Szolnok Megyei Néplap, 1967. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-28 / 176. szám

iS«, J*h» m «QLNOK MEGYEI NÉPLAP Gazdasági jegyzetelt Ahány hiánycikk, annyi bosszúság Ahány hiánycikk, any- nyi bosszúság. Szolnok megye kereskedelmének hiánycikk listáján százöt­ven tétel szerepel, még­pedig állandó jelleggel. Az „ideiglenesekről” szót sem érdemes ejteni. — azokat néha egy kis szeren­csével lehet kapni. Egy hónapig igen, félévig nem. Az illetékeseik mindent megtesznek azért, hogy segítsenek a vásárlókon. A megyei tanács vb ke­reskedelmi osztályának aktív közreműködésével jelentős üzleteket kötöt­tek a nagykereskedelmi vállalatok a helyiiparral. A tanácsi vállalatok, kis­ipari szövetkezetek több mint 7 millió forint értékű megrendeléshez jutottak „terven” felül. A megyei árualapot tehát többé-ke- vésbé kiegészítik, szűkít­ve a hiánycikkek listáját. — Ennek ellenére még mindig százötven olyan cikk van, aminek gyártá­sára nem akad a megyé­ben vállalkozó. Igaz, ezek apró, csekély érté­kű termékek, gyártásuk nem mindig gazdaságos. De szükség van rájuk. — Éppen ezért a megyei ta­nács pénzügyi osztálya közel egymillió forintot szánt dotációra, melynek eddig tizedrészét vették igénybe. A megyei vállalatok, szövetkezetek mereven el­zárkóznak az elől, hogy az árualapot kiegészítő ke­resett cikkeket gyártsa­nak. Mindennapi bosszúsá­gunk okát tehát ezúttal nem a kereskedelemben, hanem a megyei iparban kell keresnünk. A Jászságban kedvelik a fűrészporos kályhát. A ke­reskedelem legalább két­százat rendelne. De éppen a jászkiséri, jászárokszállási, jászalsószentgyörgyi ktsz mondott a kereskedelemnek nemet Kunszentmártonban is hasonló a helyzet. Az új gazdasági mecha­nizmus alapelve a piacra, a szükségletre való termelés. A mi megyénk tanácsi és szövetkezeti ipara azonban úgy tűnik, ma még szemez­get a piacon, keresi a ma­zsolát. Ami aztán, nem ma­zsola, arra fittyethány?! Persze a kereskedelem is megpróbálhatja ezt a játé­kot. Elvégre más megyék­ben akadhatnak még vállal­kozók. Nem is ártana meg, ha nálunk egyesek hoppon maradnának. Majd akkor rájönnének, kínálat is van a világon. A megye szövetkezeti épí­tőipara az idei első félévben jól megállta a helyét. Az össztermelés jelentősen oő- vült, a termelékenység szín­vonala felfelé ivei. A fejlő­dés nem kis mértékben an­nak köszönhető, hogy igye­keztek gépesíteni a munkát A műszaki adottságok javu­lása révén a munkaszerve­zést kénytelenek voltak tervszerűbbé tenni. Ennek ellenére minden jel arra vall, hogy ez még mindig nem erősségük. Jónéhány olyan szövetke­zet akad, ahol még a na­gyobb volumenű munkákra sem készítettek vonalas ütemtervet és nem előre utalványozzák az anyagot így aztán apró szervezési hibák következtében sok veszteségidő halmozódik fel. A gépek kihasználása még messze van az optimálistól. Nem egy szövetkezetnél idegenkednek a gépesítés­től, a korszerű technológiá­tól. Egy év leforgása alatt közel 3 millió Ft értékű építőipari gépet vásároltak a szövetkezetek. Érdekük, hogy ez a befektetés miha­marabb megtérüljön. Ügy látszik, akadnak még oLyan vezetők, akik másképpen vélekednek. A beszerzett gépek egy részét parlagon hagyják, nem dolgoztatják. A tószegi és a nagykörűi vegyes ktsz- nél például a szállítószala­gokat hagyják pihenni, ho­lott azok még a kislakás­építésnél is igen termeléke­nyek. Megérné tehát, hogy jobban „foglalkoztassák” a drága jószágokat. Tagadhatatlan, a gépesí­tettség nem „tűri” a szer­vezetlenséget. Az eszközle­kötési járulékot mindenkép­pen fizetni kell. Meg aztán minek talicskázzanak a munkások, ha van szállító- szalag is. Jó lenne belátni, hogy a munkaszervezés hi­bái miatt kiesett gépórák utóbb a nyereségben is tük­röződnek. A parlagon heverő gépek hasznot nem hoznak, :sak visznek a haszonból. Amit a munkások nagy igyekezet­tel összehoznak két kezük munkájával, annak nem kis hányadát fölözik le a ki­használatlan gépek. F P. Tankönyv-műszakok a nyomdákban Reform tankönyv a másodikos és harmadikos gimnazistáknak A Tankönyvkiadó Válla­lat és a Nyomdaipari Tröszt képviselői elmondták, hogy a tankönyvgyártás jó ütem­ben halad, bár az idei prog­ram teljesítését megnehezí­tette az év elejei papírhiány. Ennek ellenére a tanév kez­FELVÉTELRE KERESÜNK budapesti munkahelyre szerkezetlakatos, he­gesztő. marós, eszter­gályos. mintakészítő szakmunkásokat, fér­fi segédmunkásokat. portásokat, — valamint vidéki mun­kára lakatosokat, he­gesztőket. csőszerelő­ket és festő szak­munkásokat. Örst Bányagépgyártó Vállalat Budapest, IV- Baross u. 91—95( detére elkészülnek az álta­lános és középiskolások könyvel. Az Athenaeumban és az Egyetemi Nyomdában ezek­ben a hetekben állandóan „tankönyv-műszakot” tarta­nak, ami azt jelenti, hogy a lapnyomáson kívül lényegé­ben csak az iskolai könyvek elkészítésével foglalkoznak. Ebben az évben a tan- könyvkiadó megbízásából az általános iskolások és a középiskolák diákjai részé­re 14 millió könyvet készí­tenek a nyomdák. 320 féle tankönyv gyártását kell be­fejezni szeptemberig. ÜJ reform tankönyvekkel látják el a gimnáziumok harma­dik osztályos tanulóit és be­fejeződik a másodikosok re­formtankönyveinek kiadása. Több új tankönyv lát nap­világot a szakközépiskolások számára is. Szovjet motorok, egyen­irányítók Tervezés a kereslet és kínálat szerint Jó boltok — Kétszázezer forint nyereség A napokban sikeresen be­fejeződtek a szélesszalagú hengermű elektromos be­rendezéseinek szállítására irányuló magyar—szovjet tárgyalások. A szerződés ér­telmében a Szovjetunió meghajtó motorokat, egyen­irányítókat és villamos au- tomatikákat küld Székesfe­hérvárra a technológiai be­rendezések mozgatásához. A szélesszalag hengermű gépi berendezéseit, köztük a nagy hengerállványokat és hengersorokat a Szovjet­unió szállítja. Évek óta a legjobbak kö­zött tartják nyilván a tisza- földvári általános fogyasz­tási és értékesítési szövet­kezetét. Most fél év után is elé­gedetten újságolták: a bá­zishoz viszonyítva kétszáz­ezer forinttal növekedett a nyereségük. Hogyan sikerült? A terv készítésével kezdődött. Az a tény. hogy nem lent­ről szabták meg a felada­taikat, már önmagában biztosítékot nyújtott egy reális, a helyi igényeknek megfelelő terv kidolgozá­sához. Igaz, az önállóság megkö­vetelte, hogy rugalmasan, a kereslet-kínálat törvénysze­rűségeinek megfelelően ter­vezzenek. Valamennyi egység kol­lektívájától javaslatot kér­tek: a maguk erejét ismerve határozzák meg, mit akar­nak az idén forgalmazni, árulni. Arra azonban vi­gyáztak, hogy a bolti dol­gozóik esetleges kényelem Hit olvasnak és mennyit? keresésének kárát ne érez­ze majd a lakosság. Ered­ménye, hogy a tiszaföldvári boltok hiánycikk listája szűkült az idén. Bő az áru- választék. Mintegy 20 szá­zalékkal nagyobb forgalmat bonyolítottak le, mint tavaly az első félévben. A forgalomemelkedés és a nyereségnövekedés ter­mészetesen nem kizárólag a tervezésnek, árubeszerzés javulásának tulajdonítható. Üj egységeket is nyitottak, kihasználták a nagykeres­kedelem által adható bizo­mányi áruátvételt, a zöld­ség-gyümölcs forgalomból kikapcsolták a MÉK-et. Nö- vényvódőszer boltot építet­tek s egy agronómust azért alkalmaznak, hogy szakta­nácsaival segítse a háztáji gazdaságokat A megyei hírlaposztály tájékoztatása szerint jú­lius 26-án a napilapok kö­zül az országos arányok­nak megfelelően Nép- szabadság ból érkezett a legtöbb a megyébe, pon­tosan 31912. A második helyet a Néplap foglalta el 26 730, majd jóval utánuk a Népszava kö­vetkezett 4390 példánnyal. A hetilapok között a megye gazdasági jellege miatt a legmagasabb a Szabad Föld példányszá­ma volt az elmúlt héten, 36 308. A Ludas utána kö­vetkezik 21088 darabbal. A képeslapok között az első a Nők Lapja, a me­gyébe érkezett példányok száma 17 804. Művészeti és politikai hetilapunkból, az Elet és Irodalomból 283 darab ke­Egy kis statisztika rült árusításra. Havonta megjelenő folyóirataink között júniusban az Űj Írás volt az első 181 da­rabbal, egyetlen eggyel maradt el mögötte a Nagy­világ. — A tudományok iránt érdeklődőknek kö­zöljük, hogy népszerű he­tilapjuk az Élet és Tudo­mány 3521 darabnyi te­kintélyes mennyiséggel képviseltette magát az árusításra kerülő lapok között. Az idegennyelvű újsá­gok sorában a l’Humanite vezet 186 példánnyal. — Ennyi érkezett a megyébe június hónapban összesen. Az NDK-beli Neues Deutschland 121, a szov­jet Pravda 118, az osztrák Volksstimme 84, az an­gol Morning Star 82 pél­dányban érkezett. A listát még sokáig folytathatnánk, hiszen sok tucatnyi idegen nyelvű lap közül válogathatnak a nyelvtudással rendelkezők és a megyénkbe látogató külföldiek. A Borba, a Rudé Právo, a Scinteit, a Trybuna Ludu egyaránt megtalálhatók az újság­árusok asztalán. Olasz kommunisták hetilapja, a Vie Nuove és a Noi Donne, mindkettő 20—20 pél­dányban érkezik, sőt még spanyol nyelvű folyóirat is kapható, a Tiempos Neu- vos 5 példánya kerül Szol­nok megyébe. Válogatásra tehát bőven van lehetőség, mindenki­nek érdeklődése és nyelv­tudása szerint. Jubileumi verseny legyénk tér szövetkezeteiben Kétszázhetvenöt brigád küzd a szocialista címért — Másfél millió forint a legjobbak jutalmazására A helyi húsellátás javítá­sára a szerződött baromfit nem adják tovább, hanem közvetlenül a felvásárló telepről értékesítik. A földváriak így olcsóbban jutnak baromfihoz. Üj egységeket is építettek, amelyek csak az új gazda­sági irányítási rendszer el­vei alapján valósulhattak meg. Eddig ugyanis az épí­tési engedélyeket a MÉ­SZÖV hagyta jóvá. Az egy­millió forintot meg nem ha­ladó létesítményhez ma már ez nem kell. Ezzel a le­hetőséggel élve építették meg az említett növényvé­dőszer boltot, a fürdő terü­letén egy korszerű vendég­látó egységet és a napokban nyitották meg az új bútor­boltot is. Eredmények ezek. De a hat hónap tanulsága mégis vegyes. Akad még javítani való. Pl. nem gondoltak ar­ra, hogy a szövetkezetek egymás között is köthetnek üzletet, hogy közös gondjai­kat együtt is megoldhatják. Pl. építő vagy szállítási részleget hozhatnak létre közösen. Az ilyen vállalko­zások csökkentik a fenntar­tási költségeket és olcsóbbá teszik a szállítást vagy az építkezést. Egy másik dolog, amely­ben már előbbre tarthatná­nak: Kevés a sertéshús a köz­ségben. Megyénk termelőszövet­kezeteinek első küldöttérte­kezlete felhívással fordult a szövetkezetek tagságához: csatlakozzon a szocialista brigádok által kezdeménye­zett, a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom tisztele­tére folyó munkaverseny­hez. A felhívás nagy vissz­hangra talált a közös gaz­daságokban. A 132 megyei közös gaz­daság közül 105 nevezett be e vetélkedőbe. A nőtanács, a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium és a Hazafias Népfront által meghirdetett baromfitenyésztők verse­nyéhez me'gyénk 55 közös gazdaságából 62 munkacsa­pat háromszáz tagja csatla­kozott. Társas gazdaságaink nagy többségében a munkaver­seny szervezését a verseny- bizottságok végzik a párt és a gazdaság vezetőségek irányitásával: A vállalások az éves termelési tervből indulnak ki. A gazdák arra törekednek, hogy túltelje­sítsék a termelési előirány­zatokat. Ennek érdekében brigádok, munkacsapatok és egyének vetélkednek a gazdaságban. Az emberek tudják, hogy mikor, hogyan értékelik az eredményeket, s a legjob­bak milyen erkölcsi és anyagi elismerésre számít­hatnak. 1964-ben mintegy 15 ezer személy tett versenyválla­lást megyénk szövetkezetei­ben. Az idén már 21 ezren — a dolgozó tagok 45 száza­léka — vetélkednek Az ágazat sajátosságából ered, hogy legtöbben — 13 327 — a növénytermelésben. Kö­zülük 3800 a fiatal és 5500 a nő. Arányszámuk a ko­rábbiakhoz képest örvende­tesen emelkedett. A szövetkezetek egyre na­gyobb összegeket fordítanak a legjobb eredményt elérők jutalmazására. Tavaly erre a célra 632 ezer forintot terveztek, az idén már több mint másfél milliót. Tehát felismerték az anyagi ösztönzés jelentőségét. A szocialista cím megtar­tásáért és elnyeréséért az idén 275 munkaszervezeti egység 3317 tagja tett válla­lást. Közülük 101 brigád a szocialista cím megtartá­sáért versenyez. A brigá­doknak — elért eredményeik alapján — a szövetkezet közgyűlése ítéli oda a szo­cialista brigád cím viselé­sére jogosító jelvényt. — m. 1. — Megyei példa bizonyítja, hogy a szövetkezetek saját hizlaldájukkal enyhítenek ezen a gondon. A tiszaföld- váriak ennek még csak a gondolatáig jutottak el. Azon is érdemes lenne gon­dolkodni; milyen lehetőség van a közös érdek és koc­kázatvállalás alapján ipari, mezőgazdasági üzemi tár­sulások létrehozására. M. J. KULTÚRFILM Szegényes viskóra szegeződtek a ka­merák — Bizony gyerekek — mondta nedves- szemű munkatársainak sírástól remegő hangon a főrendező. — E gunyhóban jött világra korunk legnagyobb tudósa... Aztán beljebb kerültek• — A szoba — zokogta a filmes. — íme, a szoba, ahol ringatták a bölcsőjét... A kamerák egy helyiséggel tovább ván­doroltak• — Ez az a konyha — csókolta meg a kemencét a főrendező — ahol úgy szere­tett mákospatkót rágicsálni... A forgatókönyv írója a nagy tudós egyetlen és itt élő unokahúgát ölelte át mély érzésekkel és csak a pofon józani- totta ki. — Tisztára az ő stílusa — tapogatta feldagadt arcát a filmíró — Micsoda ke­mény határozottság! — Elég lesz a szalag? — aggodalmas­kodott a felvételvezető. — Elég lesz? A főrendező ráförmedt■ — Nem spórolhatunk! Nagy élet nagy filmje lesz ez! Nem spórolhatunk! — Kérlek! — mondta a kurb'isomber és engedelmesen irányította a óévét a kis­kapum. amelyen át a nagy tudós eltávo­zott a külvilágba. — Arrébb, jóember! mondta a főrende­ző egy idős emberkének, aki éppen nyo- makodott be a szűk kapun­— Kérem, én vagyok az a kisfiú — közölte az öreg —. aki a nagy tudós záp- fogát kiverte, amikor a nagy tudós tíz­éves volt. — Ja az más — mondták a filmesek és filmre került még a hajdani kanász — hordágyon, hozták. de hozták —. aki kürtje szavával szokta riogatni a nagy tudós szüleinek egyetlen hízóját. hogy fáradjon ki a mezőre. Még vagy ötven hajdani játszótárs, lányra Hás meg közeli és távoli rokon és ismerős öröködött meg a filmszalagokon, mikor végre beállított maga a nagy tu­dós is. — Kezdhetjük? — kérdezte kacéran és beállt a kamerák elé, de azok hallgattak, mert a főrendező elgondolkodott­— Nézze kérem — mondta végre a filmes. — Nem szívesen lépném túl a költségkeretet- De megtennem, meg én. ha martán fik, érdekesebb volna az arca. Sajnos a kegyed képe nem fVmarp nem. Darázs Endre Ami lefölözi a nyereséget

Next

/
Oldalképek
Tartalom