Szolnok Megyei Néplap, 1967. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-14 / 164. szám

ism, fttus 14.

SZOLNOK HEGYEI NÉPLAP

3

Nyers Resső felszólalása

as országgyűlésen

Üzemben

a termálkutak

— ahonnan a strandokat táplálják

Izland kivételével talán egyetlen ország sincs Európában. amelynek annyi gazdag melegvíz forrása lenne, mint Magyarországnak.

Ezek nagyrésze az Alföldön tör fel, igen sok Szolnok megyében.

Négy termálkutat látogattunk meg, ezeknek azonos és eltérő problémáiban jórészt megmutatkoznak

mindazok az akadályok és nehézségek, amelyek általában gátolják a kutak gazdaságosabb kihasználását

Kisújszálláson

biztató kép fogadott. Most épül a város új strandfürdője. megnyitását július 16-ra tervezik. Harminchárom méteres úszómedence, gyermekmedence, csónakázó tó készül, benne kis sziget. Bizonyára kellemes pihenést és szórakozást nyújt majd a város lakosságának — ha elkészül július 16'ra. A közeli határidőhöz képest még túlságosan sok munka vein hátra, bár a város lakossága társadalmi összefogással járul hozzá a műveletek meggyorsításához. Naponta átlagosan tíz-harminc ember dolgozik az építkezésen, főleg asszonyok. Sokszor a harmadik műszakban, a munkahelyükön és a háztartásban végzett munka után jönnek el néhány órára földet, maltert hordani.

Berekfürdőn

többféle módon is hasznosítják a melegvizet. A szépen megépített, gondozott strandfürdő, a Béke Tsz üvegházai, az üveggyár is a kút vizét használja. Negyven éve fúrtak itt először és ha ezt vesszük tekintetbe még ennyi is kevés. A víz bőven ömlik, a három felhasználó csak egy részét hasznosítja, a többi elfolyik. A Béke Tsz a meglévő 1000 négyzetméteres üvegházból évente mintegy 100 ezer fo~

Megpróbáltam látatlanban elképzelni, — milyen ember lehet az, aki egy évben kétszázötven— nyolcszáz munkás személyi gondjával törődik, foglalkozik naponta. Találkozásunk nem lehetett hivatalos, de annál kellemesebb volt Erzsiké, özvegy Nagy Imréné ugyanis két hét szabadságon van. S a mosógép mellett is csinos, — mondhatni elegáns. A váratlan beszélgetésre is szívesen vállalkozik — ha nem kell bemennie az üzembe.

— A munkájával járó gondjait úgy sem tudja fiókba zárni.

— Még az évekkel ezelőttieket sem. Van ami évek múlva sem hagy nyugodni- Máig is keresem például annak a magyarázatát: évekkel ezelőtt, ha fiatalok kerültek az üzembe, már tudtam, ki milyen rosszalóan fog rájuk nézni, ki az aki egy-két jó szóval sem hajlandó őket segíteni, ki az aki — magyarán szólva — félti tőlük a kenyerét. Most meg már lép- ten-nyomon azt tapasztalom, hogy a régi, tapasztalt szakmunkások a közlékenyebbek, segítőkészebbek, s a fiatalok az újonnan érkezők törődhetnének többet egymással.

Két fiatal ösztöndíjas leányunk van. Együtt, egyszerre végeztek, szinte azonos osztályzatokkal a technirintos tiszta jövedelemre tesz szert, pedig az üveg- házak elavultak, altalaj fűtésük nincs, csak paradicsomot tudnak termeszteni, a korai paprika nem terem meg benne. A tsz újabb 1000 négyzetméter üvegházat akar építeni, hiszen a termesztés kifizetődő. A kútnak jelenleg nincs gazdája, a vállalatok nem tudják összehangolni a terveket. Ezt a lehetetlen helyzetet a felhasználók szívesen megszűntetnék. A Béke Tsz-ben elmondották, örülnének, ha valamelyik szerv átvenné a kút kezelését, még akkor is, ha ezután a víz felhasználásáért fizetniük kellene.

A strandfürdő bővítésére, fejlesztésére fordított összeg sem kidobott pénz. A látogatottság egyre növekszik, a külföldiek is egyre szívesebben keresik fel. Csehszlovákok és lengyelek mellett tavaly angolok, franciák. olaszok is látogatták. Az idén Csehszlovákiából és az NSZK-ból jöttek vendégek. Több magyarországi vállalat üdülőházakat építtetett Berekfürdőn. Július 1-ig csaknem 30 000 fürdőző fordult meg itt.

A berekfürdői jó eredmények és a vállalkozókedv láttán érthetetlennek tűnt, hogy

Túrkevén

a tsz szabadulni akar a melegvíztől, üvegházi ráfizetésesek.

Érdeklődésünkre Koszna Mihály vb-elnök elmondotta, hogy a tsz-ek nem szívesen foglalkoznak a primőrtermeléssel, mert a víz sok iszapot hoz fel, a csövek gyakran eldugulnak, az üvegház favázas, 2—3 évenként fel kell újítani. A talaj hideg, kötött. Nincs elég szakember, a kertészkedésnek nincs hagyománya. Az utóbbi érvek azonban nem fogadhatók el. A hagyományok hiánya és a szakemberek kis száma olyan akadály amellyel a tsz-ek más területeken is gyakran szembekerülnek és megoldják azokat. A feltételek megváltoztatása beruházást igényel, de számtalan példa bizonyítja, hogy az ilyen beruházások megtérülnek.

A másik hasznosítási mód itt is a strandfürdő, amelyről a tsz nem mond le, mert évi 150—160 ezer forint hasznot hoz. Korszerűsítése azonban a tsz erejét meghaladó beruházásokat igényelne. A meglevő két kisméretű medence és a hét kád már kevés a város lakosságának.

Cserkeszöllő

híres a gyógyfürdőjéről, a termálkút itt elsősorban a fürdő igényeit elégíti ki. A parkolóhelyen sorakozó gépkocsik, a hétköznapon is itt található tömeg bizonyítja, hogy a fürdő elsőbbségi igénye jogos. Megállapodás van a tsz-szel télen az üvegházakban hasznosítják a vizet. A fűthető terület 1650 négyzetméter, kihasználás szempontjából nem túl gazdaságos. A víz ugyanis mészkőrétegen folyik keresztül, a csövekben lerakódik a mészkő, havonta újra kell fúrni 30—50 méter mélységig. A melegvizet nem lehet közvetlenül az üvegházakba vezetni a lerakodás miatt, a hőkicserélő pedig, amelyet most használnak, csak körülbelül 44 fokos vizet tud biztosítani. Ez pedig mínusz 10—15 foknál már kevés, pedig eredetileg a víz hőfoka 84 Celsius.

Négy termálvíz forrás, számtalan probléma, köny- nyen megoldhatók és jelenleg még megoldhatatlanok. Egy azonban bizonyos, a melegvíz olyan kincse az Alföldnek, amelyről nem szabad lemondani, hiszen az érdekek és a tervek egybehangolásával a mostaninál sokkai nagyobb lehetőségek nyílhatnak a hasznosításában.

Bistey András

(Folytatás a 2-es oldalról)

nagyobb figyelmet fordít a minőségi biztosítékokra, fokozza az állami ellenőrzést,

A beruházások

A beruházásokról szólva Nyers Rezső rámutatott:

A beruházások fontossága persze nem lehet vita tárgya, hiszen mindenki tudjá, hogy ez holnapunkat, gazdasági fejlődésünket szolgálja. Annál nagyobb a vita arról, hogy mennyi beruházásra biztosítsunk lehetőséget és milyen célokra

Beruházási igényeink lényegesen nagyobbak anyagi lehetőségeinknél. Ha a jelenlegi helyzetet változatlanul hagynánk bele kellene nyugodni abba, ami ebből következik, a gyakori tervszerűtlenségbe, a kivitelezés lassúságába Ezekkel a jelenségekkel viszont nem békélhetünk meg, ezért cselekednünk kell. Az egyik oldalról tovább kell növelni a népgazdaság egész építési kapacitását, a másik oldalról pedig a beruházási igényeket — a feltételek szigorításával — a tényleges lehetőségek szintjére kell csökkenteni.

Az új gazdálkodási rendszer mindebben nagy segítséget jelent, hiszen alaposabb meggondolásra készteti majd a vállalatokat is, kedvezőtlenné teszi a gazdaságtalan beruházásokat, jobban ösztönöz viszont a gazdaságos beruházásra.

Nem hunyhatunk szemet afölött, hogy — hosszabb távon gondolkodva — fejlődési céljainkhoz képest viszonylag szűkös az ország mai felhalmozási alapja, kívánatos ennek bővítése, az viszont kétségtelen: a beruházások nem bővíthetők, ha nem biztosítjuk a fogyasztásnak a termeléssel arányos növekedését. Mi következik ebből? Az, hogy csak egy módon, a gazdaság intenzív fejlesztésével bővülhetnek jobban a beruházások, ha nagyobb lesz a jövedelmezőség, s a nemzeti jövedelemből több juthat a felhalmozás és a fogyasztás arányos növelésére.

A

külkereskedelem

Közismert, hogy gazdasági fejlődésünk milyen nagy mértékben függ a nemzetközi kereskedelemben és munkamegosztásban játszott szerepünktől. — Ha a külkereskedelem csak lassan bővül, akkor gazdasági fejlődésünk szükségképpen lelassul, ha viszont a külkereskedelem erőteljesen növekszik, akkor fejlődésünk feltétlenül meggyorsul. Helytelen lenle, ha féknek tekintenénk mai külkereskedelmünket. Motor az ma is, de kissé alacsony hatásfokú. Az évi export értéke hazánkban «izüntelenül növekvő tendenciájú és már eléri a nemzeti jövedelem 39 százalékát, de kétségtelen, hogy jelenleg nem képes oly mértékben ösztönözni a gazdasági növekedést, ahogyan szeretnénk. — A megoldás kulcsa termelésünk export-képességének növelése.

A magyar népgazdaság fejlődésének feltétele, hogy egyszerre két piacon is kereskedjünk, a szocialista országok piacán és a tőkés piacon. Ez a kettősség szükségszerű ma és az lesz a jövőben is.

A szocialista viszonyla- tú külkereskedelem az egésznek 70 százalékát reprezentálja. Ezt az arányt továbbra is fenn kell tartanunk. A szocialista országok piaca nagy ösztönzője termelésünknek és gazdagodásunknak. Külön kiemelendő a hatalma«

szovjet piac fontossága iparunk fejlődése szempontjából, s az a körülmény, hogy exportunkat mindig előnyös importtal tudjuk ellensúlyozni.

Külkereskedelmünk a tőkés országokkal ugyancsak bővül, de nehezebben és lassabban. Ahhoz, hogy a jövőben is növelhessük külkereskedelmünket, feltétlenül növelnünk kell külföldi versenyképességünket a tőkés piacokon, műszakilag is, jó és üzembiztos konstrukciókkal, de gazdaságilag is, hogy bírjuk az élesedő versenyt a tőkés piacokon;

Végeredményben nincs okunk borúlátásra. — Az exportra termelő vállalatok szemmelláthatóan nap- ról-napra aktívabbak lesznek, erősödik a termelés és a kereskedelem kapcsolata és ez nagyon jó előjel. A Külkereskedelmi- és

Pénzügyminisztériumnak erőteljesen ösztönöznie kell az export és importstruktúra javítását, az ésszerű lehetőség határáig alkalmazva az exportszubvenciót és a kereskedelmi vámokat.

A nemzeti önállóság általános politikánknak kardinális alapelve, de tudjuk és valljuk, hogy a nemzeti önállóság mai, korszerű értelmezésébe már nem fér bele a gazdasági elzárkózás, az autarchia növelése, de még az sem, hogy ne bővítsük erőteljesebben a nemzetközi munkamegosztásban való részvételünket. A nemzetközi együttműködés ma már „vastörvénye'’ a gazdasági életnek, egyetlen ország sem vonhatja ki magát alóla.

Kedves Elvtársak!

Kormányunkra nagy feladatok várnak a következő hónapokban és években. Különösen fontos és a jó munkának szinte feltétele, hogy a kormány építsen az országgyűlésre, mi képviselők pedig bizalommal legyünk a kormány iránt, támogassuk, hogy a közérdeket jól érvényesíthesse. A kormányexpozét feltétlenül olyannak tekintem, mint ami az együttes bizalmat megérdemli, ezért azt megszavazom és támogatásra ajánlom.

A következő hozzászóló dr. Zsigmond László Vas megyei, Varga Gáborné Borsod megyei és Klaukó Mátyás Békés megyei képviselő volt, majd szünet következett;

A szünet után Vass Istvánná elnökletével folytatódott az ülés. Az ebédszünetig Venéczi János budapesti, dr. Novák Pálné Heves megyei, K. Papp József Tolna megyei, majd dr. Guba Sándor Somogy megyei képviselő kért és kapott szót.

Az ebédszünet után dr. Korom Mihály igazságügyminiszter volt a következő felszólaló. Beszédében a többek között a következőket mondotta:

— A párt IX. kongresz- szusa és a Központi Bizottságnak az új gazdasági mechanizmussal kapcsolatos határozatai világosan megadják a reform koncepcióját. Részletes kidolgozása, bevezetése és gyakorlati megvalósítása valamennyi társadalmi és állami szerv összehangolt, céltudatos munkáját követeli meg

— A gazdasági életre vonatkozó ma még hatályos jogszabályaink természetesen a mostani gazdaságirányítási rendszert és annak módszereit tükrözik. Ezeknek alapvető megváltoztatása egyes jogterületek átfogó átalakítását is megkívánja, részben most, különösen pedig a későbbi években.

Fő figyelmünket most arra kell összpontosítanunk, hogy a gazdasági követelményekkel összhangban álló jogszabályok elkészítésével is biztosítsuk az új irányítás# rendszer

1968. január 1-i bevezetését. Az előkészítés érdekében már eddig is több jogszabály látott napvilágot.

Ebben a félévben megszületnek azok a törvények, amelyeket a kormány elnöke beszámolójában felsorolt, továbbá az olyan fontos kérdéseket rendező jogszabályok, mint a beruházások rendje, a hitel és pénzforgalom, a döntő- bizottsági eljárás, a gazdasági és pénzügyi ellenőrzés új rendszere, továbbá az újítások, a tanácsok gazdasági feladatai, az árhatósági feladatok szabályozása, szocialista szervezetek vállalkozási szerződései stb.

A reform bevezetésével összefüggésben a kormánynak számos rendeletet és határozatot kell kibocsá- tania. A Minisztertanács a jogszabályokmegalkotásánál biztosítja a gazdasági élet szerteágazó területeinek megfelelő koordinációját. — Gondoskodunk arról, hogy a szükséges jogszabályok idejében elkészüljenek.

A kormány gazdasági bizottsága egyébként úgy határozott, hogy az új irányítási rendszerrel kapcsolatos, november közepéig megjelenő jogszabályokat ez év végén egyeséges gyűjteményben az érdekelt gazdasági és más vezetőkhöz eljuttatjuk, hogy így is megkönnyítsük az áttekintést és eligazodást.

Az új gazdasági mechanizmussal kapcsolatos jogi szabályozás nem meny- nyiségi kérdés, jelentőségét tehát nem a kiadott jogszabályok számával

mérhetjük le.

Befejezésül jelentem, hogy a reform jogi munkálatait is meghatározó kormányhatározatban foglalt feladatok megoldása összehangoltan, megfelelő ütemben halad. Az előttünk álló feladatok nagyok, de minden feltételünk megvan ahhoz, hogy az új gazdasági mechanizmus bevezetését és alkalmazását a jog eszközeivel is jól szolgáljuk és összefogott erővel sikerre vigyük.

Az igazságügyminiszter után Rujusz Lászlóné Vas megyei, Katona Sándor Csongrád megyei, Szilágyi Sándor Veszprém megyei képviselő jelentkezett a napirend vitájához.

Orbán József Szolnok megyei képviselő felszólalása

Orbán József hangisúlyozta, hogy a gyermek gondozási segély bevezetése, a tsz-nyugdíj és beteg- ellátási segély emelése és egy sor egyéb intézkedés jelentékenyen hozzájárult az életszínvonal emeléséhez.

— Amikor örömmel nyugtázzuk az eredményeket, nem hallgathatunk arról sem, hogy szociálpolitikai téren a következő időszakban még jónéhány súlyos gond, probléma vár megoldásra. Az ország nem egy vidékén sürgető feladat például a szakmával nem rendelkező, munkaalkalmat kereső asszonyok, lányok megfe’fclő fogla>- koztatása. Szolnokon például mintegy 600 asszony várja, hogy kereseti lehetőséget biztosítsanak számukra áz illetékesek.

A tegnapi ülésen felszólalt még Ráköv József Somogy megyei. Borbély Já- nosné Szabolcs-Szatmár megyei, dr. Mátay Pál Fejér megyei, Horváth Kálmán Veszprém megyei. Bata János Pest megyei, Ti- liczki József Heves megyei, Tűz Ferenc Komárom megyei és Marton János Győr megyei képviselő.

Az országgyűlés pénteken a kormány beszámolója feletti vitával folytatja munkáját;

Erzsiké, a személyzetis

kumban. Ide jöttek dolgozni, s egyikükről már elhangzott az üzemben, hogy a szakmájában hasznavehetetlen. Ma sem hiszem, hogy ne segíthettek volna többet egymásnak. Van osztályvezetőnk, aki szintén fiatal. Tele ambícióval, jó elképzelésekkel. Csak éppen azzal törődik keveset, hogy fiatal beosztottai is haladjanak, belejöjjenek a szakmába- Oly nehéz rábeszélnem, hogy a termeléssel együtt olykor az emberekkel is jobban törődjön.

A mostani napok fő gondja? A mi szakmánkban, s nálunk, itt a Baromfiipari Országos Vállalat törökszentmiklósi gyáregységénél is az idénymunkások okoznak legtöbb gondot. Az új gazdasági mechanizmus, a sokféle kötöttség feloldásával nekünk csak segíthet. Ezt várom például attól, ha a „kilépett?’ bejegyzés nem von magával annyi hátrányt, mint eddig- A fejem fogtam még minden őszi szezonban, mert férfi munkások nem jöttek, vagy ha jöttek se adhattunk nekik megfelelő órabért.

— Hetedik éve végzi ezt a munkát, s tizennyolc éve dolgozik az üzemben. Sokféle embert megismert

— Hűséges idénymunkásokat, szorgalmas és felületes embereket, a sorstól

megleckéztetett asszonyokat, munkát vállaló családanyákat. Az ilyen, sok megpróbáltatást kiállt embereket két nagyobb csoportra osztom. Egyik csoportba azokat sorolom, akik úgy becsülik a munkát, ahogyan a kenyeret becsülni kell. Dolgoznak kitartóan, zokszó nélkül. Mások — kevesek — éppen szerencsétlenségükre, nehéz helyzetükre hivatkozva azt hiszik, hogy nekik mindent, mindent elnéznek mások, ők a szánalomból, a jóindulatból is megélhetnek.

Egy-egy ilyen eset kihozza a sodrából, pedig ő igazán megértő. Ismeri mi a bánat, mi a kenyérgond. Hét éve, hogy a férje tragikusan meghalt. Azóta filléres beosztással kellett élnie, mert közben házrészt is fizetett- Éveken át havonta 600 forintot postázott az 1900 forintos fizetésből. Most egy kicsit fellélegzik, s az idén már üdülésre is költ. Igaz, hogy csak olyan látogató üdülés lesz. Ga- radna-völgyébe megy, ahol Imre fia, a leendő ipari tanuló, a Petőfi úti iskolával táborozásra megy. Ott tölt három napot. A két hétből a többit nagymosás, nagy- takarítás tölti be, hogy ez a csupa virág kis lakás olyan helyes, barátságos legyen, mint tulajdonosa, a személyzetis.

Borsi Eszter