Szolnok Megyei Néplap, 1967. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-16 / 166. szám
SZOUMUS. MfctilEl NGTLAr 5 A jásEszentandrási gyógyszertár havi forgalma 45 ezer forint, átlagosan 1600 —1700 recept érkezik be a gyógyszertárba. Július elseje óta egy fiatal gyógysze- résznó, Varga Erzsébet vette át a gyógyszertár vezetését. Képünkön Varga Erzsébet gyógyszerésznő és Kácsor Sarolta gyógyszerésztechnikus. Az első számú élelmiszer... A törökszentmiklósi járás községeinek kenyér és péksütemény ellátásáról három sütőipari vállalatra szolnoki, a karcagi és a mezőtúri gondoskodik. A minap a járási tanács végrehajtó bizottsága arról tárgyalt, a lakosság ke- nyérezükségletét hogyan elégítik ki ezek a vállalatok. Sokszor elférnek a szabványtól A községek többségébe a karcagi vállalat új gyára és kisebb üzemei szállítják a kenyeret. Ezért a végrehajtó bizottság ülésén ezúttal kizárólag ennek tevékenységét vizsgálták meg. Két írásos jelentést kaptak kézhez a vb tagjai. Az egyiket a vállalat igazgatója készítette el, a máVNA/VWWWVWWNA Drága virtus Kis falu megyénkben Ti- szasüly. Vendéglője azért van. Mindjárt a falu közepén. Nyáron, a jó melegben kapós a sör. Nagyon kapós. Kaptak bőven a falubeliek Is. A vendéglőben sokan jártak poharaznL Kiterjedt tanyavilág tartozik a szóbanforgó faluhoz. Ott is üzemel egy vegyesbolt. Sört is árulnak természetesen. Azaz árulnának, ha kapnának. Ritka eset az ilyen. Merthogy virtusszerető ember a kocs- móros. Minden sört letartott magának. Járhattak a tanyabeliek a vegyesboltba. sört nem találtak. A faluban igen. Kicsit morgolódtak is emiatt, szidták a kereskedelmet, az ellátást. A vendéglős meg mosolygott. Jó üzlet a sör. Nem is olyan régen azonban megtörtént a baj. Virtuskodásában annyi sört tartott ott magánál, hogy nem bírta eladni heteken át. Enyhén szólva, megromlott. Ki küldte hát a tanyaiaknak, a vegyesboltba. Igyák. Jó ez nekik. Hát itták is. És megbetegedtek. Szaladgáltak az orvosok. Jelentések, jegyzőkönyvek készültek. Az ügy még nem zárult le. Annvi azonban már most világos: a virtuskodásnak mindig nagy az ára. Nem szeretnék a vendéglős mundérjába bújni; sikat a járási tanács illetékes szakosztályai terjesztették eló. A két jelentés nem egy kitétele egymással ellenkező volt. A vállalat Igazgatója általában arról számolt be, hogy a lakosság messzemenően elégedett termékeik minőségével, az ellátás színvonalával. Viszont az említett előterjesztésben már nem ilyen egyértelmű kép tárul elénk. Ä szakosztályok megállapították, hogy a sütőipari vállalatok, bár a járás lakosságának kenyér és péksütemény szükségleteit maradék nélkül kielégítik, a szállítási szerződésben megjelölt időpontnál később érkezik meg az áru Kengyelre. Tiszapüspökire és Tisza bőre. A munkába indulók a kora délelőtti órákban bizony nem tudják beszerezni a napi kenyéradagjukat. Elismerésre méltó viszont, hogy a péksütemények választéka az utóbbi időben bővült, minősége javult A forgalomba kerülő kenyérféleségek minősége nem egyenletes, sokszor eltér a szabályban előírt követelményektől. Minőségi romlás tapasztalható időnként a kiszállított fehérkenyérnél. (Keletien, sület- len, vastaghéjú, lapos) és súlyhiány is fellelhető. A legtöbb minőségi kifogást a karcagi sütőipari vállalat termékei ellen emelik a kereskedők és vevők egyaránt Árdrágítás, csupán tévedésből Előfordult, hogy a fehér kenyérre finom fehérkenyér címkét ragasztottak, s így huzamosabb időn át a kilogrammonkénti 3 helyett 3,60 forintos áron hozták forgalomba. A vevőket megkárosították, a vállalat pedig illetéktelen nyereségre tett szert. (Az Igazgató szerint ez csupán tévedésből történt.) A járási tanács vb szakosztályai átiratban figyelmeztették a vállalatot, javítson árui minőségén. Általában levonható az a következtetés, hogy a községi kisüzemek termékeinek minősége sokkal jobb. mint a nagyobb kenyérgyáraké. A lakosságnak az sem tetszik, hogy a karcagi vállalat csak egy kilogrammos kenyeret hoz forgalomba. Azt szeretnék a vevők, ha két kilogrammost is kaphatnának. A vitában az az álláspont alakult ki, hogy a gyenge minőség nem jellemző a vállalatra, de ennek ellenére vannak olyan időszakok, amikor, illetve községek, ahová a szabványtól eltérő árut szállítanak. Ez pedig arra vall, hogy a vállalatnak törekednie kell a technológiai fegyelem megszilárdítására. Az is elgondolkodtató, hogy a sütőipari munkások anyagilag csak a termelés mennyiségét Illetően érdekeltek, nincs ösztönző, ami a minőség javítását, egyenletessé válását elősegítené. Hathatós intézkedéseket várnak A végrehajtó bizottság a járás kenyérellátásának ügyében több határozatot hozott. Mindenekelőtt a felsőbb szervek elé terjeszti: szükség van a kunhegyes! rekonstrukcióra, illetve a törökszentmiklósi üzem rekonstrukciójának meggyorsítására. A községi tanácsok segítsék hozzá a vállalatot ahhoz, hogy mintaboltot nyithasson. — Felkéri a végrehajtó bizottság az igazgatót, hogy eredeti tervétól eltérően a 3 és 5 kilogrammos cipókat először Tlszabőn, Fegy- vemeken és Szapárfalun, a második „fokozatban” Kunhegyesen és Tiszaroffon, majd végül Kétpón és örményesen hozza forgalomba; A végrehajtó bizottság a jelentést és a kiegészítő előterjesztést elfogadta, megállapítva, hogy a járás lakosságának kenyérellátása javult az utóbbi időben. Felkérte a karcagi vállalat igazgatóját, hogy a minőség megjavítása, a jó minőség állandósítása érdekében tegyen hathatós Intézkedéseket F. P. AMIKOR A SZERELEM VÉGET ÉR „Tudjátok-e a szerelem mit ér S, hogy megkettőzik értékét az évek, A szerelem nem holdfény, sétatér, Nem padok, csöndes beszélgetések, Lesz benne minden: hó, latyak, vihar, Az életet is együtt kell szeretni, A szerelem olyan mint a dal, S azt hiszitek könnyű jó dalt szerezni?’' (Scsipacsov) Ügy ültek egymás mellett, olyan távol és idegenül, mintha soha nem találkoztak volna. Mintha egy rajtuk kívülálló hatalom kényszerítette volna í két erre a rövid együttlét- re. Pedig húsz évig voltak házasok. Három gyermekük van, egy közülük már felnőtt ember. A férj akar mindenképpen válni. Az indokokat korlátlanul sorolja, felvonultat tanúkat akik úgy vélik, sokat tudnak erről a házasságról, s aztán kiderül, hogy semmit Szolnok megyében 1965- ben 676, 1966-ban 705 házasságot bontottak fel a bíróságon. Természetesen ennél sokkal több ügyet tárgyaltak, de nem minden esetben született olyan döntés, hogy a házasság felbontásra kerül. De a szám lassan emelkedik. Figyelemre méltó a kor szerinti megoszlás: a válófélben levők közül 20 éven aluli harminckettő, 20—24 év közötti háromszáztizenhét, 25—29 év közötti két- százkilencvennégy, 30—39 év közötti négyszázhárom, 40—49 év közötti százkilencvennégy és 50 , éven felüli száznegyvenegy volt Ezeket az adatokat a statisztika tartalmazza. Arra azonban már nem kapunk választ e számokból, hogy csak a városokban vagy a falvakban is több a válások száma, vagy sem. S még ennél is érdekesebb lenne tudni, vajon a vagyon, a ház, az ingóság ma is olyan nagy szerepet játszik-e egy házasság fennmaradásában, mint anyáink idejében? Milyen okok vezetnek napjainkban leginkább válásra? Inkább vigye az asszony A jászberényi járásbíróságon körülbelül 150—160 válópert tárgyalnak egy egy évben, a kunszentmár- tonin valamivel kevesebbet, 100—120 az éves átlag. A válóperes bírók szinte egyöntetű véleménye: a vagyon ma már nem tartja össze az embereket, falun is nő a válóperek száma. Egy ügyvéd példának említette: C. községben képviselek egy ügyet, ahol a férj kijelentette, 80 ezret ér a közösen szerzett ingóság, de inkább vigye az asszony. Természetesen túlzás lenne azt állítani, hogy ilyen simán zajlanak le a perek. A vagyon azért még mindig döntő szerepet játszik, ha nem is a házasság fenntar- tásáan, hanem válás után. Kié legyen a bútor, a televízió, a ház, a szőlőprés, a motorkerékpár, a készpénz s így tovább. Így azután rendszerint a bontópert egy újabb követi a vagyonmegosztásért Tíz—tizenöt—húsz évvel ezelőtt nem szólva a fel- szabadulás előtti évtizedekről, a föld volt az, amely megszabta a falusi lakosság életszemléletét. A föld, az örökölt, vagy közösen szerzett néhány hold bilincsbe fogta a házasfeleket. Gyűjteni többet, egyre többet a gyerekeknek, ezért tűrték az asszonyok, ha uruk ivott, ha verte a családot. Tűrték a földért. Jónéhány válópert hallgattam végig az elmúlt napokban. Egy jászsági parasztasszony nem egyszer kijelentette a tárgyalás során: „Harminc évet éltünk le egymás mellett. Most a gyerekeim biztatnak, hagy- gya ott édesanyám, ne tűrje, hogy folyton verje apánk. Igazuk van, nem is tűröm tovább. Majd a gyerekek segítenek.” Es ezt úgy is megfogalmazhatjuk, hogy megszűnt a falusi asz- szonyok nagyfokú kiszolgáltatottsága. Már nem szenzáció Érthető, hogy nőtt a falun is a válások száma, s az, hogy a legkisebb községben sem jelent „óriási” szenzációt, ha arról hallanak X-ék vagy Y-ék válnak. Beszélnek róla az emberek, de már nemcsak a megszólásért, a pletyka kedvéért, mindinkább keresik a reális okot, a miértet Autó a cigaretta papírján ? A sok hasznos és szórakoztató hobby-n kívül — időnként felüti a fejét olyan kutató- és gyűjtő szenvedély Is, aminek semmi alapja és értelme nincs. Most éppen a Magyar Dohányiparral kapcsolatos szenvedély tartja lázban több vidéki város apraját, de főleg a nagyját. Elterjedt az a hír, hogy egy-egy cigarettára valamilyen gépjármű rajzát nyomják, s Csak as ifjúsági klub működik Szívesen járnak a fiatalok esténként a kunhegyesi művelődési házba. Több szakkör és ifjúsági klub működik igen eredményesen. Ebben a hónapban azonban a nyári mezőgazdasági munkákra való tekintettel szünetel valamennyi szakkör tevékenysége. Az ifjúsági klub működik csupán. Hetenként három alkalommal találkoznak a klub tagjai, kedden, pénteken és vasárnap. Egyre nagyobb az érdeklődés munkájuk iránt. Jelenleg több mint harminc tagja van az ifjúsági klubnak. aki megtalálja, megkapja az ábrázolt járművet. Sokan a rádiót nevezték meg híforrásként, természetesen alaptalanul. Pécs környékén aránylag szolídak a cigaretta-kutatók, ók motor- kerékpárt vélnek felfedezni a Savárián. Kecskeméten a Terv cigarettán viszont már Trabant-ot keresnek, s „találnak” is. Szegedről utazott fel Pestre a dohányipar központjába az a férfi, aki már Wartburg gépkocsit „beszélt rá” a cigarettára, pedig a kincsként őrzött — kissé már töredezett — cigarettán még a legjobb indulatú, legjobb szemű szakember sem láthatott mást, mint a gyártóberendezés hibája folytán elmosódott festék-pacnit. Eddig nem sikerült kideríteni, honnan ered az „autó-kutatás” a cigarettán. Eredménye mindenesetre annyi, hogy növelte a dohányipar amúgy sem kis forgalmát) Ugyancsak a Jászság egyik községében történt, Z-ék nagyon rosszul éltek, napirenden volt a veszekedés, sokszor menekült az asszony a gyerekekkel a szomszédokhoz haragvó férje elől. Egy alkalommal az ember italos dühében összehordta a bútorokat a szoba közepére és felgyújtotta. A szomszédok szaladtak a tűzoltókért, így nem égett le a ház. Az idős asszony, aki ezt elmesélte, hozzátette: „Az én fiatalkoromban sokat tűrtünk egymásnak a vagyonért, meg buták is voltak az asszonyok. Most igaza van Z-nének, ha elválik. Ne kínlódjon, nem rabszolgája, nem cselédje az urának. Fiatal még, még lehet jobb élete,” Fő ok az ifal Ebben a bontóperben az italozás, a férj iszákossága volt az ok. És sajnos a megyében, ha a falusi válóperek okát kutatjuk, első helyre kerül az iszákosság, s ennek következménye, a durva bánásmód. Nem csoda, ha végül a nő beleun az ilyen életmódba, s kéri a házasság felbontását. Második helyre a fiatalon kötött házasság kerül. Hamar megunják egymást a házasfelek, színrelép a lánykori udvarló, vagy a legénykori szerelem, következik a hűtlenség, s a bíróság elé kerülnek a házasfelek. Ami viszont elgondolkodtató: a fiatalok közül legtöbben még azt sem mérlegelik, hogy gyermekeinek hogyan lenne jobb. Ha együtt maradna a család vagy ha elválnak. Az én sorsom jobb lesz — mondja az asszony, vagy a férj, s számára ez a döntő. Falun is jelentkezik az okok között, hogy a férj az elmúlt két évtized alatt tanult, képezte magát, s az aszony elmaradt tudásban mellette. „Buta, primitív” — mondta egy férj feleségére. Ám, hogy miért nem tanult az asszony — mert neki kellett a családot, a jószágot ellátni, a gyerekeket nevelni, s nem egy esetben segíteni az öreg szülőket is; ezt a férj nem mérlegelte. Az a másik, aki mindig friss, csinos, aki tanult is, kellemesebb életet ígér számára. S nem jut eszébe, hogy annak a másiknak is vannak hétköznapi gondjai, hogy otthon az sem mosolyog mindig; Csak a másik a hibás ? _ A bíróság előtt azután pro és kontra egymást vádolják a házasfelek elrontott életükért. Tanúkat sorakoztatnak fel, bizonyítani akarják igazukat. De, hogy valamelyik fél önmagát okolná, ez még nem fordult elő. Amióta megjelent a Legfelsőbb Bíróság 3. számú határozata a közös megegyezéses válásról — s ezzel a bontóper köny- nyebb lett, kulturáltabb -*» egymás szidalmazásával mind ritkábban találkozunk. A peres felek rendszerint már úgy lépnek a bíróság elé, hogy közös megegyezéssel válunk és megegyeztünk a közös szerzemény, a gyermekek „elosztásában” is. Ilyenkor a bíróságnak már nincs mit tennie. Senki nem tagadhatja, napjainkban könnyebb lett a falusi emberek sorsa. Ám ehhez az anyagi életszínvonalhoz a szemlélet megfelelő színvonalának kellene és kell, hogy járuljon. Ennek azonban nemcsak abban kellene megmutatkoznia, hogy nő a válóperek száma a falun. Sokkal inkább a házaséletben! egymás kölcsönös megbecsülésében, tiszteletben tartásában, az egymásért vállalt közös felelősségben. Varga Viktória
