Szolnok Megyei Néplap, 1967. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)

1967-08-30 / 204. szám

JfSr augusztus 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL Olvasóink írják Harmincöt év után Jászf elsőszen tgyörgyon i»32-ben szétszakadt egy család Az észt nemzetisé­gű szoviet állampolgár anya három gyermekével visszatért a Szovjetunióba. A magyar állampolgárságú édesapát a horthysta ha­tóságok nem engedték a család után. Harmincöt év után talál­koztak ismét, amikor a két fiú. helyesebben mondva már középkorú férfi. Szása Qréczi és Ernő Grécz! meglátogatta a magyar ro­konokat Harmadik testvé­rük a második világhábo­rúban hősi halált halt. A két fiú találkozott a ma hetvenkét éves édesapjuk­kal. a magyar rokonokkal, akik meleg szeretettél fo­gadták a vendégeket. Egy féltve őrzött, sárguló fény­kép segítségével találkoz­tak egykori tanítójukkal, i skolatársaikkal. A fivérek egy hónapot töltöttek a községben. s magukkal vitték hazájuk­ba rokonaik, s a község la­kóinak szeretetét. barátsá­gát. Szarvas Gábor Jászfelsőszentgyörgy Rosas a vezeték, nem ásói a rádió Augusztus első napjaiban vihar vonult el Üjszász felett. Ekkor rongálódott meg a szigetelt légvezeték és a transzformátor. Azóta a tbc szanatóriumban nem szól a rádió, illetve olyan halk. hogy nem lehet megérteni. Többszöri sürgetésre a szolnoki posta műszaki fenntartási üzem egyik dolgozója kint járt az intézet­ben. megállapította az említett hibát, s megígérte hogy kijavítják azt. De hiába várjuk, hogy az ígéret valóra váljon. Pedig nekünk, betegeknek eayedüli szórakozásunk a rádió és este a televízió Az is rossz néha. ezt azonban a helybeli ktsz — dicséreté­re leaven mondva ~ gyorsan megjavítja. Ahhoz vi­szont. hogy a rádiót mielőbb hallgathassuk, a posta segítségére van szükség, mert más nem javíthatja meg a transzformátort és a vezetéket. Egy kis jóaka­rattal a sok munka ellenére ,-s helyreállíthatták vol­na már a vihar okozta kárt. s akkor nem nélkülöz­nénk a rádiót Az újsziszl tbc szanatórium betegei Kémény vizsgálat 26 forintért Községünkben két ké­ményseprő iár házról ház­ra. hogy megvizsgálja a kéményeket. E műveletért mindenkitől 26 forintot kér­nek. Én nem kételkedem abban, hogy szükséges ez a vizsgálat, de arról sem a rádióban nem hallottam, wm az újságban nem ol­vastam. hogy ezért kémé­nyenként 26 forintot kell fizetni A fűtési szezonban elég ritkán keres meg ben­nünket a kéményseprő, leg ■ inkább akkor, ha a díiat szedi be. Most ketten 1« iárják a községet. Igaz. meg is fizettetik fáradságuk dí­ját. Arra szeretnék választ kapni: van-e olvam rende­let. amelv előírja, hogy a kéményvizsgálatért külön 26 forintot kell fizetni. Cseh József Jászladány Ha rosszkedvű a kuli úrfelelős ... Két évvel ezelőtt épült községünkben a kultúrott­hon. Nagyon örültünk ennek, mert azt reméltük, hoav a fiatalságnak is törzshelye lesz. Nem így tör­tént. Sokszor még a televíziót sem nézhetjük akkor, amikor mi akarjuk. Sokan szeretnék a tv-híradót megnézni és az általános iskolások is a 20 óráig tartó műsort. Csakhogu a tv-t 20 óra előtt soha nem kap­csolják be. Augusztus 22-én a rádiót szerettük volna meg­hallgatni, mivel o táncdalfesztivál díjnyertes számait sugározta. A második számnál elzárták a rádiót, s amikor reklamáltunk, a kultúrfelelős pofonokat ígért. Véleményünk szerint jogtalan, hogy csak akkor hasz­nálhatjuk a tv- és rádiókészüléket, amikor a kultúr- felelősnek kedve tartja. A kultúrotthon nem egy sze­mélyé. hanem az egész községé. A tomajmonostorl fiatalok Miért hell fizetnünk feleslegesen ? Községünkben egv labda­rúgó szakosztály működik, amelv a megyei II. osztály­ba van sorolva A szabály előíria. hogy egv-egv bai- noki mérkőzésre három bí- rát küld ki a megyei szö­vetség. Ez rendjén is van. Csak azt nem értem, miért kell a bírálónak olvan ösz- szeget is kifizetni, ami sze­rintem jogtalan. Az egyik vasárnap 600 forint volt a bevételünk. Ebből a bíráknak kifizet­tünk 303 forintot A köb- ségelszámolási papíron a következők voltak feltün­tetve: étkezési költség 93 forint, szállásköltség 60 fo­rint. helvi közlekedési költ­ség 12 forint. Ezek feles­leges kiadások, hiszen a"» illetők otthon ebédeltek, otthon alszanak és falun a helvi közlekedésre sem köl­tenek pénzt. Jó lenne, ha a falusi sportkörök mente­sülnének a felesleges kia­dásoktól. hogy könnyebben megállhassanak a maguk lábán. Tóvlz! István Kengyel Kegyelem-vonat Budapestre Néhány héttel ezelőtt örömmel ielentkeztem a szolnoki IBUSZ-kirendelt- ség által szervezett augusz­tus 27-1 budapesti kirán­dulásra. Különvonat, me­zőgazdasági kiállítás és a fővárosban vendégszereplő amerikai iégrevű szerepelt a programban. Annak rendje és méd­ia szerint, a kitűzött idő­ben — 7.35 h-kor — ki­gördült a frissen festett fa­pados a szolnoki vasútál­lomásról. — Na. pontosan indulunk — állapítottuk meg boldogan. Azután „to­tóztunk” — hisz ráértünk —. mit csinál a mi külön­vonatunk 7.35-től 10.15-ig — kerek 160 percig —. úgy tudtuk ugyanis, hogy ekkorra érünk Budapestre Sokunk hozzátartozója utazott a két perccel utá­nunk induló személyvo­nattal. akikkel úgy beszél­tük meg: a Nyugatiban ta­lálkozunk. Na. azok ugyan várhattak ránk. egészen 10.45-ig. Mi ugyanis „kerü­lővel” mentünk a Nyugat5 pályaudvarra — Üjszász— Nagykátán keresztül. Ez ugyan magában még nem lett volna baj. de ahogy mondani szokás, szerelvé­nyünk „minden nagy fá­nál” megállt. A 190 per­ces nagy rohanás után sze­relvényünk kicsit gondol­kodott még az állatkert­nél. menjen-e vagy ne. vé­gül is befutott a Nyugati nályaudvarra háromnegyed tizenegykor. A naivabb utasok hábo- rogtak kicsit. Azt tételezték fel — mint kiderült —, hogy ez a vonat egy kü­lönvonat. Szolnokról indul, meg sem áll végcéljáig, esetleg egv-két helyen vesz fel még utast. A rosszmá- júak szerint csupán ke­gyelemből érkeztünk meg a fővárosba. Amikor már sem jobbról. sem balról nem jött vonat az egyes ál­lomásokon. a forgalmi tisz­tek — látván elbágyadt, el­szontyolodott hadunkat — megsaináltak bennünket, s szabad pályát jeleztek. így haladtunk mindig egv ki­csit. Sok kicsi sokra mesv — tartja a közmondás. Né­ha még százra is. Már­mint kilométerre. F. J. Szolnok Vív nélkül maradiunk Nemcsak a saját panaszom az, amiről most írok. Községünkben a ktsz építkezett, s az ehhez szükséges vizet egy kútbói használta. Ennek az lett a következ­ménye, hogy a kút kimerült, s így két hónap óta jó­val messzebbről vagyunk kénytelenek a vizet horda­ni. A tanácstagunkat kértük, járjon el érdekünkben, de eddig még nem történt semmi változás. Vélemé­nyünk szerint a tiszafüredi ktsz-nek kellene a hibát kijavítani. A kérdésünk az, számíthatunk-e ügyünk mielőbbi elintézésére? Jászvorszki János Tiszaszentlmre Hozzászólás cikkeinkhez Városunkban kevés a szén A Néplap augusztus 20-i számában olvastuk a „Sze­net tessék!” című írást, amely azzal foglalkozott, hogy a TÜZÉP telepeken bőven van szén, úgyannyi- ra, hogy még válogatni is lehet. Lehet, hogy van ilyen, de sajnos nem Törökszent- miklóson. Az itteni lakosok főleg az olcsóbb, de jómi- nőségű háztartási szenet — berentei, tatai — igényel­nék. Ha véletlenül van ilyen szén, akkor sorbaáll- nak érte, bár a TÜZÉP ezt a szenet kísérővel adja, amit csak töltésnek lehet használni. Miért nem a magasabb kalóriájú szénhez adják a kísérőt? A szénhiányt bizonyítja az is, hogy július 20 óta — mivel nincs időm sorbaállni — nem tudom beváltani a tüzelőutalványomat B. Papp Erzsébet Törökszentmiklós Ax örömünk ürömmé változott Olvastuk a Néplap hírro­vatában, hogy végre a Var­jú utca mellékközeiben is bővítik a villanyhálózatot. Sajnos az örömünk üröm­mé változott, mert mind­össze három villanykarót szállítottak ide, amely az utca égjük oldalára elég. Mi az utca jobb oldalán lakunk, ahol öt ház ismét villany nélkül marad. To­vábbra is használhatjuk a petróleumlámpát. Segítsé­güket kérjük, hogy valóság legyen abból, amit az új­ság írt. Tánczos Istvánná Szolnok Az eljárással mi sem értünk egyet „Hogyan óvják a társa­dalmi tulajdont a szolnoki Vörös Mező Tsz-ben” című cikkükben kifogásolták egy Warsawa személygép­kocsi megvásárlásának kö­rülményeit. Azt, hogy a gépkocsit a tsz egyik dol­gozója nevére vásárolták meg, maid hónapokkal ké­sőbb vállalatunk útján hi­vatalosan is megvették azt az illető embertől. Vállalatunk, mint a kö­zületi szervek részére gép­kocsik forgalmazásával foglalkozó szerv, a koráb­ban elkövetett szabályta­lanságok korrigálása érde­kében kénytelen többször olyan adás-vétel közvetíté­sével is foglalkozni, amely­re a felügveleti hatósága utasítást ad., A rendőrható­ságok ugyanis a gépkocsit — amennyiben annak ve­vője közületi szerv — csak vállalatunk igazolása alap­tan írják át. Magánostól te­hát a közület közvetlenül gépkocsit'nem vásárolhat. A konkrét esetben Is az történt. hogy a cikkben említett termelőszövetkezet felüevplot.i szervünknél. a KPM illotóVes főosztályánál kieszközölte, hogy a sza­bályellenesen magánsze­mélytől megvásárolt gép­kocsit vállalatunk közbeik­tatásával, utólag nevére át- írattathassa. Ezekkel az eljárásokkal magunk részéről sem ér­tünk egyet, sajnos azonban a gépkocsi vásárlásokat, amelyek ilyen körülmények között történnek, megaka­dályozni nem tudjuk, s így felsőbb utasításra kénytele­nek vagyunk a rendezés érdekében az üggyel fog­lalkozni. Kincses Endre igazgató AUTOKEB A Szolnok megyei Ga­bonafelvásárló és Fel­dolgozó Vállalat köz­ponti karbantartó üze­me külszolgálatos mun­kakörbe LAKATOS SZAK­MUNKÁSOKAT vesz fel. Fizetés megegyezés sze­rint: Jelentkezés: Töt rökszentmiklós. Bethlen Gábor utca 45—49, ja­vítóműhely. Jogi tanácsadó Az engedményes kiárusításról A napokban befejeződött „nyári vásár” ideje alatt sokan voltak abban a tév­hitben, hogy csökkent érté­kű árut vásárolnak. Ennek oka részben az, hogy az engedményes vásárok és kiárusítások során maguk a vállalatok is „leértékelt” áruként hirdettek olyan hi­bátlan árucikkeket, ame­lyek teljes értékű, folyama­tos gyártásra kerülő ter­mékek, s árát átmenetileg csak a vásár időtartamára csökkentik. Az „engedmé­nyes vásár” és a „kiáru­sítás árcsökkentéssel” nem azonos fogalmak, ezért a vásárlók jogainak fokozott biztosítása céljából indo­kolt azok ismertetése. A készletgazdálkodás rendjéről szóló 9/1966. szá­mú Bk. M. együttes utasí­tás a kereskedelmi készle­tek csökkentése érdekében évenként kétszer az őszi­téli és a tavaszi nyári idő­ben lehetőséget ad enged­ményes kiárusításra. Ennek keretében a lakosság ré­szére csak teljes értékű és minőségű árut lehet és kell kiszolgálni. A kiárusítások időpontját és tartamát a felügyeleti szervek határoz­zák meg. A kiárusításra kerülő cikkek körét, s az árengedmény mértékét — figyelemmel a meglévő készleteire — a vállalat ál­lapítja meg azzal a korlá­tozással, hogy az árenged­mény mértéke a 40 százalé­kot nem haladhatja meg. Így előfordulhat, hogy ugyanazt az árut a kiáru­sítás ideje alatt az álla­mi kereskedelem változat­lan áron, a szövetkezeti ke­reskedelem pedig árenged­ménnyel árusítja, vagy me lefordítva. Lehetséges az is, hogy az adott árenged­mény az állami és a szövet­kezeti kereskedelemnél nem azonos. A vállalatok, s a szövet­kezetek nem vesznek részt valamennyi boltjukkal a kiárusításban. Ennek oka az, hogy a kiárusítás jelle­ge megkívánja a kiárusí­tásban levő készletek nagy­tömegű jelentkezését, azo­kat felaprózni nem célsze­rű. ^A kiárusításban részt­vevő boltokat, figyelemmel arra, hogy melyik bolt a legalkalmasabb a várhatóan megnövekedett forgalom zökkenőmentes lebonyolítá­sára, a vállalat jelöli ki. A leértékelés a felesleges készletek felszámolásának folyamatosan alkalmazható módja. Ennek szükségessé­ge általában akkor merül fel, ha a gyártott árut a kereskedelem nem tudja megfelelően forgalmazni, mert azt a közönség nem igényli. Leértékelni csak továbbtermelésre nem ke­rülő árut lehet. A leértéke­lést is a vállalat saját ha­táskörében önállóan álla­pítja meg. Maga állapítja meg a leértékelés időpont­ját. s az alkalmazott leérté­kelés mértékét. Leértékelés ismételten is alkalmazható, például a már egyszer le­értékelt cikket a későbbiek­ben a kereslet hiánya miatt ismét le kell értékelni. Ki­vételesen indokolt esetben évenként egyszer az iránjü- tó szerv engedélyével nul­lára történő leértékelést is lehet végrehajtani. A leér­tékelt árut csak az e célra kijelölt boltokban lehet forgalomba hozni, a vevő figyelmét minden esetben megfelelő módon fel kell hívni a cikk leértékelt vol­tára. Az ilyen árut az üz­let a nem leértékelt, tehát az úgynevezett reguler áru­tól elkülönítve köteles tar­tani. Hibás árut is forgalomba hozhat a kereskedelem, báf az általános szabály az, hogy a vásárlók részére csak kifogástalan minőségű, vagy a feltüntetett minősé­gi osztálynak megfelelő árut szabad kiszolgálni. Hibás áru forgalomba ho­zatala esetén az árun fel kell tüntetni a minőségi hi­bát, és meg kell jelölni az árengedmény mértékét. Ha a minőségi hiba vagy az árengedmény az árun — annak természeténél fogva — nem tüntethető fel, a minőségi hibát és árenged­ményt egyéb módon (példá­ul a vásárlás alkalmával szóban) kell közölni a vá­sárlóval. Leértékelt áru vásárlása esetén is helye lehet a sza­vatossági igény érvényesí­tésének ha a vásárló hi­bátlan árut akart vásárolni és csak azért vette meg a leértékelt árucikket, mert a minőségi hibát vele nem közölték; vagy az árunak az értékén csökkentő hibá­ján kívül más minőségi hi­bája is van, amelyet az ár­engedmény megállapításá­nál nem vettek figyelembe. Például: egy mosógépet azért értékeltek le, mert zománcozása egy-két he­lyen megsérült, s a későb­biek során kiderül, hogy a gép motorja is hibás; vagy ha a leértékelt árut a hi­bátlan árucikkre megálla­pított áron hozták forga­lomba. Ha az árut köztudo­más szerint csökkent érté­kű cikkek eladására kije­lölt bolt — bizományi áru­ház, alkalmi áruk áruháza — hozza forgalomba, ak­kor a vásárolt áru minőségi hibája miatt szavatossági igény nem érvényesíthető. Dr. Cs. I. Felvételre keresünk budapesti — munkahelyre szerkezetlakatos, he­gesztő. marós, eszter­gályos, mintakészítő szakmunkást, férfi segédmunkásokat és portásokat, valamint vidéki munkára laka­tosokat, hegesztőket, csőszerelőket és festő szakmunkásokat. Országos Bányagépgyár­tó Vállalat Budapest, IV, Baross út 91—95. KIEMELT BUDAPESTI MUNKÁRA, KIEMELT BÉRREL keresünk kőműveseket, segéd­munkásokat és ácso­kat. Építőipari férfi dolgo­zóknak szállást bizto­sítunk. V/ Jelentkezés: Április 4. Ktsz Budapest, VIII, Auróra u- 23. A Ságvári Endre Megyei Művelődési Ház szep­tember hó folyamán az alábbi tanfolyamokat in­dítja: szeptember 5-én balett, szeptember 12-én társastánc, szeptember 18-án szabászat-varró, szeptember 22-én dzsesszgitár, szeptember 25-én televízió-szerelő. A tanfolyamokra jelentkezni lehet a Művelődési Ház irodájában Szolnok, Ságvári Endre u. 14—16. sz- Telefon: 30—70.

Next

/
Oldalképek
Tartalom