Szolnok Megyei Néplap, 1967. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)

1967-08-20 / 196. szám

/

1967. augusztus 20.

SZOLNOK MEGYEI NKELAE

A tiszaörsi intrikus

Nagy Mihály tizenkét évig élt családjával a tiszaörsi íürdo területén. Ki- sebb-nagyobb hibákkal gondnokoskodott. Nyugdíj előtt állt. Hat esztendeig párttitkár is volt a faluban. Az ellenforradalom leverése után elsőként segített újjászervezni a pártot.

Tavaly öngyilkos lett, A faluban sokáig beszéltek róla. Bizonygatták, konkrét oka kell hogy legyen annak. Felesége azt mondja, nem bírta már a sok zaklatást.

☆

Pásthy Czingula János ezeket mondja:

— Tíz éve vívom harcomat a fürdőért és a látogatókért. Jó gyógyvize, öt vármegye repmäs dolgozóinak használhatna. De nem fejlesztik. Nincs rá anyagi alap. Elmegyek én kérem, még a Minisztertanácshoz is. Szereztem százezer forintot. Kőoszlopokkal körülkerítették belőle a más portáját. És nem tudtak elszámolni a pénzzel. Az a bitang meg felakasztotta magát.

Pásthy úr harminc éve él itt. Nyáron itt, télen Pesten. Kiegészíti a nyugdíját Földet bérel és vendégeknek adja ki lakását. Nem a legszabályosabb körülmények között. Mindemellett roppant sok ideje marad, így hát jelentget. Írásban, s ha kell, egyszerre több helyen is. Szívesen áldoz idejéből. Utazgat is, ha kell. Önzetlenül. Vagy mégsem? Még ezeket mondja:

— Külföldiek s jönnének ide. De ez ázsiai állapot. Hogy hozzam őket ilyen helyre? Kérem, hoztam egyszer le egy angol kapitányt. Régen volt. Huszonöt-harminc éves konszcesz- sziót ha kapnának, kiépítenék a környéket a külföldiek. Tízemeletes szállodákkal. Mert ez gyógyvíz. Párja sincs talán.

Leveleket tesz elém. Hivatalos szervektől. Leginkább fürdő-ügyben írt válaszok. És egy másik is. Lakásigényét nyilvántartják. Budapesten. Várjon türelemmel. Majd ha sorra kerül. (Hihetetlen, de talán még állami lakást is kap majd a fővárosban?)

— ötszobás lakást vettek el tőlem.

Vadász György, a tiszaörsi községi tanács elnöke mondja:

— Március óta (hivatalba lépésem óta) már írt nekem is több levelet. Az elődömnek szintén. Összegyűjtöttem vagy tizenkét-tizenöt levelet. Fölöslegesen zaklat bennünket. Mi csak erőnkhöz képest tudunk cselekedtanácshoz 8 beadványát, vagy feljegyzését juttatta el.

A tiszaörsi fürdő állapotával, illetve a fürdővezető személyével, vagy a fürdő melletti földterülettel kapcsolatban, esetenként egyéb tárgyban tesz bejelentést, mindig a közérdekre hivatkozva. Felhívja a megkeresett szerv figyelmét, az általa „felfedezett” hiányosságok megszüntetésére.

Sok mindenre hivatkozik. Hamiskodik. Utal nem létező veterán múltjára, magakitalálta magasabb összeköttetéseire állítólagos újságírói ténykedésére. Fordult már a Minisztertanácshoz. az Egészségügyi Minisztériumhoz, tanácsokhoz. A bejelentések kivizsgálása jelentős költséget és sok időt követelt. A tiszafüredi járás valamennyi szerve foglalkozott már Pásthy úr beielentéseivel.

Leleményes ember. Két tiszafüredi veteránnal leült egyszer iszogatni, elmondott nekik több történetet, hogy ő a Tanácsköztársaság érdekében miket tett. Majd a két öreget tanúnak hívta a tanácsházára, ahol meg- kar>ta a kért igazolást. Rövid ideig viselhette. Kiderült a csalás, azonnal visz- szavonták az igazoló bizonyítványt.

Nagystílű ember. Egyszer felkereste a járási tanács elnökét. Tanácskoztak nála.

így hát Pásthy Czingula Jánosnak várakoznia kellett a titkári szobában. Felháborodott. Öt megvárakoztatni. Majd megmutatja. Egy miniszterhez könnyebben bejut, mint egy vb-el- nökhöz? Az íróasztalra tette nagyothalló készülékének telepét és „telefonált”. Halló, Hruscsov elvtárs? Itt az Esti Hírlap szerkesztője. Nem engednek be a vb-elnökhöz, stp., sbt. Nehogy azt higyjék, nem bor lond. Dehogy. Erről szó- sincs. Az irodában dolgozókat vélte azoknak. Csakhogy nem szeretik az ilyen trükköt És átlátnak Pásthy úron.

Végül rendőrséggel kellett eltávolíttatni.

☆

Nyolcvan éves. Senki nem akarja bántani. Élvezze a nyugdíját, adja ki továbbra is szobáit a fürdővendégeknek, ha igényt tartanak rá. Egészen jól megférne a mi társadalmunkban. Ha nem jelentgetne. Ha nem mérgezné maga körül intrikáival a levegőt.

☆

Nagy Mihály meghalt Tettének oka ismeretlen. Ennek titkát magával vitte a sírba. A faluban tudni vélik, hogy Pásthy úr leveleinek is része van benne...

Lukács Imre

Jóska

jr TP •

es som

Tóni most töltötte be életének tizennegyedik esztendejét. Boldog, hogy hármas általánossal elvégezte a nyolcadik osztályt, s hogy ősztől tanuló lehet Jóska mellett.

Ám kettőjük élete már jó ideje ennél a főnök— beosztott kapcsolatnál sokkal több, sokkal mélyebb. S hogy ez így alakulhatott, abban nagy szerepet játszik, hogy Jóska szeret újságot olvasni.

A Magyar Ifjúság karácsony előtti számában egy cikk jelent meg Rigó Máriáról. aki a fóti gyermek- városban nevelkedett, s gyermekápolónő lett Budapesten. A leány akkor úgy nvialtkozott az újságíróknak: örülne, ha a másik két testvére is Fótról jó helyre kerülne majd, s megtalálná helyét, hivatását az életben. Jóska — teljes nevén Csorna József, a szolnoki Utasellátó schéfje, azaz konyhafőnöke, aki akkor nem is olyan régen szervezte meg a konyhán a szocialista címért küzdő brigádot —, összehívta az asszonyokat: patronálni

kellene az egyik testvért. Aztán meg ki tudja, hátha jó szakács is válna belőle.

S hogy ezzel a brigád

A halott menyasszony

A megdöbbentően buta történet Szolnokon fordult elő. Nem a középkorban, hanem 1967-ben.

Az egyik szolnoki húsbolt vezetőjének a f’a 1966. november 6-án megnősült. A szép szál, életerős fiatalember szemre- való, kedves, jóalakú lányt vett feleségül. Az esküvő után az elmaradhatatlan fényképezés következett. Nyolc, tíz felvétel. különböző beállításban. Egy jólsikerült foto később a fényképész kirakatába is került.

Ekkor szabadult el a butaság szelleme. Elterjedt, hogy a képen látható menyasszony már az esküvő előtt egy nappal halott volt. a fényképész kereken ötezer forintért fényképezte le teljes díszben és montírozta az elárvult, szomorú vőlegény mellé. Is ét hónap alatt a hiszékeny és gondolkozni rest emberek jóvoltából olyan nagyra dagadt ez a „kacsa”, hogy már nemcsak Szolnokon, hanem megye- szer le beszélik.

A fényképészt napjában negyvenen— ötvenen hívják fel telefonon és diszkréten érdeklődek, vajon igaz-e, amit az emberek beszélnek?

Semmi sem elég az emberek krimit szimatoló fantáziájának. Előfordult, hogy

olyankor is érdeklődtek az apóstól, amikor a menye, a „halott menyasszony” is ott állt mellette. Megbocsátható, hogy a felzaklatott ember bárddal zavarta ki az illetőt az üzletből. A fiatalasszony pedig sírógörqsöt kapott.

A rágalom egyre nő és új meg új, a fantasztikus mesén csámcsogó hiéeket to-! boroz. Sajnos olyan emberek is bedőlnek ennek a Hihetetlen, buta mesének, akiknek pár pi liana tn3d gondolkozás után ki kellene nevetni a rémhírterjesztőket Tanúi voltunk, amikor tömegek hallgatták egy vasutas előadását a fényképész kirakata előtt. Mint szakértő bizonygatta, hogy a menyasszony szívtrombózis következtében balt meg. de az sem lehetetlen, hogy fényképezés közben áramütés érte. (Ezenkívül fagylaltmérgezésről és villám- csapásról is beszélnek.) Egy jászsági községből csoportos utazást szerveztek Szolnokra. hogy megnézhessék a „halott” menyasszonyt.

Különben az újságíró augusztus 18-án beszélt a szóbanforgó fiatalasszonnyal és megsímogatta négyhónapos Andrea lánya fejecskéjét. Mire ő menyasszony lesz, talán már nem lesz ennjd buta ember?

— bognár —

minden tagja egyetértett — az így is van rendjén, hisz az asszonyok tudják igazán felmérni annak jelentőségét, mi az, ha egy gyermek szülő nélkül nő fel — felutazott Budapestre Rigó Máriához. Mit szaporítsam a szót? A huszonhatéves Jóska megismerkedett a legkisebb Rigóval: Tónival.

Ám, hogy Szolnokra kerüljön a gyerek, az nem ment olyan egyszerűen. A fiú anyja tbc-ben halt meg, apja üzemi baleset áldozata lett a győri vagongyárban, s az üzem már patronálta a gyereket. Jóska még a minisztériumba is elment harcolni Tóniért. És elkövetkezett az a februári nap, amikor a brigád néhány tagja elindult Pestre, hogy a Nyugati pályaudvarról Szolnokra kísérjék Tónit. A többié^, élükön Jóskával a szolnoki Vasútállomáson várták az érkezőket. Még büfé-asztalt is csináltak a gyerek tiszteletére. Csakhogy történt egy kis bökkenő: Tóni a Keletiből egy bumlizó személyvonaton csak késő este érkezett meg Szolnokra. amikor már senki sem várta.

Nem várták? Dehogynem. Jóska a régi albérleti szobája helyett újat keresett, hogy kényelmesen elférjenek ott Tónival. Jóska még ágyneműt is vett a gyereknek, s azóta fizeti a nyolcszáz forint albérletet. A konyhafőnök úgy vigyáz Tónira, mint egy apa. Iskolaidő alatt a gyereket napközibe járatta, hogy ne csatangoljon az utcán. Azután szigorú egyezség jött létre köztük: az ötösökért három, a négyesekért kettő, a hármasokért egy forintot kapott Tóni, de ha kettest vagy netán egyest vitt haza iskolából, akkor szigorú levonás járt.

Együtt járnak moziba, kirándulni. Ha viszont egy brigádtagot lakodalomba hívnak, nem hiányozhat onnan Tóni se. A brigád már vett kerékpárt, meg karórát fogadott fiuknak. Sőt az asszonyok felváltva mossák Tóni konyhaköpenyeit, mert a nyári szünet kezdete óta ott dolgozik a fiú köztük a konyhán. Eg.vel6re' csak négy órát. mint kihordó. Ám ősztől már ipari tanuló lesz: szakácstanuló.

Már a schéf mondja ezeket:

— Ügyeskezű a fiú, jó szakács lesz belőle. Már megtanulta vágni a hagymát, paprikát. A napokban is megtisztított 50 kiló halat. Egyszer otthon is meglepett már, mire hazaértem, paprikáscsirkét főzött vacsorára.

S Tóni?

— Fia letettem a szakmunkásvizsgát, továbbra is

itt szeretnék dolgozni Jóska bácsi mellett.

Varga Viktória

ni és intézkedni a fürdő esetében is. Jogtalanul és alaptalanul zaklatja az embereket, meg a hivatalos szerveket is.

És most bemutatjuk Pásthy Czingula Jánost, Tiszaörs fürdőtelepi lakost.

Több felesége közül jelentős szerepet játszott életében, a második, gróf Aic- henburg Lajosné, született Weisz Olga. Az érettségi után gazdatiszti iskolát végzett. Szeretett is gazdálkodni, alkalma is nyílott rá. a felszabadulás előtt 365 holdon „értékesítette tudá- sát”

A népbíróság XX.

1560/1947. számú jogerős ítéletével népellenes bűn- cselekmény miatt három évi börtönre és ingatlan vagyonának elkobzására ítélte. Az abádszalóki járás- bíróság 1952-ben közokirat hamisításért három hónapi börtönre ítélte és két évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Az utóbbi években a tiszafüredi járásbíróság ítélte többször pénzbüntetésre rágalmazásért és becsületsértésért.

Pásthy Czingula János szavahihetetlen, összeférhetetlen. izgága ember volna? Beszéljenek a ténvek.

1963-tól 1967-ig Tszaörsön a községi tanácshoz 27, Kunmadarason ugyancsak a

>/VVOO/WVWS/VVVWVVVVVVSAOOOO/VV\e/VVWVVVS/WWVVVV(WWVVWVWN/VWVWWVWVWVVVVWVVWVWV\

Á kenyérszelő anya

Ha rágondolok, legelőször az a kép villáin fel bennem, ahogyan ott állt a nagy ovális asztal mellett, s kenyeret szelt. A kék zsi- rosbödönből a széles pengéjű késsel szedte a zsírt, rákente a kenyérszeletekre és két-három szem paradicsommal együtt nyújtotta a gyerekeknek. Az öt kicsi, mint éhes fecskefiókák várták az ennivalót.

— Látja, rózsám. így kezdem én a napot is. Hajnalban fél ötkor indül az uram és két fiam munkába. Akkor azoknak szelem a kenyeret, készítem a reggelit. öt órakor keltem Erzsit. Pistát, nem sokkal később a kisebbek is készülődnek. Mert a nyári szünetben az iskolások — Anna. Teri, Pongrác — is dolgoznak — mondta Balázs Jánosné.

— Mennyi kenyér fogj’ el naponta?

— Nyolc kiló. Tejet négy

litert veszünk minden nap. Levest hét litert főzök,

húslevesből még többet,

mert azt nagyon szeretik a gyerekek. A töltöttpaprika is kedvenc ételük. Ha erre kerül a sor nyolc literes lábassal kell főznöm, hogy elég legyen. Egyszerű paprikáskrumplihoz is négyöt kilót pucolunk meg egyszerre.

Népes a család. Balázs Jánosné tizenhárom gyermeket hozott a világra. Most tizennégyen ülik körül az asztalt vacsorakor — ekkor van egvütt a család —, mert egy fiuk katona.

— Jani fiam már kitöltötte a. katonaidejét. Mihály tavaly novemberben vonult be. Sokszor sirattam. De most már megnyu godtam. mert nagyon jó helyre került. Most meg a Feri is bemaradt a sorozáson. Ö lesz a következő a katonáskodásban. Így van az. akinek sok a gyereke. katona és óvodás is van közte — sorolta Ba- lázsné. majd így folytatta:

— Azért már csak köny- nyebb, hogy több a kereső. János fiam a gázosoknál

van. Mihály is onnan vonult be. Feri és Pista — aki most maradt ki az iskolából — a fatelepen kapott munkát. Erzsi a MÉH vállalatnál dolgozik. Az uram 1962 óta a városnál, a köztisztasági csoportnál úttisztító. A fizetése ezer- háromszáz forint. Ennyj a családi pótlék is. A gyerekek keresetével együtt ötezerötszáz forint jön össze. De nagyon sok a kiadásunk is. A pénzt mindenki hazaadja. aztán együtt beszéljük meg. hogy a koszton kívül mire is futja, mit vehetünk.

— Az itthoni munkában is segítenek a gyerekek?

— Segítenek. így szoktattam őket. A lányok között Erzsi a legnagyobb. Ö tizenhárom éves korától már fős, tésztát gyúr. s a kisebbeket is befogom, amire lehet. A napokban is. amikor 120 kilogramm paradicsomot passzíroztam át és raktam üvegbe, az itthon levő kicsiket küldözaettem; öntsetek vizet a libának,

etessétek meg a tyúkokat. Amikor hizlalunk — a télen is három hízót vágtunk — a kukoricamorzsolás szórakozásnak számít. A darálást a nagy fiúk felváltva intézik mikor ki a soros.

— A felnőtt gyerekeim a gondban is osztoznak velem. Nagyon jólesik ez. Né. hány napja történt, hoar/ levelet kaptunk a katona fiamtól. Pénzt kért. Én meg csak sóhajtoztam, mit csináljak Ha a kosztpénzből elveszek egy százast, azt a többi érzi meg. Jani fiam egyszer csak megkérdezte; pénzt kér az öcs- kös? S már nyújtotta is a száz forintot. — De hisz ez a te zsebpénzed. — Nem, baj az, csak küldje el édesanyám. Én sem tudtam, kinek a keresetéből kaptam, amikor pénzt küldtek. A család adta. Különben tavaly az öcskös is a zsebpénzét gyűjtötte össze, hogy pótolhassa a gáztűzhely árát. És most mi ne adjunk neki?

— A lányokra sem irigykednek a fiúk, mint ahogy az sok családban van. Amikor azt mondtam, szerelném megvenni Erzsinek j konyhabútort, más alkalommal meg a párnába,

dunnába való tollat, még a fiúk biztattak: vegye meg édesanyám, mi is adunk az árába.

E kis történetek megemlítésével gyermekeit dicsérte az édesanya. Valóban szép dolog hogy ilyen egyetértés van a családban. De hogyan is boldogulnának. ha szanaszét húznának? ígv meg néhány évvel ezelőtt, saját erejükből és ahogy ők mondták, a rokonok, jóismerősök segítségével felépítették a szolnoki Holt-Tisza-parton a kétszobás családi házat. Az idén a két nagy ablakra csináltattak vászonrolót S az üvegverandához szükséges tégla egy része is ott van már az udvaron. A „családi tanács” döntése alapján vették meg a mosógépet, az idén májusban pedig részletre a televíziót.

így él a tizenöt tagú család. Szerényen, beosztással, kisebb-nagyobb gondokkal küszködve. De azzal a jóleső tudattal, hogy becsületesen megdolgoznak mindenért. s közös munkájukkal előteremtik a kenyeret. amelyből mindennapoz édesanya szel a család tagjainak.

, Nagy Katalin