálkozott. Nem tudja, hogy volt. Arra még emlékezett: a hőségben a forróságtól nagy kimerült­séget érzett a volán mel­lett. A többiről nem tud. Csak arról, hogy 6 is. mint a többi mezőgazdász. na­gyon kikészült ezen a nyá­ron. Egyszerűen megeszi őket a hőség. Hajnalban kelnek, éjszakáig mennek, keveset alszanak, s a rek- kenő forróságban járják a határt. Naponta irányítják a munkát, intézkednek. Jászszentanóráson, a Ha­ladás Termelőszövetkezet­ben magam találkoztam a forróságot lehelő búzaföl­dön a kéziarató Banka bri­gáddal. Noha legtöbbjük egyszál alsónadrágban ka­szált a vastagon dűlt gabo­nában, rossz volt nézni, mint sütötte, főzte őket a nap, s hogy az izzadtság csatornái végigszántottak hátukon. Törökszentmikló- son két kombájnvezető, Ba­logh József és Lucza Já­nos egyenként 110—110 va­gon gabonát takarított be. Előttem fogalom, hogyan. Mondják, sokszor csak a szemük fehérje látszott ki a portól, izzadtságlé csinál­ta iszaptól feketéllő testük­ből. Palotáson a juhászo­kat említik. Lázár Józse­fet és Fejes Lászlót. Kép­zeljük el, mit jelent az áthevült határban bandu­kolni az állatok után. Képzeljük el. Mi mégis csak szerencsésebb körülmények között hűvö­sebb műhelyben, hivatalok­ban ügyködők, mi lehet azokkal, akik e kibírhatatlan melegű nyárban olyan he­lyeken munkálkodnak, ahol az amúgy is elviselhetetlen hőség még megsokszorozó­dik. A pék, aki ott áll a pirosló lángú kemence előtt, s mégis minden nap ott van asztalunkon a ke­nyér. A buszvezető, aki az átforrósodott kocsiban vi­gyáz utasai életére, s viszi őket munkába, munkából naponta. A postás, aki eme­leteket talpal sietve, hogy eljussanak a címzettekhez a balatoni üdvözlőlapok. Aztán ott vannak az építő- munkások. a mentősök, a mozdonyvezetők, a vonat- személyzet. Négy réven a szövetkezet öreg kovácsa panaszolta mit élnek át nyáron a vasat hígító tűz mellett a nehéz kalapácsot emelgetve. Egy vállalati gépkocsivezetőtől tudom. Ö minden alkalommal más­más utast szállít, akik a tetthelyre érve bemennek az irodákba, s ő marad s kocsiban. Ki szokott szállni, de vezetés közben nem te­heti meg. Legutóbb ugyan Szolnokra tartva már Rá- kóezifalván megállt a kút- nál lemosakodni. Sok, nagyon sok olyan szakma, hivatás van. ahol a hőség kétszeres, eszi az embert. Leginkább azért mégis a parasztembereket Különösen az aratókat. Ül­nek az áttüzesedett gépen, csípi őket a toklászpor, szemükbe tűz a nap. s nem nyolc, hanem tizen­négy—tizenhat órahosszát dolgoznak naponként. És mégis, már a megyében is végét járja az aratás. Mert ezek az emberek nem a nyűglődő fajtából válók. Szeretik a munkát a be­csületük, az életük eleme az. Nem is várnak hozsan­nát érte. De azt hogy mél­tóképpen törődjenek ve­lük. igen. Nem úgy, mint megírtuk legutóbb a kun­madaras! Kossuth Tsz-ről Is — ahol még annyira se becsülik őket legalább főtt ebédjük, hűsítőjük legyen. Mennyivel szebb. emberségesebb, amit a Pa­lotás! Állami Gazdaság ve­zetői csináltak. Ők embe­riességüktől vezéreltetve vándorebédlővé alakítottak ét egy gépjármű vontatta pótkocsit Fölé zöld mű­anyagból tetőt csináltattak, bele nagy ebédlőasztalt s kétoldalt mellé padokat. A kocsin víztartály, csap, szappan, törölköző van. Minden délben így indul el a határba az üzemi konyha főztje. A határbeli munká­sok lemosdva, letisztálkod­va beülnek a mozgó étkez­débe. s emberhez méltó kö­rülmények között ebédel­nek. Palotáson tudják, mit jelent ez a nyár az ő leg­jobb kombájnosuknak. Bo­ros Imrének s a többiek­nek is. Forró napokat élünk. Piroslik. izzik, forrósít a nyár az idén. Mindnyájan jogosan panaszkodunk az időjárásra. De azért ismer­jük el. vannak a szárazság­nak átlagon felüli megkín- zottjai. szenvedői. Akik ér­tünk izzadnak, teszik a társadalomból rájuk esőt. Minden tiszteletre méltóan. Börzék Lajos Érdemes lesz megnézni, ezt a mezőtúriak csinálják Mi szolnokiak már hozzá­szoktunk, hogy a váro­sunkban székelő Középti- szavidéki Vízügyi Igazgató­ság ötletei' minden május elsejei felvonuláson elvi­gyék a pálmát örömünk az is, hogy megyénk szék­helyén szokták megrendezni az országos vízügyi újító ki­állítást nagy sikerrel. Ügy látszik, az itteni tehetséges vízügyi szakemberek ebbe­li képességeire felfigyeltek mások is. Már a Budapesti Nemzetközi Vásáron a víz- gazdálkodás bemutatására kaptak részfeladatot a szol­nokiak. övék volt a Város­ligeti tó vizére épített nyolcszögű dekoratív pavi­lon. Most pedig az országos mezőgazdasági kiállítás víz­ügyi bemutató épületének teljes elkészítésére kaptak megbízatást Az érdekes munkához már tavaly hozzákezdtek a "szolnokiak. Megbontották a régi, elavult épületet, hogy korszerű, reprezentatív jel­legű kerüljön helyére, A terveket őt szolnoki tervező készítette el A két vízügyes, Kálló Mi­hály és Andrási György, valamint a megyei tervező iroda három munkatársa, Bohaty Lajos, Czeitler Vil­mos és Dúsa István. A do­kumentációt az országos víz­ügyi főigazgatóság elfogad­ta, s most — mintegy más­fél hónapja — hatvan szol­noki mérnök, technikus, gépész, építő dolgozik Pes­ten a kivitelezésén. A szol­noki Tisza-parti gépműhely gondja Törőcsik Ignác irá­nyításával a gépészeti munka. Az építkezés pedig a mezőtúri főépítésvezető­aégé. amelynek Kriona Fe­renc a vezetője. Egyedül a világító berendezések ké­szítéséhez kértek segítséget a fővárosi Neonfény ktsz- tőL A vízügyi pavilon — ahogy Karcagi Gábor, a szolnoki vízügyi igazgató­ság vezetőhelyettese el­mondta — nagyon szép lesz. Építenek egy ovális körfolyosót, amelyet alumí­nium hullámlemezzel borí­tanak. Ezt gyaloghíd szeli ketté, amelyre a látogatók felmenek, s onnan a ma­gasból letekintve láthatják a tablókat, grafikonokat, fotódokumentációt, s a víz­ügyi létesítmények makett­jeit Köztük a II. Tiszai Víz­lépcsőét is. A 220 négyzetméternyi kiállítási hely medence­rendszere bizonyára sok lá­togatót vonz majd. A szol­nokiak három nagy me­dencét létesítenek — benne 13 színes szökőkutat — amely állandó vízfüggönyt biztosít Az egész kiállító pavilon fölé egy 17,5 méte­res oszlop emelkedik „Vízgazdálkodás” felirattaL A díszítő dekorációs mun­kába besegítenek az Orszá­gos Vízügyi Főigazgatóság szakemberei is, de e mun­kában résztvesz Csorba László szolnoki grafikus is. Megtudtuk, az Országos Vízügyi Főigazgatóság veze­tői gyakorta meglátogatják munka közben a szolnokia­kat. Városunkbeliek viszont drukkolnak. Ahogy mi ismerjük őket nincs miért Folyik cm éltető víz Eddig 48.500 holdat öntöztek meg — Látogatás az ön­töző gazdaságokban A Középtiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság területén Július 31-ig összesen 48 500 holdat öntöztek meg az ál­lami és közös gazdaságok­ban. Az utóbbi tíz napban 8500 holddal növekedett az öntözött terület nagysága. Az emelkedés számottevő, mégis elmarad a lehetősé­gektől, a növényzet igé­nyeitől. Kedden Gutman Józseffel, a Vízügyi Igaz­gatóság szakmérnökével hat gazdaságba látogattunk el: vajon hogyan hasznosítják az öntözővizet? Csónakázó tó, szökőkút, napernyők Nincs telt ház a Tisza-ligeti strandon ? Mi lesz a kerítésen túl ? Akik tavaly is jártak a Tisza-ligeti strandra, elége­detten állapíthatják meg, hogy szemlátomást bővült, szépült az idei szezonban. Több, mint egymillió forin­tos beruházással új létesít­mények egész sorát adták át, néhányon pedig még dolgoznak az építők. Ha csak a legjelentősebbeket említjük, akkor is tekinté­lyes lista kerekedik. Csó­nakázó tó készült, a láto­gatók 15 csónak között vá­logathatnak, szökőkutat épí­tettek és felállították a Ti­sza Szálló előtti kis szobor másolatát. A régi kőjárdák nagyrészét felszedték és be­tonjárda kerül a helyére, az útépítés még nem dött be. Űj világítótestek, napernyők egészítik ki a sort. A legfontosabb építke­zésből azonban a strand ven­dégei még nem sokat lát­nak. A kerítésen túl készül az új medence, amely úszóversenyek rendezésére is alkalmas lesz. Átadása­kor megnövekszik a fürdő területe, a mostani 5 hold helyett mintegy 8 holdnyira. A strand bővítése, szépí­tése azonban még akkor sem fejeződik be. Most ké­szül a Tlsza-liget általános fejlesztési terve, ezen belül a fürdő további fejleszté­sére is sor kerül, elsősor­ban a csónakázó tó kör­nyékién. Sétányt terveznek a partra, a vízre pedig na­pozókat. A gyors ütemű építkezéssel arányosan egy­re fejlettebbek, kultúrál- tabbak lesznek a vendéglá­tóipar itteni egységei is. És vajon a közönség ér­tékeli-e, hogy évről évre szebb, kellemesebb környe­zetben, kényelmesebben pi­henhet, szórakozhat? A kérdésre a számok ad­ják a legjobb választ. Ta­valy júliusban 33 787 vendé­gük volt, az idén 48 686. De a Tisza-ligeti strand ennél még sokkal több fürdőzőt tud fogadni, hiszen körül­belül tízezer vendég kell ahhoz, hogy kénytelenek le­gyenek kitenni a táblát — „minden hely foglalt”. 2,5 millió forint zöldbabból A törökszentmiklósi Aranykalász Tsz-ben eddig kétezer holdat öntöztek meg. Igazi öntözőgazdaság az Aranykalász Tsz. Itt nem bízzák a véletlenre, az idő­járásra a terméseredmé­nyeket. Még a maglucer­nát is megöntözték. így holdanként 50 k’ló- val több magot ad — véle­kedik Kozma Mihály, a fiatal agrármérnök. — Ez pedig 1500 forint pluszt jelent. A határ távolabbi ré­szén egv hatalmas kuko­rica táblában egy vonalban 18 szórófej permetezi a vizet. Sándor József techni­kus öntözési brigádvezető negyven ember, közte ti­zennégy szakmunkás mun­káját irányítja. — A berendezések napi 17 órát. hajnaltól este 9-ig működnek. Kiégett a mester­séges levegő A szövetkezetben talál­koztunk Csurgó Sándorral, a mezőtúri szakaszmérnök­ség előadójával. — Sajnos a szövetkezetek egy része csak most kap­kod az öntözés miatt — vélekedik. — Azt hitték, a nyáron is annyi eső lesz. mint tavaly, s ez év tava­szán volt. Sok a kiégett legelő. A szelevényi Szik­ra Tsz is most szaladgál esőztetőberendezés után. Nekik is kiégett a nagy költséggel telepített mes­terséges legelőjük. Nem Öntözték. A Surján! Állam) Gaz­daságban a 4-as műút mel­lett senwed a silókukorica. Az alsó levelei elszárad­tak, a sorok között fél­méteres repedések vannak. Pedig a tábla mellett hú­zódik az öntözőcsatoma. Szemben tereprendezett lu- cematábla. Ezt sem öntö­zik. — Nincs emberünk hoz­zá — tájékoztat Püski Im­re igazgató. — Kellettek az aratáshoz. A gyümölcsö­sökben állandó brigádok vannak. Ott öntöznek. Bőrén terem a sziki kukorica A kisújszállási Búzaka­lász 'í'sz is öntöző gazdaság. — Az aszályos évek megtanítottak bennünket — mondja Nyikos Károly elnök. — Ezért ideiében húzattuk ki a barázdákat a kukoricában. Hatalmi szóval kellett elrendelni mert akadtak értetlenke- dők... „Ügy is lesz eső, minek öntözzünk.” A Búzakalász 1655 holdra szerződött, s eddig 1265 hold növény kapott mes­terséges csapadékot A határban megnéztük a 22 aranykoronás földbe ve­tett kukoricát. Ezt nem tudják megöntözni. Most még szép. de már látszanak az aszály nyomai. A másik határrészen — öt-hat aranykoronás sziki földek — jó kukoricatermést ígér­nek. Frissen öntözőnek. a barázdákban csörgedezik a víz. — Öntözés nélkül nem lenne kukoricánk — véle­kedik az elnök. A szövetkezet 406 holdas műrétet és ősgyepet öntöz. Augusztus 10-én bemutató lesz itt. akkor kaszálják másodszor az ősgyepet. Negyvennyolc mázsa szénát nyernek holdanként, s to­vábbi 2 hónapig legeltet­nek. Igaz. nem sajnálták tőle a műtrágyát és a vi­zet. Itt üdezöld. 20—30 centis a fű, a legeltetési bizottság szomszédos lege­lőjét már elégette a Nap. Miért nem öntözték? Lehet, hogy kényelmességből. Kunhegyesen alig öntöznek A kunhegyes! Lenin. Vö­rös Csillag és Vörös Októ­ber Tsz-ek néhány évvel ezelőtt 3300 holdat öntöz­tek együttesen. Az idén csak 1813 holdra kötöttek szerződést. S eddig mind­össze 855 holdat öntöztek meg, melyből 180 hold a rizs. Mindhárom gazdaság ve­zetői. illetve szakemberei így vélekednek: júniusban hat nap alatt 104 millimé­ter eső esett. Utoljára 4 héttel ezelőtt kaptak csa­padékot. Úszott a növény­zet, a barázdákat sem tud­ták kihúzni. De más oka is van. to­vábbra is várták az esőt. Anyagi eszközeikből nem vásároltak öntözőberende­zést. Kissé lekezelik az öntözést, még a szaktech­nikust is állattenyésztői munkakörben foglalkoztat­ják a Vörös Októberben. Ku­koricát nem öntöznek, pe­dig az őszi árpa is csak 9 mázsás átlagot adott. Va­jon miből hizlalnak meg 2800 hízót? A határ siralmas. ahol nem öntöznek, a kapásé’ gyenge termést ígérnek. Máthé László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom