Szolnok Megyei Néplap, 1967. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)
1967-08-20 / 196. szám
1967 augusztus 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP II Egyre több jel utal arra. hogy erősödik az ellenállás az elfoglalt területeken az izraeli megszállókkal szemben. Erre mutatott a Jeruzsálem Óvárosának arab negyedében lezajlott sztrájk is, melynek eredményeként szinte teljesen megbénult az- élet a város nagy területéin. A sztrájkot az ..Arab Jeruzsálem Védelmi Bizottság” nevű szervezet indította el, tiltakozásul Izrael célja ellen, hogy a városrészt közigazgatásilag egyesítse Izraellel. Izrael Jeruzsálem Óvárosának bekebelezésére irányuló kísérletei nem mai keletűek. A zsidók ugyanis Jeruzsálemet történelmi alapon természetes fővárosuknak tekintik, míg az arabok azzal érvelnek. hogy a város nemcsak zsidó, de keresztény és fontos mohamedán szent helyek zarándokainak központja is. A vita közel 20 esztendeje folyik. Az Izrael és Jordánia között 1948. december l-én létrejött fegyverszüneti megállapodás a front vonalát ideiglenesen államhatárrá tette, és mivel békeszerződést a háborús felek később sem kötöttek, ez a helyzet állt fenn egészen a legutóbbi időkig. A hadviselők között a front annak idején Jeruzsálem területép vonul* keresztül és ezáltal a város két részre lett szakítva. Az Óváros Jordániához, az Üjváros Izraelhez került A zsidó állam különböző intézményeit Jeruzsálembe helyezte, sőt itt székel arab tiltakozás ellenére kormánya is. Az ENSZ 1949. december 9-én elfogadott határozatával szükségesnek vélte Jeruzsálemnek és környékének nemzetközi igazgatás alá való helyezését és az úgynevezett szent helyek megfelelő védelméről való gondoskodást. A javaslat elkészítésével megbízott Gyámsági Tanács 1950. április 4-én elfogadott egy tervezetet melynek lényege az volt, hogy Jeruzsálem és környéke az ENSZ igazgatása alatt demilitarizált és semlegesített terület legyen. Azonban sem Izrael, sem Jordánia nem vette figyelembe a Gyámsági Tanács javaslatát. Mos* pedig Izrael, a június elején végrehajtott agresszió sikereit felhasználva Jeruzsálem Óvárosának egyoldalú bekebelezésére törekszik. (TERRA)-*-Cí/v. jo«o*Wi*v// 77A MEOSZÁLLT TERÜLETE X ,Scopo»-h.' // \\ • 11 " ”*9y 4* Szűz Mária sírjad ’’fvGecemaa'ftj V«nykjpu^^j;£ Heródes kapu IZRAR. Danis/'kusz kapu ' k kefisilesek 1099-Ml [tip’akák ^ASnby UJ-VAROS I . Jatfa kppu faHagvár*f (KeraszTeak építenek a‘ Henideípekite helyé") templomi keresjtany tempted "»Elet . r-aMecset Die« kr eine ^Sno-lyS Mi van hát a repülő tányérokkal ? Nemrégiben éjjel egy és fél kettő között néhány párizsi, hollandiai, római, zürichi és genfi polgár jelentette, hogy az égen ismeretlen fénylő tárgyat látott A jelenségnek néhány csillagász is szemtanúja volt Jean-Claude Halle, a L’Express munkatársa épp az autóúton száguldott, amikor a fénylő testek megjelentek. így írta le a látványt: „Hatalmas narancsvörös gömb volt, elég alacsonyan repült, s lassabban, mint a hulló csillagok. Az üstököséhez hasonló fényes csóvája volt és négy-öt kisebb fehér tárgy követte”! Hogyan keletkezik a mendemonda? Mivel a szemtanúk leírása megegyezett, nyilvánvaló. hogy a látomást nem csupán gazdag képzelőere- jo emberek találtak ki. — Másnap kiderült, hogy a repülő tárgy a szovjet Kozmosz—169 műbolygó utolsó lépcsője volt. Ez azonban nem akadályozta meg a 15 éves Joälle Ravier-t, hogy másnap azt ne mesélje: az erdőben négy kis élőlény- nyél találkozott, fejük hosszúkás volt, hasuk gömbölyű és valamilyen melodikus nyelven beszélgettek egymással. Ehhez hasonló fantasztikus mesék már nagyon régen köröznek a világban, pontosabban 1947. június 24-e óta, amikor Kenneth Arnold amerikai üzletember magánrepülőién utazva kilenc fénylő, tányér alakú tárgyat látott, amelyek. állítása szerint, követték repülőgépét. Azóta a repülő tányérokról szóló meséknek se vége, se hosz- sza. Egyesek azt mondták, hogy kerék, mások azt, hogy tányér, gyűrű vagy éppenséggel cigaretta alakúak. Mikor a színüket kérdezték, a színskála valamennyi árnyalatát felsorolták. A majom mint űri lény 1963-ban Edward Watters amerikai állampolgár azt beszélte, hogy egy repülőtányér a szeme láttára ereszkedett le. Kis zöld lények szálltak ki belőle, és az egyiket véletlenül elütötte autójával. Amikor azonban a biológusok megvizsgálták a tetemet, megállapították, hogy egy szerencsétlen majom volt, — amelynek előzőleg levágták a farkát, leborotválták bundáját és zöldre festették. 1948-ban az amerikai repülő flotta külön bizottságot küldött ki, hogy vizsgálja ki az . ismeretlen repülő testeket. A szakemberek ugyanis attól féltek, hogy valami új, ismeretlen fegyverfajtával van dolguk. John Allen Hyneck csillagász, a bizottság tanácsosa a következőket mondta: „Eddig tízezer tárgyról kaptunk jelentést, és 600-nak az eredetét a mai napig sem tudjuk megmagyarázni”! A rejtély kulcsa a plazma A pittsburghi és columbiai egyetem tudósai azt állítják, hogy a repülőtányér nem más, mint plazmatömeg. A plazma — vagy ahogy nevezik, a negyedik halmazállapot — forró gáztömeg, amelyben az elektronok elszakadnak az atomtól és szabadon mozognak. A plazmatömeg gyorsan változtatja színét és mozgási irányát. A repülőgép elől elhajlik, mert az tele van villamossággal és eltéríti. Általában nagy- feszültségű vezetékek közelében keletkezik, nem csoda hát, hogy a szemtanúk leggyakrabban ott látják a repülőtányérokat. Az elméletnek csak egy baja van: a fizikusok mindmáig nem tudtak olyan plazmatömeget előállítani, amely legalább a másodperc tört részéig megmaradna. Ha elő tudnák állítani, olyan energia- forrásra lelnének, amely felülmúlja az ember képzelőerejét. — (Magyar Szó) Konzervált tudós — Mesterséges gyermek Van-e hatalmunk az élet felett? Nemrég Los Angelesből szenzációs hír érkezett: James Badford professzor akit tüdőrákja hamarosan bekövetkező halálra kárhoztatott, bejelentette azon határozott óhaját, hogy „alacsony hőmérsékleten acélkapszulában konzerválják”. Badfordnalc semmiféle esélye nem volt a megmenekülésre. Azt remélte, hogy a távoli jövőben megtalálják a rák ellenszerét. S akkor majd fagytalamtják és meggyógyítják. A történelem számos olyan esetet ismer, amikor a tudósok kísérleteket végeztek önxnagukon a tudományos haladás érdekében. Közülük egyesek életükkel fizettek. Ezért nincs semmi meglepő abban, ha Badford professzor így gondolkozott: „Nekem már 1 csak néhány napom vagy órám van hátra. Hetven- három éves vagyok, s ebben a korban többre nem számíthatok. így hát belemegyek a kísérlet kockázatába. Ez hasznos lesz a tudománynak. A költsége-' két nyugodtan vállalhatom: halálom után úgy sem tudnék mit kezdeni a vagyonommal. S hátha, hátha sikerül a kísérlet?” Persze nem lehetetlen, hogy az amerikai reklám is hatással volt az idős professzorra, aki furcsa elhatározásában látta az egyedüli lehetőséget arra, hogy „halhatatlanná” váljék. Ebben az esetben azzal a biztos tudattal hajt meg, hogy úgy kerül az orvostudomány történetébe, mint az első ember, aki befagyasztatta magát. Tartósitható-e az emberi szerveset? Nem ismerjük az indítékokat, amelyek az idős tudóst erre késztették. Nem ismerjük elég jól azokat a körülményeket, amelyek közepette Badford profesz- szort befagyasztották, de mindenesetre rendkívül szkeptikusan fogadjuk eljárását. Bármilyen csábítónak is tűnt a halálos beteg,, js,zerv;ezet konzerválj.-., sának eszméje, ez mindaddig megvalósíthatatlan, amíg meg nem találják annak a bajnak hatékony ellenszerét, amelyben a professzor szenvedett. Már maguk a költségek illuzórikussá teszik az elgondolást. S biológiai szempontból nézve, bármennyire is optimisták legyünk, manapság még mindig lehetetlen elképzelni, hogy olyan bonyolult rendszert, mint az emberi szervezet, tartósítani lehessen azáltal, hogy mínusz 196 Celsius Á H-IVAP Mostanában a fő beszédtéma a skandináv országban a kritikus H-nap.Két hét múlva, szeptember 3-án, vasárnap hajnalban az európai szárazföld utolsó „balra hajtó” országa is áttér a jobboldali közlekedésre. Az akció bonyolult előkészületeket igényel, mintegy 350 ezer közlekedési jelzőtáblát kell kicserélni, több mint százezer megállóhelyet áthelyezni. Az átnevelés már hónapok óta folyik, mindenütt plakátok figyelmeztetnek a H-napra. H-betűvel mintázott ruhaanyagokat árusítanak, városszerte gyakorló tereken próbálják az új vezetést, az újságok naponta adnak szaktanácsokat. Most mégis tetőpontján az il izgalom. Képünkön: A fekete vízhatlan anyaggal bevont f : :.‘j táblák készen várják szeptember 3-át. fokra lehűtött folyékony nitrogénbe teszik. De hogyan támadt a professzornak az a gondolatit, hogy folyékony nitrogénbe fagyaszt assa magát? Mert nem a kisujjá- ból szopta a befagyasztás módszerét. Ezt a módszert már néhány évvel ezelőtt ellenőrizték egy viszonylag egyszerű biológiai rendszeren, azokon a sejteken, amelyek egyszersmind az emberi élet forrásai — a férfi ondószálakon. Az ember mesterséges megtermékenyítése Philadelphiában 1964ben látott napvilágot az első olyan gyermek, aki alacsony hőmérsékleten éveken át tartósított ondószálakkal történt mesterséges megtermékenyítés gyümölcse. Egyébként kísérletileg bebizonyították, hogy a Little Rookban élő H. Sherman doktor módszerével alacsony hőmérsékletre lehűtött ondószálak minden károsodás nélkül évekig tartósíthatok. Az Egyesült Államokban mintegy hat laboratóriumban alkalmazzák az ala- csany hőmérsékletre való lehűtés módszerét. Ismeretes, hogy csupán e kutató- intézetek egyikében az ilyen ondó révén 3 év alatt több mint 400 mesterséges terhességet idéztek elő. Az utóbbi években az Egyesült Államokban körülbelül 150 ezer gyermek született a mesterséges megtermékenyítés módszerével. Szociális és morális problémák A hím ivarsejtek tartósítási módszerének felfedezése kétségtelenül a biológia és az orvostudomány fejlődése. Ám ez csakúgy, mint korunk sok más természettudományos felfedezése. mélyen behatol az emberi életbe, szociális, morális és világnézeti problémákat felvetve előttünk. Csupán e problémák tüzetes megvitatása és megoldása után lehet szó a biológia új vívmányainak az orvostudományban való gyakorlati alkalmazásáról. John M. Pratting 56 éves New York-i belgyógyász jól tudta^ hogy nem lehet gyermeke, 35 éves felesége azonban nagyon szeretett volna gyermeket. Segítségére siettek az orvostudomány előtt megnyíló új lehetőségek. Férje azonban, aki korábban, hogy úgy mondjuk, elméletileg a mesterséges megtermékenyítés mellett foglalt állást, nem volt hajlandó beleegyezni a felesége által foganatosított gyakorlati lépésekbe, s válópert indított. Feleségét „hitvesi hűtlenséggel” vádolta. A különböző szintű bíróságok szakértői sokáig törték a fejüket, hogy milyen döntést, hozzanak az Ügybftpu ajnaly-.már nem illeszkedett bele a törvény megszokott kereteibe. S a manhattani legfelsőbb esküdtszék csupán a gyermek megszületése után 15 hónappal döntött úgy, hogy a mesterséges megtermékenyítés nem tekinthető a szó jogi értelmében hitvesi hűtlenségnek. Hűtlenségnek minősül ? Olaszországban Casarotti tanítónőt, aki hasonló helyzetbe került, „a hitvesi hűség megszegéséért” 20 napi börtönbüntetésre ítélték. A mesterséges megtermékenyítés problémájának jógi értékelésében a nehézség azzal magyarázható, hogy az adott esetben a jog merőben új morális problémával találja magát szemben. A mesterséges megtermékenyítés természetesen ném hitvesi hűtlenség, a szó szoros értelmében véve. Ha a házastársakat az a közös óhaj vezeti, hogy gyermekük legyen, akkor a meddő férj az anonim mesterséges megtermékenyítést mindig előnyben részesíti bármiféle házasságon kívüli „segítséggel” szemben. A gyermek azonban nem egyszerűen az ivarsejtek biológiai egyesülésének eredménye. A szülők érzelmei itt még kevéssé tanulmányozott, de valószínűleg nagy szerepet játszanak. Még a legöntutíato- sabb férj is, aki önként beleegyezett abba, hogy felesége az ilyen módszerhez folyamodjék, — csak ember és nem mindig tud uralkodni érzelmein. (NAUKA I ZSIZNY)
