Szolnok Megyei Néplap, 1967. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-09 / 160. szám
im. Július 9 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Karcagi birkagulyás és pörkölt Űj éttermek, ötven millió „husi* A szövetkezeti vendéglátó kereskedelem mind nagyobb szerepet vállal a hazai és külföldi turisták ellátásában. A Balaton partján, a Velencei-tónál, a Duna-ka- nyarban s több országos fiőútvanal mentén jelenleg 260 olyan szövetkezeti étterem, autóscsárda, cukrászda és eszpresszó működik, amelyet rendszeresen látogatnak a turisták. Közülük jó néhányat a közelmúltban nyitottak meg. Az esztergomi kettős pince, a nemes- vámosi Betyárcsárda, a békásmegyeri Aranybárány, az ácsi Erdőcsárda, az al- bertirsai Romantika és a tihanyi Fogas az idén szolgálja először az idegenforgalmat A szálláshelyek nögét bizonyítja, hogy például a karcagi birkagulyást és hirkapörköltet, a dunaköm- lődi halászlét, a nagyrédei pacalpörköltet a pásztói és a baktalórántházi körmös bablevest, továbbá a kapuvári gulyást és a tokaji kor- hely-halászlét máris megkedvelték a fogyasztók. Az idén vásárolhatnak a vendégek először szövetkezeti éttermekben különböző emléktárgyakat: a szöyosz hatszázezer forint értékű magyar ajándéktárgyat vett át értékesítésre a Népművészeti Vállalattól. Olasz est a szabadtéri színpadon A múltkori nagysikerű dél-amerikai est után hétfőn este 7 órakor, a sorozat folytatásaként, olasz zenés-verses műsorra kerül sor a szolnoki szabadtéri színpadon. Az olasz műsorban ugyanazok a művészek lépnek fel, akiket a dél-amerikai esten már megismert a szolnoki közönség. Jose Arzamendia VIT-díjas, Mercsényi Tamás és Gönczöl András gitárművészek, valamint Kovács P. József és Sólyom Ildikó előadóművészek. A műsoron szicíliai népdalok, szemelvények az olasz líra gyöngyszemeiből és a San Remo-i fesztivál világslágerei szerepelnek. A sorozat következő előadására júliua 18-án kerül sor. Szállítják a bort a tiszakürti pincéből a szegedi központba. — NZs — Isten veled, nyomorúság... Á szövetkezetek kulturosai velése érdekében bővítették az ábrahámhegyi Mikromo- telt, s a közeljövőben új motelt adnak át a Velenceitó partján, a Cápa étterem mellett. A szövetkezeti vendéglátóipar az elmúlt fél évben körülbelül 100 millió forintot költött hálózatfejlesztésre. t Az idegenforgalmi vendéglátóhelyek jó ellátásáról jóelőre gondoskodtak. Fejér, Somogy és Veszprém megyében a legtöbb vendéglő, étterem megállapodást kötött a környékbeli termelőszövetkezetekkel, háztáji gazdaságokkal friss zöldség, gyümölcs és tejtermék közvetlen értékesítésére. A nagyobb egységek mellett szikvíz és „hüsi’‘-üzemek is működnek. Az idei szezon végéig előreláthatóan 50 millió palackot töltenek meg különböző ízű hüsivel. Számottevően bővítik az üdítőital-választékot: a szövetkezeti éttermekben hamarosan kapható lesz egy gyengén alkoholos hűsítőital. Minden szövetekzetí étteremben árusítanak egy-egy magyaros, tájjellegű ételt. Az intézkedés népszerűséA kőoszlopos tornác előtt élő, zöld falat képez a szőlőlugas. A levegő mozgását nem gátolja, a napfény viszont a levelek között csak apró foltokban vetődik a kövezetre. Ideális hely ebéd utáni sziesztára. Itt az öblös, fonott karosszékben szokott egy keveset szundikálni a házigazda. S olyankor élete párja, a kedves szavú, ősz hajú asszony a konyhában óvatosan rakosgatja az edényeket, nehogy felébressze. Felserken úgyis hamarosan, mint ahogy minden reggel a hajnali kakas szóra ébred. S már egy jó sort tesz-vesz a ház körül, mire elérkezik az az idő, amikor a tanácsházára indul. Most, a hetedik X-et taposva is a közt szolgálja. Ki ez a fáradhatatlan, tevékeny ember? Jászjákó- halmán és járásszerte mindenki csak úgy ismeri, szólítja, Zoltán bácsi. Váradi Zoltán nyugdíjas pedagógus, a községi tanács vb társadalmi elnökhelyettese ezt a megszólítást a bizalom, a szeretet jeleként fogadja. S hogy nem téved ebben, azt sok minden bizonyítja. Többek között az is, hogy már a második ciklus„Hát ez is megvolna..." — mondta könnyű sóhajjal André Béla, a községi tanács vb titkára, amikor az átadási ünnepségről hazafelé ballagtak az építés- vezetővel és a műszaki vezetővel. „Most már nyugodtan lerombolhatjuk az Ágói-újtelepen azokat a nyomorúságos putrikat...” Ágői-újtelep. így nevezik Jászárokszállás egyik külső területét, s itt álltak azok a düledező putrik is. ahol hét család negyvenkét tagja lakott. Ezek a kunyhók pontosan a vízparton sorakoztak. Az ár sokszor kimosta a lakókat, mint ürgéket a lyukból, Dehát nem is voltak tulajdonképpen azok nagyobbak egy Íjaiknál, csakhogy azokban emberek laktak. — ősszel a hátunkon hordtuk ki a gyerekeket a házból a csinált útig, hogy ne sározzák össze magukat, amikor iskolába mentek. — Este meg, amikor lefeküdtünk, csak hallgattuk, ah'dgy mozog a víz. A két asszony — Keskeny Gézáné és Czuczu Lajosné — egymás szavába vágva mondta szenvedtetésük történetét ban tölti be a vb elnökhelyettesi tisztet. A hűvös tornácon elmondott halk szavakból, mint apró mozaikokból rakódik össze egy-egy kép Zoltán bácsi küzdelmes életéből. A jászárokszállási asztalos- mester fiának volt egy nagy álma: régész akart lenni. És falusi tanító lett. Negyvenöt évig nevelte, tanította a kis nebulókat, plántálta a jót és a szépet a jászjákó- halmi emberek leikébe. Híres férfikórust szervezett és sok egyéb olyan munkát magára vállalt, amiért nem járt fizetés. Volt tanítványainak az unokáit is tanította. Idősebbek, fiatalok ma is őhozzá jönnek tanácsért, segítségért. Tudják, hogy megértésre, támogatásra találnak. — Tavaly az egyik kislány sírva panaszkodott, hogy nem vették fel a tanítóképzőbe. Ismertem a gyereket. Az általános iskolában tanítottam, tudtam, hogy élethivatásul választotta a pedagógus pályát. De azért rögtön azt kérdeztem, megfeleltél a felvételin? Mert az ilyen dolgokban szigorú vagyok. Aztán együtt fogalmaztuk meg a levelet az intézet igazgató— Tíz évig éltem ott — így Keskenyné. — Négy gyerekem van. Amikor a legkisebbet vártam, tél volt, nagy hó esett. Hiába hívtuk a mentőt, nem tudott kijönni az út miatt. Már jöttek a szülési fájdalmak, amikor gyalog kellett bemennem a faluba. — A házavatásra eljöttek anyukámék is Szécsényből — újságolta Czuczuné. — Nem akarták elhinni, hogy mink építettük ezt a házat. örömünkben nagy házszentelőt tartottunk. Igen. Ezekben a modern, egy- és kétszobás, konyhás, kamrás, verandás lakásokban már csak emlék a nyomorúság. Egyik család sem él könnyen, az igaz. De emberül, emberhez méltóan. Mindkettőjük férje Pesten dolgozik: kubikosok, a közlekedés építő vállalatnál. Keskeny János megkeresi a havi 2500—3000 forintot, Czuczu Lajos valamivel kevesebbet. Mennyit adnak ebből haza? — Innen tarisznyáznak fel minden héten, amikor visszamennek dolgozni Pestre. Fizetéskor elszámolnak még a cédulával is. És Keskenjmé ekkor már arról beszélt: a szomszédok igencsak féltek tőlük, amijának, amelyhez kisérőle- vélként magam is hozzáfűztem mondandómat Mi lett az eredménye? A kislány már befejezte az első évet A vizsgák után szaladt hozzám, hogy beszámoljon eredményéről. Nagyon örültem a jó bizonyítványnak, hogy nem érdemtelent pro- tezsáltam — mondta Zoltán bácsi. — Sok tanítványom életútját figyelemmel kísérem. Azokét is, akik elkerültek a községből katonatisztnek, orvosnak, magas beosztású vezetőnek, pedagógusnak. Egyikükkel nemrég még a televízióban is szerepeltem. Mondtam is neki: Amikám, bizonyára te sem gondoltad valamikor, hogy a tv-ben is együtt látnak majd öreg tanítóddal. Hogy ki ez az asszony? Kerékgyártó Mi- hályné, megyénk országgyűlési képviselője. Ilyen népes az én családom. A falu minden lakójának sorsa érdekel. Velük örülök, s nekem is fáj ha valami baj éri őket. — Nem gondolt még a pihenésre? — Nem tudnék tétlenül élni. Nyugtalan ember vsakor meghallották, cigányok építkeznek az utcában. Attól rettegtek, hogy ők majd lopni fognak. Pedig dehogy is kell nekik a másé. Keres az uruk eleget Ha nem is fényesen, de szépen élnek belőle. Megnéztük a szobákat is. Mindkét háznál új hálószobabútor fényeskedett, Keskenyéknél még nylonfüggöny is volt az ablakon. Hét családnak épült új ház Jászárokszálláson. A tanács ingyen adta a telket erre lehetőséget ad a rendelet, az OTP pedig huszonöt évre szóló kölcsönt, 85—90 ezer forintot. S az a hét család „isten veled nyomorúság” jelszóval búcsút mondott a régi életnek: a kormos falú kunyhónak. a törött ablakoknak, a vízpartnak. Van már otthonuk, igazi. Virágos- kerttel és 320 négyszögöles veteményes kerttel. Amikor Czuczuné búcsúzáskor arra biztatta négyesztendős kisfiát, adjál kezet Lajoskám, hozzátette: „Tudja, tanítót akarok én nevelni ebből a gyerekből. Ne is legyen kubikos mint az apja. Mert már lehet a cigányból is tanító. Igaz-e7" gyök. Mindig hajt valami. Tervezgetek, még ezt is, azt is megcsinálom. El kezdtem a község történetének megírását, s. ha minden sikerül. jövőre már állandó jelleggel megnyithatjuk a falumúzeumot. A kicsiny létszámú honismereti szakkör lelkes tagjaival sok mindent összegyűjtöttünk már erre a célra. A tanácstól pedig épületet kaptunk és pénzt a renoválásra, rendbehozására. — Hogyan győzi mindezt a tanácsi munka mellett? — Győzöm, mert segítőtársaim is vannak. Azok, akiket már említettem és a tanácsi vezetők, az állandó bizottsági tagok, az egész község népe. A tanácsnál önálló munkaterületem van. A község kulturális, egészségügyi, szociális ügyeinek intézése. De ezen túl is mindenről tudok. Az elnökkel és a titkárral együtt beszéljük meg, mit, hogyan Intézzünk, mi lenne jobb a község, a lakosság érdekében. Van valami, amiről Ő nem beszélt, én mégis leírom: Egész dolgos életével, mindazzal, amit pedagógusként és tanácselnökhelyettesként tett és tesz a községért, többszörösen rászolgált a megbecsülésre, a sze- retetre. Ügy vélem, hogy a jászjákióhalmi emberek, s mindazok, akik ismerik ezt a tevékeny, fáradhatatlan embert, egyetértenek velem. Nagy Katalin 1962-ben kezdték kiépíteni megyénkben a tsz népművelési ügyvezetők hálózatát. Azóta sok helyen beigazolódott, hogy igen hasznos ennek a munkakörnek a létrehozása, illetve betöltése. Megyénkben jelenleg kilencvenegy tsz- ben dolgozik népművelési felügyelő. Persze nem mindenhol egyforma körülmények között, s azonos eredménynyel. Néhány szövetkezetben ■— főleg ahol művelődési célokra alkalmas terem és könyvtár is van — függetlenítették az ügyvezetőt. így például a karcagi Dimitrov Tsz- ben. Máshol — s ez a gyakoribb — tiszteletdíjasok töltik be ezt a funkciót* A népművelési ügyvezetők munkáját még korántsem mondhatjuk teljes értékűnek. Több mindennek betudható ez. Részben annak, hogy nincs még kellő tapasztalatuk, s ráadásul többrétűbb a munkájuk, mint a községi kultur- otthonok igazgatóinak. A népművelés máshol is végzett munkái mellett rájuk vár a szakmunkás- képzés, a mezőgazdasági szakpropaganda, s a felnőttoktatás megszervezése is. Ezért szükséges, hogy a mostanában munkába álló ügyvezetők — sajnos a gyakori fluktuáció miatt sokan vannak — igyekezzenek segítőtársakat találni maguknak. Széles körben tapasztalható az is, hogy a tiszteletdíjas ügyvezetők egy része nem ismeri részletesen a szövetkezet termelési struktúráját, pedig a termelés szakmunkásképzéssel, szakmai propagandával való segítése egyik legfőbb feladatuk lenne. Általában többet kellene forgolódni az ügyvezetőknek a tsz-ta- gok között, ismerni, mi érdekli őket kül- és belpolitikai vonatkozásban, s célkitűzéseink, politikánk magyarázásával elégíteni ki az emberek érdeklődését. Sokféle módszer alkalmas e cél érdekében. A kétpói tanyavilágban például ag- regátort vett a szövetkezet, hogy a televíziót működtetni tudják, A kultúrális alap felhasználása ilyen célokra a elsősorban a népművelési ügyvezetők dolga. Nekik kell az ilyesmit szorgalmazni. S azt Is; a távoli tanyaközpontokba is idejében kijusson az újság, szóljon a rádió minél több helyen. Nagyon sok pótolnivaló van még a mezőgazdasági dolgozók iskoláztatásában. Főleg a fiatalok körében kell szervező munkát kifejteni az ügyvezetőknek. S főleg most, az új tanév előtt, a felnőttoktatás előkészítése idején. Már utaltam arra* hogy az ügyvezetők erőfeszítése társak nélkül nem sokat ér. Segítséget pedig elősorban a szövetkezetek vezetőitől, a szociális és kulturális bizottságok tagjaitól kell hogy kapjanak. Sajnos, ilyen vonatkozásban sincs minden a legnagyobb rendben. Jórészt ennek tudható be, hogy a tsz népművelési ügyvezetőknek a megyei tanács vb művelődésügyi osztálya által szervezett tanfolyamán csak húszán vettek részt. Hasznos lett volna pedig a többiek számára is egy kis tapasztalatszerzés. Sokat jelentene az is, ha segítenék az ügyvezetőket abban, hogy főhivatásként végezzék a népművelési munkát, lehetőleg ne kelljen egyébbel foglalkozniok. Sok helyen lenne erre mód. A törökszentmiklósi járásban most kísérleteznek azzal, hogy kis községben „összedobják” a művelődési ház igazgatásáért, a könyvtárkezeléséért, illetve a tsz ügyvezetői munkáért járó tiszteletdíjat, s abból függetlenítenek valakit ílymódon 1200—1400 forintos havi fizetést biztosíthatnának neki. Talán máshol is lehetne ezt a módszert alkalmazni. Kis községekben feltétlenül haszonnal járna. As volna a jő, ha az ügjrvezetők a népművelési munkában minél behatóbb ismereteket szereznének, hiszen csak változatos, jó módszerekkel érhetnek el eredményeket. Ezért kellene szorosabb kapcsolatot tartaniok a községi-városi kulturotthonokkal, s egymással is. Az együttműködés feltétlenül haszonnal jár. ílymódon szervezték több helyen — s Kunhegyesen, Törökszeri tmiklóson jól is működik — a mezőgazdasági szakemberek klubját. Ez nem csak a szakmai ismeretek elmélyítését szolgálja, hanem bázist teremt a népművelők számára is. ' Erre van most szükség minél szélesebb körben, hogy kellően felkészüljünk a következő népművelési évadra. i & B, Nyughatatlan nyugdíjas