Szolnok Megyei Néplap, 1967. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-12 / 162. szám

iJúlius 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP »TV KÉPERNYŐJE ELŐTT Tizenkét szék 7 iszafürediért többet kell tenni A választókerület gondjai a megyei képviselő csoport előtt Tiszafüred három megye határának találkozópont­ja. Hajdú-Bihar, Szolnok és Heves találkozása. Ebből Heveshez 1950-ig tartozott a járási székhely és több községe, attól» kezdve Szolnok megye része. De egyaránt messzire van a volt, s a mostani megyeszékhelyhez is. Irodalmi és művészeti vetélkedő az orosz, vala­mint a szovjet irodalom és művészetek tárgyköréből, s mint ilyen a televízió jól ismert műfaját képviseli. Dersi Tamás, a vetélkedő programjának írója és ösz- szeállítója a kissé megko­pott, olykor már-már unos un tálán „bedobott” fejtörő játék keretein belül meg­próbált valami újat adni. A második fordulóban már világosan kirajzolódtak en­nek az újnak a körvona­lai : tartalmi igényesség, formai összetettség és a Dupla vagy semmi izgal­mára emlékeztető feszült­ség. Morvái László, a tele­víziós vetélkedők ismert, többszörös résztvevője és győztes bajnoka is ritkán tapasztalható lélekjelenlé­tével, s széleskörű, ugyan­akkor mégis alapos tájé­kozottságával, magas szín­vonalú versengésével szin­te igazolta a művészeti ve­télkedő íróját, szerkesztő­jét. Versenyzői rutinja a legkritikusabb pillanatokon is átsegítette. És persze Vit- rai Tamás csodálattal ve­gyes rokonszenve is — ter­mészetesen a határokon belül. Morvái László tehát áll­ta a sarat, de vajon a töb­biek, az utána jövők képe­sek lesznek-e megismételni Morvái már-már bravúr számba menő szellemi pro­dukcióját. Nem válik-e majd e sokra hivatott já­ték a feladatokkal való birkózás gyilkos párhar­cává? A többi szék tulaj­donosai bírják-e majd ezt a lélekzetvétel nélküli szel­lemi megerőltetést? Egyébként a játék kér­dései nemcsak hogy a kér­déses tárgykör lényeges kérdéseit, műveit ölelik át, de ugyanakkor látványo­sak és mutatósak. Kivételt talán a nem teljesen egy­Mindkettő a televízió egyre rangosabb folyóirata. A színházi krónika szere­pére vállalkozó Gong Vér- tessy Sándor avatott köz­reműködésével és irányítá­sával ma már a tájékozta­tás színes és érdekes al­kalmán túl, az értékelés, az elemzés, a szembesítés feladatára is vállalkozik. Legutóbb két kiváló szín­házi kritikusunk, Nagy Pé­ter és Mátrai Betegh Béla véleménycseréjét hallhat­tuk az elmúlt színházi év­adról. Röpke szellemi pár­bajukból ragyogóan villan­tak elő az elmúlt színházi év értékei és hibái. Külön érdeme ez a viliódzó feszült­ségű szellemi légkör, ame­lyet a helyenként egymás­nak feszülő vélemények te­remtettek. Az elfelejtett Petőfi-dráma, a Tigris és hiéna körszínházi próbájá­ból adott ízelítő is több volt mint megbízható előzetes: méltó volt ahhoz a tiszté­lethez, amellyel a költő életművét övezzük. Fábián Imre műsora is megtalálta sajátos hangját. A Zenei figyelő tartalmú-: ban túltesz rádiós bátyján is, a Rádió Zenei Újságján. A rövid, telibe találó ér­tékelésekből, finom zenei portrékból, igényes ripor­tokból, apró hírekből és gazdagon választott zenei illusztrációs anyagból fe­gyelmezetten szerkesztett és jó ritmusban vezetett mű­sor a komoly zene vonzó televíziós orgánuma. A leg­utóbbi számban adott bé­csi körkép a fesztivál ma­gyar szereplőiről, Fábián Imre jó riporter-érzékére vall. Röviden A szombat este Kellér Dezsőé volt. A vele való találkozás avatta igazán élmény- nyé a csaknem két éves Thália-kabaré műsorát. Ugyanis egyre ritkábban láthatjuk a képernyőn, s egyre kevesebbszer élvez­hetjük fanyar humorát s gyilkos éleslátását. A rá értelmű feladat — a féle­lem fogalmának képszerű illusztrálása ismert fil­mek egy-egy részletéből összevágva — megoldása képez. A közbeiktatott barbóka-játék sem bizo­nyult eredményesnek, ide­gen volt a játék atmoszfé­rájától. Ugyanakkor sze­rencsés ötletnek bizonyult a zsűri „elrejtése”, személy­telenné tétele, mert ezáltal munkájuk — hozzá tehet­jük, nagyvonalú közremű­ködésük — egyáltalán nem zavarta, a játék kialakult ritmusát. Ítéletük, dönté­seik emberséges volta ugyanakkor eloszlatott mindenféle „az Ür szólott” — hangulatot. Nem így az istenek taná­csa a hét másik versengé­sén, a vizsga feladatát is betöltő képzőművészeti ve­télkedőn. A játék idejéből tekintélyes mennyiséget ra­bolt el tanakodásuk, egyez­kedésük. S ez nemcsak idő- veszteséget jelentett, a feszültség csökkenését is eredményezte. Amit per­sze az ismert sémákra ké­szült kérdések is előidéz­tek. Az igényességgel is baj volt: ezért kiruccanásunk a képzőművészet vilá­gába nem hozott semmi új felfedezést, s még kevésbé érdekfeszí­tő izgalmat. Bizonyítja ez, hogy a versengések korsza­kában — versengenek a városok, megyék, sőt a szomszédos országok: ös,z- szemérik erejüket az iroda­lom hívei’ megmérkőznek a zene szerelmesei: stb. — csak azoknak a játékoknák van élet joguk a képernyőn, amelyek valamilyen formá­ban eredetit hoznak: új já­ték, új ötlet. A klasszikus orosz és a mai szovjet iro­dalom és művészet értékeit népszerűsítő Tizenkét szék ilyen. Reméljük, a további versenyzők is jól ülik meg a széket épülő műsorban is azokra emlékezünk szívesen, ame­lyek tőle származnak és vele történtek. Sem a cseh­szlovák Fekete szombat, sem az olasz Egy könny­csepp az arcon nem mu­tatott különösebb erénye­ket, az előbbi inkább túl­zott didaktikusságot, az utóbbi a műfaj szokásos kellékeit. ízlésesen kompo­nált és kitűnően megvaló­sítóit könnyűzenei műsort üdvözölhettünk a Suprap- hon-albumban. Általánossá­gokba és1 ismétlésekbe süllyedt a közérdeklődésre számot tartható egészség- ügyi kisfilm, a Víz és egész­ség. V. M. Zarándokút a gázért A gáz a háziasszonyok jótevője, előnyeiről fe­lesleges is beszélni. El­képzelhető az öröm, amikor évekig tartó igénylés, utánajárás után végre elhangzik a Föld­gázszolgáltató Vállalat boldogító igenje: jelen­jen meg szerződéskötés és a propán-bután gáz­palack átvétele érdeke­ben itt és itt. A leendő gázfogyasztó időt és költséget nem kí­mélve rohan szerződést kötni. Amint azt a kö­rülbelül hatvan martfűi lakos is tette június 27- én. Csakhogy megdöb­benve olvasták az értesí­tést, a formaságok elin­tézése végett Tiszakürtre kell utazniuk. Gondol­ták, ha Mohamed nem megy a hegyhez, akkor majd a hegy megy Mo­hamedhez és egy nap fi­zetett szabadságot igénv- bevéve hatvan martfűi útrakelti Sajnos az igazi és kel­lemetlen meglepetés Ti- szakürtön érte a több mint félszéz „zarándo­kot”, mert az ígért gáz­palackot nagyrészük "nem kapta meg. (Volt, akit már másodszor bolondí­tották szerződést kötni.) Kérdezzük a Földgáz­szolgáltató Vállalatot, aki a gázelosztást vég­zi: vajon miért nem le­het a szerződéskötést és a gázpalack átadását az illető gázfogyasztó lak­helyéhez legközelebb eső cseretelepeken elintézni? Ebben az esetben a hat­van martfűi panaszosnak csak Tiszaföldvárra kel­lett volna utazni, ami lényegesen kisebb fá­radtságot és költséget igényelt volna. Vagy az talán túlságosan egysze­rű és ésszerű?- bj ­Öf yennégyezer forinf terven felül — A mezőtúri álta­lános 'iskolákban 54 ezer forintot költöttek költség- vetésen felül — megyei többletbevételből — kor­szerű szemléltetési eszkö­zökre. Minden iskolában van televízió, még a kül­területiekben is, ahol vil­lany van. Az egész megyeben ennek a járásnak a legrosszabbak a közgazdasági adottságai. Tizenkilenc termelőszövet­kezetéből hat a gyenge ka­tegóriában gazdálkodik, ti­zenegy községéből ötnek van csupán vasútja. Sőt, az abádszalóki nem is teljes értékű, olyan távolra esik a falutól, másrészt a közleke­dése olyan, hogy Tiszafüre­det innen csak autóbusszal célszerű megközelíteni. Egyébként ennek a járásnak még mindig 25 kilométer olyan összekötő úthálózata van, amely vagy földút, vagy pedig még portalaní­tást sem kapott. Az egész járásnak nincs ipari üzeme Illetve egy téglagyár, egy tejfeldolgozó és két ktsz jelenti az ipart. öt községnek — benne a járási székhely — nincs megfelelő művelődési ott­hona. A járás tanulóinak mindössze 83 százaléka vég­zi el a nyolc általánost. Alacsony a helyi foglalkoz­tatottság aránya. Csak Ti­szafüredről négyezren jár­nak el máshová, s további kétezer ember nem tud munkához jutni. A járás szövetkezeteiben négyezer forinttal(l) alatta van a me­gyei átlagnak az egy dolgo­zóra jutó évi átlagjövede­lem. A tiszafüredi járásban a földművesszövetkezetek a kereskedelem gazdái. Üzlet- hálózatukat régi szatócsbol­tok, alkalmatlan épületek képezik. Tiszafüreden a leg­súlyosabb gond a kereske­delmi hálózat korszerűtlen­sége. Ide ugyanis nagy a vásárló beáramlás. Az egész járásban, de különösen Ti­szafüreden Sehe'etlen az ivóvíz ellátás A járási székhelyen a fel­mérés szerint még mindig mintegy negyven ásott kút- bó] jut ivóvízhez a lakos­ság. Ugyancsak Tiszafüre­den gyenge a vendéglátás, az ottani étkezde megkese­ríti az utasok, s a szóra­kozni vágyó helyi lakosság napjait. Egyszóval: a tiszafüredi járás fejlődése jóval elma­rad az országos es a megyei ütem mögött Ezért történt, hogy Szolnok megye or­szággyűlési képviselői nem­régen ott tartották ülésüket, s a választókerület gyorsabb fejlesztéséről tanácskoztak. A kerület választott képvi­selője Nánási László előtte hosszan tanulmányozta az állapotokat, s úgy tette meg előterjesztését. Azon tanakodtak a kép­viselők, mit tudnának még hozzátenni ahhoz, ami meg­van, s meglesz. A harmadik ötéves tervben ugyanis elég sokat kapnak a tiszafüre­diek. A kereskedelem fej­lesztésére 32 millió forintot költenek a járásban. Abból Tiszafüredre 17 millió esik. Itt ruházati állami áruház épül 6 millió forintból, s lakberendezési áruház 2 millióból. A községfejlesz­tésre 30 milliót terveztek a járásban, járda, villany stb. létesül belőle. Tiszafüreden járási művelődési ház épül állami beruházással, ugyan­itt tíz munkahelyes orvosi rendelő is, s bővítik a szü­lőotthont. Hat községben törpevízmű létesítése szere­pel. Mindez rengeteget jelent majd, de azt nem, hogy a járás Önerejéből valaha is utolérhetné a többieket. Eat a megyei képviselő csoport Iá is mondta, úgy fogalmazva meg álláspontját: az átla­gosnál nagyobb erőkifejtés­re és segítségre van szük­ség. A képviselők kimond­ták, sürgősen javítani kell a járás közlekedési lehető­ségein. Ugyanitt szeretnének eredménnyel járni a Tisza­füreden áthaladó 33-as mű- út forgalmának tehermen­tesítésére. Ez a keskeny út­vonal országrészeket köt össze. (Debrecen, Budapest. Miskolc.) Az új Tisza-híd átadása óta méginkább meg­nőtt a forgalma. Sőt, a Má­sodik Tiszai Vízlépcső épít­kezésével várhatóan tovább nő. A tehermentesítésre egy 8 kilométeres földút, az úgynevezett Húszöles út ki­építése lenne célszerű. A Ti­sza II. idegenforgalmi ter­veibe illően Tiszafüred és Abádszalók üdülőközpont lesz. Ez nagyon szép távlat De addig elodázhatatlan a község ivóvíz, valamint ven­déglátóipari ellátása. Tisza­fürednek van egy 16 mil­lió forintra épülő vízmű­építési tanulmánya. Pénz viszont csupán 3 millió fo­rint. Ha itt, Tiszafüreden egy regionális vízmű épül­ne, az nemcsak a járási székhely, hanem a környék ivóvizét is jelentené. A járás községeinek ja­vaslatot tettek a képvise­lők. Fogjanak össze a tar* melőszövetkezetekkei és együttesen építsenek műve­lődési otthont, ahogy az Ti- szaigaron is történik. A fel­soroltakon kívül természer tesen még nagyon sok min­den jelenti a járás lakossá­gának gondját. Ám az előb­biek megvalósulása szinte magával vonná a többiek valóraváltását is. Egyet nem. A község, a környék iparosítását. Ez természet' szerűleg az Országos Terv­hivatal hatáskörébe tarto­zik. A Második Tiszai Víz­lépcső megépültével ugyan jó lehetőségek nyílnak ipar­telepítésre. Többek között 20 ezer holdnyi halastó lé­tesül a környéken, s ei Indokol egy itteni hoí- feldolgozó üzemet A vízlépcső leendő helyén két és félezer holdnyi erdőt vágnak ki fokozatosan, ez pedig egy helyi fafeldolgozó üzem mellett szólna. A ti­szafüredi járásban minden másnál jobb feltétellel ter­meszthetnek gyümölcsöt, zöldséget. Ez legalább egy előfeldolgozó üzemet kíván. Mindezért az Országos Tervhivatalhoz fordulnak a képviselők. De úgy, hogy nemcsak a gondot jelzik, hanem terveket kínálnak fel. Ami már eddig biztos: a kunhegyesi vízgépészeti üzem rekonstrukciójával, s a kiskörei építkezéssel egyenesbe jön, sőt máris ér­ződik a járás déli részének foglalkoztatási lehetősége. Tiszafüreden mostantól el­indult valami. A megye or­szággyűlési képviselői részt kértek és vállaltak a járás fejlesztésében. Mindehhez azonban párosulnia kell az ottani lakosság, az ottani vezetők nagyobb igyekeze­tének. Abádszalók körzeté­ben a legkorábban érik pél­dául a burgonya. Ennek az igen nagy pénzt hozó nö­vénynek területi felfuttatá­sához igazán nem kell kép­viselői közbenjárás. A szö­vetkezetek gyenge gazdál­kodásának egyik kiváltója, hogy kevés o szak­ember Mégis az az igazság, nincs nagy törekvés a járásban arra, hogy ösztöndíjjal ma­guk taníttassanak, nevelje­nek szakvezetőket gazdasá­guk élére. Nánási László képviselő azt mondta a füredi vitá­ban: a tiszafüredi járás szorgalmas népe megérdem­li, hogy mindent megte­gyünk érte. A megye kép­viselő csoportja azonosította magát képviselőtársuk gon­dolatával. Építve arra, hogy szolgálataik az itteniek igyekezetéhez társulnak. A kettő együtt azt jelenti, ha nem is egy-két napon belül, de egy évtized múlva a ti­szafüredi választókerület mindenben társa lesz a megye más járásainak, vá­rosainak, Borzák Lajos Nem vagyok önző. Sajátmagamat is „történetiségemben” fogom fel, azaz nemcsak mai mivoltommal törődöm, hanem a majdanival is. Azaz érdekel, mire számíthatok — utódaimban? Milyenek lesznek déd-eim és ük-eim? Ezért lesem árgus szemmel a tudományos hi­potézisekről szóló híradásokat, me­lyek a jövő emberével, sorsával, életrendjével, fizimiskájával fog­lalkoznak. A minap csaptam le egy efajta hírre. Dr. Mohamed Samir Loufti alex­andriai tudós jóvoltából megtud­tam, hogy a 2500-as évek embere cingár testű, nagy fejű, hegyes ál­lá rondácska lény lesz. A tézis első megállapítása any- nyira megrendített, hogy tükröt ra­gadtam, s hosszasan tanulmányoz­tam magam, önkritikus természe­tem teljes őszinteséggel fakadt ki a tükör-mustra végén: „Hát még csúnyább is lehet az utód, a késői déd — nálamnál?" Mert a kilátásba helyezett testi felépítésnek a maival való össze­vetése, jelenlegice, ilyen meditá­ciókra vezetett. Ma a legjobb aka­rattal se jellemezhetne a tudomány cingárnak. Fejem köbtartalma és alkatom középső tájainak befogadó képessége között — Loufti kurtán előzetes emberével szemben — a has javára billen a mérleg. Az áll hegyes vagy legömbölyített volta ebben a komoly bio-történel­mi folyamatban — szerintem — mellékes körülmény. Elképeszt, hogy az én Samir ba­rátom és kollégám hogyan jut ar­ra a következtetésre, miszerint az én ük-eim fordított tendenciát ta­núsítanak, s 2500-ban lapos has­sal, — azzal átellenben hatalmas tökfejjel élik majd napjaikat. Mi­ből következteti ez a jó Moham­med, hogy nagyfejű lesz az én kis unokám? Aszongya a tudományos magya­rázat, hogy fentnevezett kutató az ember történetének különböző sza­kaszából származó sok ezer kopo­nyát vizsgált meg, s észrevételeit betáplálta egy elektromos számító­gépbe. Ez összeadott, szorzott, osz­tott, gyököt vont, hatványra emelt, integrált, differenciált s végered­ményként kihozta azt a kis csúnya utódunkat, akinek csak egy vigasz­talása lehet a mostani szép ember­rel szemben: sokkal okosabb lesz, mint mi, mai ősapák. Nem tudok megnyugodni ezen a lehangoló hipotézisen. Miért kelle­ne visszafejlődni a XX. századi, kulturáltan kifejlesztett hasaknak. s — istenem — pocakoknak, hogy helyettük felduzzadjanak a fejek? Akkorára, hogy a vézna test szin­te majd inda benyomását teszi az | óriástök alatt?... Valami itt nem stimmel. Miért csak az ezer, meg , ezer, különböző korszakokból szár­mazó koponya jellemzőit táplálta ( be az elektronikus masinába? Mi- ' lyen összehasonlítási alapja volt így, ha a hasak betáplálását nem 1 végezte el? Bár ha szigorú tudo­mányossággal tekintünk a feltevés mélyére, el kell ismernünk, hogy háromezer, kétezer éves, de még ötszáz vagy száz esztendős hasak­kal se ment volna sokra, miután azok helyén csupán a jó anyaföldet találta volna. Lévén a has rom­landóbb áru, mint a fej. Mindenesetre a kérdés nyitva marad, — legalább is előttem. A fejeknek ez az abszolút betáplálása nem meggyőző. Annál már elfogad­hatóbbnak tartom, ha a következő hipotézist állítjuk fel: Ne akarjon ma mindenki, min­denáron fejes lenni, mert ha így megy, 2500-ban nagyfejü — fejes — lesz az egész emberiség. Miál­tal a két kezét és lábát mind keve­sebbszer veti be a létért való küz­delembe, miáltal mind kevesebb jut a hasba, aminek következtében az ellaposodik. A karok, kezek is elsatnyulnak, hiszen nmikor minden­ki nagyfejü, fejes, fúrásra se kell őket használni. Tóik István Gong — Zenei Figyelő Szép kilátások, mondhatom!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom