Szolnok Megyei Néplap, 1967. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-07 / 158. szám

1967. július 7.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

2

Gépi fejés Tíszaiöldváron

A liszaf üld vári Szabad Nép Tsz üzemegységében az I-es Istállóban a múlt év őszén vezették be a gépi fejesi. Bagi Imre tehenész fejőgéppel végzi a fejést

A tejkezelő üzemben Herpák Mária tejházvezető a kisborjak részére fölözi a tejet

Az üzemegységben sok a kisborjú. Naponta 450 liter tejet fogyasztanak — N. Zs, —

A tizedik jubileum

Jó az öreg a háznál

A búzakalász is csak olyan, mint az ember. Zölden feltartja, éretten lehajtja a fejét. Az embernél is úgy van: öregség ideje, bölcsesség ideje. Túri Zoli bácsi már régen ebben a korban van. Hetvennyolc esztendős. A jász- ladányi Petőfi Termelőszövetkezet rangidős munkálkodója.

— Én voltam a harmadik a téeszcsében ötvenegyben. Két évre rá rendes szövetkezetté A alakultunk.

Régen volt már az is. De Zoli bácsi felett szépen teltek az esztendők. Soha nem volt semmi nagy megbízatása Gyalogmunkás.

— Mikor Csécsei Ferkó eladta a lovaktól az abrakot, jött értem az elnök, Vincze Gábor. Legyek gondozó. Két hét múlva, ha beléptem az istállóba, röhögtek a lovak. Megismertek. Két évig csináltam, de táncolva jártak a lovaim.

Volt mázsáié is.

— No annak, sokan nem örültek, akik a rendet nem szerették.

A rizsföldön érezte Igazán gazdának magát Tizenhárom évig termesztett rizst a szövetkezet, addig volt rizsőr Túri Zoltán.

Azt hol tanulta?

. — Sehol. A itteni földet ugye ismertem. Kisújsállás- ról járt egy tanácsadó. Az magyarázgatta, így kell e. Ügy csináltam. Hetven holdon, száz holdon, mikor mennyit vetettünk.

Borostás arcú, széles kalapos ember.

— Mindenki szeretett. Én velem akartak dolgozni. Eltréfálkoztam mindegyikkel.

A rízsföldöri. szabadkezet kapott. Éjjel-nappal járta. Sokszor csak ebédelni szaladt haza. Akárki áthaladt a rizs közelében, utána ment, megnézte, nem visz-e belőle egy marókkal.

— Mint a tojást, úgy őriztem.

Szép emlékei vannak. Az első aratás.

— Jászberényből a gépállomásról jött a kombáj- nos. Már előtte memgond- ta az elnök: Zoli bácsi csak yúgy állhat bele a gép, ha maga is úgy látja. No, egyet kerültünk. Hát annyi a rizs a földön utána, hogy rengeteg. Mondom neki: — Próbáljuk félkaszával. Jó lett. Igy-e komám — mondom neki. Azt válaszolja: — Nekem ám úgy nem lesz semmi, mert normára keresek. Kérdezem tőle, mennyit kérne pénzben? Mondom Gábornak, az elnöknek. — Zoli bácsi, egyezzen meg vele — csak ennyit mondott. Hát fajinul ment is. Mikor vége lett adom neki a papírt. Csak nevetett. No, ha 6 ezt a pénzt megkapja, hoz nekem megy üveg bort. Az irodán annyit kérdeztek tőle: igazolta-e Zoli bácsi? Hát jön ám a komám, már messziről integet az üveg borral, hogy őmég ilyen termelőszövetkezetben nem dolgozott soha.

Másról mesél.

— Kevés emberünk volt a nagy munkában. Jön az elnök, szerezzek embert. Én meg befelé, B eseny- szögre. A tanácselnök azzal fogad: Túri bácsi embert nem adok. Majd szerzek én. Lett is. Csak aztán itthon drágállották. Rájött a földre a rossz idő. Végül még többet kellett fizetni. Mondom az elnöknek: Ládd, már ráfizettünk. Tanuld meg, mindent a maga, idejében.

Kinn gazdálkodott a be- senyszögi határban. Sok földön, rossz földön. Mégis jól.

— Tudtam, mi kell neki. Kukorica nem. Én vörösherével foglalkoztam. Bevittem a szolnoki piacra, vettem és azon három éves kukoricát is, hízhattak a disznók. A földet ismerni kell. Szeretni. Ha szereti az ember, öröme van benne. Másképp ne is fogjon hozzá.

Zoli bácsi szereti a földet. Mindent, ami a földet munkálja.

— Az ülést nem bírom. Sokszor mondom, ha már kijöttünk, csináljuk, ne tátsuk a szánkat. Azért a zsákolást azt most már nem vállalnám.

Szérűmunkás, mindenes.

— Homokoljuk a szérűt, jön a gabona. Csak el-el- csipkednck innen a brigádvezetők. Bíró Sanyi, az új elnök kijelentette: meg ne tudjam Zoli bácsi, hogy máshová megy. Hát én nem vétek egyiknek se.

Homokolás előtt tapasztani kellett a szérűn. Tö- reket kerestek hozzá. Nincs — mondták a traktorosok, nincs az egész határban. Zoli bácsi kiment

— Nem néztek szét, a teremtésieket.

A csehszlovák utazási iroda és szállodák tizenöt tagú küldöttségének magyarországi látogatása alkalmából sajtótájékoztatót rendeztek csütörtökön Budapesten. Andrej Gombala, a CSEDOK utazási iroda pozsonyi központjának igazgatója elmondta, hogy az utóbbi években már csaknem négyszer annyi magyar turista utazott Csehszlovákiába, mint 1962-ben, hazánkat pedig a négy évvel ezelőtti 127 ezerrel szemben tavaly több mint félmillió csehszlovák turista kereste fel. A CSEDOK a szolgáltatások bővítésére törekszik, s ha a turisták legalább néhány nappal csehszlovákiai útjuk előtt

1938-ban nálunk az egy főre számított évi alumínium fogyasztás alig haladta meg a negyed kilót, ma hat kilogramm. Igaz, az USA-ban már 16—17 kilónál tartanak, de ők már 1938-ban megközelítették a másfél kilót. A fejlődés tehát nálunk volt gyorsabb, itt húsz—huszonnegyszeres, ott tizenegyszeres volt.

Lakosságunk az aluminiummal először a katonai kulacsok és csajkák, a tejeskannák, a turistapoharak stb. révén ismerkedett meg. A második világháború ideje alatt jelentek meg az első edények, amelyek ugyan még fénytelenek voltak, de mégis hamar meghódították a háziasszonyokat. Ekkor kezdték gyártani az aluminium propánbután palackokat is. Az 1945-ös nehéz esztendőben a korábbi 70 dekás fogyasztás 13 dekára esett vissza.

Behozatta a töreket. Sok a baj a szövetkezetben. — öregek tsz-e ez. Az átlagéletkor 59 esztendő. A Zoli bácsi kezére még nagy szükség van. A szemére is. Mindent meglát.

— Tavaly is ott állt a sok trágya. Miért nem Hordjátok már — mérgelődök. Mert sokat el lehet végezni, ha akarja az ember. Mikor én a rizst csépeltettem, nekem is mondja a kocsis, ő már nem fordul máma. Eredj csak. alhatsz még reggelig. Aztán lássa, azóta is messziről kiabálnak a kocsisok, hogy van Zoli bácsi.

A szövetkezetben csodálják, hogy bírja még az öreg a munkát.

— Cigarettázni nem cigarettáztam soha. Tejet ittam mindig. Reggel ahogy kifejték melegen, délután meg az aludttejet.

Azt mondja, jó a szövetkezetben. ö ugyan panaszkodni, rimánkodni — nem tette volna serneny- nyiért Szinte a ' napfénynyel együtt jelenik meg minden reggel az udvaron. Csendesen, sokat dolgozgat. Ritkán szól, s ha igen, akkor hallgatnak rá. ö a korelnök. Jászladányon van egy közmondás: mindig jó az öreg a háznál.

Az ilyen öreg nagyon jő.

Borzák Lajos

felkeresik az IBUSZ ki- rendeltségét, akkor elkerülhetik az elhelyezési, ellátási gondokat.

A régi szállók korszerűsítésével és számos új hotel megnyitásával bővíti idegenforgalmát Csehszlovákia. A napokban adták át a prágai négyszáz ágyas Park-szállót. Az Alacsony Tátrában két, a Magas Tátrában egy, Brnoban két új szálloda épült. Az Alacsony Tátrában olcsón két—négyszemélyes faházat is bérelhetnek a vendégek. Üjabb szálló épül a Csorba-tónál, Poprádon pedig december 1-én nyílik egy nagy szálloda. A korábbinál több és részletesebb magyar nyelvű tájékoztató anyagot is küldenek Magyarországra.

de mégis ekkor kezdődött a második nagy előretörés. Teljesen alumíniumból

kezdték gyártani az auto- szifont, és nemzetközi diadalt aratott a Kukta, amiből ma is óriási exportot bonyolítunk le. Nem csoda: Ausztriában egy négy literes Kukta ma 320 schilling. .. Ma már aluminium kilinccsel és kulccsal nyitjuk az ajtót, amely mögött aluminiumvázas bútorok, s a konyhában tükör fényű aluminium edények várnak. A szabadszállásiak Európa első alumínium híd- ján közlekednek, s az ipar. elsősorban a villamosipar, mind több cikke készül a „magyar ezüst”-ből. És ma már az alumíniumnak is van nálunk történésze: dr. Rótt Nándorné, az Alkalmazástechnikai Központ statisztikusa.

Tőle tudjuk azt is, hogy ma több alumíniumot haszA Kommunista Ifjúsági Szövetség újjászervezése óta minden évben nagy gonddal történik a KISZ- vezetők továbbképzése. Az eltelt évtizedben az ifjúsági szövetség nemcsak számszerűleg nőtt, hanem munkája és a vezetőképzés is tartalmasabbá, színesebbé vált

Az idei jubileumi évben kétezerhétszáz KISZ és úttörő vezetőt képeznek. — Ezt a nagy számot indokolja az áprilisban megtartott vezetőségválasztás. Az akkor megválasztott 895 alapszervezeti titkár közül 380 új, 481 semmilyen mozgalmi iskolával nem rendelkezik. A 3590 vezetőségi tagból pedig 1200 új, 2765-en nem részesültek vezetőképzésben; A KISZ megyei bizottság célja az, hogy az újonnan megválasztott KlSZ-veze- tőket a továbbképzés során felkészítse a rájuk váró feladatok végrehajtására. Ahhoz a munkához kívánnak segítséget adni a fiataloknak, amelyet a KISZ-tagok bizalmából nagy lelkesedéssel, becsületesen akarnak teljesíteni a tisztségviselők;

Oj tartalmat ad az idei vezetőképzésnek, hogy az őrsvezetők, a KlSZ-titká- rok és reszortosok mellett első alkalommal rendezik meg a szovjet—magyar katonák találkozóját. Hat napon keresztül ad egymásnak randevút 260 katonafiatalj Tanulmányozzák a katonafiatalok körében végzendő Komszomol és KISZ- munka módszereit, kicserélik véleményüket, tapasztalatukat.

A Tisza-ligeti vezetőképző táborba elsőként háromszáz kiszes ifivezető érkezett. Őket követik heti váltásban a termelőszövetkezeti KISZ szervezetek titkárai, a termelő jellegű KISZ szervezetek kultúr-, sportfelelősei. Augusztus 7- től—14-ig a hivatali, területi KISZ-titkárok, illetve az Ifjú Gárda 'parancsnokai találkoznak a táborban. Majd az üzemek KISZ szervezeteinek titkárai következnek. A sort háromszáz középiskolás és ipari tanuló kiszes zárja augusztus végén. Velük szinkronban nyolc naponkénti váltással kétszáz-kétszáz úttörő is itt táborozik.

A Tisza-ligeti KISZ vezetőképző tábor csaknem három hónapig a fiatalok, úttörők vidám zajától lesz hangos.

nálunk, mint például Bulgária, Románia, Jugoszlávia, Lengyelország, Ausztria, Olaszország, stb. Pedig az igazi rohamos fejlődés még előttünk áll. Szakembereink felkészültek az alumíniumipar termelésének közeli hatalmas növekedésére. Nemsokára alumíniumból készülnek az utcai kandeláberek és lámpatestek, a távvezetékek oszlopai, a „gördülő üvegházat”, az öntöző berendezések, a hordók és a konzervdobozok, a bányatámok és a radiátorok, a drótkerítések és a gyümölcsszedő állványok stb. Sőt, kísérleteznek olyan aluminium- edényekkel is, amelyek „taszítják a zsírt”, amelyekben tehát nem ég oda a tej, a hús, mosogatásuk pedig valóságos élvezet '

A csehszlovák - magyar idegenforgalom fejlődése

Igazi karrierje előtt a „magyar ezüst“