Szolnok Megyei Néplap, 1967. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-02 / 154. szám
Világ proletárjaiegyesüljetek / SZOLNOK MESYE I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGVCI TtM»^c 1 /ra : 80 filiér XVIII. évfolyam, 154. szám. 1937. július 2., vasárnap. A tikkadt növényzet várja a vizet Májusban és június elején a sok évi átlagnál jóval több csapadék hullott le megyénkben. Az esőzés hatására a növényzet szépen fejlődött, s megjavultak a terméskilátások. — Tíz nap óta azonban a hőmérséklet plusz 30 fok fölé emelkedett. A mély- fekvésű talajok kivételével a földek kiszáradtak, a kultúrnövények várják a vizet. A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság az idén százezer hold öntözését irányozta elő. Ebből 82 400 holdat Szolnok megyében. Az igazgatóság összesen 85 600 hold öntözésére kötött Szerződést a termelő gazdaságokkal. Azon nem csodálkozhatunk, hogy június 20-ig csak 25 ezer holdat öntöztek meg (ebből 23 ezer holdat Szolnok megyében), hisz addig elegendő csapadék hullott. Meglepő azonban, hogy az utóbbi tíz nap alatt — június 30-ig — csak 1300— 1500 holddal nőtt az öntözött területek nagysága; Még rosszabb a kép, ha növényi kultúránként vizsgáljuk az öntözést. Ugyanis a mesterséges csapadékot kapott területből 18 ezer hold a rizs. A többi nyolcezer hold megoszlik a kertészetek, a rét-legelők, a takarmánynövények és a kapások között. Tehát a szivattyúk és az öntözőgépek nagyrésze áll. Pedig a tikkadt növényzet várja a mesterséges csapadékot. A víz elegendő. A vízügyi igazgatóság szakemberei ki tudják elégíteni a gazdaságok igényeit. Most kevesebb vízzel és munkával nagyobb eredményt lehet elérni a növények fejlődésében. Ha várakoznak, esetleg már későn lesz. A józan ész, a termelés gazdaságossága is azt kívánja, ahol csak lehet: öntözzünk; — m. I. — öntözik a paprikát a melegágyakban a jásztényszarui Béke Tsz-ben. — (Foto: Nagy Zsolt) Dűl a rend a Gólya dűlőn Alig találunk rájuk. A majorban ugyan eligazított bennünket Járvás Miklós brigádvezető. — Arra menjenek a Gólya dűlőn. Meglátni őket. Ám hiába pereg a gépkocsi kilométerórája, sehol nem leljük az aratókat. Csak a nyomukat. Végig sárga, kövér rendek hevernek a tarlón. Már két táblát elhagytunk. A tanyában — ahová betérünk — a gazda is meglepődik. — Érdekes. Még délelőtt itt dolgoztak. Hát már végeztek is? Végül az őszi árpa földek legvégén, a Berki tanyánál akadunk rájuk. És most mi csodálkozunk. Az eddig látott nagy táblákat mindössze három ember terítette le. Két fiatal traktoros: Gojsza Béla, Adám Ferenc. És öreg társuk, Kálmán Feri bácsi, a kiskaszás sarokvágó. Azt mondja, ez már semmi, így a gépekkel járni. De mit learatott 6 a „maszek világban”. A déli melegben pihennek egy kissé, a juhász Berki Béla tanyájának árnyékában. Ebédeltek. — Nem esett nagyon jól. Ilyenkor csak a sok vizqt kívánja az ember. A vizet magukkal hordják a traktoron pléh tartályban. Még az aratás premierjén vagyunk. Ok az elsők a szövetkezetben. Rendre vágóval dolgoznak, s majd utánuk jönnek a kombájnok. Itt van az ag- ronómus, Szabó Dénes. — Nevet. — Nyugtalanok már a fiúk. öt kombájnosunk van Mind kintjártak, megnézték, jöhetnek-e már. Várják a többieket. Akkor ugyanis a szövetkezet egy ételhordó kocsit állít be. Délben indul a központból s hozza a főtt ételt az aratóknak. Az asszonyok csirkéket neveltek embereiknek az aratásra. Fárasztó, gyönyörű munka ez. Ülnek a gépen, nekivágnak a lehajtott fejű gabonaföldeknek. S halkan neszezve gyűlik utánuk a rend. Nyulak szaladnak előttük, madarak repülnek fel. Azt mondja Gojsza Béla. — Az idén. sok a fácán Csak úgy szaladnak. A fácán érdekes, legtöbbször lebújik a kasza alatt, átmegyünk felette. Három határban jártak már az idén. Az apáti részen indultak a Csató tanyánál. Arattak a jászkisé- ri úton a Csősz tanyánál, s most itt vannak az ivá- nyi határban. Nagy szövetkezet a jászapáti Velemi Endre, sok az aratnivaló is De gép is van hozzá. Az idén 350 hold jut egy-egv kombájnra. Húsz nap alatt készen akarnak lenni. A vezetőség négyezer forintot tűzött ki. Jó munkáért a fizetésen kívül még egy forint jár holdanként Csak a jutalom 50—60 forint lehet naponta. Ilyenkor keres ai traktoros B. U Befejezte munkáját a KISZ VII. kongresszusa Kádár János felszólalása Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában szombaton Szabó Ferenc elnökletével folytatta munkáját a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség VII. Kongresszusa. Részt vett a tanácskozáson és az elnökségben fogú alt helyet Biszku Béla, az. MSZMP Központi Bizottságának titkára, és Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Elsőként Csillik András, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke terjesztette elő a mandátumvizsgáló bizottság jelentését. Elmondotta, hogy a budapesti és a megyed küldöttértekezleteken megválasztott 750 szavazati jogú küldött 66,5 százaléka a férfiakat, 33,5 százaléka a lányokat és asszonyokat képviselte a tanácskozáson. A küldöttek 26,3 százaléka végezett egyetemet, vagy főiskolát, 44,1 százaléka érettségizett. Több mint 69 százalékuk tagja a Magyar Szocialista Munkáspártnak is. A küldöttek közül 115-en kormánykitüntetést, 283-an pedig KISZ, illetve úttörő kitüntetést kaptak kiváló gazdasági és politikai munkájukért. A kongresszus a mandátumvizsgáló bizottság jelentését egyhangúlag tudomásul vette. szefüggnek az örökséggel, amelyet a hatalomra lépő munkásosztály és a nép kapott a múlt uraitól, valamint a fejlődés kezdeti évtizedeinek nehézségeivel is — nem lehetséges egy-két esztendő alatt megoldani. De a párt a nehézségek előtt nem hunyta be szemét. hanem szembenézett velük, rámutatott orvoslásuk módjaira és mozgósított megoldásukra, és ez fordulatot idézett elő a gazdasági munkában, ami komoly eredményekre vezetettA gazdaság?' .-.lankában most az ötéves tervet kell megvalósítanunk, s a gazdasági mechanizmus reformjával kell foglalkoznunk. Ez utóbbival kapcsolatban a legokosabb, amit ajánlhatok, hagy ne célnak tekintsék, hanem eszköznek. A gazdasági mechanizmus reformjának megvan a maga meghatározott világos célja: ez, hogy hatékonyabbá és jobbá tegyük a gazdasági tevékenységünket. Amint az ötéves tervben a termelési eszközök fejlesztése, az életszínvonalemelés, a kulturális ellátás területén elhatároztunk, azt most már a gazdasági mechanizmus reformja segítségével kell megvalósítanunk. És ha a reformot jól vezetjük be, és jól hajtjuk végre, akkor még lendületesebb, még gyorsabb fejlődés következik a gazdasági munkában is. Felvetődött itt az a probléma, hogy mit csináljon a KISZ a reformmal kapcsolatban, mi a feladata. Én a KlSZ-nak azt ajánlom, hogy amint nem szükséges a KISZ bizottságainak külön és önálló külpolitikát, külön és önálló belpolitikát kidolgozniuk, — ugyanúgy nem szükséges kidolgozniok külön ifjúsági gazdasági mechanizmus reformot sem. (Nagy derültség, taps.) A reform alapelveit tudományosan kidolgozták, ellenőaizték és korrigálták, most a kormány rendelkezéseiben és jogszabályaiban konkretizálja, teljessé teszi és bevezeti. Az ifjúság a maga lendületével, szocialista meggyőződésével, helyeslésével és kritikájával elevenen és bátran kapcsolódjék bele és végezze el azt. amit az ifjúsági szövetség és az ifjúság elvégezhet. Az ifjúságnak termész*. (Folytatás a 3. oktaler A tanácskozás utolsó napján felszólalt Veres Judit, a budapesti orvos- tudományi egyetem KISZ- bizottságának titkára, Kovács Anna, a drávasztárai tsz brigádvezetője, Cselé- nyi Gabriella, a veszprémi Lovassy László Gimnázium KISZ-bizottságának titkára, Rális Rezső. Komárom megyei küldött, Varga Róza, az olcányi termelő- szövetekezet KlSZ-szerve- zetének titkára, Balogh Imre Szabolcs megyei küldött. Ezzel az első három napirendi-, pont és a beterjesztett dokumentumok fölötti vita lezárult. Méhes Lajos, a KISZ Központi Bizottságának első titkára válaszol a vitában elhangzott észrevételekre, javaslatokra. A küldöttek egyhangúlag elfogadták a Központi Bizottság beszámolóját, Méhes Lajos vitazáró válaszát, a kongresszus határozatának és akcióprogramjának tervezetét, a Központi Revíziós Bizottság írásban beterjesztett jelentését és a szervezeti szabályzat módosítására benyújtott javaslatot. A kongresszus ezután zárt ülést tartott, amelyen megválasztották a KISZ százöt tagú Központi Bizottságát és tizenhét tagú központi pénzügyi ellenőrző bizottságát. A KISZ Központi Bizottságának első titkárává ismét Méhes Lajost, az első titkár állandó helyettesévé Szabó- Jánost, a KISZ Központi Bizottságának titkáraivá: Kárpáti Sándort. Molnár Gvörgyöt, Nádasdj Józsefet. Ribánsz- ki Róbertét és YjjlŐ Főtere választották. A KISZ Központi Bizottsága intéző bizottságának tagja lett Méhes Lajos, Szabó Jáfios, Kárpáti Sándor, Molnár György, Nádasdi József, Ribánszki Róbert, Vajó Péter, Somogyi Imre, Szabó Ferenc. Sándor György, Perger Lajos. Kovács Sándor. Orosz László, Szabó Béla és Demeter Piroska. A Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottság vezetőjévé Boér Jenőt választották. Kádár elvtárs beszéde A kongresszuson felszólalt Kádár János elvtárs, beszédét az alábbiakban közöljük. Mindenekelőtt, eleget téve megtisztelő kötelességemnek, átadom a kongresszus vendégeinek, küldötteinek, minden résztvevőiének, a Kommunista Ifjúsági Szövetség és a a úttörő szövetség vezetőinek és tagságának, hazánk ifjúságának, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának üdvözletét és jókívánságait. — (Nagy taps.) Ügy gondolom, elmondhatjuk, hogy a most folyó ifjúsági kongresszus ugyancsak azt fogja bizonyítani, hogy a Kommunista Ifjúsági Szövetség, annak tagsága és az általa vezetett iflúság érti. magáénak tekinti a párt politikáját és kész megvalósításáért dolgozni. Ez rendkívül fontos körülmény, mert ennek figyelembevételével könnyebb meghatározni az ifjúsági szövetség feladatait és tennivalóit. Gyakran emlegetiük. hogy a párt tevékenységében az eevik legfontosabb és nélkülözhetetlen tényezőnek a szavak és a tettek egységének kell lennie. Gondolom, általános ér+pimezésben elmondhatjuk. hogy ez most így van, és jó. hoev így van: a pártot illetően megvan a szavak és a tettek egysége. Ehhez mindjárt hozzá szeretném fűzni azt is, hogy társadalmunk alapvető osztályainak — a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség — és most itt illő és hozzá is lehet fűzni — a magyar ifjúság tömegeinek magatartása és cselekedetei arról tanúskodnak, hogy a magyar nép nem csak szavakban helyesli a párt politikáját, hanem tettekben is. Azt hiszem, mindenkinek emlékezetében él az az időszak — 1963 végére, 1964 első hónapjaira gondolok —, amikor a munka bizonyos területein, gazdasági fejlődésünkben olyan pontra jutottunk, hogy az általános előrehaladáson belül ellentmondások jelentkeztek. — Nem arról van szó, hogy megtörték, vagy megszakították volna a feilődést, de mindenképpen fékezték és az emberek azt kérdezték, helyes úton járunk-e? Hivatkoznom kell a párt Központi Bizottságának 1964 decemberi határozatára. mely a fejlődés alapvető egészséges vonásait hangsúlyozva rámutatott t_i zonvos meg+orponásokra is. felhívott és mozgósított ezek kiküszöbölésére- Eeész gazdasági fejlődésünk strukturális. szerkezeti problémáit — amelyek öszT
