Szolnok Megyei Néplap, 1967. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-25 / 173. szám

1981, július 25, SZOLNOK HEGYEI NÉPLAP a OT SZOBA, GARÁZZSAL Tájékoztató az egyetemi fellebbezési kérvények elbírálásáról — Hallottad, hogy ötszo- fcás lakást építenek az igazgatónknak? — kérdezte egyik ismerősöm, s hangjá­ban egy kis méltatlankodás bujkált. — Ezt jelenti az új gazdasági mechanizmus? Aki egy kicsit behatóbban ismeri a gazdasági reform érdekében születő intézke­déseket. csak legyint erre. — Badarság — mondja. De hányán nem ismerik célki­tűzéseinket, s milyen sokan csak szubjektív szempont­ból mondanak róla ítéletet. Az például, hogy a kósza hírek szerint mennyi lesz egy vállalatvezető fizetése, sokkal inkább megmarad a fejükben, mint sok fontos rendelkezés szükséges volta. És jobban is foglakoztatja őket a jövedelmi különb­ségek várható növekedése, mint sok más. A múlt káros és mérhe­tetlenül nagy jövedelmi kü­lönbségének megszüntetése, az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elvének kö­vetkezetes érvényesítése in­dokolt és helyes volt. Ezzel mindenki egyetért. Arra vi­szont kevesen gondolnak, hogy közben nem fordítot­tunk kellő gondot arra: a nem egyenlő munkáért a jövedelem se legyen egyenlő. Sőt, néha átestünk a ló másik oldalára Primitív módon, szaktudás és általá­nos műveltség nélkül dol­gozva is többet lehetett helyenként keresni, mint más munkakörben kellő felkészültséggel. Az egyik általános iskola egyetemet végzett igazgatója mesélte: Megszólított egy volt tanít­ványom és azt mondta: lát­ja, igazgató elvtárs, nem volt igaza, amikor azt mondta, tanuljak, mert hasznát veszem az életben. Többször megbuktam, de segédmunkásként és egy kis maszekolással többet kere­sek akármelyik egyetemet végzett embernél. Szélsőségesés ritka példa? Lehet. Mégis jellem­ző arra, hogy az indokolat­lan jövedelmi különbségek csökkentése túlontúl „jól sikerült”. Pedig indokolt, hogy aki a társadalom ér­dekében másoknál többszö­rösen hasznos munkát vé­gez, az új mechanizmus be­köszön tével ugyanolyan arányban többet keressen. Ideje, hogy ne csak hangoz­tassuk, hanem következete­sen érvényesítsük azt a jel­szót is: „mindenki képessé­ge és munkája szerint ré­szesüljön a társadalmi ja­vakból.” Akik ez ellen az elv’ ellen lépnek fel, elfelej­tik. hogy a társadalmi ja­vak szükséglet szerinti el­osztását biztosító osztály- nélküli társadalomnak még csak a kontúrjai bontakoz­tak ki, hogy úgyszólván még csak az odavezető út kezdeti szakaszában tar­tunk. Most még nagyon is indo­kolt, hogy jelentős anyagi juttatásokkal ösztönözzük azokat — éppen az osztály­nélküli társadalomhoz ve­zető út rövidítése érdeké­ben — akiken sok múlik. Adottságaink, lehetősé­geink ugyanis koránt sin­csenek még kellőképpen ki­használva. A Typographia 1967. július 1-i száma pél­dául beszámol arról, hogy a szolnoki nyomdát 3.4 mil­lió forintos ráfordítással korszerűsítik. — Rá is fér a felújítás, hiszen — főleg a gépszedők — igen mos­toha körülmények között dolgoznak. Az átalakítás múlhatatlan szükségessé­gének hangsúlyozása mel­lett azonban az is való, hogy a két, illetve három műszak bevezetésével ug­rásszerűen lehetne növelni a nyomda jelenlegi kapaci­tását, nem kellene a szol­noki vállalatoknak nyom­tatványok elkészítéséért Győrben. Kaposvárott és egyéb helyeken kilincselni. S kérdem: csak a nyomda példáját említhetném? Nem az az elsődleges te­hát, hogy néhány vezető­poszton dolgozó ember jö­vedelme ugrásszerűen meg­nő. Az a fontos, ez együtt­járjon a termelés növeke­désével, s következéskép­pen mindegyik társadalmi réteg jövedelmének növe­kedésével. Ez a fontos, ez az elérendő cél, hiszen van­nak még rétegek, melyek­nek jövedelme csak vi­szonylag szűkös megélhetést biztosít. Ezért nem jelent­het visszalépést az új gaz- , dasági mechanizmus beve­zetése még akkor sem, ha kezdeti szakaszában néhány szubjektív, vagy objektív szempontból nem kívánatos jelenséggel is kell számol­nunk. Ezek felszámolása vi­szont — tekintve, hogy a reform a demokratizmus szélesebb körű kibontakozá­sával is együtt jár — a párt- és a társadalmi szer­vezetek fellépésével elér­hető. Ennek ellenére tévedés lenne arra gondolni, hogy a társadalmi struktúra te­kintetében jónéhány em­bernek nincs aggálya a re­formmal szemben. Társa­dalmunk bizonyos mérvű megcsontosodását, ha úgy tetszik, valamiféle hierar­chia kialakulását vélik. Ez képtelenség, de a realitás talaján állva néhány dolog­gal számolnunk kell. Min­denekelőtt azzal, hogy a különböző társadalmi réte­gekhez tartozók más réte­gekbe való csoportosulása jóval kisebb mérvű lesz az eddiginél. A munkásosztály hata­lomra jutásakor magától érthető volt, hogy tömegé­vel kerültek vezető posztra a munkapadok mellől. Ak­koriban hangoztatták: min­denki, minden lehet a dol­gozók közül. Emlékszem, egyszer cigányok beszélge­tését hallgattam. Azt mond­ta az egyik: most mindenki lehet miniszter. A másik hozzáfűzte: de prímás nem. Először nevettem rajta, de aztán eszembe jutott: nem Az építőtáborozás 10- év­fordulójára készült el So­mogy legszebb önkéntes if­júsági építőtábora, a két­szintes. szálloda rendszerű balatonboglári Kállai Éva építőtábor Első lakói — Szolnok és Vas megyéből érkezett lányok — már ott­honosan berendezkedtek- A szobákat ízlésük szerint fel­díszítették a brigádok, nem hiányzik sehonnan sem a kabala, a kedvenc sztár: Jean Soréi, a drótból haj­togatott Foxi Maxi és Po- pey. Rendben megy a tábo­ri élet. a híradó táblán megörökített tábori króni­ka is ezt tükrözi A nap eseményeit örökítették meg — filmcímekben- Például a reggeli: Egy pohár víz. az ebéd: Egy krumpli. két krumpli, a brigádverseny: Hajsza a gyémántokért stb. természetesen némi túlzás is van a címválogatásban, mert a Balatonboglári Ál­lami Gazdaság sokkal job­ban ..tartja” kis dolgozóit annál, hogy ,.egv krumpli, két krumpli” volna az ebéd- Eddig kapálniuk kellett is mondott bolondságot. Akaratlanul is a hozzáértés, a rátermettség nélkülözhe­tetlen voltát hangsúlyozta. Manapság már nem is annyira a jövedelem beli, vagy az életformabeli kü­lönbségek a nagyok a tár­sadalmi rétegek között, ha­nem sokkal inkább a kul- túrális szint tekintetében különülnek el egymástól. S az a baj, hogy ez a különb­ség nagyon lassan szűnik szinte stagnál. Ennek oka: a vezető állásúak és az ér­telmiségiek középiskolás korú gyermekeinek 83 szá­zaléka jár középiskolába, a szakmunkásokénak 37 és a mezőgazdasági, valamint a fizikai dolgozók gyerekeinek viszont csak 18 százaléka. Ahhoz képest, hogy a régi rendszerben a középiskolá­kon és az egyetemeken csak 4 százalék volt a munkások gyermekeinek aránya, ug­rásszerű így is a fejlődés, hiszen a középiskolások 45, az egyetemisták 35 százalé­ka munkásszármazású. De még így is sok a pótolni­való. Az új gazdasági mecha­nizmus a realitások figye­lembevételét követeli az élet minden területén — így a társadalom struktúrá­jában is. Ma még az isko­láskorú gyermekek 37 szá­zalékát szánják például ér­telmiségi pályára. Ugyan­akkor az e pályákon dolgo­zók az ö'szkeresőknek csak 5 százalékát teszik ki. Mindössze négy százalék azok aránya, akik gyerme­keiket mezőgazdasági pá­lyára szánják, pedig az összkeresők 33 százalékát a mezőgazdaság foglalkoz­tatja. Magától érthető, hogy az egyes rétegek munkaerő­utánpótlása elsősorban ugyanabból a rétegből kell, hogy kialakuljon. Nem je­lent ez természetesen zárt utat egyetlen tehetséges gyermek előtt sem. A ma­gasabban kvalifikált réte­gekbe nyitott az út, csak sok tanulás, kellő szakkép­zettség, a szocialista társa­dalom iránti hűség és oda­adás a követelmény. Simon Béla a lányoknak, valamint részt vettek a meggy és őszibarack szüretben. Két műszakban dolgoznak, ám a munka mellett van idő a fürdésre, sportra, szó­rakozásra is. Beneze Ildikó táborpa­rancsnokkal az eddigi ese­ményekről beszélgetünk­— A héten Vas és Szol­nok meave közötti futball­meccset rendeztünk Re­mekül sikerült, vérbeli kis­pályás mérkőzés volt• Keiző eavre győzött Szolnok me­gye. Ifjúsácivédelmi elő­adást hallgattunk egy al­kalommal. különösen a Balaton-parton van ennek nagy jelentősége a fősze­zonban­A legesélyesebbek a ju­talomra a tiszaföldváriak. a szentgotthárdiak és a csep- resiek Valamennyien na­ponta az elsők között vol­tak- A tiszaföldvári négyes számú brigádot most is ott találjuk a válogatóban, a délutáni műszakkal dolgoz­nak. Exportra válogatják, csomagolják a barackot, Az 1967—68-as tanévre pályá­zó egyetemi felvételizők a kö­zelmúltban megkapták a fel­vételi vizsga elbírálásáról szóló értesítést. Több tízezer Jelölt­ről lévén szó nagy érdeklődés kíséri a felvételi eljárás so- ronkövetkező fázisát: a felleb­bezési kérvények elbírálását. Ezzel kapcsolatban az illeté­kesek tájékoztatást adtak az MTI-nek: A Művelődésügyi Minisztérium felügyelete alatt — De korán megjárta a határt. Margit néni — mondta a fiatalasszony­— A hűvösben szeretek kapálni — válaszolt a meg­szólított. miközben kerék- páriát a kerítéshez támasz­totta Aztán mégis úgy adódott, hogy jó fél napig együtt jártuk a határt- özvegy Csikós Istvánná, a kőtelki nőtanács titkára vállalko­zott ugyanis az idegenveze­tő szerepére, amikor meg­tudta. hogy a földeken dol­gozó asszonyokat keressük. Jó., hogy helybéli kalau­zunk volt. mert az Ady Tsz-ben dolgozó ötszáz asz- szony csaknem ötszáz he­lyen található Kimért te­rületük van a kertészet­ben. a cukorrépából, a ku­Lassan már komoly szaktekintéllyé válnak az export előkészítésében. — Minden országba más szempontok szerint válogat­juk és csomagoljuk a ba­rackot. Jelenleg angol. né­met és lengyel exportra ké­szítünk. A legnagyobbak és a legzöldebbek Angliába utaznak... — Vaion miért? Folyik a találgatás­— Mert későn ér oda s van idő. hogy útközben megérjen... — Az angolok csap zöl­den szeretik... — Azért a legnagyobbak, mert ők fizetnek érte leg­többet... Az egyik kislány elárul­ja, hogy miért szeretnének minden áron a Szolnok megyeiek versenyzászlóval hazatérni Balatonboglárról. — Azt mondták a gazda­ság vezetői, ha jól dolgo­zunk az őszi utótáborozásnál meghívnak ismét bennün­ket. Jó volna ide visszatér­ni. nagyon jól érezzük ma­gunkat­működő egyetemeken augusz­tus végéig lebonyolítják az átirányítást kérők ügyelt. Az érintett intézményeken a fel­lebbezési kérvények elbírálá­sára az átirányítási ügyek le­bonyolítása után, — vagyis augusztus 29-én, 30-án és 31- én kerül sor. így a pályázók a fellebbezési kérvényeik elbí­rálásáról szóló értesítést szep­tember első napjaiban kapják kézhez koricából. s így többfelé dolgoznak­Nyolcán nyolc éve együtt A kertészetben a hatal­mas paprikaföldön egy csapatban nyolc asszony kapált. — Kell-e a segítség? — toldottuk meg kérdéssel a köszönést — Kell bizony, csak az a baj, hogy nincs vendég- kapánk — hangzott a vá­lasz­— Mindig együtt dolgoz­nak? — Nyolc év óta. akkor alakult a munkacsapat. Az­óta a sorrend is mindig ilyen, ahogyan most állunk. Bózső Sándorné az első. s mi többiek is a megszo­kott helyünkön dolgozunk, akár kapálunk, akár a ter­mést szedjük — mondta Földes Istvánná. a munkán csapat vezetője­— Olyanok vagyunk, mint a testvérek. Az enni­valót is megosztjuk egy­mással Ha valamelyikünk tésztát süt sértésnek venné, ha nem kóstolnák mea a többiek- Tudunk egymás öröméről, bánatáról — so­rolták egymás szavába vágva. — A múltkoriban két ka­pálás között volt egy vár nap szabadidőnk. Akkor nekem segített a munkacsa­pat- A falubeliek csak ta­lálgatták: mit csinál az o nyolc asszony? Aztán már látták, hogy a házat ta­pasztjuk — újságolta Hor­váth Andrásné. — Elégedettek a kerese­tükkel? — Még mindig megtalál­tuk a számításunkat Ta­valy a kertészetben egyen­ként kilencezer forintot ke­restünk- A cukorrépáért kétezer, más munkáért há- rom-nényezer forintot kap­tunk. De meg ,-s dolgozunk a pénzért- Most is nyolc hold területünk van papri­kából. paradicsomból. s ezenkívül személyenként ezer. ezereavszáz négyszög­öl cukorrépa, s a háztájival együtt két hold kukorica- Tavasszal palántálunk. ré­pát egyelünk, aztán hete­ken át kapálunk Most már érik a paprika, azt is szed­ni kell. — Hogyan tudják elvé­gezni az otthoni munkát? — Hajnalban és késő es­te- Az a jő. hogy két ve­gyesbolt is reggel öt órakor Miért játszunk ? ! Vagy legalább is miért a vevők idegeivel játszunk?! Vasárnap reggel 8 óra tá­ján ismételgettem ezt a kérdést, amikoris a szolno­ki tej ivó tájékán rostokol­tam, kannával a kezemben. A már akkor is rekikenő hőségben eltértünk a szo­kástól. Nem közvetlenül az üzlet falai mellett tolong­tunk. A tűző nap elől me­nekülve „elleptük” a Sütő utca bejáratát, dacolva gépkocsikkal, kerékpáro­sokkal Többnyire felnőttek vol­tunk, mert ugye legyen egy-egy családban bármi­lyen ügyes is a kis „tejfe­lelős”, ide erő is kell. Ami itt megy, az a felnőttek já­téka. Közelebbről vállalat és vásárlók egyoldalról „szervezett” játéka; Én viszont megjegyeztem egy eredeti megjegyzést. A dühítő várakozásban jól jött egy kis derültség: — Ugyan kérem, nem lesz ez másként, amíg a tejet nem a vendéglátó árusítja! _ ?? — ■ Igen, igen. Hát láttak már kocsma előtt ilyen sorbanállást?! — Ja, kérem, a szeszfo­gyasztás úgy is kifizetődik! — borsi — nyit. aztán délután négytől fél nyolcig is vásárolha­tunk. A (r er ekeink fel­nőttek néhányon már nagymamák -agyunk. — A nagyobb gyerekek­kel is van azért gond — így Szabó Jánosné- — Az én lányomnak sem sikerült a terve Az érettségi után a kecskeméti óvónőképzőbe jelentkezett, de nem vették fel. Földesnének a fia járt hasonlóan az orvosi egyete­men. De neki talán sikerül elhelyezkednie a mentők­höz­A családi négyea A cukorrénafSídet jelző­karók szabdaliák részek­re. Négyen dolgoztak az egyik földcsíkon. — A húgomé, Bozsik Ist- vánnéé ez a terület- Reg­gel az én paprikámat ka­páltuk meg. Aztán úgy gondoltuk, négyünknek nem sokáig tart ez a kis répa, még ehözül is kiverjük a gyomot — mondta Bottyán Istvánné — Máskor Is együtt dol- roznak? — Együtt. Egyedül unal­mas is lenne Különben egy családba tartozunk Egyed Lajosné is testvé­rem, ez vedig a lányom — mutatta be Márkus Mihály- nét az édesanyja, Bottyán­ná­— Nekem is van egy rész répám és fél rész a kerté­szetben — mondta a fia­talasszony. — Többet nem vállalhattam, mert nem tud­tam. mj lesz a kislányom­mal- Februártól kezdve járkáltam az óvődába, hogy vegyék fel. de csak június­ban lett hely. Ilyen eond-'aik is vannak a kőtelki asszonyoknak Néhányuknak meg olyan, hogy megszerezték a szak­munkásbizonyítványt. s az idén mégsem kapják meg a rendelet szerint is iáró 10 százalék pluszt munkaegy­ségeikre­A nőtanács vezetői igye­keznek segíteni. Érvényesí­tem azt. hogy a szorgalma­san dolgozó ss' zonvok több megértésre talál ianak- Hogy becsülie és a lehetőség sze­rint segítse őket az a kö­zösség. ame'ynek tagjaiként — vagy bedolgozóként — évről évre részt vesznek a munkában, a termelésben. Megérdemlik az elismer rést a me"v-'''s"í Ast Nagy Katalia tO éves az építőfáborozás Szolnoki lányok honfoglalása Balatonbogláron Jean Soréi a lányszobákban — Elen a szolnokiak Érdekes, változatos tábori program Tavasszal születik a legtöbb gyerek Az Országos Közegész­ségügyi Intézetben hat év születési statisztikáját dol­gozták fel annak megálla­pítására, jelentkezik-e az élővilágban általánosan ta­pasztalható szezonális rit­mus az emberi termékeny­ségben, az élve-, a halva- és a koraszületésekben. A vizsgálat érdekes meg­állapítása, hogy hazánkban az élveszületések száma február és május között tetőzik, a legmagasabb márciusban, amikor 9.5 szá­zalékkal haladja meg az évi átlagot. Jóval kevesebb gyerek születik október és január között. A decemberi átlagos születési szám 12.9 százalékkal kisebb az évi átlagnál. A halva- és a koraszüle­tések aránya a hideg hóna­pokban magasabb, június és szeptember között pedig kifejezetten alacsonyabb az átlagnál. A koraszülések, a kis súlyú újszülöttek szá­mának nyári csökkenése azzal is magyarázható, hogy a meleg hónapokban a ter­hesség általában nyolc nappal tovább tart, már­pedig a magzat súlygyara­podása szempontjából ép­pen a terhesség utolsó sza­kasza a legjelentősebb. Asszonyok a határban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom