Szolnok Megyei Néplap, 1967. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)

1967-08-23 / 198. szám

1867. augusztus 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL sai, dolgozói részére kellemetlen a gázos levegőjű munkahely után az áll Judo bűz terjengése. A gyen­gébb gyomrúak — és ilyen sok van — még enni sem tudnak. Sürgősen tenni kellene valamit. Lassan beépüi a környék, egyre szaporodnak a vállalatok. Célunk az, hogy egészséges mun1.akörülményt teremtsünk dolgo­zóinknak és ne okozzunk senkinek sem felesleges bosszúságot, kellemetlenséget. Vajon meddig tart még ez az állapot? Mi erről az illetékesek vtlemér,'"e? Ördög Béla Szolnok A nyugdíjatok megbecsülése Kedves Olvasóink ! A Szerkesztőség Postája e héten is igen sok leve­let kapott. Nehéz a legérdekesebbeket, a közérdekű té­mával foglalkozókat kiválasztani a sok közül. Egy cso­korra valót most is közlünk belőlük, mint azt már hosszú idő óta minden héten tesszük. Egy levél külö­nösen érdekes, ezért írójának — Nagy Ferenc karcagi olvasónknak — itt adjuk meg a választ. Azt kérdezi olvasónk, mi történik azokkal, akiket az újság megbí­rál? Van-e az ilyenek foganatja? Mindinkább van foganatja. Szocialista demokra­tizmusunk érvényesülését jelenti az, ahogyan tanács­szerveink. vagy más állami intézményeink, gazdasági szerveink figyelemmel kísérik a sajtóban megjelenő észrevételeket és intézkednek is azok nyomán. Hosszú lenne felsorolni, hány fontos, közérdekű probléma oldódott meg ily módon. S ami a legfontosabb: a do­log nem egyes szervek „jóindulatán” múlik, „megfe­ledkezni” sem lehet róla. Ugyanis a kommunista ve­zetőket az MSZMP Politikai Bizottságának idevonat­kozó határozata kötelezi, az 1014/1963. számú Kor­mányhatározat pedig az állami és gazdasági szervek, intézmények, stb vezetőinek írja elő a sajtóban meg­jelenő bírálatok, javaslatok figyelemmel kísérését, és az érdemi intézkedést. A kormányhatározat feljogo­sítja a szerkesztőség vezetőjét, hogy minden, a lapban megjelent bírálatra és javaslatra érdemi intézkedést, s ha szükséges, felelősségrevonást kérjen az illetékes felsőbb szervtől, amely ezt harminc napon belül meg­tenni és válaszolni köteles. Ha az intézkedés nem ki­elégítő, a szerkesztőség a felügyeleti hatósághoz, vagy a miniszterhez fordulhat. Erre az utóbbi években nem volt példa, mert úgy tapasztaljuk, hogy megyénk­ben az illetékes szervek nagyon komolyan veszik e kötelességüket. Olvasóink írják Buday György szakíró lúrkevén A Szolnok megyei Nép­lapban olvastuk, hogy Bu­day György debreceni szak­író az 1945-ös földosztás történetével kapcsolatban eddig teljesen ismeretlen dokumentumra bukkant. Ezek az okmányok Túrke- ve szempontjából is jelen­tősek, ezért meghívtuk a szakírót, hogy kutatásairól személyesen tájékoztasson bennünket Augusztus 15-én este ve­terán—ifjúsági találkozó keretében számolt be kuta­tásairól Buday György. Többek között elmondotta, hogy Túrkevének példamu­tató szerepe volt 1945-ben. A város küldöttei jártak el­sőként az Ideiglenes Kor­mánynál Debrecenben és követelték a földosztás azonnali megkezdését. A túrkevei szegényparasztok forradalmi földkövetelése további események egész sorozatát nyitotta meg. Az előadás után a túr­kevei veteránok emlékeztek a nagyszerű helytállásra. Ezen a találkozón olyan nagy volt az érdeklődés, hogy augusztus 16-án Bu day György még egy elő­adást tartott a művelődési otthonban. Kun László Túrkeve Szombat délelőtt kedves találkozó színhelye volt a túrkevei XVII. sz. Autója­vító Vállalat Tizenöt nyug­díjast hívott meg a válla­lat vezetősége üzemlátoga­tásra. Amikor a kaputól elin­dultak, nem gondolták, mi­lyen nagy út áll előttük Először a régi kovácsm.í- helyben álltak meg. amely ma korszerűen felszerelt adagolóműhely. Bejárták a festő-, a motor-, a Skoda-, a forgácsolóműhelyt, s a régi nagvműhelyt, ahol ma a Tátra tehergépkocsik fő­javítását végezzük. Nagy érdeklődéssel tekintették meg a már országszerte hí­res szerviz részleget. A séta után a modem étteremben pihentek meg Tavaly felszólítást kap­tam a rákócziújfalusi ta­nácstól. hogy bontásjutta­tás címen fizessek be 365 forintot. Én erről semmit sem tudok, hisz nem vet­tem igénybe semmiféle bontási anyagot. A lányom bement a tanácshoz, ahol megnyugtatták, hogy nem lesz semmi baj, egyébként is, olyan régi ügy, hogy már elavult. Most ismét kaptam egy felszólítást sőt közölték, ha nem fize­tek. levonják a nyugdí­jamból. Nyolcvanegy éves va­gyok, a lányomnál la­kom. Arra a kis nyugdíjra nagy szükségem van. És az idős emberek, ahol vendégül láttuk őket. Gál Tibor Túrkeve ☆ Munkatársaink, szaktár­saink közül az utóbbi években többen nyugdíjba vonultak. Legutóbb Far­kas Antal szaktársunktól búcsúztunk el, de rögtön kértük is: látogasson meg bennünket, ne kerülje el üzemünket. A szakszervezeti bizott­ság titkárának ünnepi be­széde után adtuk át a virágot, a munkatársak ajándékát és a pénzjutal­mat. Tóth Károlyné Tiszaföldvár téglagyár most már megkaptam a le­tiltási értesítést is a nyug­díjintézettől, hogy szep­tembertől kezdik a levo­nást. Kérem, segítsenek raj­tam. Véleményem szerint ugyanazon a tanyaterüle­ten lakott egy másik Maj- zik István, akinek a ta­nyája az 1940-es években a nagy árvíz miatt sokáig vízben állt. A tanács le­bontatta és másik helyen építette fel a házat álla­mi segítséggel. Kérem, néz­zenek utána és segítsenek rajtam. özv. idős Majzik Istvánná Törökszentmiklós A kismamák kérik A T1TÁSZ két. évvel ezelőtt felbontotta Szolnokon a Csokonai út 56. számú ház előtt a gyalogjárdát az­zal. hogy kábelt fektetnek le. Ez meg is történt, a járdát viszont mintegy 15 méteres szakaszon a mai napig sem csinálták meg. Sem gyalog, sem babako­csit tolva nem lehet azon közlekedni, tgy a kisma­máknak is a kocsiútra kell kitérniük, amely baleset- veszélyes. H. J. Szolnok ☆ TSem kapok cipőt a ki&unokámnak Mindennap járom az üzleteket. A kis unokámnak szeretnék venni szandált, vagy könnyű nyári kis cipőt. A válasz mindig ugyanaz: nincs, vagy nem küldte a gyár. a nagykemél sincs. A Néplapot kérem, segítsen megkeresni a titok nyitját: miért nem lehet kapni 20—22-es számú cipőt, szandált? Kovács Istvánná Szolnok Szükségem van a nyugdíjamra Kern hiszem el Levélírónk panaszát a városi tanács vb építési és közlekedési osztálya meg­vizsgálta.' Jogos a bírálat. Közölte, hogy a városi ta­nács vb házilagos építő cso­portja a Csokonai utcában járdafelújítást végez, s eb­ben szerepel az 58.. 56. szá­mú ház előtti gyalogjárda javítása is. A munkálatok megkezdésére e hónap vé­gén, illetve szeptember ele­jén kerül sor. (A szerk.) Sok gyermek csalódott A Kecskeméti Konzerv­gyár tiszakürti egysége má- iusban munkásfelvételt hir­detett községünkben is idénymunkára. Ehhez be kellett szerezniök iskolai és orvosi bizonyítványt. Ez utóbbi vérvizsgálattal egé­szült ki. A gyermekek dol­gozni akartak, pénzt keres­ni. s így legyőzték a vér­vételtől való félelmüket. Tervezgettek, hogy mi mindent vesznek kerese­tükből. A szép tervek nem való­sulhattak meg. mert mind­össze nyolc—tíz felnőttet — nőket — vettek fel dol­gozni éiieli műszakra. A sok csalódott gyermek jo­gosan kérdezi! Ki csapta be őket? Kovács István Szelevény „Kutyagyár“ Nem tudom hogy mikor és ki adta ezt a nevet az állati fehérjefeldolgozó üzemnek, de tény hogy a Tiszamenti Vegyiművek iclgozói így becézik az üze­met. Talán mert „kutya”-bűzt terjeszt. Senki nem vitatja hogy hasznos és szükséges fel­adatot végez az üzem. A hiba az, hogy éjjel-nappal elárasztja kellemetlen bűzével a Tiszamenti Vegyi­művek területét, lakótelepét. A vegyiműveJc munká­Olvasom a vasárnapi Néplapban, hogy Ameriká­ban mesterséges gyermekek élnek. Azt hiszem, ez is csak olyan hírlapi kacsa, mint amilyenről már sokat olvastunk. Amerikában az emberek butítására sok mindent kitaláltak már. Es ha igaz lenne is, isten ellen való vétek az ilyen. Az emberiség sorsa nem így rendeltetett. Nem Lombikban, vegyi úton kell az embert előállítani, nem borjú az. Nem szép dolog a Néplaptól sem, hogy az ilyesminek propagandát csinál. B. U mezőtúri olvasójuk Egy nyakas jász írja Nemrégen olvastam a lapjukban a Felhőkarcolók és dűlőutak című cikket. Nagyon egyetértek az új­ságíróval. pedig nem va­gyok szolnoki lakos. A me­gyeszékhely egy kicsit mindegyikünknek szívügye, még akkor is. ha tudjuk hogy a magasban lakozó is­tenek egy kicsit bővebben osztják oda az áldást, mint a megye más váro­sainak. Tudom, hogy úgy sem szívesen közlik a le­velemet. mert azt mond­ják, megint valami nyakas jász szólal meg — de, hisz nem is kérem én, hogy ugyanannyi beruházást kap­junk, mint a megyeszék­hely. Csupán szeretném érezni, egy kicsit. hogy bennünket is fejlődésre méltó városnak tartanak. A Néplaptól is elvárnánk, hogy Jászberény városia­sodását ugyanúgy szív­ügyének tekinti, mint a megyeszékhelyét. Higgyék el. több olvasójuk is lenne a jász fővárosban. K. I. Jászberény Jogi tanácsadó Teendők az építkezés befejezése után Az építkezők gondjai oz általuk épített, illetve épít­tetett épületek elkészülte után sem szűnnek meg. Sok későbbi vitának ve­hetjük elejét, ha ismerjük azokat a teendőket, ame­lyek az építkezés befeje­zése után ránk várnak. Az építtető az építkezés befejezésétől számított 5 napon belül köteles az épí­tési engedélyt kiadó 'ható­ságnak az építkezés befe­jezését jelenteni, és a la­kásépítési kérdőív kiállítá­sával a lakhatási engedélyt megkérni. A kérelemhez mellékelni kell a kémény­seprő vállalat, füsttömény- ségi vizsgálatának eredmé­nyét. A lakhatási engedély egy példányát megkapja a tanács pénzügyi osztálya is. Ez azonban nem mentesíti az építtetőt az adóbevallás benyújtásának kötelezettsé­ge alóL Az adóbevallás alapján az illetékes pénz­ügyi osztály 15 évre adó­mentességet biztosít az újonnan épült ház tulajdo­nosának. Ezenkívül fel kell ke­resni a telekkönyvi hatósá­got az újonnan épült épü­letre vonatkozó telekköny­vi bejegyzés végett, illet­ve a telekingatlan művelé­si ág változásának keresz- tülvezetésére az ÄFTH váz- rajza alapján. Sok jogvita származik abból, hogy az építési vál­lalkozó (vállalat, ktsz ma­gániparos) által kiállított végszámla összege nem egyezik meg a költségve­tésben szereplő összeggel és rendszerint az előbbi meg­haladja az utóbbit. Ebben a vonatkozásban a bírósá­gok a jogvitát a Ptk 277 §-a alapján döntik eh mely szerint a szerződése­ket tartalmuknak megfele­lően. a megszabott helyen és időben a megállapított mennyiség minőség és vá­laszték szerint kell telje­síteni. Reális teljesítésnek ezt az alapvető szabályt kell figyelembe venni a vállalkozási szerződéseknél. Ha a felek mind a létreho­zandó művet, mind pedig a vállalkozási díjat végle­ges jelleggel határozták meg, a művet a szerződés­ben meghatározód díj el­lenében kell szolgáltatni. Ha pl. a kőműves 80 ezer forintért vállalta el a szer­ződésben meghatározott épület felépítését, és en­nek megfelelően teljesít, ennél nagyobb összegű vál­lalkozási díjra jogszerűen nem tarthat igényt, a meg­rendelő pedig ennek csök­kentését jogszerűen nem igényelheti, akkor sem, ha esetleg az építés befeje­zésekor kiderül, hogy egyik, vagy másik fél rosszabbul járt, mint ahogyan azt a szerződéskötéskor számba vették. Lehetséges azonban, hogy a vállalkozó a szerződés teljesítésével kapcsolatban olyan szolgáltatási is nyújt a megrendelő részére, amelyre a felek kifejezet­ten nem állapodtak meg. Ez esetben körültekintően azt kell vizsgálni, hogy mi volt a szerződés valóságos tartalma, figyelembevéve a feleknek a szerződéskötést megelőző tárgyalásait a vállalkozás tárgyát s álta­lában az eset összes körül­ményeit Ha a felek a vál-t lalkozási díj meghatározd-* sánál az említett szolgálta­tást is számba vették, a vállalkozó nem tarthat jog­szerűen igényt arra, hogy a megrendelő a szerződés sze­rinti vállalkozási díjon fe­lül annak ellenértékét kü­lön megtérítse. Ha viszont a felek a vállalkozási díj megállapí­tásánál a szóbanforgó szó1« gáltatásra nem voltak te­kintettel, a vállalkozó kü­lön díjazásra tarthat igényt Lényegében a költségve­tés a felek vállalkozási szerződésének olyan része, amely a felek jogviszonyá­ban irányadó, ezért ettől eltérő mértékű díjat csak akkor követelhet a vállal­kozó. ha az eltérés ténybe« lileg megalapozott. Ilyen alap lehet az eltérésre, hogy a megrendelő a kivitelezés során a költségvetéstől el­térő utasítást adott, vagy hogy a költségvetésben a vállalkozó egyes munkákat a dolog természete szerint nem vehetett számba, ille­tőleg a költségvetéstől va­ló eltérést a díj mértékére vonatkozóan jogszabály, ár­hatósági rendelkezés írja elő. Ilyenek hiányában a vállalkozó a költségvetés­ben számbavett munkák elvégzéséért a költségvetés­ben feltüntetettnél maga­sabb ellenértéket nem kö­vetelhet akkor sem. ha a költségvetés elkészítése felületesen történt. Dr, V. N. Az Országos Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat Szarvasi Kémiai Kirendeltsége pénzügyekben és könyvelésben jártas közg azdasági technikumi, vagy egyetemi végzettséggel legalább öt éves gyakor­lattal- rendelkező adminisztrációs vezetőt keres Jelentkezés részletes önéletrajzzal, -— képzettség megjelöléssel. írásban kérjük: Szarvas Budai N( Am tál u. 5. címre. Fizetés megegyezés szerint Kőműves szakmunkásokat 20 százalékos sürgősségi munkahelyi pótlékkal (teljesítménybéren felül) azonnali belépéssel fel­vesz a Bács—Szolnok megyei Vasműszaki Nagyker. Vál­lalat szolnoki telepe, Szolnok, Vöröshadsereg u. 4. (Szendrei) Étkezés, szállás biztosítva!-------------------------------------------------------------------;

Next

/
Oldalképek
Tartalom