Szolnok Megyei Néplap, 1967. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)

1967-08-25 / 200. szám

1967. augusztus 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 HŰSZ MÁZSÁN FELÜLI ÁTLAGOT ÍGÉR A „KÖK AI 203”-AS RIZS A KÖ­ZÉPTISZAI Állami gazdasAg garahalmi üzemegységében (Foto: Nagy Zsolt) Szövőnőket keresnek Bemutatkozik a Balkán A kongresszusi munkaver­senyben elért sikereik jutal­maként 6100 forintot kaptak a békésszentandrási köz­pontjuktól az öcsödi sző­nyegszövő szövetkezet asz- szonyai. Beneveztek a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom tiszteletére indított munkaversenybe is. Eddig elért eredményeik alapján bíznak abban, hogy az idén is siker koronázza munká­jukat: ismét elsők lesznek. A múlt év hasonló idősza­kához képest az idén mint­egy 50 százalékkal több terméket állítottak már elő. Vagyis az első félévben 1300 négyzetméter perzsa, 1617 négyzetméter torontáli és 3460 négyzetméter merino szőnyeget készítettek. Külö­nösen kivette részét a mun­kából a Május 1, a Novem­ber 7 és a Tyereskova bri­gád. Igaz. ennek tagjai célul tűzték a szocialista cím el­nyerését. Ebben az évben új gyárt­mányt készítenek mintaként az öcsödi asszonyok. Az új szőnyeg neve: Balkán. Mű­szálas anyagból készül, olyan csomózással, mint a perzsa, csak hosszabb szál­lal. Egyelőre tízet készítenek el mintadarabként különbö­ző méretekben és színekben. Az új szőnyegeket, ha a kereskedelem megrendeli, már új üzemházukban ké­szítik. Mintegy 180 ezer fo­rint értékben egy házat vásároltak, azt alakítják át 120 ezer forintos költséggel. Az új épületben — melyet előreláthatólag november 7- én adnak át rendeltetésének — a két munkatermen kívül kultúrterem, öltöző és mos­dó is lesz. S az átadáskor a jelenlegi száznyolcvan mun- káslétszámhoz még újabb hatvan szövőnőt alkalmaz­nak. Ha valaki nem tudná a szőnyegszövés mestersé­gét, azt megtanítják rá. BOLTOK a periférián Csal a mérleg if§ Sok a hiány cikk «§ Mit ellenőriznek az ellenőrök ? Boltok a periférián. Vegyes, mindenes üzletek. Szerényen meghúzódnak az utak mentén, a peremré­szeken, s a környéken lakókat még szerényebben lát­ják el áruval. Erről személyesen győződtünk meg a napokban, amikor az Állami Kereskedelmi Felügye­lőség és a MÉSZÖV ellenőreivel megnéztünk néhány Ilyen boltot. Bánhalmán a próbavá­sárláskor az eladó 45 fil­lérrel becsapott bennünket Megnéztük a mérleget, rosz- szúl volt beállítva. Többet mért S ki tudja mióta, hány vevővel fizettettek többet. De volt más hiba is. Hiányos az árjelzés. Nem csoda hát, ha a dinnye az eladónál 3. a boltvezetőnél 2,90 forint A rendet, tisztaságot sem ismerik ebben a boltban. A pulton össze-visszarakott babapiskótákat tortalapo­kat, talán azóta sem tö­rölhették le a portól, ami­óta oda kirakták. A szalon­na, a raktárban a kenye­respolcon letakaratlanu.l ol­vadt. Lepték a legyek. A bolt vezetője Fernczy István. Régi kereskedő. Il­lenék ismernie a bolti sza­bályzatot. De nem tudta. Még azt sem, hogyan kell átvenni a kenyeret. S ami az árúkészletet illeti, az sem valami rózsás. Tölte­lékáru nem volt. — Ma reggel fogyott el — mentegetőzött. A tejtermék tegnap fo­gyott el. a zöldpaorika he­tek óta hiányzik. Dinnye is csak egyszer volt még az idén. Nagyobb munkaszeretetet, körültekintőbb gondoskodás kellene. Tízezer emberről van szó, akiknek ellátása a tapasztaltak szerint nem valami jó. Természetesen a hibák bekerültek az ellen­őrzési naplóba, s a felelős- ségrevonás sem marad el. Nem volt jobb a helyzet az abádszalóki fmsz. 8. szá­mú vegyesboltjában — a vasútállomás mellett — sem. Délután fél 3-kor a boltot zárva találtuk. Az állomáson negyven-ötven utas. Vásároltak volna, azonban az üzlet csak 3 órakor nyit, amikor már minden vonat elmegy. Mi­ért is alkalmazkodna a nyi­tás időpontja a Vonatok autóbuszok érkezéséhez és indulásához? A boltban sincs minden rendben. Alig van áru. Va­lósággal rosszul éreztük magunkat a sok „sincs” el­hangzása miatt. Kolbászt, sört kerestek az emberek. Nem kaptak. De pálinkát, azt igen, korlátlan mennyi­ségben. A boltban össze- aszalódott citromot, gyér választékú cukorkát, lejárt szavatosságú édességet ta­láltunk még. A boltvezető széttárta karját: ez van. Igen, ez van: hiányos áruellátás és kö­zömbössé?. Közömbösek a boltvezetők az eladók, az fmsz vezetők és az ellen­őrök. 'Mit is mondhatnánk mást, amikor az ellenőrök elég gyakran megfordulnak ezekben a boltokban, s nem veszik észre a rosszul be­állított mérleget, hogy nincs vaj, kolbász, zöldpaprika, hogy nincsenek rendben az egészségügyi könyvek, hogy a kirakatokban lévő árcédu­lákra rossz ár van feltün­tetve. Vajon mit néznek meg ezekben a boltokban a szövetkezetek belső ellen­őrei, ha ezek is elkerülik figyelmüket? — mj — „Érdekeink védelmét várjuk a ssiiveimgtől“ Csatlakoztok a nagykunsági területi szövetséghez Küldöttgyűlés a törökszentmiklósi Alkotmány Tsz-ben A törökszentmiklósi Al­kotmány Tsz tagjai koráb­ban úgy döntöttek, hogy évenként csak kétszer — zárszámadó és tervjóváha­gyó — tartanait közgyűlést. A nyolcszázharminc szö­vetkezeti tag tanácskozásá­ra nincs megfelelő hely a városban. Ezért minden nyolc tag képviseletében egy-egy küldöttet válasz­tottak a közgyűlési tanács­kozás helyettesítésére. Tegnap reggel a tsz tanya- központjában — mintegy nyolcvan küldött arról ta­nácskozott: szövetkezetüK csatlakozzon-e a Nagykun­sági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségéhez. Fóris Károly párttitkár megnyitó szavai után Kiss Imre. a 750 holdas gazda­ság elnöke tájékoztatta a küldötteket a Ix. kongresz- szus termelőszövetkezetek­kel kapcsolatos határozatai­ról. Elmondotta, hogy a kormány intézkedései nyo­mán gazdaságuk egyre erő­södik. A felvásárlási árak rendezése tavaly nyolcmil­lió forint többletbevételt je­lentett. Az újabb intézke­dés 1968. január 1-től (a hízottsertést ez év októbe­rétől) növeli a búza, sörár­pa. napraforgó, cukorrépa, tej és a vágómarha átvételi árát Az előadó részletesen szólt a területi szövetségek előkészítésének munkálatai­ról. Szövetkezetük termelé­si struktúrája, elhelyezke­dése folytán helyes, ha a nagykunsági (karcagi szék­hellyel működő) terület' szövetséghez csatlakozik. F körzeten — Törökszentmik- lóson is — halad majd át az épülő nagykunsági fő­csatorna, s így igen nagy lehetőségek vannak az ön­tözéses gazdálkodás kiter­jesztésére. De ez csak a közös összefogással lehetsé­ges. Ezért nagy segítséget várnak a területi szövetség tői. A területi szövetség leg­felsőbb szerve a küldött- gyűlés (minden tsz-t egv- egy küldött képvisel) mely megválasztja az elnökséget, az ellenőrző bizottságot és a tisztségviselőket. Jóvá­hagyja az alapszabályt, s az apparátus ügyrendjét. A szövetség fontos érdekkép­viseleti szerv. Többek közt ajánlásokat dolgoz ki a szö­vetkezeteknek a termelés­re. munkadij azásra. Segít az áruértékesítésben, mi­f f nősítésében. Ellátja a jogi képviseletet, szervezi a szakmunkásképzést és a szocialista munkaversenyí. A területi szövetség a tíz­eknek nem felügyeleti szer­ve. a gazdaságok önállósá­ga tovább növeltszik. A nagykunsági tsz-ek. a közös művelésbe vett terü­letük minden katasztráli® holdja után 2,50 forinttal, bruttó termelési értékük minden millió forintja után 600 forinttal járulnak hoz­zá a területi szövetség fenntartásához. Az Alkot­mány Tsz évi 28 ezer fo­rinttal támogatja a területi szövetség működését. A tanácskozáson több küldött mondta el vélemé­nyét. Mindannyian egyetér­tettek abban: mielőbb lét­re kell hozni a tsz-ek terü­leti szövetségét. A felszóla­lók bírálták a különböző vállalatok felvásárlóit — gabonaíelvásárló vállalat, fmsz — mert esetenként megsértik a tsz-tagok ön­érzetét, saját munkájukat velük Végeztetik el. A mi­nősítés miatt is vannak vi­ták. Javasolták, a területi szövetség segítse elő az áru értékesítését, szakemberei vegyenek részt a minősí­tésben. Helyes lenne, ha közös értékesítő szervet hoznának létre. A tanácskozás résztvevői egyhangúan mondták lei a Nagykunsági Tsz-ek Terü­leti Szövetségéhez való csatlakozást és négy évre küldöttnek választották meg Kiss Imrét, a tsz el­nökét — m. 1. — ßeereif a dohány A kedvező időjárás hatá­sára beérett megyénkben a dohány. Az állami és szö­vetkezeti gazdaságok több ezer holdnyi dohányültet­vényén már törik az aljle- veleket Sőt a termés szál­lítása és értékesítése is megkezdődött. Az első új dohányszállítmányt a jász­berényi dohánybeváltó üzem szárító telepe vet­te át A szakemberek vélemé­nye szerint az idei dohány­termés csak közepes lesz. A minősége sem éri el az előző évekét. A szolnoki dohányfer­mentáló üzem is felkészült a dohány fogadására. A hevesi, vagy közismerteb­ben a „Virgínia” dohány feldolgozását pedig mér több mint egy hónapja megkezdték. Készülnek a munkaidő csökkentésére A szolnoki Vörös Csillag Ruházati Ktsz-ben Szilágyi Dezső üzemgazdász a szak­vezetők közreműködésével részletes tanulmányt ké­szített a napjainkban oly sok embert érdeklő témá­ról, a munkaidőcsökken­tésről, annak lehetőségei­ről, feltételeiről. A tanulmányban elem­zik, hogy a műszaki, szer­vezési intézkedésekkel ho­gyan csökkenthetik a holt időt, hogyan erősíthetik a munkafegyelmet, hogyan tarthatják a jelenlegi ter­melési szintet a csökken­tett munkaidő mellett mi­lyen célgépesítésre van szükség és milyen legyen a norma karbantartása ah­r r Vita a NŐKRŐL A nőkről vitáztunk a Kókuszpresszó- ban. Bejött egy csinos lány és leült a szomszéd asztalhoz. Kornél rögtön átült hozzá. — Apád lehetnék, csinibaba — mond­ta. — De mivel nem vagyok az. nincs semmi baj. Rögtön összeházasodhatunk. A csinibaba hűvösen nézett Kornélra. — Ausztráliai turista vagyok — közölte Kornél. — Sajnos gyorsvonatomon jöttem campingezni. Holnap házasodhatnánk! — Én nem is tudom... — habozott a lány. — Holnap! — jelentette ki Kornél. — Szeretetre van szükségem, a pénz nem boldogít. 300 000 birkám van. több ezer juhászkutya őrzi. Ez egyébként nem ér­dekes... — Óh. dehogynem — tiltakozott a lány. — Engem nagyon érdekel. Kornél unott arcot vágott. — Beszéljünk inkább az utazásról. Holnapután repülünk Párizsba. — És a vonat? — Érdeklődött a lány — Mi lesz a vonattal? — Milyen vonat? — csodálkozott Kornél. — Hát a magáé — mosolygott rá a csinibaba. Kornél észbe kapott. — A vonatot odaajándékoztam egy volt iskolatársamnak. Szegénynek nem volt vonatja. Nagyon szerény körülmé­nyek között él. Rendeltem telefonon egy repülőgépet. — Könnyelműség vonatokat ajándékoz- gatni! — mondta a lány. — Sokba kerül egy vonat. Kornél legyintett. — Hánykor esküdjünk? — kérdezte a lány. — Reggel — mondta Kornél. A lány eltűnődött. — Jobb lenne délben — javasolta. — Annyi dolgom lesz. Szakítanom kell a vőlegényemmel és fel kell mondanom az állásomat. — Jó — egyezett bele Kornél. — Már látom, hogy az ujjad köré fogsz csavarni Hát akkor holnap délben az anyakönyv vezetőnél. A lány lelkesen elrobogott. Kornél visz- szaült hozzánk. — A nők... — kezdte. — Ne folytasd — kiáltott rá a társaság egyik hölgyt'agja. — Teljesen igazad van. de nyilvános helyen mégsem illik ilyene­ket mondani. — Valami szélhámosra is akadhatott volna — vélte Kornél. — Siralmas köny- nyelműség. — A férfiak mégiscsak rendesebbek — mondta Aladár. Kornél bólintott. Visszahúzta ujjúra a jegygyűrűjét és elbúcsúzott. Megígérte a feleségének, hogy pontosan hazamegy va­csorára. (A „Szpilki”-bőD hoz, hogy terveiket meg­valósíthassák« A javaslat figyelembe veszi továbbá a közleke­dés, a munkába járás le­hetőségeit, s a dolgozók igényeit is. Végül is három konkrét lehetőséget dolgoztak ki. s ezek közül a legcélraveze­tőbbnek azt tartják, hogy a hatnapos munkahetet két­hetenkénti szabadszombat­tal vezessék be, A szabad­szombatokon tartsanak egésznapos üzemszünetet. Felmerült az is, hogy a napi munkaidőt csök­kentsék, tartsák meg az eddig szokásos hatnapos munkahetet. Ez ellen azonban így érvelnek: — nem lenne gyakorlati je­lentősége, hiszen a sza­badidő így nagyon elapró­zódna. A műszakváltások közötti időben pédig jelen­tős energiaveszteség lenne. A kéthetenkénti szabad­szombatos megoldás a két műszakos üzemnél viszont azt jelentheti, hogy egyik két hétben az egyik, a má­sik két hétben a másik műszak dolgozói jutnak csaknem három nap pihe­nőidőhöz. Ezt az időt így egyben sokkal jobban be lehet osztani pihenésre, utazásra, tanulásra, mint a napi félórákat. S ezzel a megoldással évente csak a földgáz és villamosenergia megtaka­rításuk értéke ■ mintegy 45 ezer forint lehet. A tervben elemzik a ter­melés közbeni holt időnek megszüntetési lehetőségeit, a célgépesítés költségeit, kihatásait. Ennek során ar­ra a következtetésre jutot­tak, hogy amíg háromszáz termék kézi megmunkálá­sa 444 forintba kerül, ad­dig egy reichológép 194 fo­rintos költséggel 320 da­rabon végzi el a szüksé­ges műveletet. Mindez csak vázlat ab­ból. amin a Vörös Csillag Ruházati Ktsz vezetői, szakemberei vitatkoznak, — amihez országos szervek hozzáértőinek véleményét kérik)

Next

/
Oldalképek
Tartalom