Szolnok Megyei Néplap, 1967. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)
1967-08-01 / 179. szám
t Fiiég proletárjai; egyesüljetek! SZOLNOK MEGYEI IA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAR)! Ára: 50 filter XV IHl évfolyam, 179. szám. 1967. augusztus 1., kedd, Egyenlőség és biztonság A szerződéses termelés és értékesítés már kerek 10 éves múltra tekint vissza. Alkalmazása egyik lényeges serkentője volt a mező- gazdasági termelés fejlődésének, valamint bőséges lehetősége értékes gazdaságirányitási tapasztalatok összegyűjtésének. Ám a gazdasági mechanizmus reformjának előkészítése során kitűnt, hogy az árukapcsolatok jelenlegi formáját az új irányítási elvekkel összhangban sok vonatkozásban módosítani kell. A termelőszövetkezetek I. országos kongresszusán csaknem minden felszólaló érintette ezt a kérdést, és sokan sürgették az új mezőgazdasági szerződéses rendszer kimunkálását. A törvényeket és rendeleteket előkészítő országos főhatóságok arra törekszenek, hogy minden, a gazadsági életet érintő intézkedés, hónapokkal az év vége előtt nyilvánosságra kerüljön. Lényeges alapelve az új szerződéses rendszer alkalmazásának, hogy a termelő üzemek — így tehát a termelőszövetkezetek is — egy-egy termelési ciklust megelőzve részleteiben ismerjék a különféle felvásárló, kereskedelmi és ipari vállalatok feltételeit, ajánlatait. I smeretes, hogy a gaz- * dasági mechanizmus reformja során általános termelői árrendezésre kerül sor. Természetes, hogy az új árak messzemenően érdeklik a termelőszövetkezeteket is. Éppen ezért a mezőgazdasági termékeket felvásárló szövetkezeti- és állami kereskedelmi, vagy ipari vállalatok szerződéskötési szándékukkal együtt közlik a tsz-ekkel a különféle fajtájú és minőségű termelvények fel- vásárlási árait is. A felvásárló kereskedelmi és ipari vállalatok a jövőben nem tölthetnek be hatósági jogkört, vagyis akaratukat nem erőszakolhatják rá a termelőszövetkezetekre, és nem léphetnék fel a nép- gazdasági érdekek egyedüli hordozóiként. Ebből következik: mindegyik szövetkezeti gazdaság azzal a vállalattal köt szívesen szerződést, amely számára a legkedvezőbb feltételeket ajánlja. Az új árrendszer — az állami szabályozás keretei között — lehetőséget nyújt arra, hogy bármely kereskedelmi, vagy ipari vállalat önállóan kalkulálja ki és tegye meg árajánlatait. Előreláthatóan kétféle formája alakul ki a szerződéses árukapcsolatoknak. Az egyik lesz az úgynevezett termelési szerződés. Ilyen esetben a termelőszövetkezet és a kereskedelmi' vagy feldolgozó vállalat bizonyos mezőgazdasági termény megtermelésére, átadásá- 2b. — illetve átvételére köt egymással szerződést Az ilyen szerződéseknek is többféle módja lehet Köthetnek úgy is szerződést hogy mondjuk a termelőszövetkezet egy bizonyos növényféleséget termel 100 holdon és ezt a termést, a minőségtől függően változó áron a szerződő vállalat kötelezően átveszi. De a területtel együtt meghatározhatják a termékmennyiségét is. Létrejöhetnek olyan szerződések is, amelyekben csak o termék mennyiségét, minőségét, árát, átadási határidejét és körülményeit határozzák meg, viszont a termőterületet nem. Az ilyen kétoldalú termelési szerződésekben a termeltető vállalat gondoskodhat megfelelő vetőmagról, növényvédőszerről, műtrágyáról s egyéb a termeléshez szükséges felszerelésekről. De vállalhatja az előbbi kötelezettségeket maga a termelőszövetkezet is. Természetes, hogy az átvételi ár aszerint alakul: mit vállal magára a termelés és értékesítés folyamatából a termelőszövetkezet és mit a felvásárló vállalat. E gyszerűbb formája ^ lesz a kapcsolatoknak az értékesítési szerződés. Ezek a szerződések tulajdonképpen előre megkötöttt adás-vételi szándékokat rögzítenek és a termelőszövetkezet teljesen magára vállalja a termeléssel járó összes tennivalókat, vagy esetleg még a válogatást, osztályozást, csomagolást és szállítást is. Pontosan meghatározzák a megjelenő jogszabályok a termelési és értékesítési szerződést kötő felek — tehát termelőszövetkezetek és vállalatok — jogait és kötelességeit. Az egyenlőség és egyenjogúság abban jut kifejezésre, hogy a törvény előírásai szerint mind jogi, mind gazdasági értelemben minden vállalat és termelőszövetkezet egyenlő. Szerződésszegés esetén tehát a jogi következmény; a másik károsodása a szerződést megsértő félre hárul. A jövőben természetes lesz: ha egy kereskedelmi vagy ipari vállalat nem teljesíti valamely termelőszövetkezet iránt szerződésben vállalt kötelezettségét, akkor a szövetkezet érdekei megvédéséért a bírósághoz fordul. És ugyanígy lehet fordítva is: a felvásárló vállalatok is élhetnek ezzel a jogukkal ameny- nyiben egyik, vagy másik termelőszövetkezet megsérti az érvényes szerződés valamely megállapodását. A termelőszövetkezetek vezetői úgy készülhetnek majd jól fel a következő évekre, akkor köthetnek gazadságuk érdekeinek legjobb szerződéseket, ha figyelemmel kisérik és alaposan megismerik az új törvényeket, rendeleteket. H. Ih Közeledik az őszi csúcsforgalom Szervezett volt az előszállítás — Előtérben a termény- betakarítás — Ülést tartott a megyei szállítási bizottság Tegnap délelőtt Soős István elnökletével ülést tartott Szolnokon a megyei szállítási bizottság. A 7. sz. AKÖV írásban tájékoztatta a testületet az első félév fuvarozási programjának megvalósításáról. A bizottság még az év elején határozatban kötelezte a megrendelőket és az autóközlekedési vállalatot arra, hogy az órutor- lódás elkerülése végett az előszállítást szervezzék meg Az ülésen arról kaptunk információt, hogy az első félév során közel három- százezer tonna építőanyag került • a raktárakba, munkahelyekre. Ezzel jelentős kapacitást „szabadítottak fel” a csúcsforgalomra. A második félévben a szokásos ipari kereskedelmi és élelmiszer szállítás mellett, a becslések szerint nem kevesebb, mint 800 ezer tonna mezőgazdasági termék közúton és vasúton való fuvarozására kell felkészülni. Ennek a mennyiségnek csaknem a felét a cukorrépa, illetve répaszelet teszi ki. A megyei szállítási bizottság az őgzi csúcsforgalom zavartalansága érdekében több javaslatot dolgozott ki, melyeket az érintetteknek figyelmébe ajánlott. így indokoltnak tartotta, hogy a városi és járási tanácsok mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályai idejében ellenőrizzék —, a termelő- szövetkezetek megtesznek-e mindent azért, hogy fuvareszközeik a csúcsforgalomra üzemképesek, üzembiztosak legyenek. Szeptember 15-étől az említett tanácsszervek minden hét csütörtökére ösz- szesítsék a munkaszüneti, illetve szombati napokra bejelentett fuvarigényeket. A megyei szállítási bizottság az adatok ismeretében idejében gondoskodhat megfelelő számú gépjármű munkába állításáról. A szolnoki cukorgyár igazgatóját felkérte a testület; tegye lehetővé a kétműszakos répaátvételt. továbbá a szállítási szerződések megkötésekor a vállalat a hétvégi és a pihenőnapokra az átlagosnál több gépkocsit igényeljen. A bizottság javasolta az autóközlekedési vállalatnak, hogy a járművek javításának minőségét emelve csökkentse az úgynevezett javítószázalékot — Azaz szavatolja a fuvarozás forgalmi és műszaki biztonságát. Gondoskodjon A Kisipari Szövetkezetek Szolnok megyei Szövetsége és a KISZ megyei bizottsági- együttesen hívta meg tanácskozásra mindazokat akik a szövetkezeti fiatalok gondjaival törődnek, foglalkoznak. Szövetkezeti, a párt- és KlSZ-titkárokat, szövetkezeti bizottsági titkárokat, valamint szövetkezeti elnököket— A megyében hétezer kisipari és háziipari szövetkezeti tag van. Közülük csaknem háromezren a KISZ korosztályhoz tartoznak. A jelenleg működő negyvenöt KlSZ-szervezet- nek mintegy ezerkétszáz tagja van, s újabb ifjúsági szervezetek megalakítására is van lehetőség és törekvés egyaránt. Ennyi fiatal ténykedése. nevelése érdekében feltétlenül együtt kell tehát működnie a két megyei szervnek — mondta bevezetőként Száraz László, a KISZ megyei bizottságának titkára. Jelenleg mintegy ezren arról, hogy a csúcsforgalmi időszak alatt megefele- lő mennyiségű üzemanyaggal, autógumival és alkatrésszel rendelkezzen, A megyei szállítási bizottságot az első napirend vitájának lezárása után a vasúti kocsirakományú úruforgalom körzetesítésének tervvázlatáról és a körzetesítés bevezetésének várható üteméről tájékoztatta dr. Papp Endre kan- didáus. vesznek részt a szocialista brigádmozgalomban, s négyszáz arany, ezüst vagy bronz jelvényt, illetve oklevelet őriznek a szövetkezeti fiatalok. A védnökség vállalások, az ifjúsági lakásépítkezések. az export brigádok alakítása, az őrjáratok megszervezése. — mind olyan kezdeménvezés. amit hasznos figyelemmel kísérni és segítem a szövetkezeti iparban is• A legtökéletesebb együttműködést az ipari tanulók nevelése igényli, hiszen a szövetkezetek szakemberutánpótlása most már szinte teljesen ..kapun belüli’’ feladat Többen elmondták azokat a gondokat Is. ami nehezíti a fiatalok helyzetét: kevés ifjúsági és szakirodalomhoz jutnak; ritkán szerepel a legjobban teljesítő fiatalok neve a jutal- mazottak között; nincs klubhelyiségük stb. A tanácskozás sikereik és gondjaik közül is többet felemlítve. biztatást adott a kisipari szövetkezeti mozgalomban dolgozó ifjúsági vezetőknek. Á törökszent. mlkiósi kombájnosok az eisők Száztíz vagonos teljesítmények A gépjavító állomások megyei igazgatóságán most nem tartják nyilván a legjobb kombájnosok teljesítményét Annyit azonban tudnak, hogy az állomások kombájnosai közül a törökszentm iklósiak aa élen vannak. Várszegi Imre igazgatótól értesültünk: a javító állomás körzetében tegnap délben befejezték az aratást. Az állomásnak 40 SzK kombájnja maradt (ezt nem vették meg a tsz-ek), s összesen 31 ezer hold kalászos betakarítására szerződtek a tsz-ekkel. A javító állomás kombájnosai közül Balogh József és Lucza János egyaránt 110—110 vagonos teljesítményt ért el. Mindketten 785 hold termését takarították be. őket Orbán Ferenc és Pató Ferenc 105—105 vagonos teljesítménnyel követi, ők 679, illetve 671 holdról takarították be a termést. Az állomás igazgatósága hatezer forint jutalmat tűzött ki az első tíz kom- bájnos jutalmazására. — Egyenként 500—1000 forinttal ismerik el szorgalmukat. Szántóverseny Vasárnap üzemi szántóversenyt rendeztek a jászkiséri Kossuth Tsz-ben. Az előre kijelölt pályákon tíz szövetkezeti traktoros szántotta a tarlót. — A mennyiségi követelmények mellett a munka minőségét tűzték célul a résztvevőknek. A tsz vezetősége pártatlan bíráló bizottságot (a járási tanács, a gépjavító állomás és a Jászsági Állami Gazdaság szakembereit) kérte fel a versenyzők pontozására. A tíz induló közül az első Sárközi István lett 69,6 ponttal. Bagi János 67,2 ponttal a második helyen végzett. Őket Szakáll László és Berente István követi. A szövetkezet vezetősége megjutalmazta a legjobbakat. November elején megkezdődik a kollektív szerződések vitája — aláírás január 1-ig A japán külügyminiszter Jobban együtt kell működni A kisipari sxövetkezetek és a KISZ közös tanácskozása Mint ismeretes. 1968. január 1-én életbe lép az új Munka Törvénykönyve, amely azonban az új mechanizmus elveinek megfelelően a vállalatok munkaügyi szabályzatainak csupán keretét tartalmazza- A dolgozó munka- és életkörülményeit érintő konkrét intézkedésekről mindenütt a helyi adottságoknak megfelelő kollektív szerződéseket készítenek- Ezekben az okmányokban a vállalatok igazgatói és szakszervezeti szervei részletesen meghatározzák a munkaviszony, a bérezés, a különféle juttatások, a munkaidőbeosztás szabályait és sok egyebet. A kollektív szerződésekben a törvényes keretek között szabadon döntenek például a próbaidőről ét a felmondási időről, a bérekről. az éjszakai, a nehez fizikai és a túlóra pótlékokról. a részesedési alap felosztásáról. a vállalati üdültetésről, az üzemi étkeztetésről, vagy például arról, hogy az évi munkaidőt naponta egyenlően vagy a szezonnak megfelelő egyéb beosztásban kell-e ledolgozni. Mint a SZOT-ban az MTI munkatársának elmondták, a kollektív szerződések előkészítésébe s dolgozókat széles körben be kell vonni. A szerződések tervezetét a műhelyek, részlegek dolgozóival meg kell vitatni. A javaslatokat mindenütt figyelembe kell venni, a vállalat igazgatója valamennyi javaslatra rövid időn belül köteles válaszolni Fock Jenőnél Fock Jenő, a minisztertanács elnöke hétfőn az Országházban fogadta Miki Takeo japán külügyminisztert. aki Yagi Masao nagykövet. Kitahara Hideo, a japán külügyminisztérium európai és óceániai hivatalának igazgatója és Tsuru- mi Kiyohiko. a külügyminisztérium gazdasági hivatalának igazgatója társaságában kereste fel a kormány elnökét- A találkozón jelen volt Péter János külügyminiszter és Szigeti Károly, hazánk tokiói nagyköveteA barátságos légkörben lezajlott beszélgetésen Fock Jenő és Miki Takeo eszmecserét folytatott a nemzetközi helyzetről, a két ország közötti kapcsolatokról, főleg a gazdasági és a kulturális kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségeiről. Miki Takeo hétfőn hivatalában meglátogatta dr. Bíró József külkereskedelmi minisztert. Szívélyes légkörben eszmecserét folytattak a két ország kereskedelmi kapcsolatainak helyzetéről és továbbfejlesztésük lehetőségeiről. Megállapodtak abban, hogy a megbeszéléseken felvetődött konkrét kérdéseket mindkét fél behatóan tanulmányozza és diplomáciai úton ' oéseket tesz gyakorlati megvalósításukra.