Szolnok Megyei Néplap, 1967. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)

1967-08-24 / 199. szám

i**7. augusztus 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Kacsa-e a mesterséges gyermek ? A Néplap augusztus 20-i, vasárnapi számában — Konzervált tudós — Mes­terséges gyermek — Van-e hatalmunk az élet felett? fő- és alcímekkel érdekes tudományos felfedezést népszerűsítő cikk jelent meg. Többek között arról van ebben szó, hogy ala­csony hőmérsékleten éve­ken át tartósított ondószá­lakkal az egyik amerikai kutatóintézetben 3 év alatt több mint 400 esetben sike­rült mesterséges terhességet előidézni. Philadelphiában 1964-ben látott napvilágot az első olyan gyermek, aki ilyen módszerű mesterséges megtermékenyítés gyümöl­cse. Ezzel a cikkel kapcsolat­ban közli a szerdai Nép­lap B, L. meaőtúri olvasó levelét, amely szemére veti a megyei lapnak, hogy „propagandát csinál" a „mesterséges gyermekek” ügyének. Az olvasó szerint „hírlapi kacsa” az említett biológiai módszerről adott tájékoztatás, hasonló azok­hoz, melyeket „az emberek butítására” találtak ki. Nem hiszi tehát. Ám ha mégis igaz lenne, „isten ellen való vétek az ilyen” — véli B. L. Aligha használnánk a marxista—materialista vi­lágnézetnek a tudományos propagandának, ha meg­jegyzés nélkül hagynánk a mezőtúri olvasó vélemé­nyét Esetleg azt szűrhetné le belőle valaki, hogy a szerkesztőség egyetért a va­sárnapi, tudományt népsze­rűsítő cikkel is, meg a szer­dán közölt válasszal is, azaz nincs határozott álláspont­ja. Pedig erről szó sincs. Éppen ezért hasznos lesz néhány gondolattal reflek­tálni az olvasó rövidke le­velére, amely 10 sorban „kifejtett” egyéni felfogá­sával, amelynek értelme az, hogy „nem hiszem el, tehát nincs is úgy”, elintézettnek vél egy bonyolult tudomá- ’’nyos kérdés-komplexumot. Hogy is kezdjük? Talán gázzal, hogy régesrég bebi­zonyított volt már Földünk gömbölyű volta, meg hogy e golyóbis kering a Nap körül és nem fordítva, de igen sokan — nagyművelt­ségű emberek is közöttük — nem hitték ezt el. Persze a Föld hitüktől függetlenül gömbölyű volt és keringett a Nap körül... Az ember mesterséges megtermékenyítése néhány év alatt már többszázszor, ere 'ményesen végbement, — függetlenül azok hitétől, akik ebben kételkednek, vagy ennek tehetőségét ta­gadják, illetve... illetve vi­lágnézetük tiltakozik efaj- ta tudományos kísérletek ellen. B. L. „vigasztalására” le­gyen mondva, sokkal erő­sebb tábor, szellemei és po­litikai tekintélyek is „isten ellen való vétket” látnak abban, hogy az ember a tu­domány segítségével mind közelebb akar kerülni — és törekvéseit mind több siker is koronázza — az élet tit­kainak. s benne például az élet keletkezésének megfej­téséhez. Mert végzett már bonyo­lultabb, mondhatni léleg­zetelállítóbb kísérleteket is a tudomány, mint a B. L. és talán még mások szemé­ben is „kacsának”, „népbu­tításnak” minősített, s hi­hetetlen mesterséges ter­hesség előidézése. Lapozzon csak vissza ugyancsak a Néplap hat évvel ezelőtti évfolyamába az olvasó, s bizonyára rátalál arra a cikkre, amely az olasz Pet- rucci professzor — annak- előtte folytatott világraszó­ló kísérleteiről is beszá­molt. Ez a tudós, munka­társaival, 29 napig tartott életben egy anyaméhen kí­vül megtermékenyített pe­tét. Bolognai laboratóriu­mában. tökéletes technikai berendezéssel biztosította nemcsak az életbenmara- dást, hanem azt is, hogy a magzat ugyanúgy fejlődjék, mint az anyaméhben. ?0 000 méter filmet készí­tettek a kísérlet lefolyásá­ról, s ez az egyedülálló do­kumentum a fejlődés min­den fázisát bemutatja a 29. nap végéig. A professzor a következő célt tűzte ki: megfigyelni és megismerni azokat a hatásokat, melyek a megtermékenyítéstől a születésig, a terhesség, az embrionális fejlődés ideje alatt érik a magzatot. Így vizsgálhatók ki azok a té­nyezők, zavaró körülmé­nyek, melyek az embrió szokásos fejlődése alatt el­vetélést, vagy fejlődési rendellenességet okoznak. Mi történt? A jezsuiták vezérletével hajszát indítot­tak Petrucci professzor el­len. Gyilkossággal vádolták, mert megölte a magzatot ÍA kísérletet a 29. napon félbeszakították, mert bio­lógiai rendellenesség lépett fel.) A jezsuiták szerint bű­ne megbocsáthatatlan, mert megfosztotta a mag­zatot a szent keresztség le­hetőségétől, ezáltal az üd­vösségtől. Petruccit a náci koncentrációs táborok tö­meggyilkosaihoz hasonlítot­ták. Olyan társadalmi boj­kott alá vették, hogy szin­te belefulladt a szorongat­ta tásba... Mert „isten ellen való vé­teknek" minősítettek egy­házi körök olyan tudomá­nyos kutatásokat, melyek­nek célja fejlődési rendelle­nességek felderítése, amely­nek révén későbbi súlyos, gyógyíthatatlannak tartott bajok, szervezeti torzulások, egy-egy ember egész életét megkeserítő nyavalyák ki­küszöbölhetők lesznek.., A hívők szemével nézve is: melyik „nagyobb vétek az isten ellen”: az isten által adott értelemmel felkutatni az ember szenvedését csök­kentő, megszüntető módsze­reket, vagy a jóisten nevé­ben kiátkozni, lehetetlenné tenni, hátráltatni olyan em­berek munkáját, akik a tu­domány erejével diadal­maskodnak az embereket sújtó rossz felett? Tudjuk, persze, miért fo­gadja lihegő düh bizonyos egyházi vezetőkörök részé­ről az olyan tudományos kutatásokat, melyek az élet keletkezésének felfedezésé­hez viszik közelebb az em­beriséget. Óriási, mondhat­juk, a végső adu esne ki azoknak a kezéből, akik szerint az anyag, majd az élet keletkezéséhez valami első lökés, isten, a terem­tés mellett, szemoen a marxista—materialistákkal, akiket egyre igazolnak az új és újabb tudományos fel­fedezések: hogy a világot soha és senki sem teremt­hette, alkothatta. A végte­len világegyetem „örökké­való” — mindig létezett, s p más, mint az időben fejlődő végtelen anyag, amelyet lehetetlen megsem­misíteni vagy megalkotni... De ne menjünk ilyen messzire. Maradjunk még egy gondolat erejéig B. L. kis levelénél, amely — hangsúlyozzuk — nem egy személy, „mezőtúri olvasó”, hanem még sokak szemlé­letét tükrözi. Jól mondja a Néplap vasárnapi cikke, hogy a szóban forgó tudo­mányos felfedezés és ko­runk sok-sok hasonló vív­mánya a természettudo­mányban — mélyen beha­tol az emberi életbe, „szo­ciális, morális és világné­zeti problémákat’’ vetve fel. Az ismertetett mód­szerrel szemben megnyil­vánult jogászi ítéletalkotá­sok ellentmondásossága is érzékelteti, mennyi tüzetes, elemzés, előítéletmentes vi­ta, egyszerű szóval kifejez­ve — felvilágosító szó, tu­dományos tájékozódás szük­séges ahhoz, hogy egy új tudományos felfedezés a szélesebb gyakorlatban is „létjogosultságot nyerjen”... Bizonyítva azt az objektív igazságot is, hogy a lét, a bennünket körülvevő világ, a gyakorlat változása mö­gött valahol távolabb, ké­sőbb történik — s nem au­tomatikusan, spontán — a tudat, a szemlélet változása. Tóth István Két dinnyés nemzedék HortróL A fiatal Jenes István a kunhegyes! Lenin Tsz­szel szerződött 20 hold dinnyére, apja Jenes Károly pedig Kunmadarason ter­meli a híres gyümölcsöt. Az ifjabb Jenes és kislánya az üvegverandás kunyhó előtt a zöldbelű cukordinnyét „meózza” Kísérlet Mezőtúron A mezőtúri Sallai Tsz- ben érdekes baromfitartási kísérletre vállalkoztak. A Gödöllői Kisállattenyésztő Kutató Intézet megbízásá­ból hét csirkefajtát — két­ezret — nevelnek fel. Ezek részben tojó, illetve húshib- ridek. A tenyésztojásokat az intézet bocsájtotta a szövet­kezet rendelkezésére, s azo­kat Mezőtúron egy héttel ezelőtt keltették ki. A Sallai Tsz-ben nyolc he­tes korukig nevelik a csir­kéket, A továbbiakban az intézet gazdaságában figye­lik a fejlődésüket. Keresik azokat a fajtákat, amelyek­nek a leggazdaságosabb a tartása. A szövetkezet min­den csirke felneveléséért 50 forintot kap a kutató inté­zettől. Felejthetetlen napok Nem volt jogvita Válasz a Magyar Ifjúság cikkére Lengyel asszonyok megyénkben A hétfői program fára­dalmait kipihenve kedd reggel frissen, jókedvűen foglaltak helyet a lengyel nők és az őket kísérő ma­gyar asszonyok az „aftomo- bil”-ban, vagyis a megyei művelődési autóban. Az úton vidáman nótáz- gattak — a vendéglátók örömére magyarul énekel­ték: Rámás csizmát visel a babám--- — amikor hir­telen nagy durranás hal­latszott s a lengyel nők ijedt kiáltása: Jessus Maria' Nem történt semmi baj. csupán annyi, hogy a durr­defekt miatt egy kis ké­séssel érkezett meg a kül­döttség Kunszentmártonba Rónyai Károlyné. a nő­tanács járási titkára rövi­den elmondta, miként él­nek. dolgoznak a járásban az asszonyok, lányok, ho­gyan vesznek részt a szo­cialista brigádmozgalom­ban, versenyben, milyen a szerepük a közéletben. Ez­után egy díszes albumot adott át a küldöttség veze­tőjének, amely fényképek­ben mutatja be mindazt, amiről beszélt. A fogadás után a kedves fiatal tolmács segítségével és anélkül megindult a társalgás. Miről beszélget­tek? A családról, a gyerek­ről. a munkáról és a divat­ról. Hamarosan megtudták egymásról ki hol dolgozik, hány gyermeke vagy uno­kája van. A vendégek kö­zött volt nyugdíjas tanárnő, parasztasszony, könyvtáros, egyetemi hallgató, varrónő, háziasszony. Érdeklődésük is ilyen sokrétű volt. Fiima óvodájában A kunszentmártoni II es számú óvodában virágcso­korral kezükben álltak sor­falat a kicsinyek. Majd verssel, dallal, tánccal kedveskedtek a lengyel vendégeknek, s elhalmoz­ták őket a szebbnél szebb rózsa és szekfű csokrokkal. A meghatottság könnyei­vel szemükben, tört ma­gyarsággal mondogatták a lengyel nők. Szabó István­ná. vezető óvónőnek: — Vilmácska, itt min­den natyon szép-. Tyere- kek keszenjük— A gépjavító állomáson is nagyon várták a vendége­ket. Csakhogy a nem hiva­talos program, a vásárlás is elvett az időből. gyei fiatalasszony így szólt Kórodi néhoz: — Itt minden szép. Csak gyerek kevés. Mária néni, a hetvenöt éves lengyel asszony meg- símogatta Kórodiné arcát: — Még olyan fiatal, ugye lesz gyerek a kisfiú mellé? A rengeteg virág, a sok kedves ajándék, a magva­ros vendégszeretet megha­totta a lengyel asszonyokat, akik többször elmondták: felejthetetlen napokat töl­töttek Szolnok megyében. Nagy Katalin A Magyar Ifjúság 32. számában „Jogvita egy KISZ lakásépítkezés körül” címmel cikk jelent meg, amelyet szerkesztőségi megjegyzéssel lapunk tel­jes terjedelemben átvett. A szerző (K. É.) a vita alapját így foglalta össze: „Nagykátán, 1966 novem­bere óta húzódik egy vita. Ennek kárát huszonhét fia­tal házaspár látja, akik KISZ-Iakásépítkezésre szán­ták el magukat. A vita lényege az, hogy építőkö­zösségükkel nem köt szer­ződést az ÉM. Szolnok me­gyei Állami Építőipari Vállalat mondván; aKISZ- lakásépítő közösség nem te­kinthető jogi személy­nek ... Az alkudozás las­san évfordulójához közele­dik. És mindez egy kor­mányszinten zöld utat ka­pott ifjúsági akció jogi elismerése körül zajlik.” Szerkesztőségünk kérésé­re az állami építőipari vállalat igazgatója vála­szolt a fentiekre. Válaszá­ból idézünk: „1966 novemberében még szóba sem jött az ÉM. Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat, mint a nagykátai KlSZ-lakásépít- kezés kivitelezője.:. Ezzel kapcsolatban ez év elején kerestek fel bennünket tá­jékozódó jelleggel — hi­szen a tervdokumentáció, az építési engedély és a megrendelői evél még ma sincs nálunk. Jogi személy problémára csak 1967. július 20-i tár­gyalásunk alkalmával hív­tuk fel a nagykátai elv­társak figyelmét. Tudniil­lik arra, hogy a Beruhá­zási Kódex rendelkezése alapján építőközösséggel — miután az magánsze­mélynek minősül — nem köthetünk szerződést. Azt tanácsoltuk tehát, hogy a mi megyénk gyakorlatá­hoz hasonlóan bízzák meg megyéjük beruházási iro­dáját, a járási vagy a köz­ségi tanácsot a lebonyolí­tással, műszaki ellenőrzés­sel. Kulcsár Pál, az építő- közösség intézőbizottságá­nak elnöke el is fogadta a javaslatunkat. Redler Károly igazgató” ☆ A nagykátai II. számú KISZ-lakásépítű közösség intézőbizottságának 1967. augusztus 9-én kelt levele, melyet a vállalat igazgató­jának irt, (másolatát mi is megkaptuk) azt bizonyítja, jogvita sosem volt a vál­lalat és a fiatalok között. Sőt, az organizációs bejá­rás már megtörtént, a ter­veket átdolgoztatták, és a pénzügyi, valamint a be­ruházással kapcsolatos ügyeket is elintézték. Eb­ben a levélben arra kér­ték az Igazgatót, hogy kö­zölje az intézőbizottsággal „a kivitelezési szerződés megkötésének határidejét és helyét”. A fentiek alapján beiga­zolódott, hogy a Magyar Ifjúság cikkírója — miután nem hallgatta meg az ál­lítólagos vita másik sze­replőjét — ártatlanul vá­dolta meg az ÉM. Szolnok megyei Állami Építőipar] Vállalatot. Egy liter tej 70 fillérért * Országos legelőgazdálkodást bemutató Öcsödön A bábockai látogatás Délután az öcsödi Kos­suth Tsz-ben fogadták nagy szeretettel a lengyel nőket, akiket Zs. Varga István tsz- elnök határjárásra invitált. Bábockán a csibenevelőben találkoztak Danyi István- néval a négytagú munka­csapat vezetőjével. Aztán azon ámuldoztak, hogy mi­lyen szép házak épülnek az állattenyésztők részére. Huszti Lajos sertésgondozó most épülő háromszobás házának minden helyiségét bejárták. Kórodi Imréék- hez is betértek néhány percre. Szétnéztek az új házban, Zofia, a szőke len­Öcsödön, a Szabadság Tsz-ben kedden országos öntözéses legelőgazdálkodá­si bemutatót tartottak. A legelőgazdálkodásról cir. Lőrinc József, a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium főosztályvezetője tartott előadást. Kihangsú­lyozta, hogy az elmúlt 3 év alatt Szolnok megyében je­lentős eredmények születtek a legelőgazdálkodásban. A megyében 20 000 hold mintalegelő van. Különösen jó eredményeket értek el Öcsödön, Mezőtú­ron, Kisújszálláson és Kar­cagon. Az előadást a helyszíni bemutató követte. A tsz mesterségesen telepített le­gelőjének idei zöldhozama eléri a 400 mázsát, a felületileg kezelt, fel­újított és rávetett termé­szetes gyepek hozama pe­dig megközelíti a 300 má­zsás holdanként! zöldter­mést. Bevezették a sávos, adagolt legeltetést s a villanypász­tort. Az Országos Legelőgaz­dálkodási Operatív Bizott­ság tagjai, a kutató intéze­tek képviselői, valamint s mezőgazdasági üzemek szak­emberei elismeréssel nyilat­koztak a látottakról. Ugyan­is a jó legelő következté­ben a tsz-ben egy liter tej előállítási költsége 70 fillér­re, egy kilogramm élő hús előállítása pedig 7,30 forint- ra csökkent, Fogadás a nőtanácsnál Júliusban egy kis cso­port asszony utazott me­gyénkből Lengyelországba. A charsznicai nőszövetség vendégeként 'ismerkedtek a lengyel asszonyok életé­vel. Ezt a baráti látogatást viszonozva érkezett Szol­nokra augusztus 19-én nyolc lengyel asszony, lány Pievzynska Felicia, a charsznicai községi nőszö­vetség titkárának vezetésé­vel. A néhány napot jól ki­használva több helyen jár­tak megyénkben. Kedden az egész napot a kunszent­mártoni járásban töltötték.

Next

/
Oldalképek
Tartalom