Szolnok Megyei Néplap, 1967. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-30 / 178. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! > XVIII. évfolyam, 178. szám. Arat 80 fillér 1067. július 30, vasárnap. Arak és bérek A gazdasági élet fogas­kerekeinek sebesség­váltása. az új fordulatszám felvétele — hogy a ma oly népszerű autós nyelvem fe­jezzük ki magunkat —, nem olyan könnyen ért­hető és világos az egyszerű emberek számára. A minap egy pártnapom. ahol az országgyűlés leg­utóbbi ülésének anyagáról volt szó. a legfeszültebb ér­deklődés akkor kísérte az előadó szavait, amikor az árak és a bérek várható alakulásáról ejtett néhány szót. A szemekből sugárzott a nagy figyelem és az ér­deklődés — de némelyikből az is kiolvasható volt: ..Maid mealátruk. egyelőre hiszem is. meg nem is-” Mármint azt. amit az elő­adó meggyőző érvekkel bi­zonyított: a kormány eltö­kélt szándéka, hoav az új gazdasági mechanizmus ha­tására az eddiainél gyor­sabban növekedjen a lakos­ság életszínvonala, s ez fo­lyamatosan nyomon követ­hető legyen az árak és bé­rek alakulásában is. Cemmt csodálkoznivaló nincs azon. hogy a tapasztalható. általánosan bizakodó hangulatba — amellyel az ország lakossá­ga a gazdasági reformok bevezetését vária — itt-ott belevegyül a fentihez ha­sonló kétkedés és bizonyta­lanság is. A legutóbbi or­szággyűlésen a Miniszterta­nács elnöke is szólt azok­ról a kérdésekről, amelyek leginkább foglalkoztatták a közvéleményt. Természetes, hogv ezekre a kérdésekre mégis újra és újra vissza kell térni. Ugyanis egy sor olvan új dologról van szó. amelynek a megértése. a széles közvéleménybe való ..betáplálása” nem könnyű dolog- Valóságos új közgaz­daság fogalomrendszert keli a köztudat’'a átvinni. Nem beszélve arról, hogy elég sok az olvan ..kávéhá­zi közgazdász”, aki min­dent ..lobban” tud. s bi­zony ezeknek a fontoskodó, olvkor kimondottan rossz­hiszemű magyarázatoknak a helyreigazítása is nehezíti a dolgot Akad. aki rosszalja. hogy a dolgozók:: az úi gazda­sági mechanizmus szerte­ágazó problémáiból főként — olykor kizárólag — az árak és a bérek várható alakulása érdekli Váltig magyarázzák az Ilyen tü- relmetlenkedők. hogy az árak és a bérek alakulása csak következmény. (Min­denféle gazdasági rendszer­ben azh Függvénye a ter­melésnek; Qe mégsem ítélendő el az az egyszerű em­ber. aki következetesen azt a kérdést teszi* fel: ..Jó, jó. de mégiscsak azt szeretném tudni, kereshetek-e majd többet, s hoavan alakulnak maid az árak” Sajátságo­sa r realisztikus kérdés-fel­tevés ez. Nem a tömeg­méretű anyagiasság meg­nyilvánulása. hanem annak a szocialista alapelveken nvugvó szándéknak az egy­szerű tudomásulvétele, amelv a kormány életszín­vonal -politikáját is diktál­ja- Mert hisz a szocializ­mus legfőbb célkitűzése mégiscsak abban foglalha­tó össze hogv legyen a magyar név élete mini szebb, tartalmasabb, gazda­gabb. S. hogy ezt a fizeté­si borítékok vastagságával, a kirakati árakkal is mér­ni szeretnék a dolgozók? Természetes igény ez, olyan igény, amely találkozik a megvalósítandó gazdasági reformok egyik alapelvé­— vei: legyen az anyagi ér­dekeltség kézzelfoghatóbb, érthetőbb, s ettől az eddi­ginél ösztönzőbb. A már említett oártnap tapasztalatai is arra utalnak, hogy — ha van­nak — a kérdések körül vannak előzetes aggályok. A műhelyekben a munká­sok között hivatalokban, intézményekben egyik leg­általánosabb beszédtéma az. hogy a már ismert és he­lyes bérezési elvek hogyan érvényesülnek majd a gya­korlatban. Miként jut majd kifejezésre a bérezésben a ió munka és a hanyag munka közötti különbség, megszűnik-e az egvemlősdi. valóban többet kap-e az a munkás. aki becsületes munkával kifogástalan munkadarabot ad ki a ke­zéből. mint a seleitgvártó. a lógós- Az egyenlősdi megszüntetése, a magasabb szakképzettség, a nagyobb tudás elismerésének hono­rálása — egyszóval a vas- tagabb. vagy lavosabb bo­ríték szerepel az ilyen be­szélgetések napirendién- Az aggályokra még nem min­dig kielégítsek a válaszok. Sokszor még alig tudnak többet a dolgozók annál 9 kávéházi közgazdászok ál­tal kiagyalt ..reformalao- eivnél”, mely szerint ..olyan bérezési elvek lesznek, hogy az igazgatók az eddiginek a tíz—húszszorosát fogják keresni.” Valóban kereshet egy igazgató a jelenlegi fix fizetésénél többet. (En­nek nincs ugyan plafonja, de nevetséges találgatás a tíz—húszszoros jövedelem emlegetése.) Fontosabb en­nél annak a megmagyará­zása. hogyan kereshet maid jobban a munkás, a mű­hely. az üzem kollektívája, hoavan jut nagyobb bér- alavhoz egy egész avár munkássága• Ami a dolog másik olda­tát. az árarányok alakulá­sát illeti, az aggályok ta­lán még érthetőbbek, hisz „mindenki a piacról él”- Nagyon fontos dolog, hogy megnyugtatóan megmagya­rázzuk a dolgozóknak: szo­cialista rendszerünk alap- élveivel ellenkezne, ha az áru és pénzviszonyok sza­bad játékának tennénk ki a lakosság ellátását. Refor­munktól idegen a keres­let-kínálat törvényének ka­pitalista módon való érvé­nyesülése. A rugalmasabb gazdálkodás lehetősége, a gazdasági ösztönzők érvé- nvesítése. a nyereségszámo­lás. mint főkritérium — mind-mind legfőbb szocia­lista alaoelvünk szolgála­tában áll: hatása csak egy­féle lehet, segíteni a la- » kossáa életszínvonalának az eddiainél avorsabb emel­kedését. A fő kérdés valóban a M termelés. Nyilvánva­ló. hogy állami és társadal­mi szerveinknek most a termelés szféráiéban bekö­vetkező reformokkal kell a legtöbbet foglalkozni. De — elsősorban a felvilágosí­tó munkára hivatottaknak — a már kidolgozott új el­vek várható hatását, érvé­nyesülési feltételeit is. meg kell magyarázni. A reform kedvező légkörben való megvalósításának ez taen fontos feltétele. ARATJÁK A LENT A VEZSENYI TISZÁMÉN TI TSZ-BEN (Foto; Nagy Zsolt) Budapestre érfeesett a japán külügy­miniszter Megalakult a Keletmagyarországi Erdőgazdasági és Faipari Egyesülés Szolnok székhellyel tíz gazdaságot és három nagy­üzemet vontak össze Péter János külügymi­niszter meghívására szom­baton hazánkba érkezett Miki Takeo japán külügy­miniszter feleségével és kí­séretével. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Péter János külügyminiszter, — Szarka Károly külügymi­niszterhelyettes és a kül­ügyminisztérium több vezető munkatársa fogadta. Ott volt Yagi Masao, budapesti japán nagykövet és a nagy- követség több tagja* Szolnoki székhellyel meg­alakult a Keletmagyaror­szági Erdőgazdasági és Fa­ipari Egyesülés. Az ország­ban három egyesülést — Dunántúli (veszprémi szék­hellyel, Középmagyarorszá­gi (budapesti székhellyel) — hoztak létre. A kelet­magyarországihoz — a szolnoki erdőgazdasá­gon kívül — tartozik az egri, a miskolci, a sá­rospataki, a nyíregyházi, a debreceni, a gyulai, a sze­gedi, a kecskeméti és a bajai erdőgazdaság. Az egyesülés felügyelete alá vonták a Mohácsi Farost Lemezgyárat, a Szegedi Far lemez Műveket és az Észak­magyarországi (Eger mel­letti) Fűrészeket. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter a keletmagyarországi egyesülés vezetésével Marton Tibort, a Szolnok megyei Erdőgaz­daság igazgatóját bízta meg. Százezer vagon kenyérgabonát vásároltak fel Husxonhétexer vagonra pótazerxődés Az idei aratás 8—10 napos késéssel indult, a gabonafelvásárlás mégis jóval előbbre tart, mint a múlt év hasonló időszakában. S ebben — a kedvező, jó időjáráson kívül — nagy része van a számottevően megnövelt, s az eddiginél minőségileg is jobb gép­parknak. Rékai Gábor, a gabona tröszt vezérigazgatója az MTI munkatársának adott tájékoztatójában közölte, hogy a legutóbbi összege­zés szerint máris több mint százezer vagonnyi kenyérgabonát vásároltak fel. Ez körül­belül 25 százalékkal ha­ladja túl a múlt év ha­sonló időszakában elért, s eddig rekordnak szá­mító teljesítményt. lók az úgynevezett kom- bájngabona széleskörű át­vételével. Tavaly a teljes betakarítási idényben 40 000 vagonnyi gabonát vásárol­tak fel közvetlenül a kom­bájnok alól, az idén máris túlhaladták az 50 OOO-ret és a jelek szerint aratás végéig megközelí­tik, vagy elérik a 100 000 vagont. Az átvétel minőségi ta­pasztalatai is kedvezőek* dig csupán Somogy, Zala és Vas megyében volt szükség. Nehezebb a helyzet a raktározással — hangsú­lyozta Rékai Gábor, a vezérigazgató. Noha az 1966—67-es gazdasági év­ben 12 000 vagonnal növel­ték a raktárkapacitást, szá­mos megyében máris bir­kóznak az elhelyezési gon­dokkal. A szakemberek számítása szerint augusz­tus elején, — főleg Békés, Szolnok, Fe­jér, Tolna és Baranya megyékből több mint 11000 vagonnyi gabonát keU majd átszállítani a aki továbbra is ellátja a megyei gazdaság irányítá­sát. Ismeretes, hogy a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium megalakulá­sával megszűnt a közép­irányító szerv, az Országos Erdészeti Főigazgatóság. Most a minisztériumnak két főosztálya (a fejlesztési és a közgazdasági, ellenőr­zési) valamint az Erdészeti Hivatal (kis létszámmal) foglalkozik az erdészeti ügyekkel; A létrejött egyesülések sem középirányító szervek. Az ide tartozó gazdaságok, üzemek önállóak. Az egye­süléseket azért hozták lét­re, hogy elősegítsék a vál­lalatok szervezettebb együttműködését, elejét ve­gyék a párhuzamos fej­lesztésnek, s biztosítsák a rendelkezésre álló kapaci­tás maximális kihasználá­sát és a szükségletek ki­elégítését. A keletmagyarországi . egyesülést most szervezik. Jellemző, hogy július 5—22 között kereken 22 000 va­gon kenyérgabona értéke­sítésére kötöttek pótszerző­dést a termelőszövetkeze­tek; A szerződésekkel or­szágosan már 104 000 va­gonnál tartanak. Ugyan­csak a betakarítás gyorsí­tását segítették a felvásár­A gabonák általában szá­razait és tiszták, a búzák acélosak. A nedvességtartalom alig 14—15 százalékos, a búza hektolitersúlya zömmel 78—80 között váltakozik, de sokhelyütt a 80-at Is túlhaladja. Szárítására ed­nagyobb raktározási te­rülettel rendelkező or­szágrészekbe. Elsősorban Budapest, to­vábbá Szabolcs-Szatmár. Borsod és Heves megye raktárai fogadják a másutt már nem tárolható ter­ményt. Működési helye a József Attila utca (a szolnoki gazdaság székhazában) lesz. Két osztálya lesz: műszaki fejlesztési és közgazdasá­gi. Az új szerv apparátusa mindössze tizenöt személy- lyel dolgozik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom