Szolnok Megyei Néplap, 1967. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-07 / 158. szám

1967. július 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 2 Gépi fejés Tíszaiöldváron A liszaf üld vári Szabad Nép Tsz üzemegységében az I-es Istállóban a múlt év őszén vezették be a gépi fejesi. Bagi Imre tehenész fejőgéppel végzi a fejést A tejkezelő üzemben Herpák Mária tejházvezető a kisborjak részére fölözi a tejet Az üzemegységben sok a kisborjú. Naponta 450 liter tejet fogyasztanak — N. Zs, — A tizedik jubileum Jó az öreg a háznál A búzakalász is csak olyan, mint az ember. Zöl­den feltartja, éretten le­hajtja a fejét. Az ember­nél is úgy van: öregség ideje, bölcsesség ideje. Tú­ri Zoli bácsi már régen ebben a korban van. Het­vennyolc esztendős. A jász- ladányi Petőfi Termelőszö­vetkezet rangidős munkál­kodója. — Én voltam a harma­dik a téeszcsében ötven­egyben. Két évre rá ren­des szövetkezetté A alakul­tunk. Régen volt már az is. De Zoli bácsi felett szépen tel­tek az esztendők. Soha nem volt semmi nagy megbíza­tása Gyalogmunkás. — Mikor Csécsei Ferkó eladta a lovaktól az abra­kot, jött értem az elnök, Vincze Gábor. Legyek gon­dozó. Két hét múlva, ha beléptem az istállóba, rö­högtek a lovak. Megismer­tek. Két évig csináltam, de táncolva jártak a lovaim. Volt mázsáié is. — No annak, sokan nem örültek, akik a rendet nem szerették. A rizsföldön érezte Iga­zán gazdának magát Tizen­három évig termesztett rizst a szövetkezet, addig volt rizsőr Túri Zoltán. Azt hol tanulta? . — Sehol. A itteni földet ugye ismertem. Kisújsállás- ról járt egy tanácsadó. Az magyarázgatta, így kell e. Ügy csináltam. Hetven hol­don, száz holdon, mikor mennyit vetettünk. Borostás arcú, széles ka­lapos ember. — Mindenki szeretett. Én velem akartak dolgozni. Eltréfálkoztam mindegyik­kel. A rízsföldöri. szabadkezet kapott. Éjjel-nappal járta. Sokszor csak ebédelni sza­ladt haza. Akárki áthaladt a rizs közelében, utána ment, megnézte, nem visz-e belőle egy marókkal. — Mint a tojást, úgy őriztem. Szép emlékei vannak. Az első aratás. — Jászberényből a gép­állomásról jött a kombáj- nos. Már előtte memgond- ta az elnök: Zoli bácsi csak yúgy állhat bele a gép, ha maga is úgy látja. No, egyet kerültünk. Hát annyi a rizs a földön utá­na, hogy rengeteg. Mon­dom neki: — Próbáljuk félkaszával. Jó lett. Igy-e komám — mondom neki. Azt válaszolja: — Nekem ám úgy nem lesz semmi, mert normára keresek. Kérdezem tőle, mennyit kérne pénzben? Mondom Gábornak, az elnöknek. — Zoli bácsi, egyezzen meg vele — csak ennyit mon­dott. Hát fajinul ment is. Mikor vége lett adom neki a papírt. Csak nevetett. No, ha 6 ezt a pénzt meg­kapja, hoz nekem megy üveg bort. Az irodán annyit kérdeztek tőle: igazolta-e Zoli bácsi? Hát jön ám a komám, már messziről in­teget az üveg borral, hogy őmég ilyen termelőszövet­kezetben nem dolgozott soha. Másról mesél. — Kevés emberünk volt a nagy munkában. Jön az elnök, szerezzek embert. Én meg befelé, B eseny- szögre. A tanácselnök az­zal fogad: Túri bácsi em­bert nem adok. Majd szer­zek én. Lett is. Csak az­tán itthon drágállották. Rájött a földre a rossz idő. Végül még többet kellett fizetni. Mondom az elnök­nek: Ládd, már ráfizet­tünk. Tanuld meg, mindent a maga, idejében. Kinn gazdálkodott a be- senyszögi határban. Sok földön, rossz földön. Mégis jól. — Tudtam, mi kell neki. Kukorica nem. Én vörös­herével foglalkoztam. Be­vittem a szolnoki piacra, vettem és azon három éves kukoricát is, hízhattak a disznók. A földet ismerni kell. Szeretni. Ha szereti az ember, öröme van ben­ne. Másképp ne is fogjon hozzá. Zoli bácsi szereti a föl­det. Mindent, ami a földet munkálja. — Az ülést nem bírom. Sokszor mondom, ha már kijöttünk, csináljuk, ne tátsuk a szánkat. Azért a zsákolást azt most már nem vállalnám. Szérűmunkás, mindenes. — Homokoljuk a szérűt, jön a gabona. Csak el-el- csipkednck innen a brigád­vezetők. Bíró Sanyi, az új elnök kijelentette: meg ne tudjam Zoli bácsi, hogy máshová megy. Hát én nem vétek egyiknek se. Homokolás előtt tapasz­tani kellett a szérűn. Tö- reket kerestek hozzá. Nincs — mondták a traktorosok, nincs az egész határban. Zoli bácsi kiment — Nem néztek szét, a teremtésieket. A csehszlovák utazási iroda és szállodák tizenöt tagú küldöttségének ma­gyarországi látogatása al­kalmából sajtótájékoztatót rendeztek csütörtökön Bu­dapesten. Andrej Gombala, a CSEDOK utazási iroda pozsonyi központjának igaz­gatója elmondta, hogy az utóbbi években már csak­nem négyszer annyi magyar turista utazott Csehszlová­kiába, mint 1962-ben, ha­zánkat pedig a négy évvel ezelőtti 127 ezerrel szem­ben tavaly több mint fél­millió csehszlovák turista kereste fel. A CSEDOK a szolgáltatások bővítésére törekszik, s ha a turisták legalább néhány nappal csehszlovákiai útjuk előtt 1938-ban nálunk az egy főre számított évi alumí­nium fogyasztás alig ha­ladta meg a negyed kilót, ma hat kilogramm. Igaz, az USA-ban már 16—17 ki­lónál tartanak, de ők már 1938-ban megközelítették a másfél kilót. A fejlődés te­hát nálunk volt gyorsabb, itt húsz—huszonnegyszeres, ott tizenegyszeres volt. Lakosságunk az alumini­ummal először a katonai kulacsok és csajkák, a te­jeskannák, a turistapoha­rak stb. révén ismerkedett meg. A második világhábo­rú ideje alatt jelentek meg az első edények, amelyek ugyan még fénytelenek vol­tak, de mégis hamar meg­hódították a háziasszonyo­kat. Ekkor kezdték gyárta­ni az aluminium propán­bután palackokat is. Az 1945-ös nehéz esztendőben a korábbi 70 dekás fogyasz­tás 13 dekára esett vissza. Behozatta a töreket. Sok a baj a szövetkezetben. — öregek tsz-e ez. Az átlag­életkor 59 esztendő. A Zo­li bácsi kezére még nagy szükség van. A szemére is. Mindent meglát. — Tavaly is ott állt a sok trágya. Miért nem Hordjátok már — mérge­lődök. Mert sokat el lehet végezni, ha akarja az em­ber. Mikor én a rizst csé­peltettem, nekem is mond­ja a kocsis, ő már nem fordul máma. Eredj csak. alhatsz még reggelig. Az­tán lássa, azóta is messzi­ről kiabálnak a kocsisok, hogy van Zoli bácsi. A szövetkezetben csodál­ják, hogy bírja még az öreg a munkát. — Cigarettázni nem ci­garettáztam soha. Tejet it­tam mindig. Reggel ahogy kifejték melegen, délután meg az aludttejet. Azt mondja, jó a szö­vetkezetben. ö ugyan pa­naszkodni, rimánkodni — nem tette volna serneny- nyiért Szinte a ' napfény­nyel együtt jelenik meg minden reggel az udvaron. Csendesen, sokat dolgoz­gat. Ritkán szól, s ha igen, akkor hallgatnak rá. ö a korelnök. Jászladányon van egy közmondás: mindig jó az öreg a háznál. Az ilyen öreg nagyon jő. Borzák Lajos felkeresik az IBUSZ ki- rendeltségét, akkor elkerül­hetik az elhelyezési, ellá­tási gondokat. A régi szállók korszerű­sítésével és számos új ho­tel megnyitásával bővíti idegenforgalmát Csehszlo­vákia. A napokban adták át a prágai négyszáz ágyas Park-szállót. Az Alacsony Tátrában két, a Magas Tát­rában egy, Brnoban két új szálloda épült. Az Alacsony Tátrában olcsón két—négy­személyes faházat is bérel­hetnek a vendégek. Üjabb szálló épül a Csorba-tónál, Poprádon pedig december 1-én nyílik egy nagy szál­loda. A korábbinál több és részletesebb magyar nyelvű tájékoztató anyagot is kül­denek Magyarországra. de mégis ekkor kezdődött a második nagy előretörés. Teljesen alumíniumból kezdték gyártani az auto- szifont, és nemzetközi dia­dalt aratott a Kukta, ami­ből ma is óriási exportot bonyolítunk le. Nem cso­da: Ausztriában egy négy literes Kukta ma 320 schil­ling. .. Ma már aluminium kilinccsel és kulccsal nyit­juk az ajtót, amely mögött aluminiumvázas bútorok, s a konyhában tükör fényű aluminium edények vár­nak. A szabadszállásiak Európa első alumínium híd- ján közlekednek, s az ipar. elsősorban a villamosipar, mind több cikke készül a „magyar ezüst”-ből. És ma már az alumíniumnak is van nálunk történésze: dr. Rótt Nándorné, az Alkal­mazástechnikai Központ statisztikusa. Tőle tudjuk azt is, hogy ma több alumíniumot hasz­A Kommunista Ifjúsági Szövetség újjászervezése óta minden évben nagy gonddal történik a KISZ- vezetők továbbképzése. Az eltelt évtizedben az ifjúsá­gi szövetség nemcsak számszerűleg nőtt, hanem munkája és a vezetőkép­zés is tartalmasabbá, szí­nesebbé vált Az idei jubileumi évben kétezerhétszáz KISZ és úttörő vezetőt képeznek. — Ezt a nagy számot indo­kolja az áprilisban meg­tartott vezetőségválasztás. Az akkor megválasztott 895 alapszervezeti titkár közül 380 új, 481 semmi­lyen mozgalmi iskolával nem rendelkezik. A 3590 vezetőségi tagból pedig 1200 új, 2765-en nem ré­szesültek vezetőképzésben; A KISZ megyei bizottság célja az, hogy az újonnan megválasztott KlSZ-veze- tőket a továbbképzés so­rán felkészítse a rájuk vá­ró feladatok végrehajtásá­ra. Ahhoz a munkához kí­vánnak segítséget adni a fiataloknak, amelyet a KISZ-tagok bizalmából nagy lelkesedéssel, becsü­letesen akarnak teljesíteni a tisztségviselők; Oj tartalmat ad az idei vezetőképzésnek, hogy az őrsvezetők, a KlSZ-titká- rok és reszortosok mel­lett első alkalommal ren­dezik meg a szovjet—ma­gyar katonák találkozóját. Hat napon keresztül ad egymásnak randevút 260 katonafiatalj Tanulmányoz­zák a katonafiatalok köré­ben végzendő Komszomol és KISZ- munka módsze­reit, kicserélik véleményü­ket, tapasztalatukat. A Tisza-ligeti vezető­képző táborba elsőként háromszáz kiszes ifivezető érkezett. Őket követik heti váltásban a termelőszövet­kezeti KISZ szervezetek titkárai, a termelő jellegű KISZ szervezetek kultúr-, sportfelelősei. Augusztus 7- től—14-ig a hivatali, terü­leti KISZ-titkárok, illetve az Ifjú Gárda 'parancsno­kai találkoznak a tábor­ban. Majd az üzemek KISZ szervezeteinek titkárai kö­vetkeznek. A sort három­száz középiskolás és ipari tanuló kiszes zárja augusz­tus végén. Velük szinkron­ban nyolc naponkénti vál­tással kétszáz-kétszáz út­törő is itt táborozik. A Tisza-ligeti KISZ ve­zetőképző tábor csaknem három hónapig a fiatalok, úttörők vidám zajától lesz hangos. nálunk, mint például Bul­gária, Románia, Jugoszlá­via, Lengyelország, Auszt­ria, Olaszország, stb. Pedig az igazi rohamos fejlődés még előttünk áll. Szakem­bereink felkészültek az alumíniumipar termelésé­nek közeli hatalmas növe­kedésére. Nemsokára alu­míniumból készülnek az utcai kandeláberek és lám­patestek, a távvezetékek oszlopai, a „gördülő üveg­házat”, az öntöző berende­zések, a hordók és a kon­zervdobozok, a bányatámok és a radiátorok, a drótke­rítések és a gyümölcsszedő állványok stb. Sőt, kísérle­teznek olyan aluminium- edényekkel is, amelyek „taszítják a zsírt”, ame­lyekben tehát nem ég oda a tej, a hús, mosogatásuk pedig valóságos élvezet ' A csehszlovák - magyar idegenforgalom fejlődése Igazi karrierje előtt a „magyar ezüst“

Next

/
Oldalképek
Tartalom