Szolnok Megyei Néplap, 1967. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)

1967-08-29 / 203. szám

1967. augusztus 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A képviselő hétköznapjai Először a jelölőgyűlésen találkoztunk, azután egy külföldi delegáció fogadá­sán. Később többször ke­restem telefonon, de soha nem sikerült összeakadni. Most végre ott ültünk iro­dájában, s lapozgattuk a papírokat, melyek egytől- egyig különböző kéréseket, kívánalmakat tartalmaztak. „Tisztelt képviselő elv­társ. ..” így a megszólítás szinte mindegyiken, s azu­tán : kérem intézze el la­kásügyemet, vagy járjon közben a fiam érdekében és így tovább. — De amint látom, nem­csak egyéni panaszokkal fordulnak Önhöz. — Szó sincs róla. Nem is lenne helyes. A közelmúlt­ban jártam például közben, hogy a helybeli Alkotmány Termelőszövetkezet barom­fi telepének fejlesztése ér­dekében megkapja az OTP- hitelt. Tárgyaltam az OVF- nél Törökszentmiklós csa­tornázása ügyében és még sorolhatnék néhány egyéb, a köz érdekében tett lé­pést. Mire jó a prototípus ? Idetartozik az is, hogy a gabonabetakarítás idején^ a város párt, tanácsi vezetői­vel sorra járta a termelő- szövetkezeteket. S ahol az szükséges volt — mint gyár­egységvezető — a prototí­pusok közül különböző gé­peket adott kölcsön a közös gazdaságoknak a munka meggyorsítása érdekében. A napokban, amikor ke­restem Varga Sándort, a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár Törökszentmiklósi gyáregységének vezetőjét, megyénk országgyűlési kép­viselőjét, hogy megbeszél­jük ezt a mostani találko­zót, azt a választ kaptam, hogy bár szabadságon van, a lakásán sem tudok vele beszélni. mert felutazott Budapestre a Parlamentbe. — Az országgyűlés mező- gazdasági bizottságának va­gyok tagja — mondta. — A napokban tárgyaltuk meg^a földtulajdon és a termelő­szövetkezeti törvényterve­zetet. Hogy a képviselők mennyire felkészültek , er­re az ülésre, bizonyítja, hogy 10 perces szünettel hat órán át tartott. Szá­momra rendkívül sokrétű, nagyon sok feladatot, je­lentő megbízatásnak tartom a képviselői tisztséget. S az embernek lelkiismeretessé­gétől függ, hogyan szolgál rá választói bizalmára. — Ugyanakkor a gyár­egység vezetése sem kis fel­adat. különösen most, ami­kor olyan nagvfontosságú lépés előtt állunk, mint az új gazdaságirányítási rend­szer bevezetése. Ha én képviselő lessek — Ügy van. Én számol­tam ezzel és amikor meg­tudtam, milyen megtisztelő feladatot kívánnak rám bízni a törökszentmiklósi- ak, összehívtam üzemünk kis vezető kollektíváját: a párttitkárt, az szb-titkárt, a főmérnököt, és a főkönyve­lőt. Mit szólnak hozzá? Ezentúl a részfeladatokból nekik is többet kell vál­lalniuk, ha én képviselő leszek. Azt mondták, vál­lalják. Így történt. — S napjainkban ml az üzemben a legfontosabb feladat? Természetesen a terv teljesítésén túl . ér­tem. — Az, hogy végre átköl­tözhessünk az új üzemünk­be. Az építőipar reméljük határidőre átadja az új te­lephelyet a finommechani­kai vállalatnak, s akkor mi is birtokba vehetjük új üzemünket. Számunkra ez létkérdés. Jövőre ugyanis különböző szállító és rako­dógépekből mintegy 45 mil­lió forint értéket kell gyár­tanunk. ám ehhez feltétle­nül szükséges, hogy az elő­készületeket már a negye­dik negyedévben megtebes- sflk. Ennek nedig alapfelté­tele a költözködés. Már az idén is 200 ezer munkaórát kellett kooperációban kihe­lyeznünk, hogy a feladatok­nak eleget tehessünk. — Igaz, hogy még bá­nyászokat is foglalkoztat­nak? — Igen, a törökszentmik­lósi és a cibakházi gépállo­másokon kívül kooperációs szerződést kötöttünk a sal­gótarjáni szénbányászati tröszt nagybátonyi üzem­egységével különböző for­gácsoló munkák elvégzé­sére. A 44 órás munkahét — Szeretném, ha a jövő évi feladataikról egy kicsit bővebben szólna. — Jövőre forintban 160 millió értéket kell legyárta­nunk. Ez az idei feladatok­hoz képest 25 milliós növe­kedést jelent. Ugyanakkor az üzem munkáslétszáma nem növekszik. Sőt, a vál­lalat engedélyt kért a KGM-től a 44 órás munka­hét bevezetésére. Mindez tehát a munkaszervezés, a műszaki fejlesztés tekinte­tében olyan intézkedéseket kíván, hogy a plusz munka­erőszükségletet és a mun­kaidő csökkentéssel járó ki­esést termelékenységgel tudjuk pótolni. Az engedély még nincs meg a munkahét csökkentésre, de reméljük, megkapjuk és január 1-től bevezethetjük. Tulajdonképpen két pro­filt alakítunk ki jövőre: a szénabetakarítás komplex gépesítését, valamint a ma­joron belüli szállítás és ra­kodás gépesítését. Gyártunk ezeken kívül majd egyéb gépeket is, a kukoricaszár letakarításához. kukorica morzsoláshoz. A profil ki­alakításunk jó ütemben, jó vágányon hadad, csak most már fontos, hogy olyan munkakörülményeket is ki­alakíthassunk, amelyek szükségesek, amelyek meg­felelnek. Ezért is fontos, hogy átköltözhessünk minél előbb az új üzemünkbe. Az új mechanizmus előtt S ha már az üzemi fel­adatokról szólok: most ké­szítjük elő a kollektív szer­ződések megkötését. Ezen­kívül tagja vagyok a nagy- vállalaton belüli mecha- nizmus-csúcsbizottságnak. Különböző szakbizottságo­kat működtetünk, így piac­kutatókat, műszaki fejlesz­téssel foglalkozókat, akik kidolgozzák javaslataikat, azt a csúcsbizottság meg­tárgyalja. Mindezek csak előcsatározások az új gaz­dasági mechanizmus beve­zetése előtt. A végrehajtási utasítás megjelenése után látunk hozzá a konkrét fel­adatok megvalósításához. Így telnek egy képviselő hétköznapjai. Telve munká­val. kevés pihenéssel. S, hogy mégis szívesen végzik megbízatásukat, azt lelkiis- merete^-Vből. a köz sze­retet^1-"1 1—tv. V. V. Repülök a mező­gazdaságban A mezőgazdasági repülőgé­pek; előtt egyre szélesebb al­kalmazási lehetőség nyílik. — Eddig a kártevők és betegsé­gek elleni védekezésre, gyom­növények irtására, 'valamint műtrágyaszórásra használták a gépeket. Az elmúlt napokban a túr­kevei Búzakalász Tsz-ben re­pülőgépes karbamidos fehérje dúsítást végeztünk a silóku­korica táblákon. Eltérően az eddigi dúsítási eljárásoktól — ahol a karbamidot a silógö- dcrben, vagy feletetés előtt közvetlenül keverték a takar­mányba, de a mérgezés ve­szélyét kizáró, biztonságosan egyenletes elosztást nem tud­ták biztosítani — itt 24 órával a betakarítás előtt a karbami­dot repülőgéppel permetezték a silókukoricára. A repülőgé­pes permetezés tökéletes el­osztást biztosít, kizárja a mér­gezés veszélyét. A silókukori­cára juttatott karbamid nö­veli a siló emészthető fehérje­tartalmát, így az olcsó eljárás­sal jelentős mennyiségű abra­kot lehet megtakarítani, és fo­kozható a tehenek tejterme­lése. A repülőgépek alkalmazásá­val újabban lehetővé válik a maglucema veszteségmentes, egymenetes betakarítása. A betakarítás előtt, repülőgépről a lucernatáblát levéltelenítő permetlé-oldattal (Régióné) le­permetezik, miután a lucerna levele és zöld szárrésze elszá­rad, a lucernamag kombájn­nal, minden különösebb ne­hézség nélkül egymenetben betakarítható. Ezzel az olykor 20—30 százalékot is kitevő lu- cernamag-veszteség a fenti módszerrel kiküszöbölhető. Ez­zel kapcsolatos kísérleteinket a Szolnoki Állami Gazdaság­ban már jó eredménnyel el­végeztük, s a közeljövőben ugyanezt csináljuk a cibak­házi Vörös Csillag Mg. Tsz- ben. Mindkét eljárás gazda­ságos. olcsó, tehát célszerű vele foglalkozni. Havassy György RNA szervező agronómus Tanulságos Niért nem készülnek e! a peremkerület* szolgáltaféházak ? Szolnok peremkerületei­ben nagyon elkelnének már a szolgáltató házak. A Vosztok út, a Kertváros és a megyei kórház környé­kén lakókat sok utazgatás­tól kímélné meg, ha hely­ben is találnának szabót, cipészműhelyt, fodrászt. — Erről már hosszú ideje be­szélgetnek a város vezetői és a külterületen élők egy­aránt. Tavaly decemberig — miután közismert a helyiséghiány — nem akadt vállalkozó, aki szol­gáltató házat hajlandó lett volna építeni. Decemberben aztán há­rom szolnoki kisipari szö­vetkezet kért és kapott a KISZÖV elnökétől enge­délyt a beruházásra. — A bőripari szövetkezet a kór­háznál, a minőségi szabók a Vörös Csillag úton, míg a fodrászok a Kertváros­ban szándékoznak szolgál­tató házat létesíteni, egyen­ként 464 ezer forintos költ­séggel. A beruházási program szerint az idén átadhatták volna mind a hármat. A KISZÖV kijelölte a kivi­telező építőipari szövetke­zeteket, a szükséges pénz rendelkezésre állt a bank­számlán. Ég mégis: ebben az évben nem készülnek el a peremkerületi szolgálta­tó házak. Miért? A KISZÖV mű­szaki osztályának vezető­je a városi tanács vb épí­tési-közlekedési osztályát okolja, mondván: közel hét hónapon át tartó huza­vona után adta ki a telek­felhasználási engedélyt. Az építkezés emiatt nem kez­dődhetett el idejében. Az érv megfelel a való­ságnak, tény, hogy az ok­mányon legfeljebb két he­te száradt meg a tinta. — Ennek azonban nyomós oka volt. Mégpedig az, hogy a városi tanács vb többszázezer forint költ­séggel elkészített részletes rendezési tervét éppen az építési-közlekedési osztály nem vehette semmibe. A beruházók abba a tévedés­be estek, elég ránézni a térképre, ez a telek kell, és a hatóság máris szalu­tál. Például a Hunor utca 13. szám alatti telekre óvoda épül majd, tehát hiába kér­ték szolgáltató ház telepí­tésének céljára. A Vörös Csillag útra készült ren­dezési tervet éppen a szö­vetkezeti beruházás érde­kében bővítette ki a váro­si tanács vb építési-közle­kedési osztálya. Az enge­délyt csak a koordinációs bizottság jóváhagyásával lehetett kiadni,.. Felületes szemlélő a bü­rokrácia jegyeit vélné fel­fedezni, holott egyszerűen csak arról van szó, meg kell védeni Szolnok fej­lesztését meghatározó rész­letes rendezési terveket. — Véleményünk szerint ezért jogtalan volna az építési­közlekedési osztályt elma­rasztalni, bürokratikus ügy­intézéssel vádolni. Sőt, el­ismerésre méltóan védel­mezni egy-egy beruházóval szemben a közérdeket, a város jövőjét. A szolgáltató házak épí­tésének elhúzódása a beru­házás nem teljesen körül­tekintő előkészítéséből fa­kad. A szövetkezetek nem számoltak azzal a realitás­sal, hogy Szolnok rekonst­rukciója, fejlesztése szigo­rú tervek alapján törté­nik, amelyek évekre előre meghatározzák hová mi épül. mi építhető. Előzetes területfelhaszná- lási engedélyt már két évvel a beruházás megkez­désének tervezett időpont­ja előtt is ad a tanács szak­osztálya. Ezért azt taná­csoljuk. a beruházások elő­készítése során ne feled­kezzenek meg az érdekel­tek jó előre területről is gondoskodni. Különben úgy járhatnak, mint a három szolnoki kisipari szövetke­zet, F. P. Társasutazás akad ál fokkal A SZÖVOSZ és az IBUSZ 1964 elején megál­lapodást kötött, amelynek értelmében a falusi fmsz- ek) bekapcsolódtak a7. IBUSZ munkájába. saját területükön ‘ utazásokat szerveztek bel- és külföld­re egyaránt. A „Szövetke­zet” című lao 1967. augusz­tus 20-i számában „Társas­utazás — szervezés — IBUSZ akadályokkal”, a Szövetkezeti Híradóban pe­dig „Több segítséget kérnek az fmsz-i IBUSZ kirendelt­ségek” címmel jelentea meg cikkek, amelyek azzal vádoljak a. szolnoki IBUSZ Utazási Irodát, hogy segít­ségadás helyett szándéko­san gátolja a falusi kiren­deltségek munkáját és tervteljesítését. igazságta­lanul osztja el a rendelke­zésre álló járműveket és. hogy tervét a kirendeltsé­gek rovására igyekezett teljesíteni. a terv Érthetetlennek tűnik ez a vita. hiszen a szolnoki iro­dának és a kirendeltségek­nek nincs egymástól elvá­lasztott tervük. Ha a falu­si irodák teljesítik a tervü­ket. ez beleszámít a szolno­ki IBUSZ iroda tervébe, tehát mindegyiknek érde­ke lenne, hogy a másik jól dolgozzon. Mit monda­nak a számok? A megyei IBUSZ éves terve 17 miL- lió forint, ebből a vidéken működő 12 kirendeltség csak egy kis részt teljesít, a többi a szolnokira marad. Három vidéki kirendelt­ség. a tiszafüredi, a kunhe- gyesi és a tiszakürti egyál­talán nem dolgozik. Füg­getlenített szervező csak TSrekszcntmiklóson van. a többi helyen az fmsz-el; egv-egv dolgozója látja e! napi munkája mellett a szervezési feladatokat. So­kuknak olvan a beosztása, hogy íróasztal mellett kény­telenek dolgozni. ritkán jutnák ki vidékre, ahol el­sősorban kellene szervez­niük. Így érthető, ha az el­múlt évben a 12 kirendelt­ség összesen csak 1,2 mil­lió forintos forgalmat bo­nyolított le. ebből 700 ezret a törökszentmiklósi,- mintegy 200 ezret a kar­cagi. Oda és visszairáztyítás Ilyen viszonyok mellett a szolnoki IBUSZ iroda nem mondhat le arról.- hogy utazásokat szervezzen a kirendeltségek területén is. hiszen Szolnok városból és a járásból képtelen telje­síteni tervéből azt a több mint 15 milliót, amely a vidéki irodák mellett gya­korlatilag reá hárulna. Az pedig nevetséges bürokra­tikus huzavona lenne, hogy a szolnoki iroda az általa megszervezett utakat „át­adná” a helyi kirendeltsé­geknek. amelyek azután azt bejelentenék, mint saját­jukat — a szolnoki irodá­nak mint csúcsszervnek. Jelenleg a legtöbb kiren­deltségnél nincs elegendő munkaerő arra. hogy ma­ximálisan kiaknázzák a te­rületükön levő lehetősége­ket hogy megfelelő propa­ganda és szervezőmunkát végezzenek. Tehát a szolno­kiaknak is ki kell menniük a területükre, mert ha ezt nem tennék meg. a forga­lom jelentős visszaesésével kellene számolniuk. Másik vád a szolnoki IBUSZ iroda ellen, hogy a rendelkezésre álló jármű­vek elosztásánál igazságta­lan a falusi kirendeltsé­gekkel szemben. Ki utazzon? Tény, hogy a társasuta­zások céljára felhasználha­tó autóbusz és vasúti ko­csi kapacitás kicsi, sokszor nem képes kielégíteni az igényeket, tehát időnként vissza kell mondani egy- egy megszervezett vagv szervezés alatt álló utat. liven esetekben a szolnoki IBUSZ irodának az az ér­deke. hogy a nagyobb lét­számú és a hosszabb útra induló csoport kapja meg a szükséges járművet. így igazságosabb és hasznosabb is. Ha egy saját szervezé­sű. nagyobb létszámú és valamely kirendeltség ki­sebb csoportja között kell dönteni, természetes, hoav a nagyobb csoport javára döntenek, de arra is volt példa, hogy saját csoport­juk útját mondták . vissza, egy vidéki kirendeltség na­gyobb csoportja miatt. Nemrég például Budapest­re szerveztek társasutazást, de a két autóbuszról végül is lemondtak a Törökszent- miklóson szervezett és Agg­telekre utazó csoport lá­vára. így saját csoportjukat nem tudták indítani. Talán az előbbiek alap­ján felmerülhet az a kér­dés is. szükség van-e a fa­lusi kirendeltségekre, annál inkább, hiszen ez a munka az fmsz-eknek nem nyere­séges. sőt néha jelentős rá­fizetéssel dolgoznak. Még­is, az a véleményünk, szük­ség van rájuk, de csak ott. ahol szolgáltatásaikat a lakosság igényli és ahol tudnak megfelelő számú munkaerőt biztosítani fel­adataik elvégzéséhez. Bistey András Százezer látogató a vásár első vasárnapján Vasárnap a délutáni eső ellenére, rekord forgalma volt az Országos Mezőgaz­dasági Kiállításnak: a szá­mítások szerint több mint százezer látogatója volt. A kiállítás és vásár be­mutató pályáján vasárnap rendezték meg a Budapesti Honvéd SE meghívásos nemzetközi lovasbajnoksá­gának úgynevezett kitartá- sos versenyét, a kiállítás tiszteletdíjaiért. A versenyt magyar lovas, Lázár Antal, a Budapesti Honvéd SE versenyzője nyerte- A má­sodik és harmadik díjat egy Német Demokratikus Köztársaságbeli lovasnak, Willfried Turmann potsda­mi versenyzőnek ítélte oda a zsüzá. Szállítják a tököt a jászfényszaral MÉK átvevő telepről a feldolgozó telepre a fővárosba, illetve

Next

/
Oldalképek
Tartalom