Szolnok Megyei Néplap, 1967. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-04 / 155. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1967. július 4. Harci cselekmények a Szuezi-csatornán Az izraeli hadsereg szó­vivője szerint hétfőn reggel a Szuezi-csatorna nyugati partján állomásozó EKA-, illetve a keleti partvidéket megszállva tartó izraeli erők ismét lőtték egymás állá­sait. Ez azt jelenti, hogy a közel-keleti válsággal kap­csolatban összehívott ENSZ-közgyűlési szavazás előestéjén, immár a harma­dik egymást követő nap, folytatódnak az ellenséges­kedések. A kairói rádió hétfőn reg­gel ismertette az egyipto­mi főparancsnokság sajtó- közleményét, amely szerint az izraeli erőknek hat tankját és kilenc páncélo­zott csapatszállító gépkocsi­ját semmisítették meg a Szuezi-csatorna keleti part­ján fekvő Port Faud város elfoglalására irányuló si­kertelen kísérletük alkal­mával. Egy izraeli katonai szó­vivő szerint egyiptomi csa­pategységek a Szuezi-csa­torna nyugati partvidékéről reggel 7,30 órakor (helyi idő) a nap folyamán má­sodszor, aknavetőkkel lőt­ték a Kantara várostól északra elhelyezkedő izra­eli állásokat. Izraeli részről viszonozták a tüzelést és elhallgattatták az egyiptomi ütegeket — állítja az izra­eli szóvivő. Pompidou Moszkvában Georges Pompidou fran­cia miniszterelnök a szov­jet kormány meghívására hétfőn hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett A repülőtéren fogadására megjelent Alekszej Koszi­gin, Kirill Mazurov, Dmit- rij Poljanszkij, Jurij And­ropov és több más szovejt hivatalos személyiség. Podgornij Szíriából Irakba utazott Féltucat javaslat az ENSZ közgyűlése előtt Podgornij elutazott Da- maszkuszból. A repülőtéren Alasszi szíriai elnök, Zua- jen miniszterelnök, a szí­riai kormány több tagja és diplomáciai testületek kép­viselői búcsúztatták. Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Kommunista Párizsban hivatalosan be­jelentették, hogy De Gaulle elnök szeptember 6. és 12. között utazik Varsóba. Mint ismeretes, De Gaulle láto­gatását eredetileg június elejére tűzték ki, ezt azon­ban a közel-keleti válság kirobbanása miatt bizony­talan időre elhalasztották. A francia elnök október Pártja Politikai Bizottságá­nak tagja, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksé­gének elnöke hétfőn Abdel Aref iraki államfő meghí­vására baráti látogatásra Irak fővárosába, Bagdadba érkezett. elején Romániába utazik. A nyár folyamán, július közepén De Gaulle Bonnba, július 20-án az új Fundland melletti Saint Pierre és Mi­quelon francia szigetekre látogat, majd ezt az utazást követi július 23. és 27. kö­zött kanadai látogatása, amelynek fő állomása Montreal és Ottawa lesz. A közel-keleti kérdésről jelenleg már mintegy fél- tucat különböző javaslat került az ENSZ rendkívüli sürgős közgyűlése elé- Bi­zonyos, hogy a közgyűlés elvi állásfoglalása után a gyakorlati kérdések meg­oldása a Biztonsági Ta­nácsra hárul. Mint ismeretes, elsőnek a Szovjetunió terjesztett elő határozati javaslatot arról, hogy Izraelnek hala­déktalanul lei kell vonulnia a megszállt arab területek­ről és kártérítést kell fi­zetnie az okozott károkért- A szovjet javaslat követe­li Izrael elítélését az ag­resszióért. Az Egyesült Ál­lamok ellenjavaslata a csapatok kivonását szá­mos más probléma megol­dásától teszi függővé. Az el nem kötelezett or­szágok egy csoportja ne­vében Jugoszlávia terjesz­tette elő azt a javaslatot, amely az izraeli csapatok azonnali és feltétel nélküli kivonására szólít fel- En­nek ellensúlyozására az Egyesült Államok hallgató­lagos pártfogásával a latin­amén Icai országok azzal .álltak elő. hogy a csapa­tok kivonását hozzák ösz- szefüggésbe egy olyan arab nyilatkozattal, amely ki­mondaná az 1948 óta fenn­álló hadiállapot megszün­tetését. Erre az arab orszá­gok nem hajlandók- Szá­mos delegátus vetetté fel. hogy sürgős szükség van egy ENSZ főmegbízott ki­küldésére és ENSZ-csapa- tok állomásoztatására a fontosabb határmenti öve­zetekben. Külön javaslatot terjesz­tett elő Pakisztán. Jeruzsá­lem. illetve az arab mene­kültek ügyében­De Gaulle utazásai Algériai őrizetben Csőmbe Bamadin Mungul Diaka kongói államminiszter. a kinshasai kormány külön- megbízottja hétfőn Algírba érkezett, hogy személyesen kérje az algériai kormány­tól Csőmbe volt kongói mi­niszterelnök kiadatását. A hírügynökségi jelentések szerint Csőmbe és európai társai változatlanul az al­gériai hatóságok őrizeté­ben vannak. Csőmbe kísé­retében több belga személy volt és madridi értesülések szerint a gépen tartózko­dott két spanyol rendőr is Thomas Csőmbe, a volt kongói miniszterelnök fi­vére. aki vasárnap Mad­ridba érkezett. közölte: utazásának célja, hogy fi­vére elrablóinak nyomára jusson. ffliNPENFELÖL NEW YORK A hét végén háromszáz­ötven személy vesztette életét az amerikai ország­utakon közlekedési balese­tek következtében. A rend­őri krónika ugyanakkor hetvennégy vízbefúlásról és 21 halálos kimenetelű csó­nakszerencsétlenségről ad számot. NYUGAT-BERLIN Egy nyugat-berlini bíró­ság hétfőn öt évi kényszer- munkára ítélte Hans-Joac- him Rehse 64 éves volt ná­ci bírót, akit azzal a vád­dal állítottak bíróság elé, hogy a második világhábo­rú idején hét antifasiszta harcost végeztetett ki. Az ügyész életfogytiglani bör­tönbüntetést kért, a bíróság azonban csupán három esetben állapította meg a gyilkosságban való bűnré­szességét. I t A TENNESSEE-I CSODABOGARAK Az emberi pszicholó­giát még nagyon sokáig kell kutatnunk. Itt vám például az a kérdés, ho­gyan reagál az ember az ismétlődésre. Nagyon furcsa kis történet ez. Képzelje el az olvasó: holmi iskolai veze­tőség megparancsolja a ta­nulóknak, égessék el tan­könyveiket az iskolaudva­ron, s kijelenti, hogy a Föld nem gömbölyű, ha­nem lapos. Általános meg­hökkenés, csodálkozás, el­lenkezés. Az emberek fel- háborodnok. A vidéki la­pocskák száz meg száz cik­ket írnak, ostorozzák az esetet, s ez a hihetetlen esemény talán még az en­ciklopédiákba is bekerül. Azután új tankönyveket bo­csátanak ki, de egy esz­tendő múlva ugyanez az iskolai vezetőség elégetted az új könyveket is. Ez már sokkal kisebb meghökke­nést, csodálkozást, elégedet­lenséget kelt Bár az ember azt hinné, hogy éppen for­dítva kellene lennie, hiszen a kár most már kétszeres. 5 amikor az iskolai vezető­ség ismét tüzet gyújt az udvaron, a közönség már egyáltalán nem is törődik vele. Legfeljebb valaki, va­lahol, valamikor ennyit je­gyez meg — ásítva —, no, miféle csodabogarak ezek itt, ebben az iskolában. S mindez azért, mert az emberi pszichológia és az ismétlésre való reagálás — bonyolult dolog. Azt mondhatná az olvasó, hogy az iskolaudva­ron történő könyvégetés példáját úgy találta ki va­laki. Meglehet. De megem­lítek egy másik példát az életből. Valamivel több, mint negyven esztendővel ez­előtt Daytonban, Tennessee államnak ebben a bájos kis városában a helyi ható­ságok eltávolították az is­kolából a biológia tanárt, John T. Soopes-t Azért dobták ki, mert a szegény biológus beszélni mert ta­nítványainak Darwin fejlő­déselméletéről. Bírósági el­járás indult ellene. Tennes­see állam bírósági esküdtjei kimondták az ítéletet: a ta­nárt el kell távolítani, mert nem lehetséges az, hogy az ember a majomtól szár­mazzék. Oh! Akkor, 1925-ben a lapok nagy lármát csaptak, felháborodtak a hatóságok műveletlenségén, a bírák tudatlanságán, az esküdtek elképesztő ostobaságán. Rengeteg szép, ostorozó írás jelent meg az esetről. Va­laki a bírósági tárgyalást csak úgy könnyedén „ma- jom-per”-nek nevezte el, és ezen a néven került be a világ sok enciklopédiájába, mint a törvényerőre emelt égbekiáltó ostobaság pél­dája. Azóta azonban az em­beriség hányszor volt ismét tanúját a tudomány és a kultúra iránt tanúsított le­becsülésnek. Szinte úgy lát­szik, már hozzá is szokott ehhez. S most ugyanabban a Tennessee államban, 60 mérföldnyire Dayton váro­sától, 1967. tavaszán pon­tosan ugyanaz játszódott le, mint 42 esztendővel ezelőtt. Jacksbor o városából el­távolították Harry Soott 24 éves fiatal tanárt. Vajon miért? . Természetesen ugyanazért, mert beszélni mert tanítványainak Dar­win fejlődés-elméletéről. És minthogy Tennessee ál­lamban mind a mai napig érvényben van a törvény, amely szerint az ember sem­mi körülmények között nem származhat — fejlő­dés útján — alsóbbrendű lényektől, az eltávolított tanárnak semmi reménye nem lehet arra, hogy visz- szakerüljön az iskolába. Azt hiszi az olvasó, hogy az amerikai lapok lármát csaptak emiatt? Azt hiszik, hogy a feldühödött újság­írók nekiültek írógépük­nek? Azt hiszik, hogy a televízió hírmagyarázói beszéltek arról, hogy miért remegnek a XX. század második felében Tennessee államban Darwin fejlődés- elméletétől? Semmi efféle nem tör­tént! Megszokták már. Rá se hederítenek. Csak Eddy, a liftesfiú rázta a fejét és jegyezte meg: „Miféle cso­dabogarak ezek a tennes- see-iek.” Genrih Borovik a Novoszty sajtóügynökség New York-i tudósítója Párizs—London mérkőzés A magassántű szovjet - amerikai tárgyalá­sokra irányuló figye­lem a közelmúlt napok­ban egy időre háttérbe szorította a „négy nagy'” közül a másik kettőnek: Franciaországnak és Nagy- Britanniánnak dilpomáciai kapcsolatát és tevékenysé­gét­Pedig a szovjet diplomá­cia kezdeményező lépései­nek sikerét és békeszerető szempontjainak fokozatos áttörését. érvényesülését nem utolsó sorban „a má­sik két nagy” magatartá­sán és kapcsolatain is ie lehet mérni. Az alapvető következte­tés az. hogy a szovjet dip­lomáciának a nemzetközi helyzet legégetőbb és leg­főbb kérdéseiben a nagy realitásérzékkel rendelkező francia politikát sikerült a maga oldalára állítania! Ezt jelezték az amerikai földrészről hazafelé tartó Koszigin szovjet miniszter- elnök és De Gaulle elnök újabb találkozójáról ki­adott közlemények. Sőt: bi­zonyos értelemben maga az a tény is. hogy a Koszi­gin—Johnson találkozó előtt és után a szovjet és \ francia kormány a legma­gasabb szinten egyeztette politikáját. Ezt az irányza­tot megerősíti, hogy a francia—szovjet diplomá­ciai érintkezés jóformán megállás nélkül igen ma­gas szinten folytatódik- Csak a színhely változik: hétfőtől kezdve Pompidou francia miniszterelnök Cou- ve de Murville külügymi­niszter társaságában Moszk­vában tárgyal­E megbeszélések ter­mészetesen bizalma­sak. Bizonyos jelzé­sek azonban megbízható iránymutatást nyújtanak- Ilyen volt például az a francia kormányutasítás, hogy Franciaország ENSZ- küldöttsége a rendkívüli közgyűlésen támogassa a tizenhat el nem kötelezett ország által beterjesztett határozati javaslatot. Füg­getlenül a rendkívüli köz­gyűlés szavazásának ered­ményétől. a közgyűlés ajánlásai a Biztonsági Ta­nács elé kerülnek. Éppen ezért igen nagy jelentősé­gű, hogy Franciaország, mint a Tanács egyik állan­dó tagja a dolog lényegét tekintve a Szovjetunióval azonos álláspontot elfoglal­va kívánja felszámolni a közel-keleti háború kö­vetkezményeit. Franciaországnak ez a legmagasabb szintű állás- foglalása kiterjed a világ- helyzet másik veszélygócá­ra. Vietnamra is- De Gaulle elnök a sorozatos csúcsta­lálkozók időszakában tett nyilatkozatában világosan leszögezte, hogy a háború alapvető oka az amerikai intervenció, megoldási mód­ja pedig az intervenciós csapatok kivonása­M indez jóformán eldön­tötte a „második két nagy”, Franciaország és Nagy-Britannia képvise­lői között folytatódott csúcstalálkozó légkörét és eredményeit. Az angol po­litika igen nehéz helyzet­be került- A De Gaulle— Wilson tárgyalások napi­rendjén három alapvető kérdés szerepel: a Közel­Kelet- Vietnam és Nagy- feritannia Közös Piac-i belépési kérelme. De Gaulle és a fran­cia diplomácia magatartá­sa mindhárom kérdésben azon az ítéleten alapult, hogy a Wilson kormány po­litikája túlságosan kötődik Washingtonhoz, s ezért nem minősíthető Párizs számára megbízható szö­vetségesnek. Az angol diplomácia — hogy ezeket az akadályo­kat áttörje — bonyolult tomamutatványokat hajtott végre. Távol-Kelet és a vietnami háború kérdésé­ben Wilson a De Gaulle- lal folytatott tárgyalásokon fenntartotta a Washington­nak nyújtott támogatás po­litikáját — de ugyanakkor „megcsillantott” egy olyan lehetőséget hogy Nagy- Britannia fokozatosan visz- szavonja erőit a Szueztől keletre levő térségből. A közel-keleti konfliktus ügyében Wilson ugyancsak közeledni volt kénytelen a francin állásponthoz- Ezt tükrözte Brown brit kül­ügyminiszter nyilatkozata, amely szerint az angol kor­mány nem ismer el sem­miféle. hadműveletek út­ján szerzett területgyaia- podást­N agy-Britannia Párizs­ban végrehajtott kö­zeledési manőverei azonban túlságosan homá­lyosak és kétértelműek voltak ahhoz, hogy De Gaulle-t a Közös Piac ügyében alapvető álláspont­jának megváltoztatására kényszerítsék. A francia el­nök kijelentette: nem* idő­szerű Nagy-Britannia tel- jesjogú Közös Piac-i tag­ságának megvitatása — s ugyanilyen álláspontot fog­lalt el francia befolyásra a brüsszeli Közös Piac-i kül­ügyminiszteri értekezlet ’s- „Kárpótlásul” De Gaulle felvetette Nagy-Britannia „laza társulásának” lehető­ségét a Közös Piaccal: Wilson azonban nagyon jól tudja, hogy ez az angol cé­lok feladásával lenne egy­értelmű. A laza társulás hosszú évekig elodázhatja a tényleges csatlakozás napi­rendre tűzését. Másrészt: megtagadná Nagy-Britan- niától azt a nyu­gt-európai politikai be­folyást, amelynek meg­szerzésére a teljes jogú tagság lehetőséget nyújta­na. s amely voltaképpen az angol törekvések egyik célja­A csúcsértekezletek idő­szakában tehát a „másik két nagy” vi­szonya igen sokrétűen ala­kult- Franciaország meg­szilárdította az amerikai vonallal szemben független külpolitikai irányzatát. F.z az erőteljes és szilárd ál­lásfoglalás bizonyos lénye­ges pontokon megingatta és engedményekre kényszerí­tette az angol külpolitikát — anélkül azonban, hogy tényleges közeledésről le­hetne beszélni London és Párizs között- A fő tanul­ság mindenképpen az. hogy a London és Párizs közötti tárgyalások aláhúzták a feltétlen amerikai elkötele­zettség és Párizs között in­gadozó angol külpolitika bizonytalanságát és elszi­geteltségét — te — Burma-ellenes tüntetések Pekingben Pekingben vasárnap, im­már a negyedik napon, folytatódtak a burmai nagykövetség épülete előtt a tiltakozó tünetések- Az Üj Kína tájékoztatása sze­rint csütörtök óta. amikor a tüntetések kezdődtek, több mint egymillió ember vonult fel Pekingben ,.a Kína-ellenes erőszakoskodá­sok elleni tiltakozásként”. Mint az Űj Kína jelenti, a Rangoonban akkreditált kínai ügyvivő a burmai külügyminisztériumban újabb tiltakozást nyújtott át- A tiltakozás szerint a burmai „huligánok” Kína- ellenes akcióira a burmai kormány ösztönzése követ­keztében került sor.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom