Szolnok Megyei Néplap, 1967. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-05 / 156. szám

1867. július 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A TV KÉPERNYŐJE ELŐTT Minden jó, ha a vége jó: azaz ha a televízió hétvégi műsora színes, gazdag, tar­talmas. Akkor még az elő­ző napok gyengébb prog­ramjait is elfelejtjük, s kárpótolva érezzük ma­gunkat. Mint az elmúlt hé­ten is, amikor szinte dús­kálhattunk az igényesnél igényesebb természetű programokban. A főfigye­lem mégis a hetek óta zajló, készülő politikai sanzon-pályázat szombat esti döntőjére irányult, Mi, fiatalok... címmel került sor a dön­tő közvetítésére a Víg­színházból. A fokozott ér­deklődés onnan eredt, hogy egy teljesen új mű­faj kért szót, mi több polgárjogot. És nem is egyszerű bemutatkozás for­májában, hanem verseny­nyel párosulva. Így lett a 418 pályaműből kiválasz­tott legjobb 15 tiltakozó dal bemutatkozásából a magyar pol-beat első nyil­vános versengése, melyben a nézőknek is konkrét sze­rep jutott. A döntő a fesz­tiválok legjobb hagyomá­nyaira épült, megtoldva természetesen egy-két ere­deti ötlettel. A rendező szervek dicséretére válik, hogy megtalálták a legal­kalmasabb időpontot, s így a tiltakozó dalok nyári se­regszemléje mintegy záró akkordja volt a KISZ VII. kongresszusának. — Akkor mutatkoztak be a protest song ifjú művelői, amikor a társadalom figyelme is fokozottabban az ifjúságra irányult. Gazdag, változatos prog­ram kerekedett a mind­össze 15 dalból. Ez a válto­zatosság főként a dalok tematikájára vonatkozik; Hallhattunk ugyanis a tör­tető karrieristáról, aki már az anyatejjel szívta magá­ba a törtetés vágyát (Diny- nyés József); a Fekete Pat­kányról, a Mátyás téri bandavezérről, akit végül is utóiért a huligánsors (Lo­vas—S. Nagy) s többször is felhangzott a vád az anyagi önzés ellen. — Az erkölcsi természetű honi témákon kívül megszólal­tak kifejezetten politikai, az egész emberiséget fog­lalkoztató témák is: a né­ger kérdés, a vietnami há­ború stb. Talán a témák nem újak, de új, ahogyan megfogalmazták őket. A szenvedély nyelvén szól­tak, a tiltakozás heve fű­tötte valamennyit; A televízió az ügyhöz méltó módon készült fel a döntőre. Artisztikus és ki­fejező háttérrel segítette vizuálisan is a dalok ér­telmi és érzelmi mondani­valójának kiteljesedését, s csatasorba állította új­donsült riportereit is. Talpra esett, lényegre törő villám-riportokat kap­tunk; jól állták meg he­lyüket. Legfeljebb Tóth Károly riportja döcögött nyelvi nehézségek miatt, amikor a protest song szovjet képviselőjét kíván­ta szóra bírni. Egyébként valamennyi riport ült, sze­rencsésen oldották a fesz­tivál kereteinek esetleges merevségét, sőt egy-egy gondolattal meg is toldot­ták a dalok tartalmát. A fesztivál friss, oldott han­gulatától csak Váradi Hédi hűvösen fontoskodó nyilat­kozata ütött el. Jól fogta keretbe az est műsorát Ma­jor Tamás, az egykori til­takozó irodalmi estek je­les résztvevője. A zsűri elnöki tisztet is ellátta, de valójában jó fesztivál-pa­pa módjára szenvedélye­sen okos bevezetőjével — József Attilát idézte — és kitekintő zárszavával ke­retbe fogta a tiltakozó da­lok „kórusát”. Ami pedig a versengést, valamint a díjakat illeti: nem volt könnyű helyzet­ben sem a közönség, sem a zsűri. Ítélkezni kellett olyan ügyben, amelynek még jóformán ki sem alakultak a szabályai, tör­vényei. De valahogy a rendezés hangsúlyaiból is azt érezhettük: nem a dí­jak odaítélése az elsődle­ges, hanem a politikus, sokak számára talán ide­gen tiltakozó dalok, poli­tikai sanzonok népszerűsí­tése. Hogy ezek a tehetsé­ges fiatal muzsikusok, al­kotó-énekesek közönségre találjanak. A zömében beat-számokbóli álló esit — néhány sanzon felé el­hajló dalt is beleértve — a magyar pol-beat jó pro­pagandájának bizonyult. Remélhetően az elhangzott dalok kedvelt szeren! ói lesznek ifjúsági irodalmi műsoroknak és pódiumok­nak egyaránt; A Világirodalmi magazin célja is propaganda: meg­ismertetni és közelebb hozni a világirodalom je­lentős alkotásait és alko­tóit. Sipos Tamás és Szántó Erika csaknem egy éve fáradoznak érte. Ami a legutóbbi számban fi­gyelmünket felhívta. az elsősorban a mindig újat keresés tudatos vállalása Ez nyilvánult meg az ösz- szekötő szerepet betöltő politikai riportok merész, de mégis helyénvaló alkal­mazásában. A primér élet­anyag szinte közbeszólt, s feloldotta azt a távolsá­got, ami élet és irodalom között az alkotás termé­szetéből eredően fennáll­hat. A másik: egyre erő­teljesebb hangsúlyt kap a cselekménytelen gondolati­ság Elég idéznem Dürren­matt Éjféli párbeszédét. Kevés eszközzel, fény és árnyék, különböző szem­szögből készült közelképek segítségével, illetve alkal­mazásával hogyan tudta személytelenségbe burkolni a hóhér alakját, s meg­szólaltatni a „halára ítélt” újságíró legrejtettebb gon­dolatait is. A fehéren vi­lágító homlok, vagy a kés pengéjén villanó fény, egy élesen kirajzolódó arcéi a félelmetesen groteszk szi­tuáció adekvát kifejezői. Ez a gondolkodó emberre való koncehtrálás érvénye­sült a társadalmi és egyé­ni felelősség kérdéseit kü­lönböző formában és szín­vonalon megszólaltató mű­vek képernyőre vitelében is. Persze akad még javí­tanivaló; főként a játék ritmusában. Röviden A Shaw-hivatal a máso­dik táncdalfesztivál pro­pagandájának jegyében született. Mint általában, ezúttal is szellemesen. Vit- ray Tamás ízekre tépte az előzetesként kapott ripor­tot — így mutatva rá: a fesztivál csak egy fesztivál. Érdekes és szórakoztató lehet, de nemzeti esemény színvonalára ne tornáztas­suk feL Kedves volt a szombat esti kétrészes játszma is, ahol férfi és nő fordulatokban gazdag, — igazi vesztesben szegény párviadalának szurkolhat­tunk. Ebben az emberre szabott kutya-macska harcban Molnár Ferenc otthonosabban mozog. A szellemes előadás Hajdúfy Miklóst dicséri, no meg a kitűnő szereplőpárt: Ben- kő Gyulát és Bánki Zsu­zsát, illetve Káló Flóriánt és Dómján Editet. Elné­multak a Zenélő órák is. A ' komoly zene népszerű propagandája őszig szüne­tel. Korrekt játékkal és színvonalas muzsikával bú­csúztak tőlünk a műsor alkotó-szerkesztő triászá­nak tagjai; V. M. Kiszáradt a talaj, öntözni keit! Milliárdok és űz új mechanizmus Ez természetesen nem mentesít bennünket az új gazdasági mechanizmus előkészületi munkáinak végzésétől. Tőlünk telhető alakos gonddal igyekszünk ilyen irányú kötelezettsé­günknek is eleget tenni. Az Alföldi Kőolajfúrási Üzem­mel együtt ennek érdeké­ben szerveztünk az új mechanizmussal kapcsola­tos tanfolyamot. Ezáltal a különböző vezető posztokon dolgozók átfogó képet kap­tak a rájuk háruló felada­tokról. Szeretnénk, ha az üze­mekben dolgozó, vezető be­osztású munkatársainkat a helyi pártbizottságok von­nák be az új mechanizmus­sal foglalkozó tanfolyamok­ra. A fontosabb, vezető be­osztásban dolgozóknak kö­telességükké tettük, hogy alaposan, tanulmányozzák a munkakörükbe vágó rende­leteket. Ezekből a rendele­tekből ismertetőket, konzul­tációkat vagy szemináriu­mokat tartunk, attól függő­en, hogy milyen mértékben szükséges egy-egy rendelet ismertetése. As információ és a döntések Az átlagosnál csapadéko­sabb Időjárás június 20-ig a kertészeti kultúrák és le­gelőterületek kivételével, általában nem tette szük­ségessé az öntözést. Június 20-a óta viszont csapadék alig hullott Szolnok me­gyében (3—5 milliméter) és a napi átlag hőmérséklet 25—30 C fok között volt. A vízügyi igazgatóságon vezetett folyamatos vízház- tartási-mérleg szerint (a csapadék és a párolgás alapján számítják a talaj­nedvesség változását) me­gyénkben a talaj felső 60 centiméteres rétegében a nedvességtartalom megkö­zelítette a növények szá­mára tűrhető víztartalom alsó határát. Ez azt jelen­ti. hogy a növények által felvehető víznek már csak 30—40 százaléka van jelen a talajban: A 60 centimé­teres talajréteg vízkapaci­tásáig való telítéséhez 70— 80 milliméter öntözővíz szükséges­A meleg tovább tart a meteorológiai előrejelzés alapján, így a talaj ned­vességtartalma tovább csökken- Amint látható 20—30 milliméteres eső­től sem várható a talaj fel- töltődése. ezért ahol erre a lehetőség adott az öntözést — a növények károsodásá­nak elkerülése végett — sürgősen meg kell kez­dem­P. Cs. Munkatársunk felke­reste Varga Bélát, a Nagyalföldi Kőolaj­termelő Vállalat igaz­gatóját, s arról ér­deklődött, hogyan ké­szülnek az új gazda­sági mechanizmus be­vezetésére. Nálunk a nagyarányú be­ruházás miatt korántsem olyan egyszerű és zavarta­lan a felkészülés, mint más üzemekben — kezdte Var­ga elvtárs. — Most is és a következő évtizedben min­dig, évenként félmilliárd Ft értékű beruházást eszköz­lünk. Ez a félmilliárd az évenkénti alsó határ, mert lesz olyan évünk, hogy egy- milliárd forint körül alakul az akkori beruházások ér­téke. Mivel ilyen óriási össze­gek felhasználásánál ko­rántsem mindegy, hogy mit és hová ruházunk be, ezzel a munkával nemcsak a be­ruházási csoport foglalko­zik. Ez a feladat alaposan igénybe veszi — a termelő munka mellett — a vezetők idejét is. Ráadásul nemcsak egy-két évig, hanem hosszú ideig. Biztató jelek vannak ugyanis arra, hogy a gaz­dag algyői mezőhöz ha- sonlóakra bukkannak majd az Alföld más részein is. Tudatosan irányt vettünk a vállalaton belül a decent­ralizálásra is. A munka már jórészt eszerint zajlik. Arra törekszünk, érvénye­süljön az az elv, hogy ott hozzák meg a döntéseket, ahol a legtöbb információ áll rendelkezésre. Nem aka­runk a központban foglal­kozni minden apró-cseprő dologgal. Bérezési kérdé­sekben például csak az üzemvezetők, illetve azok helyetteseinek bérét álla­pítjuk meg. A hozzájuk tartozó emberek bérkérdé­seiben már ők döntenek. Bérkérdésekben vállalati összesítés miatt hozzánk csak a másolat jön, a Ko­rábbi javaslat helyett. A helyi intézkedések helyes­ségét így felül tudjuk bí­rálni, s ha szükséges, közbe is tudunk avatkozni. A ju­talmazásokra, segélyekre, munkaruha juttatásra ugyanaz vonatkozik, mint a bérezésre. A termelésre és a beru­házási tevékenységre is vo­natkozik a decentralizáció. Ha a negyedévi tervteljesí­tés biztosított, akkor nem törődünk azzal, hogy üze­meink a negyedévi tervet hogyan bontják fel hóna­pokra. A korábbi években az üzemvezetők úgyszólván nem is tudták, hogy mun­katerületükön milyen mér­vű beruházásokat eszköz­lünk. Most elsősorban az üzemvezető felelős azért; hogy a hozzátartozó terüle­ten jól haladjanak a beru­házási munkák. A beruhá­zási apparátust ennek fi­gyelembe vételével decent­ralizáltuk. Szegeden példá­ul az üzemvezető alá tarto­zik a beruházási csoport. A központban a beruházási főosztáy fogja össze ezeket a csoportokat. A vállalati szervezésen is változtattunk. Több közgaz­dászt alkalmaztunk, s az adminisztratív apparátust úgy csoportosítottuk, hogy elemzési, kalkulációs, va­gyoni és anyagi feladatok­kal behatóbban tudjon fog­lalkozni. Az új gazdasági mecha­nizmusra való készülés je­gyében más szervekkel is kapcsolatot teremtettünk, így például a NIM üzem- szervezési intézetével szer­ződést kötöttünk a belső ügyvitel gépi adatfeldolgo­zására. Az egyezség „kulcs­átadásig” szól, tehát a be­rendezések megszerzésében, a dolgozók betanításában egyaránt segítséget kapunk, Lrénként megduplázódik a gáztermelés Egyéb elképzeléseink, részben megvalósult ter­veink is vannak. így példá­ul alkalmazzuk — először a beruházási tevékenységre — a hálóterveket A szegedi hálóterveket szintén a NIM üzemszervezési osztálya ké­szítette, de kisebb létesít­ményekre a mi üzemszer­vezési osztályunk is készít hálótervet. Nagy gondot okoz majd számunkra a termelés és a ráfordítás összhangjának vezérlése. Nálunk ugyanis a termelés — főleg a gáz­termelés — nemcsak né­hány százalékkal nő éven­ként, hanem szinte megdup­lázódik. Ezért kell olyan módszert kidolgozni, ami­lyennek segítségével idejé­ben tudunk intézkedni, Ha valamelyik fő tényező nem jól alakul. E módszer ki­dolgozására valószínűleg szerződést kötünk valame­lyik intézménnyel. Az új gazdasági mecha­nizmusra való felkészülés érdekében végzendő mun­kánkat természetesen alap­vetően befolyásolják a kö­vetkező hónapokban ki­adásra kerülő rendeletek — fejezte be nyilatkozatát Varga elvtárs. * A dipi^ifsismienkás Fiatalasszony Farkas Je- nőné- Tavaly került a fa­luba. Nagyivánba. Majd- hogy az érettségi után. December elsejétől bízták meg a könyvtár vezetésé­vel. Három hónap múlva a kultúrotthon gondja-ba- ja is rászakadt­— Kezdő vagyok én eb­ben a szakmában■ Éppen, hogy egy előadást megren­deztünk. Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című színművét adtuk elő a fa­luban. A szereplők is in­nen kerültek ki- Nehéz volt. Harmincketten szerepel­tek a darabban. Munka után mentek a próbákra. Már amikor- Többen el-el- maradoztak- Egyik-másik a pohár fenekére is nézett. Szóval. így kezdődött. A faluban évek óla nem volt ilyen előadás- Egyszer belekezdtek a Mág­nás Miskába. Abbamaradt hamar. Gyuri bácsi, a kul­túrotthon gondnoka mon­dogatta is: — Nem lesz ebből sem­mi. Kijön ide tavasszal színházat játszani? Jöttek- Március végétől májusig- Akadt, aki visz- szaadta a szerepet. Lett más. Sok vesződéssel járt- Töl­gyes Lászlóné. az iskola igagzatóhelyettese segített a legtöbbet. Az iskolások külön próbákra jártak, az iskolába. Ö tanította velük a szerepet. A nagviváni Nyilas Misi. Gyuri bácsi, a pedellus, a haragos tanár urak jól vizsgáztak a falu előtt- S a faluért- Kétszer qdták elő a darabot. Szombati napon a gyerekeknek. vasárnap nődig a felnőtteknek. A kultúrház megtelt, ünnep­lőbe öltözött falusiak szo­rultak a padokra- A szom­széd vagy éppenséggel va­lamelyik családtag pedig a színodon mondta a rábí­zott szöveget. Jó volt. Ün­nep. S mint már az ilyen­kor lenni szokott, elő-elő- kerültek a zsebkendők is. elrejtették a kicsorduló könnyeket: siratták az árva csókájához menekülő Nyi­las Misit- Kicsit talán ön­magukat is- Ilyenek) is le­hetnek az ünnepek­— Mindent megért az előadás. Minek magyaráz­zam. Sokan kérdezik, nem ismételjük meg? Máshol nem mutatjuk be? Egyelő­re nem. Talán majd ősz­szel. Farkas Jenőné szerződése most járt le- Megújítják- Jól sikerült a diplomamun­kája- Már ami az elő­adást illeti. Ígéretes. — Szeretnék tovább ta­nulni. Debrecenben a könyvtár-népművelési sza­kon- Minél több segítséget adni a falunak­Nagyiván kicsi falu- De a kultúrát szereti s be­csüli- Debrecenből, Egerből és Szolnokiról jár le időkö­zönként a színház. Most a falubeliek kerekednek majd fel. Külön autóbusz- szal ellátogatnak Egerbe, A nagy nyári melegeket Európa-szerte „kutyame­legnek”, kánikulának hív­ják. De mi köze a kutyá­nak — a kánikula latinul kiskutyát jelent — a me­leghez? Hiszen semmivel sem forróbb vérű a többi állatnál, legfeljebb bundá­ja miatt szíveli kevésbé a meleget, mint tollatlan, bundátlan gazdája, az em­ber. Földi kutyáknak va­lóban nincs is köze a „ku­tyameleg”, a „kánikula” elnevezéshez! Égi kutyáról terjedt el ez a nevezet. Már a föníciai és egyip­tomi ókor csillagászai és hajósai Nagy Kutyának nevezték azt a csillagcso­portot, amelyhez a Sirius bolygó fényes égiteste az év bizonyos szakaszában közeledik, sőt, amelybe a Sirius — mint a kutya a házába — bele is lép. A Sirius, a tengeri éjszakák vándorainak égi útmutatója, az év július 22. napjától— október 23-ig, cserben hagyja az éji hajósokat, mert ebben az időszakban, — vagyis a nagy nyár Idején — együtt kél és együtt nyugszik a Nappal. természetesen a színházba is. A szervezés Farkas Je- nőnére vár. A klubban lassan-lassan zajosabb lesz az élet- Hang­lemezeket tesznek fel a fiatalok- Esténként munka után szívesen látogatnak ide- A vasárnapról nem is beszélve. Csak egy nagy hiba van: a faluban ci­gányzenekar szolgáltatja a zenét. A fiatalok meg tánc­zenét szeretnének. Persze, ettől még vasárnap marad a vasárnap Nigyivánban. — Egy gitárzenekart hívunk le majd a nyáron — mosolyog a kultúrház igazgatónője- — Akkora mulatságot csapunk, hogy azt megnézheti­Könnyen megeshet­L. I. Ezt az időszakot., amikora merőlegesre emelkedő Nap fényéhez mintegy a Sirius is csatlakozik, nevezi az ember — az antik rómaiak .latin szavával — kániku­lának, a francia canicule- nek, a magyar kutyame­legnek. Az időjárás történetírói úgy tudják, hogy az utób­bi évezredben az 1540. év volt a kánikula aranyko­ra! Zürichben például eb­ben az esztendőben feb­ruár 19-től—szeptember 19-ig csak négy ízben hul­lott eső. Angliában a Themse annyira elapadt, hogy a tenger vize Lon­donig özönlött a kiszáradt folyó medrében. Madrid­nál a Manzenaresz úgy kiszáradt, hogy a spanyol fővárosban már a hídlábak sem vehettek lábvizet. 1540 nyarán nálunk a Dunát gázolni lehetett. A barmok — takarmány hí­ján — száraz faleveleket, fakérget ettek. S amire e honban még sose volt pél­da: drágább lett a víz mint a bor! Megesett, hogy Budán a háztüzet borral oltották. • | Miért „kutyameleg", miért „ káni a július?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom