Szolnok Megyei Néplap, 1967. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)
1967-08-26 / 201. szám
1967. augusztus 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Binecz sógor hídja Messze volt a falu, nagyon messze. Nyílegyenes pályatest futott odáig. A legtöbbször mégis gyalog mentünk. Megismertem így minden útszéli bokrot, tanyát, a cifrán kanyargó Száraz-ér parti fűzfáit. Az sgyi vasúti hidat meg különösen. Sok történet fűződött ahhoz. Nem messze tőle volt egy 5rház. Tizenkilencben az ottani tyúkólból húzták elő Horthy sógorát, Purghly Emilt. Ügy bűzlött, — emlegették az öregek, — hogy a tordai büdösbarlang illatszertár ahhoz képest. Arról a hídról esett le pi- tyókás hangulatában — a Száraz-ér jegét bombaként áttörve — a sógor. És annál a hídnál állt meg a hazafelé tartó család mellett a vonat, hogy felvegye őket. A sógornak ez a figyelmesség annyira megtetszett, hogy le se szállt róla. A vonaton utazó vöröskatonák közé állt Arra járva sokszor emlegettük ezt — Jó volna, ha olyan világ jönne megint, hogy Purglhy Emil nem üthetné lováról a kapálókat, hanem ismét a csirkeólba kellene bújnia. A vonat meg nem hiába jönne, felszedné a bandukolókat Aztán fordult egyet a világ kereke. Purghly Emilt hajlott korára való tekintettel nem bántották, hanem kinevezték a falu első és mindmáig utolsó utcaseprőjének. A vén csavargó várt egy ideig, majd egy alkalmas pillanatban úgy meglógott, hogy hírét se lehetett venni. Nem is sokat törődtünk vele. Elfoglalt bennünket a zajló világ. Sok nyűgtől szabadulva örültünk, hogy azt tesszük, amit akarunk, $ oda megyünk ahová szán- dékozunk. Utaztunk is. Főleg Pestre, a rokonokhoz. S a háromszáz kilométeres úton sokat szidtuk a vonatot azért, mert minden fűzfabokornál megáll. Arra nem is gondoltunk, mi lenne, ha minden, útszélen bandukol ót felvenne. Ha jól emlékszem, ez a vonatmegállás volt az első, amire azt mondtuk: hamis illúzió volt, nem áll az a munkás érdekében, hogy kétszáz méterenként fékezzen a masiniszta. Pedig — átvitt értelemben, de sok pályán fékez még ma is, hajdan vélt „jótetteket” váltva valóra elfeledkezik arról, hogy nem a sín mellett bandukoló, rövid távnak futó ember érdekét tekintse, hanem a népes utazóközönségét. S vannak sokan, akik ezt természetesnek is veszik. Ügy vélik, a munkáshatalom egyenlő az ő egyéni érdekeik kielégítésével. Vanna’- kisebb vállalataink például, ahol mindenki a több műszak ellen van. Az ott dolgozóknak kedvezőbb az egy műszak? Persze, hogy kedvezőbb. Esténként mindig ott ülhetnek a tévé előtt, gyönyörködhetnek Angyal kalandjaiban, vagy csinálhatnak, amit akarnak. Látszatra tehát a munkások érdekét szolgália az a vezető, aki gépparkját csak egy műszakban hasznosítja. Nagyon sok helyen azonban nőket is lehetne a gépek mellé állítani, s kellene is, hiszen megyénkben jóné- hány ezer asszonynak nem tudunk munkát biztosítani. A második, illetve harmadik műszakban termelt javak hasznáról nem is beszélve. Mondhatnánk ezt más szavakkal úgy is, hogy társadalmunk, s a világ egyetlen társadalma sem engedheti meg magának, hogy mindenki csak akkor, s csak azt csinálja, csak olyan munkakörben dolgozzon, amihez kedve van. Az az ember, aki a többség kárára helyt ad ilyen követeléseknek, nem lehet jó vezető. Ideje lenne azon is polemizálni, hogy milyen a jó vezető? Néhány évvel ezelőtt nagy vitát váltott ki Szolnokon egy előadás. Az egyik vezető azt hangoztatta, hogy ő bizony nem sokat ad arra, hogy a termelési tanácskozásokon maga mellé ültessen két munkást Sokkal inkább arra törekszik, hogy szót értsen a munkásokkal, alaposan megvitassa velük, hogy mit miért, s hogyan kell csinálni. Azt bizonygatta, hogy ideje lenne minden formá- lisságot felszámolni, s látszólag a munkást becsülő dolgok — például a munkapadnál huzamosabb ideig való beszélgetés — helyett öntevékenyen cselekedni, a vállalat minél jobb eredményeinek elérésére törekedni, mert az szolgálja valóban a munkás érdekét. Nemcsak a helyiekét a prémium növekedése miatt, hanem a termelt javak növekedése révén az egész munkástömegét Egyszóval frázisok, üres formaságok helyett sokkal inkább eredményes tettek kellenek. Ezért nem biztos, hogy az a jó vezető, aki minden percét a dolgozók között tölti. Sőt. egészen biztos, hogy aki ideje többségét elemző munkára fordítja, többet nyújt a közösségnek. A vezetőknél az öntevékenység, a kísérletezés egyre inkább kötelező, Nem is annyira a felsőbb szervek rendelete alapján, hanem önbecsületük, társadalmi kötelezettségük alapján. De ilyen vonatkozásban is mennvi még a formaság! A napokban például az egyik város ötven fős kereskedelmi küldöttsége látogatott el a szomszéd városba. Kérdeztem az egyik boltvezetőt: Hasznát veszik-e ennek a nagy kiadással járó látogatásnak? — feltétlenül, — válaszolta — a gyümölcsbolt vezetője például megtanulhatta, hogy ha teherkocsin'Szaty- mazról hozza az őszibarackot, akkor sokkal olcsóbban, s szebb árut adhat. Eszembe jutott, hogy gyerekkoromban kilencven kilométerről lovaskocsin hozták a gyümölcsöt, mégis megérte a kiskereskedőnek, ősrégi kereskedői fogás: ott beszerezni az árut, ahol az a legolcsóbb. Miért kell ehhez egv ilyen népes tanácskozás? S csak a kereskedelemből vehetünk példát? Korántsem. Várjuk még nagyon sok helyen, hogy megálljon mellettünk az a bizonyos vonat. Néha elfeledkezünk arról, hogy leszámoljunk néhány hamis illúzióval, s morfondírozás nélkül elgyalogoljunk a megállóig. Főleg addig, míg egyvágányú a pálya, s teljes kiépítéséig sokat kell még munkálkodnunk. .. Simon Béla A Szigligeti Színház megvételre keres női vágott hajat9 30 cm-es hosszúságtól. (Levágott copfokat.) Érdelődni iehet a színház gazdasági hivatalában. lljabb csatlakozás a nagykunsági területi szövetséghez A napokban tartott közgyűlésen, a kengyeli Dózsa Termelőszövetkezet is csatlakozott a Nagykunsági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségéhez. A termelőszövetkezet elnökének. Gál Sándornak beszéde után, amelyben ismertette a területi szövetség feladatát, jelentőségét, a szövetkezeti gazdák közül többen szólaltak fel s javasolták a csatlakozást, majd megválasztották a tsz-küldöttet, aki képviseli maid a szövetkezetei a területi szövetségben. E feladattal egyhangúlag a tsz elnökét. Gál Sándort bízták meg. A közgyűlésen szó volt még az aratás-escplésről. illetve az őszi munkákra való felkészülésről. Nyilvánosan dicsérték meg Nach- tigál Károly, Kácsor Zsig- mond és Polovics István kombájnosokat, akik kimagasló eredményt értek el. Á holnapot kutatják... Látogatás a Gazdaságkutató Intézetben Sorolja fel kérem a személyi adatait! NEVE: GAZDASÁGKUTATÓ INTÉZET. SZÜLETÉSI HELYE ÉS IDEJE: BUDAPEST, 1967. JÚLIUS 1. ANYJA NEVE: ŰJ GAZDASÁGI MECHANIZMUS. MUNKATÁRSAI KÖZGAZDÁSZOK. STATISZTIKUSOK. ALIG EGY TUCAT SZAKEMBER. SZÉKHELYE A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL ELSŐ EMELETÉN KÉT SZOBA. AZ INTÉZET ÁLLÓESZKÖZEINEK LELTÁRA MINDÖSSZE KÉT GÉPELT OLDAL. — Miért kellene több eszköz, vagy nagyobb hely? — néz rám dr. Zala Júlia, az intézet igazgatónője, amikor jelzem, hogy külsőségeiben ennél szerényebb kutatóintézetet aligha találnánk az országban. — A mi kutatási eszközeink a munkatársak személyes tulajdonát képezik: ez a kutatók képességének, tájékozottságának és felkészültségének összessége. — Kik és milyen eredményeket várnak az intézettől? Öi napon ái éjjel-nappal Harmincadikén adják át a Fiumei úti iskolát Pénteken reggel 9 órakor beruházó, építő és oktatási szakemberekből álló csoport jelent meg a szolnoki Fiumei úti iskolában. Erre a napra tűzték ki ugyanis az új, 16 tantermes iskola műszála átadásának befejezését. Az udvartól a konyháig. az emeletektől a földszintig azonban még mindenütt dolgoznak,' a villanyszereléstől a padlócs:szolás;g mindenből marad még erre a napra. Az idő azonban nagyon sürget, mert szeptember 4- én feltétlenül évnyitót kell tartani ebben az iskolában. A beruházók kérlelhetetlenek: túl sok a befejezetlen munka, ezért öt naptári napra el kell halasztani az átvétel befejezését. Szakali András építésvezető méltatlankodik a beruházók hajthatatlansága miatt, aztán megadja magát. Dolgoznak majd éjjelnappal. hogy ne legyen kifogás. A legjobban azok örülhetnek. akik most itt sincsenek: a Sipos téri iskola 17 tanulócsoportja. tantestülete. ök ugyanis a város legújabb. legszebb iskoláját kapták — a legrégibb helyett. Olyan iskolát. ahol nem lesz váltott tanítás csak délelőtti műszak, az is gyönyörű, iól felszerelt, modem tantermekben. Amit pedig még az illetékesek szíves figyelmébe ajánlhatunk, az az új iskolához vezető járdák elhanyagolt állapota. A Fiumei úti éppen úgy. mint a Móra Ferenc úti. Ha szeptember 1-ig már nem is lehet, de az őszi. várhatóan esős időkig ezek javítására is mindenképpen sort kellene keríteni, hogy teljes legyen az az öröm. ami1 egy ilyen iskola birtokbavétele állandó „lakói” számára jelenthet B. E. mm — A gazdasági életet átfogó információs rendszerből hiányzott eddig egy olyan egység, amely sem nem statisztikai hivatal, sem nem tervhivatal, sem piac, vagy konjunktúra kutató intézet — hanem mindegyik együttvéve. Hiányzott egy olyan központ, ahova valamennyi információ befut a Statisztikai Hivataltól, a Tervhivataltól. a bankoktól és így tovább, s ahol ezeket a beérkezett adatokat rendezik, összevetik, elemzik, s ezekből következtetéseket „állítanak elő”. Tehát ezt a hiányt igyekszik megszüntetni intézetünk. Nem ragadunk le a tényéknél, ami a Statisztikai Hivatal számára szinte kötelező, de nem kötnek bennünket az előírások sem, mint például a Tervhivatalt. A történéseket vizsgáljuk, a jelenségek közötti összefüggéseket igyekszünk feltárni. s azokból előrevetíteni a várható gazdasági eseményeket. Például elképzelhető. hogy.a Tervhivatal, a gyárak kapacitás-jelentései alapján 5 százalékos kiskereskedelmi forgalom növekedést tervez. Mi viszont más adatokból következtetve esetleg látjuk, hogy a lakosság takarékossági hajlama csökkenő tendenciát mutat, következésképp a pénz-kiáramlás fokozódik maid. tehát a várható kiskereskedelmi forgalom növekedést mi ilyen esetben magasabbra taksáljuk. — Ezt az eredményt közöljük első számú megrendelőnkkel: az ország gazdasági és politikai felsővezetésével. A Gazdaságkutató Intézetet ugyanis nevezhetnénk a párt és a kormány információs hivatalának is. Következtetéseink, a történések magyarázata, prognózisaink, az ország vezetőinek asztalára kerülnek. Javaslat nélkül. A diagnózis megállapítása a mi feladatunk, az esetleges gyógyítás nem ránk tartozik. — Ezek szerint, nyilvános vublikációia nem lesz az intézetnek? — De lesz. Mert a közgazdász közvélemény tájékoztatása is feladataink közé tartozik. Csak nem publikálunk mindent. Nézzünk egy példát. Tegyük fel. hogy 1969-ben a vállalati nyereség-képződés üteméből arra következtetünk, hogy fokozódni fog a vállalatok saját beruházási tevékenysége. Nem mindegy azonban, hogy mely ágazat vállalatai fejlesztik nagyobb ütemben kapacitásukat. Elképzelhető, hogy a népgazdasági egyensúly megkívánja. hogy egyes ágazatok másoknál kevésbé gyorsan fejlődjenek. Tehát a várható nagyobb saját beruházási kedvről tájékoztatjuk a kormányt, s a kormány maid eldönti. beavatkozzon-e vagy sem, Sogy ez a távlati terveknek megfelel-e vagy sem. A beavatkozás módja is többféle lehet. Lehet, hogy a központi keretet csökkentik majd, de elképzelhető adminisztratív intézkedés is. Viszont, ha széles körben publikálnánk a várható eseményt, akkor a vállalatok esetleg gyorsan, még mielőtt közbeléphetne a felső gazdasági vezetés. , elköltenék a pénzt. Tehát esetleg egy negatív tendencia gyorsabb érvényesülését segítené elő a nyílt publikáció. Mindenki beláthatja: ezt el keli kerülni. Viszont miért ne publikálhatnánk széles körben olyasmit, ami pozitív hatású? Például azt észleljük. hogy bizonyos ágazatokban a világpiacon élénkülés. vagy depresszió várható. Erről a megfelelő magyar ipari ágazatok gyárainak is gyorsan tudomást kell szerezniük, hogy az események ne érjék őket készületlenül. Ilyenkor tehát nyílt publikációra les2 szükség — A munka megkezdődött. mi az első feladat? — Az új gazdasági irányítási rendszer kialakítására hozott intézkedések várható hatását, a gazdasági szervezetek legáltalánosabb reagálását igyekez- zük például felvázolni. a napjainkban tapasztalható tendenciák vizsgálatával. Pozitív jelenségeket észlelünk. A 67-es esztendő rendkívül dinamikus. Nőtt a termelés, a forgalom, fokozódott a külkereskedelmi tevékenység, a beruházási hajlam. Ennek a tapasztalható felpezsdülésnek azonban két eredője van — ezt is tisztán kell látni. Egyik, hogy a meghozott. 68-tól életbelépő határozatok tartalma egészében bizakodással töltötte el a gazdasági szakembereket. Másfelől viszont egy sor dologban még nincs végleges eredmény. Például az új termelői érrendszer, a devizaszorzók, a kamatlábak. a pénzügyi szabályok egy része még nem ismeretes. Ez pedig bizonytalanná teszi a jövőt a vállalatok szemében, amiért is most igyekeznek tartalékokat gyűjteni, jó kondíciót szerezni; sokát beruházni például, hiszen nem tudják, hogy milyen építő anyagárak lesznek jövőre; sok gépet venni, mert a gépek 68-as árai sem ismertek, és így tovább-.. 1966-hoz képest 17 százalékkal nőtt például az építőanyagipar kapacitása, mégis számottevő éoítőanyaghiány mutatkozik. Mindenki épít. Ügy hisszük, mégsem lenne tanácsos — csupán a mai jelenségek alapján — újból, nagy ugrással fejleszteni építőanyagiparunkat, hisz ez az építési kedv lehet, hogy csak a jelenlegi építőanyagárak mellett ilyen nagy. Ezt a kérdést még pontosan tisztáznunk kell. s még jó egynéhány ehhez hasonlót. Közben magunknak is bele kell tanulnunk a munkába, az új gazdálkodási mód számunkra is merőben új. Ezért jó. hogy máris dolgozhat a Gazdaságkutató Intézet, mi is felkészülhetünk, s közben úgy lehet, már hasznára is lehlünk a népgazdaságnak. G. F. Több élelmiszert, ruházati cikket vásároltak a tiszafürediek Szedik a paradicsomot a karcagi Béke Tsz kertészeté ben — (Foto: Nagy Zsolt) Megnövekedett a vásárlási kedv Tiszafüreden. Az fmsz egységeiből az idén több mint hatvanmillió forint értékű árut vásárolt a lakosság. Ez mintegy tíz százalékkal több. mint az előző év hasonló Időszakában volt. Különösen sok élelmiszert és ruházati cikket vásároltak. Élelmiszerből több mint 13 millió, ruházati cikkből pedig maid 15 millió forint értékűt
